Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-29 / 303. szám

Fto&mM A CEGLÉDI JäVRÄS Éf CEGLÉD VÁROS RÉ$2 VI. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1962. DECEMBER 29, SZOMBAT Nagyobb óvatosságot a csúszós úton! Nagy István, a Budapesti Temetkezési Vállalat géipkoesi- vezetője Budapest irányából haladt három és fél tonnás te- herfurgonjával. A Széchenyi ii ton Szolnok irányába igye­kezett, amikor a Kossuth Fe­renc utca keresztezéséhez ért. Nem vette figyelembe első­sorban a vasúti vágányt jel­ző táblát, de nem törődött a jobbkéz szabállyal sem és ez volt az oka annak, hogy nem vette észre a város Irányából közlekedő Soós Sándort, aki három és fél tonnás pótkocsis teherautóján tejet szállított. Tíz kilométeres sebességgel akart Soós a Széchenyi útra bekanyarodni, amikor körül­belül 30 méterről észrevette Nagy István a már kanyaro­dó TEFU-kocsit. A fékezés már elkésett, teljes erővel be­lerohant a tejeskocsiba. Az összeütközés következté­ben megrongálódott a furgon hűtőháza és összetört a tej- üzállító kocsi akkumulátor ja. Becslés szerint a furgon sé­rülése meghaladja az ezer fo­rintot, a TEFU-kocsi akkumu- látorja is belekerül 800 forint­ba. Be mindezeknél fájdalma­sabb az, hogy Nagy István 1-es számú betétlapja a közlekedé­si csoportnál maradt. Tanulság: tokozott óvatosság a csúszós úton és több figye­lem a szabályok betartására! TRAFIKOT KÉRÜNK A Pesti út és a Felszegi út sarkán hosszú éveken keresz­tül volt egy kis trafik. A kör­nyékbeli lakóknak és nem utolsósorban a szociális ott­hon ápoltjainak nagy kön­nyebbséget jelentett ez a kis üzlet, mert el tudták itt vé­gezni a szükséges vásárláso­kat. A trafikot azonban a kö­zelmúltban becsukták. Mast a környékbelieknek és az otthon lakóinak igen messze keli menni, hogy a szükséges tra­fikárut megvásárolhassák. Igen jó lenne, ha az illeté­kesek gondoskodnának a tra­fik megnyitásáról és lehetővé tennék a sok gyaloglás elkerü­lését. Egy olvasó Járásunk területén a terme­lőszövetkezetek megkezdték az 1962. évi zárszámadás mun­kálatait. Ennek során 29 me­zőgazdasági termelőszövetke­zet ad számot egyéves gazdál­kodásának eredményéről, va­gyoni helyzetéről. A zárszám­adás gondos, szakszerű előké­szítést és lebonyolítást, körül­tekintő, szervezett munkát kö­vetel. Feltétlenül szükséges a sár­számadás realitásának biztosí­tása, ezért elsőrendű feladat az esetleges könyvelési lema­radás pótlása, a naprakész Egy baleset — két kép Belerohant a személygépkocsi a ceglédi autóbuszba Karácsony másnapján De­zséry Ernő, szolnoki lakos Budapest irányába haladt vadonatúj Skoda személy- gépkocsiján. A gépkocsin uta­zott édesapja és édesanyja. Körülbelül negyven kilomé­tése nélkül akart keresztül­haladni a magasabbrendű úton. Az utolsó pillanatban ré­mülten vette észre a vasút irányából a város felé haladó helyi járatot és annak el­térés sebességgel haladt a kocsi az úttesten. Amikor a Rákóczi úthoz ért, Dezséry figyelmen kívül hagyta a feltétlen megállást jelző táb­lát és a sebesség csökken­Szélesebb körű mezőgazdasági verseny az új esztendőben A termelőszövetkezeti gazdaságok között országos terme­lési versenyt szerveznek a jövő évben. A legjobb eredményt elért termelőszövetkezeti gazdaságok a kormány által alapí­tott vándorzászlónak, az ezzel együtt járó „kiváló termelő­szövetkezeti gazdaság” címnek és a vele járó pénzjutalomnak lesznek birtokosai. A verseny sikere érdekében a termelőszövetkezetekben bő­vül a brigádok és munkacsapatok egymás közötti versenye, szélesedik az egyes termelési ágakban folyó verseny. Már ja­nuár 20-ig újjászerveződnek a versenybizottságok, amelyekben a mezőgazdasági osztályok képviselőin kívül a párt-, a tömeg­szervezetek és a Nemzeti Bank képviselője is helyet kap. A versenybizottság állandóan figyelemmel kíséri év köz­ben a termelési és gazdálkodási eredményeket, és elősegíti a versenyfeltételek teljesítését. A tét nagy, most már csak termelőszövetkezeteink ver­senymozgalomba való csatlakozása van hátra, ami bizonyára nem várat sokáig magára; lenére, hogy erőteljesen fé­kezett, a kocsi végigcsúszott az úton, majd belerohant az odaérkező autóbuszba. Szerencsére az autóbusz gépkocsivezetője erőteljesen félrehúzta jobbfelé a kor­mányt és ezzel sikerült el­kerülni a komolyabb szeren- szétlenséget, ami abból szár­mazott volna, hogy az au­tóbusz menthetetlenül elgá­zolta volna a személygépko­csit. Az 51 személyt szállító autóbusz így az útszéli fá­nak rohant és azt kidöntötte. A személygépkocsi utasai csak könnyű sérülést szen­vedtek. Dezséry Ernőt és mellette ülő édesapját a bal­eseti osztályra szállították, ahonnan a kötözés után el­bocsátották. Az anyagi kár azonban annál tetemesebb. A személy- gépkocsi becslés szerint 30 ezer forint értékű kárt szen­vedett és az autóbuszban okozott kár is megközelíti a 10 ezer forintot. könyvelés megteremtése. Meg ke’l vizsgálni, hogy a leltári készlet megfelel-e a valóságos bevételek és kiadások különb­ségének, vagyis, hogy az egyes terményeknél, termékeknél a teljes megtervezett mennyiség bevételezése és az ezekből ki­adott, vagy elvitt mennyiség kiadása a könyvelésben ke- resztülvezetésre került-e. A zárszámadási munka egyik legfontosabb teendő­je, mint látjuk, a készle­tek pontos, reális, a va­lóságos helyzetnek megfe­lelő felmérése. Az idei zárszámadásnál nem szabad olyan hiányosságnak előfordulni, minit az elmúlt évben, hogv nem a valós hely­zetet tükrözte a készlet (Jó­zsef Attila Tsz Nyársapát; Kossuth Tsz, Nyársapát). Emiatt azután a termelőszö­vetkezeteknél ez évben igen súlyos pénzügyi problémák jelentkeztek. A termelőszövetkezetekben ez évben került bevezetésre a beszedési megbízási rendszer, az inkasszó rendszer. Az új pénzügyi módszer néhánu ter­melőszövetkezetben problémát jelenthet, főleg ott, ahol cuz elmúlt évi. esetleg az idei kö­telezettségek nyilvántartása nem előírásszerű. Valamennyi termelőszövetkezet az elszá­molási kapcsolatban álló vál­lalatitól, intézménytől ez évben is egyenlegigazolást kap. Az ezekben kimutatott egyenleg egyezzen a termelőszövetkezet könyvelésével. Ennél a mun­kánál' igen nagy -gondot k&l fordítani arra. hogy a terme­lőszövetkezetek 1962. évi zár­számadása tartalmazza az ösz- szes tsz tartozásait, de nem ki­sebb a jelentősége a tsz-köve- telések pontos beállításának. Minden zárszámadásból ki­maradt és egyébként fennálló tsz-tartozás a következő évi gazdasági eredményt csökken­ti, minden kimaradt ez évi tsz-követelés pedig a termelő- szövetkezet tagságának ez évi jövedelmét csökkenti. Népgazdaságunk ez évben is jelentős állami kedvezmé­nyekkel segíti a termelőszövet­kezete^ gazdálkodását, nagy­üzemi termeléshez szükséges nagyobb eszközel’átottsáigát. Ezek a támogatások jórészt évközben elszámolást nyernek, de vannak olyanok, amelyek csak az éves adatok ismereté­ben, a zárszámadást közvetlen megelőzően számolhatók el. Ezek elszámolására a termelő- szövetkezeteknek és a bank­fiókoknak is fel kell készülni. A termelőszövetkezeteknek meg kell igényelni és okmá­nyokkal igazolniuk kell az őket megilíető támogatást. A tsz-ek ez évben a koca­és üszőnevelési költségekre oly­képpen kapnak állami segít­séget. hogy a jószágberuházá­si betétszámlára befolyt kise­— A Ceglédi Szeszipari Vál­lalat az évi módosított tervét december hó 15-ig teljesítette. A vállalatnál a megalakulás idején 16 fő, most pedig négy­száz ember dolgozik, többsé­gük nő. Az -Alkotmány Termelőszö­vetkezetben ma tartják az év­végi közgyűlést. A tagsággal ismertetik az 1962. évi munka eredményeit és a jövő évi ter­melési tervet. — A Cifrakerti Állami Gaz­daság 100 mázsával túltelje­sítette a hízottmarha leadási tervét. A gazdaság évi terve 3030 mázsa volt: — A Tanács Építőipari Vál­lalat terven felül vállalta és elvégezte a szociális otthon kerítésének építését. — A Ceglédi Élelmiszer Kis- • kereskedelmi Vállalat a kará­csonyi ünnepekre háromezer- kilencszáz folyóméter fenyő­fát adott el. Szaloncukorból 19 mázsát, fügéből 2 mázsát, narancsból 15 mázsát, citrom­ból 22 mázsát, földimogyoró­ból 4 mázsát, datolyából pe­dig 500 csomagot. — A szakmaközi bizottság munka- és egészségvédelmi ta­nácsa a szociális otthon ápolt- iai részére december 24-én. délelőtt filmvetítést rendezett, ahol az ápoltak igen jól szó­rakoztak. ■ Ceglédi Fodrász Ktsz. értesíti a város nődolgozóit, hogy kozme­tikai részlegét megnyitotta. Kos­suth Ferenc u. 3. sz. alatt. Csak protekcióval ? SZERKESZTŐSÉGÜNK­HÖZ a napokban levél érke­zett „egy előfizető” aláírással. Írója bírálja a munkakörülmé­nyeket városunk területén, és ezzel kapcsolatosan néhány problémát vet fel. Az egyik alapvető kérdés, amelyet tár­gyál, hogy szükséges-e párt­tagnak lenni ahhoz, hogy egy szakmunkás városunk terüle­tén elhelyezkedjen. Tapaszta­lata szerint, illetve ahogy má­soktól hallotta, felvételeknél több esetben megkérdezik a : jelentkező szakmunkásoktól, hogy párttagok-e. A másik fon­tosabb kérdés, amelyet felvet, a protekció, illetve a „szocia­lista összeköttetés”. Arra hi­vatkozik, hogy ma is elsősor­ban azok tudnak elhelyezked­ni, akiknek valamelyik vezető jó barátja. Felveti, hogy nem a szociális szempont az elsőd­leges. Végül azt kifogásolja, hogy érettségizett leányok, akik „képességüknek megfele­lő munkakörben szeretnének elhelyezkedni”, csak két do­log között választhatnak: el­mehetnek a húsiparhoz ládát mosni, vagy a szesziparhoz hagymát vágni. A fenti kérdéseket elemezve, meg kell állapítani, hogy vá­rosunk területén — és ezt a városi pártbizottság legutóbbi ülése is megállapította — vi­szonylagos munkaerő-felesleg van, ami elsősorban a női dol­gozókat érinti. Ezzel kapcso­latosan egy rövid statisztikát szeretnék közölni. Az utóbbi három évben összesen 3700-an jelentkeztek munkára a váro­si tanács munkaügyi hivatalá­nál. Ebből 2000 férfi és 1700 nő. Ezekből elhelyezkedett 3100, ebből 1900 férfi, 1200 nő. Az elhelyezkedett férfiak 40 százaléka rendelkezett vala­milyen szakmunkás-képesítés­sel, míg az elhelyezkedett nők­nek csak mintegy 5—10 száza­léka rendelkezett szakmai ké­pesítéssel. Meg kell azonban állapíta­ni, hogy a fenti statisztika ma­gában foglalja az összes je­lentkezetteket és kiközvetítet­teket. Ezeknek azonban jó ré­szét az úgynevezett vándorlók teszik ki, akik különböző okok- jnál fogva nem szeretnek hu­zamosabb ideig egy vállalat­nál dolgozni, és munkahelyü­ket gyakran cserélik. A jelent­kezettek között főleg a nőknél tapasztalható a válogatás. Mint a levél írója is megjegyzi, a szeszipari vállalathoz vagy a húsipari vállalathoz, ahol a legtöbbször van felvétel, nem­igen hajlandók elmenni. Szak­mai képzettség nélkül a ruha­iparhoz vonzódnak. Ezek az üzemek azonban fel vannak töltve. Fel tudna még venni munkaerőt a mezőgazdaság is, Tény, hogy a fenti kérdést meg kell oldani. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy váro­sunk területén további üzeme­ket — elsősorban női munka­erőt foglalkoztató üzemeket — telepítsen a népgazdaság, és egyben biztosítani kell a majd itt elhelyezkedő női munka­erők szakmai képzését. Ez azonban — bár városunk ipa­ri szempontból az utóbbi 1.0 év­ben jelentősen felfejlődött — még további időt és türelmet igényel. ELŐFIZETŐNK írása szí rint Dezséri László egyik va sárnapi írásában arról beszél hogy minden 200 vezető állás bői 199-et párttag tölt bí Megvizsgáltuk a város üze meinél, konkrétan kilenc vál lalatnál, hogy a három els számú vezető, az igazgató, ; főmérnök, illetve műszaki ve zető és a főkönyvelő közöt hány párttag és hány párton kívüli van. A 27 vezető közü 13 a párttag és 14 a pártonkí vúli. Az igazgatók valameny nyi helyen párttagok, a fő könyvelőik mind pártonktvii liek. E szám azt mutatja, hogj Dezséri László megállapítást városunk területén nem állj. meg a helyét. Az persze hely­telen, ha bármely személyzet vezető első kérdésként azzá fordul a munkára jelentkező­höz, hogy párttag-e. Valóbar nem ennek kell eldönteni t felvétel kérdését, hanem első­sorban az üzem igényei szerin­ti tudásnak, szakképzettségnél és a szociális helyzetnek. Elképzelhető, hogy egy-egj gazdasági vezető hozzásegíti ismerősét ahhoz, hogy elhe­lyezkedjen. Nem tudunk azon­ban egyetérteni a levél, írójá­val abban, hogy csakis protek­cióval lehet elhelyezkedni Igen sokan, főleg szakmunká­sok, mindenféle ismeretség nélkül elhelyezkedhetnek, nem egyszer lapunkban is hirdetés útján keresnek szakmunkáso­kat. Igen sokan keresik fel szinte naponta a város veze­tőit, elsősorban nők, olyan ké­réssel, hogy a pártbizottság vagy a tanács segítse elő el­helyezkedésüket. Ezekben az esetekben mindenkor a szociá­lis körülményeket veszik fi­gyelembe. Előfizetőink és ol­vasóink közül sokan tudnák ezt igazolni, és elképzelhető, hogy valaki le is írja vélemé­nyét ezzel kapcsolatosan. Végül az érettségi kérdése. Tény, hogy a gimnáziumi érettségi elsősorban az általá­nos műveltség területén meg­felelő képzettséget ad, azon­ban nem nyújt semmiféle iro­dai, szakmai gyakorlati kép­zettséget. Ezért nem fogadha­tó el az a régi felfogás, hogy az érettségi feltétlenül íróasz­talt jelent. Megvan a lehető­ség arra, hogy az érettségi bi­zonyítvány birtokában viszony­lag rövidebb idő alatt a leg­szebb szakmákat sajátítsák el a fiatalok, más részük pedig egyetemeken képezheti tovább magát. Befejezésül el kell ismerni tehát, hogy a levélben felve­tett problémák egy része tény­legesen fennáll, elsősorban a felesleges munkaerő, és ez igen sok gondot okoz a város veze­tőinek. Helyesnek tartjuk elő­fizetőnk bírálatát is. Nem tart­juk egyáltalán túlzottnak — mint 6 —, hogy ezekről a kér­désekről kritikusan beszél. Nem értünk azonban egyet az­zal, hogy nevét nem írta alá, hiszen ma már mindenkinek joga van a sajtóban az igaz­ságról írni. joga van társadal­mi rendünket építő módon bí­rálni, hiszen mindezért nem ledorongolás, hanem köszönet jár. mert ez. viszi előre fejlő­désünk ügyét. Varga Gábor »fl .1 TEE1VMPÖ A ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT lejtezett tehenek ellenértéké­ből általában 1600—1800 forin­tot felhasználhatnak üzemvi­teli célra, ha pedig a tartalék- számlán összeg nincsen, úgy középlejáratú állami hitelt igényelhetnek az egyébként el­számolható összegre. Kedvezményt kapnák a ter­melőszövetkezetek az 1962. év­ben megellett előhasá üszők után, hitelelengedés formájá­ban. Ezí a kedvezményt két részre bontva igényelhetik a tsz-ek: először az 1962. janu­ár 1-től június 30-ig megellett elöhasi üszők közül a saját nevelésből származóknak, a kedvezmény mértéke 2500 fo­rint darabonként. A kedvez­mény feltétele, hogy csak any- nyi saját nevelésű, megellett üsző után kérhető, amennyivel a tsz állatállománya is -növe­kedett. A július 1-től decem­ber 31-ig megellett üszők után engedélyezhető kedvezmény a fennálló esedékes beruházási és középlejáratú hitelen kerül jóváírásra, ha pedig ilyen már nem lenne, akkor az egyszám­lán is jóváírható az összeg. Az eddigi számítások szerint, a ceglédi Vörös Csillag Tsz kö­zel 479 ezer forint összegű kedvezményt vár. ami a tsz- nél a 200 000 munkaegységre vonatkoztatva, mintegy 2,50 forintot jelent. A dánszent- miklósi Micsurin tsz-ben a várható mintegy 218 000 forin­tos kedvezmény a 140 000 munkaegység után 1,50 forin­tot jelent. Az ez évben megvalósított építési beruházások után a tsz-'ek a férőhelyeknek meg­felelő mértékben' kaphatnak hitelengedményt. Az 1962. évben megépített öntözőtelep-építési beruházá­sok ulán permetező, felületi öntözőtelep és vízkivételű cső­kutas öntözőtelep után kap­hatnak kedvezményt. ami azonban az öntözőtelep teljes bekerülési értékét nem halad­hatja meg. A kedvezmény összege holdanként az elmon­dott besorolás szerint 2000— 3000 forint. E néhány sorban csupán csak összefoglalni kívántuk azokat a tényezőket, amelyek a szövetkezetek zárszámadá­saiban jelentkeznek. S mivel elsősorban a kedvezmények el­számolása határidőhöz van kötve, szükséges, hogy a határidőket pontosain be­tartsa minden termelőszö­vetkezet. Ha mindezeket áz előkészüle­ti munkálatokat kellő körül­tekintéssel. gondossággal, megfontolt irányítással hajt­ják végre a termelőszövetke­zetek. akkor bizton remélhet­jük. hogy a termelőszövetke­zeti zárszámadások a tényle­ges vagyoni helyzetet, a gaz­dálkodás tényleges eredmé­nyét tükrözik, ezzel biztosítják a tisztánlátást. (B. S.)

Next

/
Thumbnails
Contents