Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-04 / 283. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK VI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. DECEMBER 4, KEDD Még mindig a ceglédiek vezetnek Utolsó helyen a budai járás - Szárazabbra fordult az idő, ismét lehet szántani! A megyei főagronómiis tájékoztatója Tito elnök átutazott Magyarországon Kedvezőbbre fordult az idő, sok helyütt a hó is elolvadt, s a szél különösen a homoko­sabb területeken felszárította a talajt. Gépállomási és szö­vetkezeti vezetőink a trakto­rosokkal együtt aggódva fi­gyelték az utóbbi napok me­teorológiai jelentéseit. A ko­rábban beállt esőzés, majd pedig a hó több helyütt meg­akadályozta a legfontosabb munkát, az őszi mélyszántást. Főképpen ez a magyarázata annak, hogy megyénkben tetemes el­maradás mutatkozik. November 26-ig valamivel több, mint százezer holdat szántottak fel traktorosaink, a tervezett terület 56 százalé­kát. Hogyan alakult az őszi mélyszántás az elmúlt héten, milyen lendülettel halad je­lenleg, gyorsítható-e a mun­ka, s melyek az ezzel kapcso­latos legsürgősebb teendők? E kérdésekre kértünk választ tegnap délután Prezenszki Gábor megyei főagronómus- tól. A főagronómus elmondotta, hogy az elmúlt héten még a kedvezőtlen idő ellenére is 5623 holdét szántottak fel a me­gyében. Ez persze nem azt jelenti, mintha elégedettek lehetnénk, sőt arra int, hogy most már minden erőt igénybe kell venni az őszi mélyszántás meggyorsítá­sához. Több mint hetvenezer hold vár még felszántásra. Különö­sen ezekben a napokban már jobbak a lehetőségek. Egy he­te nincs eső, a száraz idő a legtöbb helyen még a havat is letisztította. Megyénknek nemcsak az északi, hanem a déli fekvésű területein is le­het szántani. Ahol esetleg csúszik a talaj, nedvesebb a föld, ott kezdjék reggelenként korábban a szántást, s a déli órák helyett inkább késő este folytassák a munkát. Fordít­sanak a termelőszövetkezet vezetői, de a gépállomások is megkülönböztetett gondot a kint dolgozó traktorosokra. Különösen fontos, hogy ezekben a hűvös napok­ban gondoskodjanak me­leg ruházatról és megfe­lelő védőitalról. Tennivaló jócskán akad még, ezt bizonyítja a járásokból most beérkezett jelentés is. Pest megyében az elmúlt hét végéig 105 380 kh-t mély­szántottak. ez a tervezettnek 59,4 százaléka. Az aszódi já­rásban még 4630 kh van hátra. A legtöbb száníanivaló a budai járás termelőszö­vetkezeteiben vár elvég­zésre, 12 320 hold. Az elmúlt héten a ceglédiek vezettek, jelen­leg is náluk van a legke­vesebb szántanivaló, össze­sen 930 hold. A dabasi já­rásban 9478, a gödöllői já­rásban 4542, a monori já­rásban 6360, a nagykátai já­rásban 8290, a ráckevei já­rásban 6330, a szentendrei járásban 3683, a szobi já­rásban 5990, a váci járás­ban 5680, Cegléd városban 45, míg Nagykőrös körze­tében 4094 hold vár őszi mélyszántásra. Megyénk gépállomásain és a közös gazdaságokban 1800 erőgépet tartanak nyilván. Prezenszki Gábor véleménye szerint ha 1200 gép vesz részt az őszi mélyszántás­ban, akkor is naponta a 4—4 és fél ezer holdat fel tudják szántani. Ez azt jelenti, hogy­ha feltételezzük a még vi­szonylag kedvező időjárást december végéig, azaz addig, amíg le nem hull a téli csa­padék, be tudjuk fejezni a tervezett őszi szántást. Gépállomásainkon, termelő- szövetkezeteinken a sor, hogy a rendelkezésre álló gépeket igénybevegyék és ki is hasz­nálják. Ahol esetleg még a sár nehezíti a munkát, irányítsák át a traktoro­kat a homokosabb terü­letekre. Gépátcsoportosítással, a mun­ka jobb megszervezésével meg lehet gyorsítani az őszi mélyszántás ütemét. Végezetül Prezenszki Gá­Magyar pártküldötfség utazott Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1. kongresszusára Vasárnap este pártküldött­ség utazott Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusára. A küldöttség vezetője, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese, tagjai: Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, valamint Marjai József, a Ma­gyar Népköztársaság prágai nagykövete. A küldöttséget Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány el­nökhelyettese, Orbán László, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, valamint Hol­tat Imre. az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője bú­csúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál Joseph Nemecek, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint a nagykövetség több munka­társa. Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének ve­zetésével hétfőn délelőtt megérkezett Prágába az MSZMP-nek a CSKP XII. kongresszusán részt vevő kül­döttsége. bor azt is elmondotta, hogy a vetést ugyan idejében be­fejezték Pest megyében, a betakarításnál itt-ott még elmaradás mutatkozik. A bu­dai, a ráckevei, a nagyká­tai és szentendrei járás­ban. még nem törték le valamennyi termelőszövetke­zetben a kukoricát. Elenyé­sző mértékben még cukorré­pa is található ezekben a já­rásokban néhány termelő- szövetkezet földjein. S. P. Az Olasz Kommunista Párt X. kongresszusának második napja Az Olasz Kommunista Párt vasárnap kezdődött X. kong­resszusának második, hétfő délelőtti ülésén felszólalt Frol Kozlov, az SZKP küldött­ségének vezetője. Kozlov átadta az SZKP üd­vözletét az Olasz Kommunis­ta Pártnak, majd méltatta az olasz dolgozóknak a békéért és a békés együttélésért folyta­tott küzdelmét, a monopóliu­mok ellen vívott harcát. A hétfői vita során még számos felszólalás hangzottéi. Tito elnök, a tolmács, Apró Antal, Dobi István, Kádár János a jugoszláv elnök tisz- \ teleiére adott vacsorán Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ság elnöke és felesége, úton a Szovjetunió felé, vasárnap át­utazott hazánkon. Kíséretük­ben volt Alekszandar Ranko- vics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhe­lyettese, Jovan Veszelinov, a Szerb Népköztársaság nem­KONGRESSZUSI MUNKAVERSENY Uj módszerek, jelentős megtakarítás a Pest megyei Téglagyári Egyesülésnél A korábbi években — mint | arról Péli András, a Pest megyei Téglagyári Egyesülés szakszervezeti bizottságának titkára tájékoztat — a mun­kaverseny keretében tett fel­ajánlások inkább a mennyi­ségi tervek túlteljesítésére irá­nyultak. Idén, különösen pe­dig a kongreszusi verseny során tett felajánlások na­gyobb súllyal a gazdaságossági eredmények fokozására, így az önköltség és a selejt csökkentésére, a minőség ja­vítására, a termelékenység növelésére törekedtek. Tekintettel a téglagyárak munkájára, az önköltségcsökkentésen belül főként az anyag- költségek csökkentését tar­tották fontosnak. Itt, miután az anyagköltségek zömét a szénköltségek teszik ki, ezt kellett valamilyen mó­don mérsékelni. Az év eleje óta az égetésnél új módszert alkalmaztak, amely jelentős megtakarítást eredményezett. Az új eljárás lényege, hogy az agyagtégla kiégetéséhez szükséges tüzelőanyag tetemes részét már a nyers téglába bekeverik, és ennek követ­keztében az égetőkemencék­ben már lényegesen kevesebb tüzelőanyagot kell a nyers­áru kiégetéséhez felhasznál­ni. A megyei párt-végrehajtóbiiottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei végrehajtó bizottsága 1962. december 3-án ülést tartott. Napirendjén sze­repelt a Kilián testnevelési és sportmozgalom helyzetéről szó­ló jelentés, valamint a Dunai Cement és Mészmű beruházási munkálatairól szóló információ. A végrehajtó bizottság valamennyi napirendi pontban megfelelő határozatot hozott. Érdemes szem ügyre venni azokat a számokat, amelyek az új eljárás mellett ta­núskodnak. 1961-ben az első három negyedévben az ezer darab téglára jutó szén­költség 63,66 forint volt. Ez­zel szemben idén az első há­romnegyed év ugyanilyen mennyiségű téglára eső szén- költség 30,25 forintra csök­kent. Tehát a költségcsök­kentés 33,41 forintot tett ki. Az egyesülés üzemei az áp­rilisban meghirdetett kong­resszusi versenyben már olyan felajánlásokat tettek, ahol számításba vették az év ele­jén bevezetett új égetési tech­nológiai eljárás várható ered­ményeit. E felajánlások se­gítségével tervezett mennyi­séget is jelentősen túlteljesí­tik. Az új módszer bevezetése más munkaterületeken is je­lentős változtatásokat tett szükségessé a folyamatosság érdekében. Az új gyorségetési eljá­rás gyakorlati alkalmazása kétségtelenül nem ment könnyen. A kemencemunkások, külö­nösen az égetők, de a gyár­egységek gazdasági vezetői is idegenkedtek az újtól és a hagyományos égetési, rakási módszerekhez ragaszkodtak. Hihetetlennek tartották, hogy a korábban alkalmazott nagy­mennyiségű magas fűtőértékű szénféleségek kiszorításával, olcsó hulladéknak tekintett tüzelőanyagokkal is biztosíta­ni lehet jó minőségű tégla égetését. A kételyek eloszla­tása szívós és alapos meg­győző munkát igényelt és a gazdasági vezetőket az új módszerekkel kapcsolatos kí­sérletek is jelentős feladat elé állították. Az átszervezés és az új ter­melési folyamat kialakítása, valamint a meggyőzés mun­kájában Búzási Sándor üzem­gazdász járt elöl és nagyrészt az ő szaktudásának és ala­pos szervező munkájának kö­szönhető, hogy az új eljárás várakozáson felüli eredménye­ket hozott. A kongresszusi munkaver­senyben tett felajánlások egyébként más munkaterüle­teken is jelentős eredménye­ket hoztak. így például az önköltség csökkentésén kívül a se­lejt csökkentésében elért eredmények több mint 300 ezer forintos megta­karítást jelentettek. A kongresszusi verseny szervezésében, irányításában, valamint az értékelés munká­jában jelentős szerepet vál­lalt a pártszervezet és a szak- szervezeti bizottság. Nem kis részük volt abban, hogy a kongresszusi versenybe be­építették a vállalat négy más szakmabeli egyesüléssel foly­tatott versenyét is. Ebben a versenyben, amely a Szolnok, Veszprém, Baranya, Somogy és Pest megyei téglagyári egyesülések között folyt, a féléves értékeléskor a Pest megyei Téglagyári Egyesülés az első, a harmadik negyed­éves értékeléskor pedig a második helyezést érte el. A kongresszusi versenyben a vállalat vezetői az anyagi ösztönzésről sem feledkeztek meg. A tizenhárom téglagyár részére összesen 150 ezer fo­rint éves jutalmat tűztek ki, amelyet az egyes üzemek a versenyszerződésben aláírt pontok teljesítésének arányá­ban kapnak meg. T. T. zetgyűlésének elnöke, Ljupcso Arszov, a Macedón Népköz­társaság nemzetgyűlésének elnöke, Ivan Krajacsics, a . Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja és a Horvát Népköztár­saság Végrehajtó Tanácsának elnökhelyettese, Borisz Kraj- ger, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, va­lamint több más közéleti sze­mélyiség. Ugyancsak elkísér­te útjára Tito elnököt A. M. Puzanov, a Szovjetunió belg­rádi nagykövete. A vendégeket a kelebiai ha­tárállomáson az Elnöki Ta­nács és a forradalmi munkás­paraszt kormány nevében fo­gadó bizottság üdvözölte, amelynek tagjai voltak: Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tag­ja, Púja Frigyes külügymi- niszterh'elyettes, Tóth Lajos vezérőrnagy és Gyémánt And­rás, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. Jelen volt még Mirko Tepa- vac budapesti jugoszláv nagy­követ és felesége. Tito elnök, felesége és kísé­rete különvonattal folytatta útját Budapestre. Fogadására a Nyugati-pályaudvaron meg­jelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Apró Antal, a kormány elnök- helyettese. Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Péter János külügyminiszter, Kossá István közlekedés- és posta­ügyi miniszter. Veres József, a fővárosi tanács vb-elnöke, V. I. Usztyinov budapesti szovjet nagykövet, valamint a Minisztertanács és a Külügy­minisztérium több vezető képviselője. Joszip Broz Tito Dobi István kíséretében ellé­pett a tiszteletére felsorako­zott díszszázad előtt, majd a vendégek szállásukra hajtat­tak. A jugoszláv elnök és felesé­ge tiszteletére vasárnap este Dobi István és felesége vacso­rát adott. A vacsorán részt vett Kádár János, a Minisz­tertanács elnöke és felesége, Apró Antal, a kormány elnök- helyettese, Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Incze Jenő, Kossá István, Péter Já­nos, a kormány tagjai és Ve­res József, a fővárosi tanács vb-elnöke. Ugyancsak részt vett a vacsorán A. M. Puza­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents