Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-28 / 302. szám

PEST MEGYEI _m Ék VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLiCTEKf GM 'WÉL/ / f kirítt» AZ MSZM P- PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA É S A MEGYEI TANÁCS LAP JA VI. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. DECEMBER 28, PÉNTEK Tervkészítés előtt Minden taggal tárgyalnak a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben Négyszer négyméteres helyi­ségben mintegy harminc em­ber szorong, nők, férfiak ve­gyesen. A férfiak nemigen vannak tekintettel a gyen­gébb nemre, mert szüntele­nül fújják a füstöt. Nem cso­da hát, ha az első sorban ülők is alig látják a terme­lőszövetkezet elnökét, aki a vezetőség elképzeléseiről be­szél. — Szeretnénk, ha jövőre még jobba- még szervezet­tebben rr-~ e a munka szö­vetkezetünkben — zárja be ismertetőjét Máté József elv­társ, a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz elnöke. Amit eddig elmondtunk, a szövetkezet felső-feketeerdői üzemegységében történt. A hatos brigád tagjait hívta össze a vezetőség, hogy el­beszélgessen velük, hogy elő­készítse a jövő esztendőt. Ez a harmadik brigád, ahol megtartották a megbeszélést. — Sokat várunk ezektől a megbeszélésektől — mondja Máté elvtárs, miután befejez­te ismertetőjét és rövid szü­netet tartanak, majd így folyatja: — Közgyűlési határozatot hoztunk, hogy a munkaszer­vezésben bizonyos változáso­kat vezetünk be jövőre. Azért beszélünk minden taggal, hogy bizonyságot szerezzünk: kire j dig hogyan számíthatunk a jövő évben. A megbeszélések utáni vállalások alapján készít­jük majd el a végleges tervet. A nagykátai Magyar—Ko­reai Barátság Tsz a jóhírű szövetkezetek közé tartozik. Az idén is eredményesen bir­kóztak meg az időjárás okoz­ta nehézségekkel. Mi indo­kolja, hogy változtassanak az eddigi munkaszervezésen? — Négy év óta alkalmazzuk szövetkezetünkben az ered­ményességi jövedelemelosz­tást — magyarázza Máté elv­társ. — Mondhatom, sokat hozott a konyhára. Ennek a jövedelemelosztási módszer­nek nagy szerepe van a szövetkezet megszilárdulásá­ban. Az idei évben azon­ban azt tapasztaltuk, hogy előre kell lépnünk. A területe­ket, amelyeket a tagok elvál­laltak, jól megművelték. Több, a ' szövetkezet gazdálkodása szempontjából fontos munka azonban akadozott. Sokan úgy gondolták: elég, ha a vál­lalt területet megművelik. A tsz elnöke elmondja, hogy munkaerőhiány gátolta a takarmánytermesztést, a trá­gyázás időbeni elvégzését, és a takarmány betakarítása is eléggé lassan haladt emiatt. Nem engedheti meg a veze­tőség, hogy amit a kapások jó művelésével nyernek, azt másutt veszni hagyják. — Mindegyik brigáddal is­mertetjük a tervet, megmondjuk azt is, hogy kire mi'yen nagyságú te­rület jut. A vállalt területen túlmenően, azt kérjük a tagoktól, hogy vállaljanak bizonyos részt a „közös” munkából is. Mi azt szeretnénk, ha a férfiak he­tenként legalább öt munka­napot, a nők pedig négy és fél munkanapot dolgoznának a szövetkezetben. így biztosít­va lenne a vállalt terület megművelése is. meg az előbb ismertetett munkák sem ke­rülnének háttérbe. — Az eddigi három össze­Zombori Antal főkertész és Kerekes Antal tsz-tag megbe­szélik a jövő évi feladatokat. jövetel milyen tapasztalattal szolgál? — Akik eddig is rendszere­sen részt vettek a közös mun­kában, azok többsége lelkese­dik a határozat végrehajtá­sáért. A közös munkában résztvevők között is akad azonban, aki azt mondja: dol­gozom én anélkül is, hogy ezt vállalnám, vagy erre kö­telezném magam. Velük meg­értetjük, hogy a vezetőségnek tudnia kell, hogy milyen erőt tudhat maga mögött. Ha ed­is rendszeresen dolgoz­tak, . úgy semmi okuk a vál­lalástól húzódozni. A szövet­kezet tagságának egy kisebb része, területet szívesen vál­lal, de ezen túlmenően nem vállal más kötelezettséget — összegezi a brigádértekezletek tapasztalatait Máté elvtárs. — A nagyobb jövedelem lehetőségén felül milyen előnnyel jár az, ha egy-egy tag területet is vállal, de ezen túlmenően kötelezi is magát a vezetőség által megállapított munkidő ledol­gozására? — Kategóriákat állapítot­tunk meg a munkavállalás­nál. Egy hold háztáji földet, a kocsisokon és az állat- tenyésztőkön kívül az kaphat, aki vállalja a heti öt munkanap le­dolgozását — nők a négy és fél napot, és a rá jutó területet is elvállal­ja. Természetes, hogy a vál­lalt területen végzett mun­ka is beleszámít a meghatáro­zott időbe. Az elnökkel való rövid be­szélgetés után, megkérdeztük Kerekes Antal tsz-tagot, mi a véleménye a vezetőség elgondolásáról. Elmondotta, hogy először ő sem értette, miért van szükség arra, hogy megállapítsák a szövetkezet­ben. elvégzendő munkanapok számát. Zombori Antal fő- kertész azonban megmagya­rázta, hogy neki, aki rend­szeresen részt vesz a közös munkában, ebből csak elő­nye származik. A beszélge­tés után alá is írta a vál­lalási lapot. A tél tulajdonképpen csak most kezdődik, de a nagyká­tai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben a jövő esztendőt ké­szítik elő. Mihók Sándor Foto: Koppány György A német kérdés békés rendezéséért küzdünk Hruscsov levele Adenatter kancellárhoz* Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke levelet intézett Ade­nauer kancellárhoz, válaszul a kancellárnak a Nyugat-Berlin és a Német Demokratikus Köztársaság határán lejátszó­dott incidensekkel kapcsolatos levelére. — Ön politikájával, a fe­szültség fokozásának politiká­jával. azzal, hogy a világot újabb konfliktusba akarja so­dorni, milliók életét sodorja veszélybe — hangzik a levél. Hruscsov hangsúlyozza, hogy „Az NSZK-nak semmiféle jo­ga sincs Nyugat-Berlinhez”. A szovjet miniszterelnök megállapítja, hogy őt „nagy­mértékben aggasztja a Nyu­gat-Berlinben kialakult hely­zet és az, hogy Nyugat-Berlin és az NDK határán mélysége­sen sajnálatos incidensek foly­nak le”. Emlékeztet arra, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ságból miniszterek, pórtfunk- cionáriusok, parlamenti tagok és mindenféle más látogatók N yugat-Bérlinben „rosszindulatú, veszélyes uszításokkal foglalkoznak, amely a béke, a szomszé­dos szocialista országok biztonsága ellen irányul". — Mint látható, önnek nem Nyugat-Berlin lakosságának az érdekei fontosak, hanem az, hogy ezt a várost a Szovjet­unió, a Német Demokratikus Köztársaság és a többi szocia­lista ország ellen irányuló el­lenséges tevékenységre hasz­nálja fel — írja Hruscsov, majd így hangsúlyozza: — A tények arról tanúskod­nak. hogy a szövetségi kor­Kállai Gyula, az Algériá-1 ban tartózkodó magyar kor­mányküldöttség vezetője, szív- J da délután meglátogatta Ben Bella miniszterelnököt és í Ferhat Abbaszt, a nemzet- gyűlés elnökét. A látogatás- j ra elkísérte Kállai Gyulát Mátyás László algériai ma- \ gyár nagykövet is. Fűtik már az új üveg házat! — Vörös János vagyok, a ráckevei Árpád Tsz elnöke, örömmel közölhetem, hogy megtörtént az új üvegház műszaki átadása. — Részletesebbet is hallha­tunk? — Júliusban kezdtük az építkezést. A terveket társa­dalmi munkában a Mélyépítő Tervező Vállalat mérnökei készítették, s ugyancsak ők vállalták a kivitelezést. A munka 1 860 000 forintba ke­rült. — Mekkora az üvegház? — Területe 1200 négyzetmé­ter, két daraszenes Marabu­kazán fűti. Most még csak egyet szereltek be. de azzal már állandóan fűtünk, hogy mielőbb elérjük az egész épü­letben a kellő hajtatási hőfo­kot. A teljes üzem januárban indul, mert a villany- és a vízhálózat még nincs bekötve. 1963-ban száz holdon szeret­nénk konyhakertet létesíteni, az ehhez szükséges palántákat fogjuk itt hajtatni és előnevel­ni. Arra is gondolunk, hogy primőrökkel jelentkezzünk már március—áprilisban. Ad­dig azonban, míg ehhez az összes feltételt nem tudjuk megteremteni —, elsősorban a földbehordásra gondolunk — virágokat nevelünk. Bagó La­jos főkertész már eddig 1400 cserép cikláment, 1300 tő hor­tenziát, s 1800 más dísznö­vényt telepített. K. M. A magyar kormányküldött­ség vezetője a két állam­férfival rendkívül szívélyes, baráti eszmecserét folytatott a két országot érintő kérdé­seikről, valamint az Idősze­rű nemzetközi problémákról. Szerda délelőtt a magyar küldöttek az El Alia temető­ben megkoszorúzták a nem­zeti felszabadító harc két hő­sének sírját. A küldöttség kora délután Algír közelében megtekintette a tengerpartnak azt a szakaszát, ahol 1830- ban az Algériát leigázó fran­cia csapatok partraszálltak. Szerda este az algériai nyá­ri palotában Ferhat Abbasz, a nemzetgyűlés elnöke, vacso­rát adott a magyar kor­mányküldöttség tiszteletére. A vacsorán megjelent Ben Bel­la miniszterelnök, Rabah Bi- tat miniszterelnök-helyettes, valamint a kormány és az FLN polititkai bizottságának több tagja. Az Ukrán SZSZK külügyminisztere Magyarországon L. F. Palamarcsuk, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere, az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakán részt vett ukrán delegáció ve­zetője az ülésszak befejezése után hazatérőben Péter János külügyminiszter meghívására néhány napig Magyarországon tartózkodott (MTI) / many kezdi a németeket fo­kozatosan, hozzászoktatni a testvérgyilkos háború lehető­ségének gondolatához. Hruscsov rámutat arra, hogy a helyzet gyökeres rendezésé­nek és a veszedelmes inciden­sek végérvényes megszünteté­sének egyetlen lehetősége a né­met békeszerződés aláírá­sa és a nyugat-berlini helyzet rendezése. A szovjet kormányfő kifejti, hogy ennek érdekében fel kell számolni az idejét múlt meg­szállási rendszert, Nyugat- Berlint szabad várossá kell tenni, hatékony nemzetközi biztosítékokat kell a városnak adni. meg kell szüntetni az eb­ből a városiból a szocialista ál­lamok ellen kiinduló akna­munkát. „Nyugat-Berlintoen — ál­lapítja meg Hruscsov — szükség esetén meghatáro­zott időre tartózkodhatná­nak csapatok“. — A szovjet kormány azt indítványozza, hogy a Nyugat- Berlinben tartózkodó csapatok ne képviseljenek NATO-or- szágokat, Nyugat-Berlinben a NATO zászlaját váltsa fel az ENSZ lobogója és a világszer­vezet vállaljon el a városban meghatározott nemzetközi kö­telezettségeket és feladatokat — írja Hruscsov —, majd így folytatja: — A jelenlegi rendellenes helyzet változatlan fenn­tartása Nyugat-Berlinben egyértelmű lenne súlyos nemzetközi bonyodalmak szándékos keresésével. Hruscsov rámutatott arra, hogy ha a kancellár valóban őszintén törődik azzal, hogy az egymástól elszakított német családok érintkezhessenek egymással, a Német Demokra­tikus Köztársaság erre már tett ésszerű javaslatokat. Eze­ket azonban a nyugat-berlini hatóságok elutasították, s eb­ben „az ön személyes közre­működése nem utolsó szerepet játszott. Ily módon a történ­tékért ön is felelős”. A Karib-tenger térségében lejátszódott események — hangsúlyozza Hruscsov — mindennél világosabban meg­mutatták, hogy még mindig mennyi veszély fenyegeti a békét és milyen óriási erőfe­szítésekre van még szükség ahhoz, hogy el tudjuk háríta­ni a háborús katasztrófát* meg tudjuk védeni a békét. „Azokban az aggasztó napok­ban — hangzik a levél — Bonnból, a Német Szövetségi Köztársaság fővárosából azon­ban egyetlen felihívás sem (Folytatás a 2. oldalon) Épül az új MÁVAUT-pályaudvar A tavasszal új végállomásra érkeznek már az érd—buda­pesti MAVAUT-járatok. A fővárosban a Kosztolányi De­zső tér szomszédságában megkezdték a pályaudvar építé­sét. Ebben az épületben kap helyet a forgalmi iroda a személyzeti pihenő, két pénztár és egy tízméteres váró­terem. Összeillesztik a helyszínen gyártott betonlapokat, amelyek­ből hetvenméteres nyitott várakozót állítanak össze. Hat kocsiállást készítenek itt. A hárommilliós létesítményt május elsején adják át a forgalomnak. Ezzel egy időben megszűnik a régi végállomás a Vásárhelyi Pál utcában. (Foto: Koppány) V Az Algériában tartózkodó magyar kormányküldöttség látogatásának szerdai napja

Next

/
Thumbnails
Contents