Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-23 / 300. szám
"T/CíHan 1962. DECEMBER 23, VASÄRNAP Amikor a kéményseprő is hivatalos személy Kedden meglátogatta a kéményseprő Veres János, 42 éves tápiószőllősi tsz-tagot, hogy beszedje tőle a kéményseprési díjat. Veres ingerülten fogadta a kéményseprőt, és kizavarta a házából. Néhány perc múltán azonban utána eredt, a szomszédban utolérte, elvette tőle a kaparóvasat és azzal ar- concsapta. Veres János, akinek nem volt kedve kifizetni a kéményseprésért járó díjat, most majd törvényes úton fizet tettéért, mert hivatalos személy elleni erőszak címén bűnvádi eljárást indítanak ellene. I LEGYÜNK ŐSZINTÉK AZ EMBEREKHEZ n Váci Városi Pártbizottság ülése Csütörtökön délután tartotta idei utolsó ülését a Váci Városi Pártbizottság, a Csányi úti székiház nagytermében. Először Búzás Istvánná, a városi párt- végrehajtóbiziottság titkára tartott beszámolót a párt Vili. kongresszuséról, melyen a város küldöttéként, 6 ás részt vett. Ezután került sor a helyi KlSZ-bizottság és a KISZ- alapszervezeteik munkájának megvitatására. Ritz Sándor, a napirend előadója, elmondotta, hogy Megkezdődött a tél Napközeiben a Föld _Miért rövidebb egy héttel a téli félév, mint a nyári Szombaton, december 22-én reggel pontosan negyed tíz órakor megérkezett a tél. A Nap — mintha a tél őt is elólmosátaná, akárcsak valami öreg mackót —, most a „legaluszékonyabb”. A csillagászok már régen jól tudják, és dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló Intézet igazgatója el is mondta, hogyan szokta „lebonyolítani” a Na:p ilyenkor nappali programját. A Nap ma is nagyon „nehezen kecmergett ki”, reggel 7 óra 29 perckor a látóhatár alól, hogy már 5 perccel négy óra előtt nyugovóra térjen. Bár „ébredése" után most is kötelességszerűen nekiindult pályáján szokásos egészségügyi sétájának, „ébrenlétének” nem egészen 8 és fél órájából hosz- szú túrára nem tellett. Amikor három perccel háromnegyed 12 előtt megérkezett útjának felére, a deleiére, még mindig csak 19 fokkal volt a látóhatár felett. Tovább aztán már nem is kapaszkodhatott. A teljes „második félidő” a leszálláshoz kellett. A Nap most túljutott az „álomkép periódusán, ezután már egyre frissebb lesz: mind korábban ébred és tovább „marad fenn”, lassan-lassan újra elhozva hozzánk a tavaszt és a nyarat. Tévedés lenne azt hinni, hogy télen azért van hideg, mert messze vagyunk a Naptól, éppen mostanában járunk hozzá a legközelebb. A legkisebb távolság — 147 millió kilométer — január 4-én lesz köztünk, legtávolabb 152 millió kilométerre pedig, éppen július elején, a nyár derekán leszünk tőle. Hogy mégis akkortájt van a legmelegebb, annak egyszerű a magyarázata. A Nap azokban a hetekben már 66 fokkal emelkedik a látóhatár fölé és átlag 16 órán át küldi felénk melengető sugarait. De van még egy különbség a telünk és nyarunk között. Most, a napközeiben száguld a Föld a leggyorsabban a maga elliptikus pályáján. Sebessége ezekben a napokban másodpercenként 30.3 kilométer, nyáron viszont csak 29.3 kilométer. És ebből az a nagy előny származik ránk, az északi félteke lakóira, hogy lényegesen gyorsabban jutunk át a telet magában foglaló féléven, mint a másikon. Szeptember 23-a és március 21-e között ugyanis pontosan egy héttel rövidebb a „félév”, mint március 21-től szeptember 23-ig. Az északi félgömbnek ez a kedvező helyzete azonban nem tart örökké. Potom 11 000 évet kell még várniuk a déli félteke népednek, s akikor — a napközeli pon/t vándorlása folytán — az ő nyaruk lesz a hosszabb és a telük rövidébb, S a mi utódainknak akkoriban miég rosszabb lesz, mint most a délieknek. Azokban az évezredekben ugyanis az északi félgömbre éppen akkor érkezik majd el a hosszabb tél, amikor a legtávolabb lesz tőle a Nap, tehát sugarai is a leggyengébben érkeznek ide. (MTI) a rohamosan iparosodó Vácott szinte a szemünk láttára növekszik az ifjú szakmunkások hada, s az új műszaki értelmiség. Nem közömbös a párt számára: hogyan irányítja tanulásukat munkájukat, s milyen segítséget ad az ifjú kommunisták szervezetének. Vácott 93 KlSZ-alapszerve- zet működik, s a tagság száma jelenleg több mint 2800 fő. A városi csúcsbizottság munkájában jelentős változás történt az új titkár megválasztásakor, aki azonban kezdetben nem kapta meg a kellő segítséget. Ez a helyzet biztatóan csak az 1962-es KISZ városi értekezlet után javult meg. A KISZ-alapszervezeti vezetőségek munkájához az eddiginél több és színvonalasabb segítséget kell adni ok a pártalapszeirvezeteknek. A fiatalok nevelése legyen városunkban is az egész társadalom ügye — mondotta az előadó. Az ifjúság általános műveltségének emelését, haladó szellemben való nevelését jól segíti az ifjúság a szocializmusért mozgalom, melynek városunkban is több száz résztvevője van. A szakma ifjú mestere, a szocialista ifjúsági brigádok és a fiatal műszakiak klubja vonzó hatást gyakorol a KISZ-en kívül állókra is. Az értekezlet napirendjén szerepelt az a jelentés is, amely beszámolt a város lakosaival, dolgozóival folytatott beszélgetések tapasztalatairól. Ez a nagyarányú beszélgetés, mint arról beszámoltunk, fél évvel ezelőtt zajlott le. Jó hatást keltett a lakosság soraiban és segített elmélyíteni a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. A pártbizottság tagjait ezért érdekelte: történtek-e intézkedések az elhangzott javaslatok alapján? Mit tett a tanács, mit tettek az üzemek, az említett hibák megszüntetéséért? A jelentés megdicsérte Vogel Gyulát, az összefoglaló készítőjét Melyek az eddigi eredmények? Megoldódott az iskolások tejjel való ellátása, javult a város nagy filmszínházainak műsorpolitdkája, fejlődött, erősödött termelőszövetkezetünk, szervezik a szövetkezeti lakásépítést, csökkent a szövőgyári adminisztratív dolgozók túlterhelése. A beszámolót élénk, sokoldalú vita követte. Böhm elvtárs (területi alapszervezet) felhívta a figyelmet, hogy a tanácstagi beszámolókon felvetődött javaslatoknál sokszor késik az intézkedés.1 Pribél párttitkár (népbolt-központ) rövidebb terminusokat javasolt a határozati pontok végrehajtására. Vida elvtárs (föld- művesszövetkezjet) azt jelentette be, hogy a helyiség, és a pénz biztosítva van arra, hogy a lakosság által kért háztartás si gépkölcsönzés megkezdődhessen. Forgács elvtárs (vendéglátói pari vállalat) szerint, hálózatuk fejlesztése lehetővé teszi majd a diákélelmezés, illetve az esiü ét élakció megszervezését. Fónagy elvtárs (MÁVAUT-áliomás) elmondotta, hogy máris több változtatást eszközöltek a helyi menetrendeken, a lakosság javaslatai alapján, de a hetenkénti módosításokat senki ne kívánja. Málnámé elvtársnő (kisipari szövetkezetek) a TÜZÉP-inoda előtti sorbanál- lás felszámolására tett javaslatot. Búzás Istvánná részletesen válaszolt a felszólalásokra. Bejelentette, hogy jövő ősszel ha- í sonló módon, ismét beszélget- ^ nek a pánt aktivistái a lakos- £ sággal. Őszintének; kell lenni jí az emberekhez; el kell monda- !j ni, hogy mit tudunk és mit 8 nem tudunk megvalósítani. | így növekszik, erősödik majd | a bizalom é® még jobb lesz a | kapcsolat a párt tagjai és a| város lakosai között, (p. r.) | Üdülő szövetkezeti gazdák A Pest megyei termelőszövetkezeti tagok önsegélyező biztosítási csoportja költségén decemberben 80 szövetkezeti gazda üdült. A második csoport — amely negyven személyből állott —, Görömbölytapolcán töltött el 10 napot. A következő év három hónapjában további 120 szövetkezeti gazda utazik 10 napra az ország legszebb üdülőhelyeire. es Ebédelnek a szövetkezeti gazdák az üdülő modern ebédlőjében 4 Egy kis agytorna. Bőven van idő a sakkozásra | (Foto: Mihók) .(\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\W\\V Négy kérdés válasz a — A Budai Járási Pártbi- j zottságot keresem. — Halló! Itt Tuza Sándomé, a Budai Járási Pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője beszél. Mivel foglalkoznak jelenleg a pártbizottság tagjai? — Legnagyobb gondunk, hogy tanácsainkkal közösen megjavítsuk rétjeink, legelőink minőségét. A vízügyi igazgatósággal közösen mindent elkövetünk, hogy használhatóbbak legyenek legelőink. Még csak a munka kezdetén tartunk. A fiatalok segítségével most készítjük elő az ároktisztításokat, a rétek víztelenítését. Természetesen a vízlevezetés hosszabb időre szóló feladat. Ügy hírlik, Zsámbé- kon kezdenek először munkához. Zsámbék példáját egymás után követi majd Telki, Budajenő, Tök község ifjúsága. Reméljük, igyekezetünk sikerrel jár. © Milyen feladattal gyür- kőznek még? I — Szeretnénk előbbre lépni : a jövedelemelosztás módszeré- i nél. A növénytermesztésnél í beváltak elgondolásaink. A járási pártbizottság mellett mű- ; ködő állattenyésztési társadalmi bizottság (elnöke Csécs János, a pátyi Petőfi Tsz főállattenyésztője), most javaslatot dolgozott ki az állattenyésztők premizálására. A jövedelemelosztási társadalmi bizottság — amely már régebben működik —, javaslatával együtt már a szőlő-, a gyümölcstermelésre, a segédüzemek jövedelmének felhasználására szóló tervezet is kinn van a termelőszövetkezeteknél. — Ezenkívül a termelőszövetkezetek vezetőinek jövedelmét szeretnénk egységes alapokra helyezni. Eddig a tszo Hogyan lehet jó bort venni? Gondban vagyok: ha kiírom a nevét, még megköveznék őt a borosgazdák, lia nem írom ki, akkor meg rámfoghatnák, hogy én találtam ki, amit mondott. Töröm a fejem, melyik rosz- szat válasszam a kettő közül? Van ugyan még egy harmadik rossz is, de arra még gondolni sem merek, mert az meg az olvasók kárára volna: ha most abbahagynám ezt az írást. Kinek akarjak rosszat? Kényes dilemma ez, de megpróbálom, hogy a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon. Elhallgatom hát az őszinte ember nevét, de tanút idézek arra, hogy amit írok, azt nem a kisujjamból szoptam. Jó lesz tanúnak Majoros István? Már most nevetek azokon, akik úgy vélik Tápió- szentmártonban vagy másutt, hogy majd ők kitalálják, ki lehet az a csomótlan nyelvű ember, aki elárulta a borosgazdákat. Azt ugyan kutathatják, hogy kik jártak pénteken Majoros Istvánnál, ahol én a titkot megszerettem. ügylehet, éppen az is ott járt, aki legjobban nyomoz a hírforrásom után. Na, de hát nem mindenki ismerős annyira Tápiószent- mártonban, hogy tudná: Majoros István fodrász a faluban. Naponta többen is betérnek műhelyébe, egyében kívül híreket is szerezni. Magam is ilyen, nem titkolt céllal foglcfltam helyet az egyik széken, amikor egy más falubeli fiatalembert borotvált a fodros. XJgylehet, egészen más tájra való, mert ily módon kezdte: — Lehet itt jó bort kapni, mester? — Miért ne lehetne ugyan? — De nekem csak az a jó ám, amelyik fajtatiszta. — Éppen hogy az van nálunk, színtiszta kadar. — Az nekem nem jó, mert a vörös bor savas. Fehéret mondjon. — Fehér? Az nincs. Ebben a párbeszédben még nem lappangott a titok, oda sem figyeltem, csak amikor egy ősz hajú, kövérkés borosgazda vette át a szót. — Tudja mit, fiatalember? Miért venne maga szentmár- toni bort? Széles vidéken legjobban terem a szőlő Bicskén. — Tápióbicskén? — Ott. a szentmártoni gazdák borai sem teremnek másutt, mint éppen a bicskei dűlőben. Aztán Bicskén még fehéret is kap. — Kinek van jó bora Bicskén? — Hát... a legeslegjobb éppen az orvosnak. Az még dijaidat is nyert vele. — Van neki fehér is? — Annak van. — Na, akkor tőle veszek. — Csakhogy az drágán méri ám a borát! a járásról vezetők alig kerestek többet egy közepesen dolgozó állattenyésztőnél. Az a célunk, hogy a terület nagysága, a gazdasági eredmények, az árutermelés figyelembe vételével határozzuk meg a tsz- vezetők jövedelmét. Másszóval: a jobban gazdálkodó szövetkezetek vezetői többet keressenek, érdekeltek legyenek a tsz fejlődésében. Hozzákezdtek-e már a tanácsválasztások előkészítéséhez? — December 20-án tartottunk értekezletet a községi tanácselnökök, párttitkárok és a termelőszövetkezeti párttitkárok számára. Bori Rudolf, a járási pártbizottság titkára, Lapusnyik András, a járási tanács elnöke tájékoztatta a tennivalókról a megjelenteket. A pártépítésben milyen eredményeket értek el ebben az esztendőben? — 184 tagjelöltkérelmet bíráltunk el. A tavalyihoz képest tovább javítottuk munkánkat. A következő esztendőben elsősorban a termelő- szövetkezetben kívánjuk sorainkat erősíteni. A tagfelvételek nemcsak számbeli, de minőségi erősödést is jelentettek pártszervezeteinkben — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Tuza Sándorné. (s. á,) o f Szórványos száj- és körömfájás Csobánkán 6 — Hat állatarvös járt kint nálunk a megyéből, 6 elvégezték az előírt szűrést. A tegnapelőtt megsemmisített tehénen és üszőn kívül más beteg vagy betegségre gyanús állatot nem találtak. A bizottság most járja végig a tíz kilométeren belüli környező falvakat, hogy meggyőződjék: nem hurcolták-e át véletlenül oda a kórokozókat? Ennek a vizsgálat- az eredményét még nem ismerjük. A száj- és körömfájás lappangási ideje két hét, de reméljük, ez az idő elmúlik újabb megbetegedés nélkül — mondotta a csobánkai tanácselnök: (f. a.) — Meg az, ha nem tőikén termett. — Már akkor csakugyan •megpróbálom. Aztán almája van-e? Az sincs? Akkor ajánlom, vegyen. Tudja, ha megeszik egyet, akkor utána minden aromát megérez. Alma nélkül le ne menjen a pincébe. Bicskén azt is veheti de ne egyet, mert akkor gyanút fognak. Mondjuk, úgy két kilóra valót, az már gyanútlan. Akkor aztán a szájába veszi az almát és a gazda már nem is mer a rossz borhoz nyúlni. Gondolja, magában emberére akadt. — Hát törökborsa? — Az is legyen? — Na hallja, fiatalember! Hogyan akar maga jó bort venni? Fogadok, hogy még majoránnája sincs magának! Pedig a borral pórul járhat, ha nem eléggé elővigyázatos. Vegyen, míg nyitva az önki- szolgáló, mert nem soká bezár. — Hallja, öreg, ne gúnyolódjon velem! — Kicsoda? Én? Ne legyen komám a komám, ha nem tanítani akarom magát! Elhiszi? Hitte-e, nem-e a fiatalember, nem tudom. Jómagam hittem a tanításban, okultam is belőle úgy, hogy Tá- piószentmártonban rendeltem meg a karácsonyfa, alá valót. Elvégre nem cipelhetem magammal Bicskére az egész tápiószentmártoni boltot!... Nagymiklós István Hírét vettük, hogy Csobán- kán száj- és körömfájás ütötte fel a fejét. A hír nyomán felhívtuk a községi tanácsot, s megkérdeztük; nagyobbszabá- sú járványról van-e szó? — Eddig csupán egy udvarban észleltük a betegséget — válaszolt Turcsányi Imre tanácselnök — s azt az udvart, illetve a körzetét csütörtökön tizennégy napra zár alá vettük. Maga Csobánka nincs vesztegzár alatt, bár a falun természetesen nem szabad sertést, kecskét és juhot áthajtani. A szükséges őröket kiállítottuk. — További megbetegedésre utaló jelek nincsenek? — Mennyiért? — Gondolom, tizennyolchúszért. — Hátha jó a bora — nem bánom. — Ügy hallom, nem adja el, mert kell neki is. — Hát akkor mi a csudának emlegeti? így pergett a beszéd, amely egyre érdekesebbé vált, míg kilyukadt oda, hogy híres a bora a bicskei Nagy Mihálynak is, aki a homokbánya mellett lakik. Én ugyan nem tudom, ott lakik-e, vagy lakik-e egyáltalán Tápióbics- kén Nagy Mihály, csak úgy írom, ahogyan mondták. Ha nem lakik, vagy ha nem ott lakik, a továbbiakban hallottak értékéből nem von le semmit. Ha meg mégis lakik, azaz mégis ott lakik, annál valószínűbb, hogy őszintén beszélt a derűs már- toni ember. — De vigyázzon ám a vételnél, mert még becsapják. Tudja, a régi nagy boros- gazdák nemcsak szőlőből csinálják a bort. Van magánál szódabikarbóna ? — Szódabikar ... Hát az minek? — Beleteszi a pohárba és ha csinált a bor, akkor az megfeketedik tőle. Olyan fekete lesz a kadar, mint a szurok. Csak meg kell próbálni. — A fehér bor is megfeketedik?
