Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-23 / 300. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f VI. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. DECEMBER 23, VASÁRNAP Az Elnöki Tanács ülése A Tájékoztatási Hivatal közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról szóló törvényerejű rendeletet, majd módosította a dolgozók betegségbiztosításáról szóló 1958. évi 39. sz. törvény- erejű rendeletet. Az Elnöki Tanács 1963. december 31-ig meghosszabbította a külföldön élő magyar állampolgárok állampolgárságának rendezéséről és úti okmányokkal való ellátásáról hozott határozatában foglalt jelentkezési határidőt. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) KONGRESSZUSI VERSENY: Győzelem két fronton Budapest-Milánó textil-kilométerben Másfél százalék = 11 millió Szépen, terített asztal, hófehér abrosszal — még egy rámtottleves is jobban esik ilyen környezetben. Készen a bútor, csillog a politúr, szívgyönyörködtető lesz, ha szép bútorszövetet húz rá a kárpitos. Dolgozik a szabó, s a zakó melléhez odaölti a keményítő szitavásznat. A háziasszony mosogat, veszi a Átadták a 7. országos borverseny díjait Szombaton délelőtt a Földművelésügyi Minisztériumban Losonczi Pál miniszter ünnepélyesen adta át a 7. országos borverseny díjait. Az országos borversenyt tizennégy megyei verseny előzte meg, amelyen a termelők 2300 fajta borral szerepeltek. Ezek közül 1001 bormintát tartottak alkalmasnak arra, hogy az országos versenyben is részt vegyen. Az állami gazdaságok 387, az állami pincegazdaságok 371, a termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek pedig 111 borral szerepeltek. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságokból, illetve az egyéni termelők 132 mintát indítottak a versenyen. A borok származásának megoszlásából kitűnik. hogy az Alföldön, a hegyvidékeken és a két legfontosabb történelmi borvidéken, a Balaton környéki vulkánikus eredetű hegyeken és Tokajhegyalján nagy szakértelemmel és gondossággal dolgoznak a szőlészek és borászok. Losonczi Pál föld,művelésügyi miniszter a díjak átadásakor rámutatott, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom végleges győzelme óta az idei volt az első országos borverseny és az eredmények azt bizonyítják, nem romlott, hanem jelentősen javult a minőség. A miniszter ezek után átadta a serlegeket és más díjakat a 7. országos borverseny 108 legjobb eredményt elért termelőjének. (MTI) törlőruhát.. . ágyat vet, felteríti a lepedőt __ Ú gy látszik, minden út — Budakalászra vezet, a textilgyárhoz. Legalábbis a felsorolt esetekben ez az igazság. Valamennyi termék innen indul útjára a magyar haza vagy a külhon valamelyik polgárához. Pontosan mérve, kétharmada magyar asszony- és férfikezekbe jut, míg egyharmadát nyugati megrendelőkhöz irányítják. Mármost nagyon is fontos _ kérdés, hogy e kettős fronton hogyan vívja csatáját a gyár. Mit mutat az esztendő mérlege? Csupa ragyogó számot! Ám ne vágjunk a dolgok elébe, hanem kezdjük ott, hogy az esztendő elején, amikor hírét vették annak a nagy, országos mozgalomnak, amelyet a kongresszus tiszteletére indítottak, maguk is asztalhoz ülitek. Az eredeti, egész esztendőre szóló vállalásaikat „diszkvalifikálták”, s megszületett egy új, minden eddiginél merészebb program: „az esztendő végéig készítsünk hétszázezer négyzetméter textilanyaggal többet, mint amennyiről a terv szól” Sok ehhez tartozó, s a napi munkát, az olcsóbb előállítási költségeket segítő vállalást Kialakulóban van a zöldségfélék tájtermelése Pest megyében Újabb hajtatóházak, palánta előnevelek épülnek 1963-ban — Közel százezer melegágyi ablakkeret — 1500 hollandi ágy A második ötéves terv időszakában gyors fejlődésnek indult a zöldségtermelés Pest megyében. A terv első évében — 1961-ben — 26 218 holdon termeltünk zöldséget, 1963-ban 31 585. 1965-ben pedig — a tervidőszak utolsó évében — már 32 760 holdon termesztünk majd zöldségféléket. A termőterület növelésével egyidejűleg megkezdődött a termelési tájak kialakítása a különböző zöldségnemekben. A most készülő 1963. évi termelési tervek — amint arról Szabó Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának kertészeti előadója tájékoztatott — a zöldségtermelés további szakosítását irányozzák elő. mind járási, mind termelőszövetkezeti szinten. A zöldségtermelés szerkezetének fokozatos átalakítása lehetővé teszi a korszerűbb termelési technológiák bevezetését, s ezzel megteremtjük a nagyüzemi zöldségtermelés szervezeti és termelési előfeltételeit. A tájtermelés kialakítása érdekében tett eddigi intézkedések következtében, az elmúlt gazdasági évben, a paradicsom 71.2 százalékát a gödöllői, mo- nori, váci, ceglédi és a nagv- kátai járásokban; a zöldpaprika 51,8 százalékát a dabasi, ceglédi, ráckevei járásokban és Nagykörös városban; a fe- jeskáposzta 67 százalékát a i monori, aszódi és a dabasi já[ rásókban; a zöldborsó 68,8 szá- | zalékát pedig az aszódi, gö- ! dollói és a váci járásokban i termeltük. A nagyüzemi zöldségtermelés további fejlődését segítik ' elő az 1963. évi beruházások i is. Hajtatóházakra hatmillió forintot irányoz elő a terv. I Ebbő] a halásztelki Szabad ! Május Tsz-ben, s a kiskunlac- | házi Petőfi Tsz-ben egy-egy i kétezer négyzetméter, a túrái Üj Ütőn Tsz-ben pedig egy darab ezer négyzetméter alap- területű hajtatóházat építünk. Ezenkívül mintegy hét és félmillió forint költséggel 23 tsz-ben palánta előnevelő épül a jövő évben. A zöldségtermelő tsz-ek melegági ablakkereteikkel való további felszerelése ez év negyedik negyedében megkezdődött. Eddig már 35 700 ablakkeretet osztott szét a tanács. s december végéig még tízezer, az NDK-bői importált ablakkeretet kapnak a tsz-ek. A következő év első negyedében 41 400 hazai és húszezer import melegágyi ablakkeretet juttatnak a tsz-eknek. Az ablakkereteket, főleg a paradicsom. paprika, korai káposztafélék termelésével foglalkozó szövetkezetek kapják. Megyénk részvétele a zöldségexportban az utóbbi években jelentősen fokozódott, Annak érdekében, hogy a jövőben még több korai zöldséget termeszthessünk, a megyei tanács lehetővé tette mintegy 1500 hollandi ágy létesítését. A hollandi ágyak alkalmazása a palántanevelásbén másfélkét héttel előbbre hozza a termést. s ez a tsz-ek jövedelmét ugyancsak emeli. A nagyüzemi zöldségtermelésben elért eredményeink mellett azonban nem hallgathatjuk el, hogy a termésátlagok alakulása — a zöldségfajták többségénél — még nem éri el az országos átlagokat. Paradicsomban ugyan csaknem hat mázsával felülmúltuk az átlagot — az elmúlt évben 87,9 mázsás átlagos termést takarítottunk be, kát. holdan-. ként — azonban a zöldpaprikánál, fejes káposztánál. s nem egy zöldségfajtánál javítanunk kell terméseredményeinket. Ezt a célt szolgálják az 1963. évi beruházások is. de a tsz- eknek ezen felül mind a korszerű termelési technológiában, trágyaéelhasználásban, mind a szakmai színvonal emelésében további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy Pest megye ne csak a zöldség termőterület arányában — jelenleg az összes szántóterület 6,9 százalékán termelünk zöldséget — hanem a termésátlagokban is elérje, vagy meghaladja az országos színvonala^ (f. !•) tettek még. Ezek aprólékos ismertetése helyett lássuk mindjárt, mi valósult meg ez év november utolsó napjáig a már célon túl jutott Budakalászi Textilművek. A hétszázezer négyzetméterből nyolcszáznegyvenezer négyzetméter különféle textilanyag lett! Annyi, hogy egyméteres szélességben számítva, Budapesttől Milánóig húzhatnánk ki egy óriási véget. De az sem apróság; amennyit ezért fizetnek a hazai és külföld] vásárlók. Gyári értéke közel 22 millió forint! Nem apróság, de valameny- nyi vásárlói érintő probléma, hogy mennyiért készül egy-egy méter textília? Bu- dakalászon ezért is csatát indítottak. Már eredetileg is alacsonyabb előállítási költséggel „startoltak”, mint az elmúlt esztendőben. Ám a kongresszusi verseny hozzásegítette őket további más-' fél százalékos redukcióhoz, aminek forintban kifejezhető, irigy lésremél tóan nagy értéke tizenegymillió! Azt sem minden üzemben mondhatják el, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan nőtt a termelékenység. A számok, statisztikák tanúsága szerint 11,6 százalékkal készült több textília tizenegy hónap alatt, s ezt a növekedést nemcsak hogy teljes egészében a termelékenység emelésével fedezték, tehát újabb emberek munkábaállí- tása nélkül, de még túl is jutottak rajta valamelyest. Jól emlékszünk rá, hogy a nagy brüsszeli vásáron hogyan hódított magának új vásárlókat, s aranyérmet a Budakalászon tervezett és készített lenből gyártott da- masztabrosz. Az ottani magyar étterem asztalait terítették meg, s több vevőt szereztek ezzel ennek a Pest megyei üzemnek, mintha sok pénzért reklámoztatták volna. Néhány szót még arról, hogyan értek ilyen nagyszerű célhoz? Munkájukban a lehető legnagyobb ésszerűségre törekedtek. A kívánt mennyiségben, s a legpr*to- sabban adták kézhez az alapanyagot. Az üzemszervező csoport közben azon dolgozott, hogy az áru belső útját raktártól a készáruig a legrövidebbre szabja. Áthelyeztek gépeket, ugyanakkor gondjuk volt rá, hogy befejeződjék egy jelentős újjáalakító munka a kikészítő üzemben. Ám nem sorolhatjuk az apróságok közé azt sem, hogy a most záruló esztendő alatt két ízben is jelentős ösz- szeggel, 40—40 ezer forinttal jutalmazták, s buzdították további munkára a legjobbakat és az utánuk igyekvőket. A Budakalászi Textilgyár vezetőgárdája és munkatársai a hazai és külföldi fronton egyaránt győzelmet arattak. Az itt dolgozók részére azonban az- egyik legkomolyabb „harci eredmény”, hogy az ez évi munka nyomán előreláthatólag egyhónapos fizetésnek megfelelő nyereség- részesedést kapnak. (t. gy.) KARÁCSONYI AJÁNDÉK Néhány hete patronálja a váchartyáni Alkotmány Tsz-t a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára, s máris értékes segítséget ad a közös gazdaságnak. A tsz kérésére egy gépszínt építenek a gyár dolgozói. Forberger Pál, a gyár építőipari részlegének vezetője, Vigh Ferenc szerelő brigádvezető, Juhász János és Fux József gyári dolgozók, Pásztor János, Kovács József, Verzsenyi István és Pásztor József tsz-tagokkal együtt december 15-én látták munkához és ■vállalták, hogy 23-án, vasárnap készen átadják a gépszínt a termelőszövetkezetnek. A gyár dolgozói társadalmi munkában vállalták a gépszín felállítását és azért igyekeznek, mert a tsz gépei még mindig a szabadban vannak, s ez nincs hasznukra. Szerelik a tetőszerkezetet Felteszik a tetőre az első hullámlemcz táblát (Foto: Koppány)
