Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-20 / 297. szám

/ "i/fíHaa 1962. DECEMBER 20. CSÜTÖRTÖK ÚGY HARCOLJUNK A HIBÁI ELLEN, HOGY KÖZBEN MEGNYERJÜK AZ EMBERI! A pártfegyelmi munka a gödöllői járásban Partunk vili. kongresszusa tervezetből határozattá emel­te a párt új szervezeti sza­bályzatát. Mindazok a módo­sítások, kiegészítések, amelyek ■4e párt tömegkapcsolatainak további erősítését, a pártde­mokrácia elmélyítését céloz­ták, törvényes jogerőre emel­kedtek. A szervezeti szabályzat új vonásai között is különös fi­gyelmet érdemelnek azok, amelyek a pártfegyelem meg­szilárdításáért folyó harcban messzemenő türelemre, em­berségre és bizalomra kötelez­nek minden pártszervet. A türelem, az emberség és a bizalom nem most nyertek polgárjogot a Magyar Szocia­lista Munkáspártban. Évék óta, a személyi kultusz felszá­molásától kezdve jellemzik pártunk politikáját. Az új szervezeti szabályzat most nemcsak rögzíti a helyes gya­korlatot, hanem továbbfejlesz­ti. Előírja például, hogy a fe­gyelmi bizottság ülése előtt írásban kell közölni a párttag­gal a felelősségrevonás okát; a fegyelmi határozat csak ab­ban az esetben érvényes, ha a taggyűlésen jelenlevő párt­tagoknak legalább kétharmada megszavazta; a kizárási hatá­rozatot jóváhagyás végett a felsőbb pártszervhez kel] fel­terjeszteni; a párttag 1 év el­teltével kérheti pártbüntetése eltörlését; a pártbüntetést ho­zó, vagy megerősítő szerv füg­getlenül attól; a pártbüntelés- ben részesített kéri-e vagy sem, három év elteltével kö­teles megvizsgálni, hogy az illető érdemes-e a pártbünte­tés eltörlésére. A fenti, kiragadott idézetek beszédesen ^bizonyítják, hogy pártunktól teljesen idegen a megalapozatlan vádaskodás, a sértő bizalmatlanság, az ellen­ségnek a párt soraiban kere­sése. A kommunista erkölcsi normák megsértését nem té­veszti össze sem árulással, sem más „főbenjáró bűnnel”, s mindig a vétség mértékétől függően alkalmazza a párt- büntetést. De vajon így van-e a gya­korlatban az alsóbbfokú párt­szervekben is? Erre a kérdés­re kerestünk választ a Gö­döllői Járási Pártbizottság fe­gyelmi munkájában. ki* statisztika: az el­múlt két évben — 1962 októ­beréig — tizennyolc fegyelmi üggyel foglalkozott a járási fegyelmi bizottság. Javaslatá­ra öt esetben eltörölték, négy­ben pedig enyhítették az al­sóbb pártszervek által kisza­bott pártbüntetést. Ugyancsak két év alatt, a járási végre­hajtó bizottság fegyelmi hatá­rozatai közü] négyet felleb­beztek meg a megyénél. Az eredmény: a megyei végrehaj­tó bizottság egyet helyben ha­gyott, hármat pedig enyhébb­re változtatott. Mi az oka, hogy az alapszer­vezetek fegyelmi döntésének jelentős részét a járás, an­nak határozatát pedig a me­gye megváltoztatta? S mi az oka, hogy a változtatás — az esetek többségében — eny­hítés volt? Gombos Sándor, a járási pártbizottság fegyelmi re­ferense, saját munkájuk ér­tékelésében keresi a választ: — A héttagú járási fegyelmi bizottság munkájának van­nak erényei és vannak fo­gyatékosságai. Erénye az a lelkiismeretesség, * amivel a vizsgálatot végzi. A fegyel­mi vétség elkövetőjén kí­vül minden esetben meg­hallgatjuk mdnlkatársai, fe­lettesei véleményét, infor­málódunk otthoni környeze­tében, pártszervezetében. — A hibát ott követtük el, hogy nem nyújtottunk meg­felelő segítséget a pártszer­vezeteknek. fegyelmi mun­kájukhoz. Annak ellenére, hogy felosztottuk magunk kö­zött a járás alapszerveze­teit. nem látogattuk őket rendszeresen. Pedig erre an­nál inkább szükség lett vol­na, mert tapasztalataink sp­rint az alsóbb fokú pártszer­sem lesz azonnal. Azzá kell nevelnünk. Csakhogy a kom­munista embertípus nevelése hosszú, sok türelmet igénylő feladat. Csupán adminisztra­tív eszközökkel nem lehet megoldani — és nem is sza­bad. —’ Meggyőző példa erre az az eset, ami a ceglédi járás­ban történt. Az egyik közsé­gi alapszervezetböl helytelen kijelentései miatt kizártak egy párttagot. A járás jóváhagyta a határozatot. Amikor meg­kérdeztük, mit tettek volna hasonló esetben egy pártonkí- vülivel, ezt válaszolták: „Vi­tatkoztunk volna vele, igye­keztünk volna meggyőzni, hogy helytelen a véleménye.” — A gödöllői járásból négy fellebbezés érkezett hozzánk az utóbbi két évben. A négy közül három pártbüntetést enyhébbre változtatott a me­gyei végrehajtó bizottság. Miért? Talán elfogultak, igaz­ságtalanok voltak a gödöllői elvtársak? Másról van szó: olykor túl magas követelmé­nyeket támasztanak a pártta­gok tetteivel, magatartásával szemben. A fegyelmi munka első felét, a vizsgálatot általá­ban körültekintően, gondosan végzik. A mérlegelésnél azon­ban néha nem a valóságos embert, hanem azt az elkép­zelt embertípust látják, ami­lyenek majd leszünk — idő­vel. Ilyenkor fordul elő — a gödöllői járásban ritkábban, másutt jóval gyakrabban —, hogy túlzott szigorral szabják ki a pártbüntetést. ■— A párt a dolgozók leg­jobbjait egyesíti magában. A legjobbjait — de nem hibát­lan, eszményi embereket. A hibák lefaragása egy módon történhet: neveléssel. A párt­nak meg kell próbálnia a ne­velés minden eszközét — ha kell, a pártbüntetést is — mi­előtt végleg lemondana egy- egy párttagról. Ehhez azonban sok-sok türelem kell! Az sem mindegy, milyen szemlélet irányítja fegyelmi munkán­kat: azt keressük-e, hogy mi a jó, az értékes egy emberben, vagy azt, hogy mi a rossz?! Nekünk mindig az előbbiből kell kiindulnunk, hiszen a párt arra tanít, hogy ne az emberek, hanem a hibáik el­len harcoljunk. De úgy har­coljunk a hibái ellen, olyan türelemmel, emberséggel, hogy közben megnyerjük az embert! Nyiri Éva A HÉV wnenetrentlje as tknn«peh alatt Ismeretes, hogy a Magyar Államvasutak a karácsonyi ün­nepek alatt és szilveszterkor, illetve újév napján, rendkívü­li járatokat közlekedtet, a for­galom zavarmentes lebonyolí­tása érdekében. Kérdéssel for­dultunk a HÉV igazgatóságá­hoz: a Budapest Elővárosi Vas­utaknál változik a menetrend az ünnepi időszakban? A válasz szerint, december 24-én, karácsony este, a vég­állomásokról 21 óra körül in­dulnak az utolsó szerelvények. Ezt követően szünetel a forga­lom másnap hajnalig, amikor is a menetrend szerinti hajnali vonat lesz az első járat. Szilveszter éjszakáján csak néhány vonalon lesz program- változás. Uj menetrendet ad­tak ki erre a napra a csepeli gyorsvasútnál, a Csepel, Erzsé­bet Határ úti vonalon, a csil­lagtelepi egyvágányos szaka­szon és a Rákosszentmihályra közlekedő vonatoknál. Itt éj­szaka a szokásosnál több vo­nat közlekedik, hogy a szóra­kozó fővárosi és Pest környéki utasokat el tudják szállítani. A többi vonalaknál a menet­rend változatlan, de egy-egy szerelvény több f kocsiból áll, hogy az éjszakai, viszonylag ritka közlekedésnél is * nagy mennyiségű utast szállíthassa­nak el. ' RENDŐRSÉGI KRÓNIKA ötven málnás ládát loptak el december első hetében a Szokolyai Földművesszövet­kezet udvarából. A tolvaj kéz- rekerítésére nyomozás indult. Kedélyes házastárs. Két hét­tel ezelőtt Lénárt József nagy­marosi lakos leitta magát, ösz- szeveszett a feleségével, majd úgy elverte az asszonyt, hogy annak sérülései nyolc napon túl gyógyultak. A férj ellen súlyos testi sértés miatt bűn­vádi eljárás indul. Rablás Tóalmáson. Vasár­nap este Tóalmáson, a Rákóczi úton, Szeles Sándor 24 éves fiatalember, aki az idén egy­szer már kapott — három évi próbaidőre felfüggesztett — tízhónapi börtönt, összetalál­kozott Csalami András szabó­mesterrel. A szabómestert le­ütötte. s amíg az eszméletlenül feküdt, elszedte karóráját. A rablót hamarosan elfogták, s az órát nála megtalálták. Rab­lás bűntette címén őrizetbe vették, s nyilvánvaló, hogy az érte járó büntetés mellett most már le kell töltenie a felfüg­gesztett börtönbüntetést is. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK MONDRoyiOSKC Az üllői Kossuth Tsz munkaegységelőleg kifizetési jegyzékéről adunk hírt. A jegyzékben huszonnégy nagy oldalon szerepelnek a nevek. A pénztárosnő, Erős Pálné el­mondta, hogy ötszázhetvenhat tagnak fizettek ki december 13-án száznyolcvanezer forin­tot. Természetesen minden hónapban rendszeresen fizet­nek előlegeket. Ami nagy szó: még januárban, februárban is. A nyári hónapokban előfor­dult, hogy 400 ezer forintot kellett kihozni a bankból. A termelőszövetkezet elnökének, Varga Pálnak az a vélemé­nye, hogy igen nagy jelentősé­ge van a rendszeres havi munkaegységenkénti húsz- forintos előlegnek. Megtudtuk azt is, hogy van a termelőszö­vetkezetben tíz olyan család, akik néhány évvel ezelőtt te­lepültek a községbe, és most már valamennyien saját há­zukban laknak. Hatezer utas naponta A monori állomásfőnöknél tett látogatás során a jövő év­re tervezett korszerűsítések után érdeklődtünk, amelyek javítanák, kulturáltabbá ten­nék a vasúti közlekedést. Kár­páti László állomásfőnök el­mondta, hogy a vonatok érke­zésének és indulásának idő­pontját az utasok által kitöl­tött adatszolgáltató lap alap­ján kívánják meghatározni. A most végzett számlálások bi­zonyítják, hogy 5800—6000 kö­zött ingadozik naponta az utasok száma, természetesen az iskolai tanulókkal együtt. Sajnos, a nagy utaslétszám el­lenére sem lehet sző a jára­tok sűrítéséről, mert a jelen­legi sűrűség is olykor gondot okoz. Ami a fejlődést illeti, új állomás építését tervezik, de erre vonatkozó utasítást még nem kaptak. ífciitódi t— III W —■ Ilii III Hl MlH Van munkalehetőség Akadtak az elmúlt időben néhányan, akik széltében-hosz- szában terjesztették a város­ban. hogy nem lehet munkát találni. A figyelmesebb szem­lélőknek feltűnt ez és csodál­koztak is rajta, hiszen szinte az egész városban tudják, hogy a tanács munkaügyi osz­tálya azért szomorkodik, hogy a vállalatok hiába igénylik a segédmunkásokat, mert egyet­len olyan személy sem szere­pel a nyilvántartásukban, aki ilyen állást vállalna. Hogy csak néhány példát említ­sünk. A járdaaszfaltozóknál a segédmunkások 1200-tól 1600 forintot keresnek. A Húsipari Vállalatnál is meghaladja a havi jövedelem az ezer forin­tot, mégis hiába hirdetik a legkülönbözőbb helyeken igé­nyeiket, segédmunkások nem jelentkeznek. így tehát nyu­godtan elmondhatjuk, a pa- naszkodóknak nincs igazuk. A Petőfi kultúrotthonban A Petőfi kultúrotthonba de­cember 15-én és 16-án az abo- nyiaknak apraja-nagyja el­ment, hogy megnézze a KISZ Központi Művész Együttes 210 tagú tánc-, ének- és zenekará­nak egész estét betöltő műso­rát. A VIT-díjas művészek a Hazafias Népfront és a KISZ meghívására érkeztek Abony- ba, hogy két estén szórakoz­tassák a község lakóit. Nagy sikert arattak a pantomim­művészek, az együttes szólis­tái, a huszonhattagú harmo­nika-együttes és Kodály Kó­rusművei, a Mátrai képek, amellyel a naev zeneszerzőt kívánták köszöntem nvolcv"- nadik születésnapja alkalmá­ból. címet nyerte el a Pest me­gyében Nagykőrös. Ebből az alkalomból az Országos Ta­karékpénztár a művelődés' házban ünnepséget rendezett, ahol átadták a címmel jár ■ versenyzászlót és oklevelet. A hivatalos ünnepséget tréfás vetélkedő követte, amely köz­ben, többek között, felléptek a televízióban is látott Gézen­gúzok. SZÉLESVÁSZNÚ FILMSZÍNHÁZ A tervek szerint tavasszal megkezdik a nagykőrösi mozi felújítását és tatarozását. A munka előreláthatólag négv- öt hónapot vesz igénybe. A külső és belső tatarozáson kí­vül alkalmassá teszik a film­színházat szélesvásznú filmek vetítésére is. Kiegészítik a műszaki berendezést, kicseré­lik a fűtőberendezést, korsze­rűsítik a padlózatot és a vilá­gítást. Üj pénztár, iroda és a mozi dolgozói számára külön öltözőhelyiség is szerepel az átalakítási tervekben. Függő­ben van még az a probléma, hogy hová menjenek ebben az időben a filmkedvelők mozi­ba? Ugyanis a művelődési ház moziját is ebben az időben kívánják felújítani. tűnődések óráiból ciműek- nek. Ha a béke volna a téma, A skót dudaszó szinte riportszerűen szemléletes szén versét is ideológiai fegyve­rül használnám. A kötet verseit át- meg átható humanizmusról még csak annyit: ily pártosan csak az vallhat korunkról, társadalmunkról, aki együtt lélegzik vele ... Hely hiányában néhány kiemelkedően szép versre hadd hívjam fel a költészet kedvelőinek figyelmét, csu­pán címüket említve: Elégia az önbizalomról, A kutya. Eretnek legenda az Anyaság­ról, Egy tejfog születésére, Gólya, gólya, gilice, Cérna- szál, Gálambszámy. önarckép. 1962. c. kötetzé- ró versét így fejezi be: Miért a vers? Benne egy üzenet, hogy vannak hegyek, erdők. tengerek és amit kerget szomjasan a lélek. az igazsággal párosuló szépet hirdesse, vallja: az emberi lét megújulást teremtő ünnepét, a jóra jót. az igenre igent, a pillanatban is a végtelent. Méltó hitvallás illendő bú­csú a megaíárdékozott olva­sótól. (Magre*ő Könyvkiadó i András Endre , Kérdezem: a „legképzettebb filológusok’’ alulmaradnának tán az átlag újságolvasóval szemben, aki Az új század­hoz című versben különösebb szellemi megerőltetés nélkül is felismeri, hogy a jeruzsá- lemi Eichmann-per és Ga­garin űrutazása egybevágó idejének érzékletes kont­rasztjáról van szó? Nem, en­nek vádját a legképzetlenebb filológus vagy kritikus sem vállalná ... Gondolom, ezek után Vi­har Béla verseskönyvéről akár le is maradhatott volna az adott évszám. s mégis 'így szólhatok róla. mint a szo­cializmus költőjéről. Ezt bi­zonyítani még az előbbiek­nél is könnvebb. Halloftam már olyan pórtpronagand is­tát előadni, aki Marx. En­gels. Lenin mellett költők­től is idézett. Ha pártoktató volnék. a munkásosztályról, az internacionalizmusról szól­va feltétlenül felolvasnám a munkát és a munkást di­csérő Látomás az üvegsvár- ban című verset. Ha világ­nézetünk filozófiai alapjá­ról beszélnék, jó hasznát venném többek között a Lao- ce a, törvényről, valamint A XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXX'^XXXXXXXXX VIHAR BÉLA: ÖNARCKÉP, 1962 jai, eseményei, eszményei ép­pen úgy benne foglaltatnak, mint folyam a medrében. Bi­zonyságul idézek néhány vers­eimet, néhány verssort: ön­arckép. 1945, Látomás az üveggyárban Változatok a szü­lőföldre, Találkozás a névvel, sitb. Vagy: kell-e több maiság, áttételesebb és mégis konkrét korszerűség, az alábbi sorok­nál: Századom arcát láttam e napon a kettős lélek sükizofrén jelével: fasiszta Iszony a vádlott­pádon — s az új Faust a világűrbe ért fel. (Az új századhoz* 1962. ápr. 12-én) Másutt: Raszkolnyikov becseként fekete orosz ingben könyvekkel és láthatatlan kézigránátokkal mentem az iskolába Eszméimnél csak hajam volt ziláltabb----- Balról puskatűzben Tljics csontos ökle intett: gyere! (önarckép, 1927) recenzorával, aki meggondolat­lanul és igaztalanui azt állítja, hogy: „Okkal kerül a címlap­ra az évszám, mert ezenkívül semmi sem utal, áttételesen sem, a megjelenés időszaká­ra ...” A bíráló azonban még ennél is tovább megy, amikor azt mondja: „Ha sajtóhiba kö­vetkeztében lemaradt Volna a kötetről az évszám, a legkép­zettebb filológusok sem tudnák megállapítani a tartalmi és stílusjegyekből a lelet kelet­kezési idejét” Az Új írás recenzoraj eny­hén szólva téved — áldozatá­vá is lesz saját koncepciójá­nak — s mert irodalmi folyó­iratba szépen vagy szelleme­sen illik írni. a szóban forgó kötet állítólagos korszerűtlen­ségének elfogadására frappáns és választékos hasonlattal igyekszik befolyásolni jóhisze­mű, s tájékozatlan olvasóit. Kinyilatkoztat, de nem bizo­nyít. s a nagyobb nyomaték kedvéért „legképzettebb filoló­gusokra” hivatkozik. Pedig még filológusnak sem kell lenni ahhoz, hogy a kötet mai­ságát megállapíthassa. Elegen­dő, ha elolvassa azt a 10—15 verset, amelyben korunk gond­A­vek ritkán figyelnek fel a kisebb vétségekre. Általában csak akkor indítanak fegyelmi eljárást. amikor már súlyos hiba történt. Ilyenkor aztán a legsúlyosabb pártbünteté­seiket alkalmazzák, amelyeket rendszerint enyhítünk. A járási pórtértekezleten Gombos Sándor azt is el­mondotta: a járási fegyelmi bizottság nem foglalkozott rendszeresen a régebbi párt­büntetések felülvizsgálásával. A jövőben — a szervezeti szabályzat előírásának meg­felelően — minden ülésü-1 kön megtárgyalnak egy-egy régebbi fegyelmi ügyet is. — Általában, az utóbbi idő­ben jobban, tervszerűbben igyekszünk dolgozni — ma­gyarázza Merész Henrik, a járási fegyelmi bizottság el­nöke. — Elhatároztuk példá­ul, hogy a fegyelmi ülések­re ezentúl meghívjuk az il­letékes alapszervezet vagy pártbizottság titkárát, s — esetenként — egy-egy al­sóbb fokú fegyelmi bizott­ság elnökét is. A fegyelmi ügyek kivizsgálásában két- két bizottsági tag szokott részt venni. Régebben a többiek 0 fegyelmi tárgyaláson hal­lottak először a szóban forgó ügy részleteiről. November óta másképp van: a bizott­ság tagjait az ülés kezdple előtt összehívjuk, hogy már előre alaposan tájékozódhas­sanak a vizsgálat eredmé­nyeiről. Mindezekkel az in­tézkedésekkel azt kívánjuk elősegíteni, hogy a jövőben még körültekintőbben, még igazságosabban végezhessük a fegyelmi munkát. Blaskovits Jánosné, a me­gyei fegyelmi bizottság refe­rense, néhány fontos elvi kérdéssel egészíti ki az el­hangzottakat: — A párttagok fegyelmi vétségének elbírálásánál két alapvető dologból kell kiin­dulnunk. Az egyik: á párt­büntetés sosem lehet öncélú, hanem mindig a nevelés egyik eszköze! A fegyelmi- eljárá­soknál ne a megtorlás szándé­ka, hanem az a cél vezessen bennünket, hogy segítsünk a kommunistáknak megszaba­dulni hibáiktól. A másik alap­elv: a kommunistáknak is le­hetnek, vannak hibáik! A párttagok sem csodalények, ők is magukkal hozták emberi gyengéiket az előző társada­lomból, őket is éri káros befo­lyás. Attól, hogy valaki belép a pártba, nem születik újjá, kiforrott, kész forradalmár \\\\\\\\\\\\\X^\\\\\W : Egy fiatal képzőművész ár­ira a kérdésemre, hogy miért ; nem rajzolt vagy festett ön­1 arcképet eddig, meglepetésem- |re. így felelt: nem mertem. ■ További beszélgetésünkből az­1 tán megértettem, hogy nem ! túlzó szerénységből, hanem : művészi aggályosságból nem í került kartonra, vászonra a ; művésznek és műbarátnak ; egyaránt, mindig izgató téma. ! Furcsa kontraszt, hogy a lí- írikus — épp ily aggályosság- Igal, de nem szerénytelenség- ! bői — szinte alig tesz egyebet, jmint önmagáról vall, ha ttgy (tetszik, önarcképet fest. ! Vihar Béla most megjelent ! önarckép, 1962 című verses- í könyve a címadó, és még négy, | más-más időszakot jelölő köl- (teménye nélkül is hitelesen (példázza a fentieket. Kereken ; ötven versből — ötven, biztos (kézzel meghúzott vonásból — (állt egybe a művészi kép, ; amely harmóniával testvéri trokonszenvet ébreszt, mély í humánumával meleget áraszt, í E hasábokon már harmadíz- (ben szólhatok költői munkás­ságának egy-egy újabb állo- \ másáról. Jó lelkiismerettel (írom le, hogy az 1958-ban meg­jelent ..A szerelem születése”, S két évre rá kiadott „Baráti $ asztal”. valamint mostani £ könyve nélkül. szegényebb ^volna szocialista irodalmunk, ^ vagy akár egész magyar lí­2 ránk. Époen ezért vitába szál­lók az Űj írás című folyóirat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents