Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-19 / 296. szám
res» MEGYEI míriiip 1962. DECEMBER 19, SZERDA A Kelet és Nyugat kapcsolatairól Az amerikai elnök televíziós nyilatkozata Kennedy, az Egyesült Államok elnöke, abból az alkalomból, hogy csaknem két éve foglalta el hivatalát a Fehér Házban, nyilatkozott a három nagy amerikai tele- víziótársamg riportereinek. Beszédében elsősorban a nemzetközi helyzettel, a Kelet— Nyugat viszonyával foglalkozott. A többi - között kijelentette, nem tartja hasznosnak a csúcsértekezletet mindaddig, amíg jelentős közeledés nem következik be az Egyesült Államok és a Szovjetunió között az atomfegyver-kísértetek Vagy a leszerelés, vagy általában az európai helyzet problémáival kapcsolatban. „Még időbe telik, amíg lehetségessé válik számunkra, hogy valóban megértsük egymást Hruscsov szovjet miniszterelnökkel” — mondotta. Kennedy kifejtette, hogy véleménye szerint a nemzetközi helyzet veszélyes. „Ha megvizsgáljuk a mai helyzetet, és látjuk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok milyen messze kerültek egymástól meggyőződés tekintetében, s figyelembe vesszük még az atomfegyverek összefüggését ezzel az eszmei harccal, akkor megállapíthatjuk, hogy valóban veszélyes időket élünk” — mondotta Kennedy, majd kifejezte azt a véleményét, hogy ezt a felismerést tükrözte Hruscsov szovjet miniszterelnök múlt heti beszéde is. Az amerikai elnök kijelentette. hogy „az Egyesült Államok nem szándékozik biztonságát háborúval megvédeni”. Visszatért azonban ahhoz a sokat ismételgetett nyugati állásponthoz, hogy „az Egyesült Államoknak vannak olyan alapvető érdekei, amelyekért harcolni is hajlandó ...” Kennedy itt utalt Nyugat-Berlin kérdésére. A továbbiakban az elnök „hatalmi törekvésekkel” vádolta a Szovjetuniót és megismételte a „kommunista veszélyre” vonatkozó régebbi kijelentéseit, de hozzátette: „végeredményben nincs arra ok, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió, amelyeket sok mérföldnyi szárazföld és tenger választ el egymástól, e két gazdag Ország s a két ország rendkívül energikus népe ne élhessen békében egymással”. Az Egyesült államok és nyugat-európai szövetségesei viszonyát elemezve az elnök kifejtette, hogy az Egyesült Államok elvárja, hogy nyugati szövetségesei vállaljanak nagyobb részt a fegyverkezési terhekből. Az elnök célzott a nyugati államokat megosztó nézet- eltérésekre. majd ismételten kifejezte azt a véleményét, hogy az Egyesült Államok nem óhajt „hat vagy hét nukleáris hatalmat Európában”, azért sem tesz azonban semmit, hogy megakadályozza ezt. „Ha a franciák elhatározták, hogy atomhatalommá alrarnak válni, ez az ő dolguk — mondotta. — A kérdés csak az, vajon hajlandó lesz-e az Egyesült Államok támogatni ebben Franciaországot, majd Olaszországot, aztán Nyugat-Németországot és Belgiumot”. Kennedy kitért a SkyboltElrakéta problémájára is. ismerte, hogy ez a kérdés súlyos nézeteltéréseket okozott az angolokkal, kijelentette azonban, hogy véleménye szerint a Skybolt fejlesztési programja annyira megterhelne az Egyesült Államok hadügyi költségvetését, hogy az a nemzetbiztonsági érdekek szempontjából sem lenne ésszerű. A legfrissebb jelentések szerint az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek egyesített bizottsága megszavazta a Sky- bolt-rakéta fejlesztési programját. a bizottság leküzdhetőnek ítélte a vitákat kiváltó nehézségeket. A Pentagon — amely már nem először helyezkedik szembe a Fehér Házzal — < katonai Szempontból elengedhetetlennek tartotta a program befejezését. Adenauer mégsem lép vissza ? Adenauer bonni kancellár visszavonta a bonni kormánypártok vezetőivel folytatott koalíciós tárgyalások során tett kijelentését, amely szerint 1963. őszén visszavonul. Az amerikai CSBS televíziótársaságnak adott nyilatkozatában Adenauer hangoztatta: „visszavonulásom időpontja naptárilag egyáltalán nincs pontosan meghatározva. Azonkívül a politikai helyzet annyira áttekinthetetlen, hogy nem tudhatjuk, mit hoz 1963.” STRAUSST LELEPLEZIK Hollvwoodban icmciik el diaries Laughton! f I Charles Laughtomt, a híres jg angol színészt, aki szombaton ^ súlyos rákbetegségben meg- ^ ihalt, szerdán temetik el egy ^ hollywood-i temetőben. Ma kezdődik a Kennedy-Macmiiian-találkozó Macmillan brit miniszterelnök megérkezett a Bahama-szigetekre Bonnból a demokratikus Berlinibe érkezett Frau Schneider, aki a nyugatnémet hadügyminisztériumban dolgozott és az NBI című lap szerkesztőségében Gert Prokop szerkesztőnek elmondotta mindazt, amit Straussról tudott Macmillan brit miniszterelnök kedden a kora reggeli órákban megérkezett a Baha- ma-szigeteken levő Nussauba, ahol kétnapos tanácskozást folytat majd Kennedy amerikai elnökkel. Kennedy elnök és kísérete kedden magyar idő szerint 17.00 órakor érkezett a Baha- ma-szigetekre. A brit és amerikai vezető államférfiak ma kezdik meg széles körű eszmecseréjüket, amely — az angol rádió washingtoni tudósítója szerint a — legfontosabb angol—amerikai tanácskozásnak ígérkezik a világháború óta. Mint ismeretes, a naplókban sok szó esett a Skybolt rakéta jövőjének kérdéséről. A feszült helyzet, amely többek között ezzel a kérdéssel kapcsolatban jelenleg az angol—amerikai szövetséget jellemzi, kihathat az Egyesült Államok és Nyugat-Európa kapcsolataira. De Gaulle francia államfő köztudomásúan szintén azt vallja, hogy Franciaországnak önálló atomerőre van szüksége és a Nyugaton ne az Egyesült Államok KEDVESKEDJÉK űöVniM KOZMETIKAI CIKKEK NAGY VÁLASZTÉKA A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEKBEN rendelkezzék egyedül nukleáris fegyverekkel. Kennedy és Macmillan előreláthatólag megvitatja tehát Franciaország szerepét is a NATO-szö- vetség egyéb problémái keretében. Az amerikai küldöttség öszAz SZKP és a szovjet állam vezetőinek találkozója a művészeti élet képviselőivel A Len in-hegyen megrendezték a kommunista párt és a szovjet kormány vezetőinek, valamint a szovjet irodalmi és a képzőművészeti élet képviselőinek találkozóját. A találkozón írók, festők, szobrászok, zeneszerzők, film- és színművészek vettek részt, a moszkvai és leningrádi mű- vészértelmiség, valamint a szovjet köztársaságok képviselői, a lapok és folyóiratok szerkesztői, a rádió és a televízió vezetői jelentek meg. Az állam és a párt vezetői közül ott volt a találkozón Leonyid Brezsnyev, Nyikita Hruscsov, Andrej Kirilenko, A lekszej Koszigin, Frol Kozlov, Anasz- tasz Mikojan, Dmitrij Pol- janszkij, Mihail, Szuszlov, Gen- nagyij Voronov, Leonyid Jef- remov, Jurij Andropov, Pjotr Gyemicsev, Leonyid lljicsov, Borisz Ponomarjov, Alek- szandr Selepin. Hruscsov szívélyesen üdvözölte az egybegyűlteket. Kijelentette, hogy az ilyen beszélgetések az utóbbi években hagyományossá váltak, elősegítették a művészértelmiség alkotó tevékenységének fokozását. Szólt a művészértelmiség szerepéről a kommunizmus építésében és a szovjet emberek kommunista nevelésében. Már régóta szerettünk volna beszélni önökkel — jelentette ki Hruscsov —, szerettük volna meghallgatni önöket, elmondani észrevételeinket, és kívánságainkat a képzőművészet és az irodalom fejlődésének kérdéseivel kapcsolatban. A beszélgetés elején Leonyid lljicsov, az SZKP Központi Bizottsága titkára emelkedett szólásra. Ezután került sor az eszmecserére, amelyhez hozzászóltak Nyikolaj Griba- csov, J evgenyij Jevtusenko, Galina Szerebrjakova, Sztye- pan Scsipacsov és Ilja Ehren- burg írók, AlekszancU Gyej- nyeka, Vlagyimir Szérov képzőművészek, valamint Szergej Geraszimov filmrendező. A több órás megbeszélés folyamán a részvevők megvitatták az irodalom és a képző- művészet fejlődésének legfontosabb kérdéseit, sizeállításából a hírügynöksé- ? gek arra következtetnek, hogy i a kétnapos tanácskozáson fel- 7 vetődő kérdések között jelen-? tős helyet foglal majd el a í kínai—indiai határviszály, to-? vábbá India és Pakisztán kap- $ csőlátónak kérdése. 6- | feladatait a szocialista realista £ művészet új fellendüléséért J a kommunista ideológia meg- ^ szilárdításáért és a hanyatlói nyugati művészet idegen ha- í tásai ellen folytatott harcban, f I----------—----------------------------- A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\vx\\\\\\\\\\\\\\\wä\\\x\\\\\\\\\\\\\\\\C\\\\\\\\\\\\\\N\NW> A z elnöki kormányzás rendszere? Senghor elnök statáriumot hirdetett ki Szenegálban és átvette a fegyveres erők parancsnokságát Eredeti fotókópiák azokról az utalásokról, amelyeket a nyugatnémet iparvállalatok küldtek Straussnak és pártjának, a CDU-nak, hogy megfelelő rendeléseket kapjanak a bonni hadügyminisztériumtól A dakari rádió közlése szerint Leopold Senghor szenegáli elnök kihirdette a statáriumot, és átvette a fegyveres erők parancsnokságát. Ezt megelőzően az elnök azzal vádolta Mamadou Dia miniszterelnököt, hogy a rendőrség és a katonaság felhasználásával ki akarja fizni a képviselőket a nemzetgyűlés épületéből, ahol azok éppeqj bizalmatlansági határozatot akartak elfogadni a kormány ellen. Hétfőn a miniszterelnök parancsára négy képviselőt letartóztattak, később azoriban szabadon engedték őket. Közben a többi képviselő a nemzetgyűlés elnökének lakásán — amelyet az elnöki palotával együtt a Senghor elnökhöz hű ejtőernyős-csapatok őriztek — összeült és a kormány hét lemondott tagjával együtt elfogadta a Mamadou Dia miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványt. A szenegáli nemzetgyűlés mai ülésén törvényjavaslatot tárgyalnak majd, amelynek értelmében népszavazást kell tartani az alkotmány módosításáról. Az űj alkotmány az elnöki kormányzás rendszerét vezetné be, vagyis Senghor elnök állna a kormány élén és annak tagjait is ő nevezné ki. A népszavazás megtörténtéig is az elnök venné át a kormány vezetését. Mamadou Dia miniszter- elnök a legújabb jelentések szerint több hívével és a vele tartó rendőri egységekkel a központi kormányépület legfelső emeletén ba- rikádozta el magát. Az épületet az elnökhöz hű ejtőernyős csapatok veszik körül. Senghor elnök bejelentette, hogy a miniszter- elnököt és társait a hivatalos hatalommal való visszaélés miatt bíróság elé állítják. Az elnök Diallo ezredest nevezte ki az ejtőernyősök parancsnokává, az állítólag a miniszterelnökkel szimpatizáló Alioune Fali tábornok helyére. A szenegáli események krónikájához tartozik, hogy sajtótudósítók szerint a hatalomért folyó harc során eddig egyetlen puskalövés sem dördült el. Ítéletet hirdettek az Egyesült Államok Kommunista Pártjának perében A washingtoni szövetségi bíróság esküdtszéke hétfőn 35 perces tárgyalás után bűnösnek mondotta ki az Egyesült Államok Kommunista Pártját az ellene felhozott tizenkét vádpontban. A vádpontokat a kormány állapította meg azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártja nem volt hajlandó a McCarran-törvény alapján bejegyeztetni magét „a Szovjetunió ügynökeként” az igazságügymi- nisztériumban s nem volt hajlandó előterjeszteni tagjainak és vezetőinek névsorát, pénzügyi helyzetéről szóló beszámolóját, nyomdagépeinek jegyzékét stb. Mint ismeretes, az Egyesült Államokban a Smith-törvény alapján börtönbüntetést és pénzbírságot szabhatnak ki arra, aki „idegen hatalom ügynökének” tekinthető. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja tehát, ha a McCarran- törvény alapján bejegyeztette volna magát — a Smith- törvény értelmében — tulajdonképpen saját büntetését írta volna alá. A washingtoni esküdtek döntése sérti az amerikai alkotmánynak azt a cikkelyét, amely tiltja az önelmarasztaló nyilatkozatokat. A Reuter jelentése szerint a szövetségi bíróság esküdtszéke 120 ezer dollár pénz- büntetésre ítélte az Egyesült Államok Kommunista Pártját. A párt védői bejelentették, hogy az ítélet ellen fellebbezést fognak benyújtani. A KGST közlekedési állandó bizottsága autóközlekedési és útügyi szekciójának ülése 1962. december 11-től 18-ig tartó időszakban Budapesten tartották meg a KGST közlekedési állandó bizottsága autó- közlekedési és útügyj szekciójának első ülését, a szekció megtárgyalt több fontos kérdést az autóközlekedés és az úthálózat jelenlegi és távlati fejlesztésével kapcsolatban. I
