Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-18 / 295. szám

1962. DECEMBER 18. KEDD »IECYF.» cCtirtop 3 Egy nagy család találkozik Zene, ének, dobogó tánc, keringő és sramii, cigaretta- füst, fehér asztal tokajival, kőbányai világossal, szódával. Legalább kétszáz ember. Ki folyton nevetve vagy kur­jantva egyet-egyet a palac­kozott kedvcsinálótól — ki komolyan, kitartóan magya­rázva Vigad a nagy család. Egy kis falura való gyerekember, meglett férfi asszonyával, s nagymama korú, nehézkes nénikék, akik a fehér asz­tal mellett felejtenek két- három x-et, amíg a táncpar­kettre indulnak. Ez a sok ember a pi- lisszentiváni ezüstbetű-fel­kívánná, hogy a kínálásra megnézzem az üveg fenekét, de a furmint a sörrel sehogy sem vág. Ám a csapat őszülő, első embere azért szívesen szól, s kivált választéko­sán, mint egy mérnökember vagy tanár. — Nem rossz, ha olykor a föld fölött is találkozunk. Még jobb, ha asztalnál, mu­zsika mellett. — Egy korty nektárra — teszem hozzá és összeneve­tünk az iménti kínálóval. — Ugyan málnával is meg­örvendeztethetjük — néz rá Farkas a feketében ülő Ko- melszky Ferencre. Ö a mál­nás ember. — Úgy-úgy — mondja Kál­mán. — Itt voltam menekült, s á felszabadultságkor vándo­roltunk eL Én ezt az orszá­got nagyon szeretem. Én is vágtám ázt a pilisi szenet Most jó sokára látjuk me­gint a régi barát. A legfelnőt- tebb fiam is idejönni akar fe­leségért ... A másik vendég hatvankét éves asszony, most az asz­talnál üldögél, testvérnénjei- vel. Egy hete még Kanadában vacsoráit Mary Bartha, s most három évtized múltán magyar bort kóstol. Nagy boldogság ez! Ahol ez az otthon van, itt laktunk gyerekkoromban. Az apám volt a gondnok. Aztán a fér­jem és én a tengeren túlra mentünk. Most hét gyereke­met, s tizennégy unokámat hagytam ott három hónap­ra... Megint muzsika, újabb üve­gek. Sok nevetés és tánc, tánc, tánc. Külföldre szakadt magyar és magyarhonba lá­togató külföldi mulat együtt igen jókedvűen, az itteni nagy családdal, míg ki nem alszanak a lámpák, s az óra nem jelent éjszakát. Reggel új hét kezdődik. Tóth György Faiskola a főváros környéki telepítési igények kielégítésére Sajátos feladatot kapott a Kertészeti Kutató Intézet tö­rökbálinti gazdaságának El- vira-pusztaj faiskolája. E fel­adat értelmében a főváros kö­zelében levő faiskolából — azonkívül, hogy a nagyüze­mek számára is szállítanak — elsősorban a növekvő háziker­ti telepítésekhez biztosítják a szükséges nemes szaporító­anyagot. Ez a törekvés már részben ebben az esztendőben is érvé­nyesült. Húszezer gyümölcsfa­csemetét szállítottak el Elvi- ra-majorból az őszi idényben, de cseresznye és néhány más fajta kisebb mennyiségben még mindig rendelkezésre áll. A 150 000 fekete ribizli — és a 200 000 szamócatő egy ré­szét a szövetkezetek vették meg, de a vitamindús bogyós gyümölcsöket szívesen telepí­tették a házikert-tulajdonosok is. A sajátos főváros környéki igényeket a jövőben fokozott mértékben kívánják kielégí­teni. 1963-ban már ötven holdra szaporítanak nemes fajtájú őszibarackot és a csaknem 800 000 csemetéből a nagyüzemi telepítéseken kívül az eddigieknél jóval több jut a kiskert-tulajdonosoknak is. Egyik asztalnál énekszó és tréfa a másiknál a komoly szó járja. A téma itt a család, lakás, kereset után a kenyér­adó szén x iratos munkásotthonban — bányászcsalád. Szomszédasz- szonyók, munkatársak, vájá­rok, mérnökök és csillések. A pilisi szénmezők szocialista brigádjai vasár­nap estéznek, a legkedvesebb családtagok kíséretében. A táncforgatagban nehéz protokoll-listát írni: kik jöt­tek ide. Akinek csak tekin­télye van két keze munká­ja, s becsülete, rendes élete után, itt rakta le kabátját, kalapját. Asztalnál poharaz- nak a bányavezetők, s hol itt, hol ott látom letelepedni a budai járás egyik gazdáját, az alacsony termetű, sűrű szemöldökű Bori Rudolf, já­rási párttitkárt... — Fogyjon ez a nektár! — emeli a sörösüveget Farkas János brigádjának egyik em­bere. S alig tudom megma­gyarázni, bár a tisztesség úgy — Hogy-hogy? A gyomra? — (Halvány nevetéssel csó­válja meg a fejét.) Volt itt egyéb „betegség”. Mióta ki­gyógyították, már csak a mál­na, s a cukrászsütemény a kedvencem..; Érti?! Ha így volt, ebben nyolcán doktorkodtak. Azok, akik most az asztalnál söröznek, s a gyógyítás is, lám, eredmé­nyes. Micsoda? Hogy __ idegen nemzetség is keringőzik itt? így igaz! Egy ötven körüli csupa jóság, kedves, mosoly­gós táncos jön az asztalhoz, Nyer Karzymer. Lengyel honból való férfi, s magyarul beszél vele a másik hazában asszo­nya, és Kálmánnak szólít­ja. — Magyar asszony, lengyel férj? Ezer méter áramvezeték — ingyen ! — Halló! Dabas Községi Ta- ! nács? — Igen, itt Görnöri Tibor j vb-etaök beszél. — Halljuk, isrnét bővült a ] község villanyhálózata. — Bizony, kerek ezer mé- i terrel és a község az egészet I ajándékba kapta. — Kitől és miért? — A megyei tanácstól, mert j az utolsó négy esztendőben a 1 legtöbbet tettük az áramháló­zat bővítéséért. Négy kilomé­; tér magasfeszültségű és hat ki- j lométer világítási hálózat épült ! ezalatt Dabason, 1 200 000 fo­rint költséggel. Az ajándék áramvezeték kiépítése további 160 ezer forintba került. — De ez már teljes egészé­ben a megyéé. És ezzel a most elkészült hálózatbővítéssel ég-e már egész Dabason a vil­lany? — Szó sincs róla. Ahhoz még kétezer méterre van szük­ség. A megyei tanács idei ajándéka következtében a még hiányzó hálózatot azonban jö­vőre már saját erőnkből meg­építhetjük. Erre a célra 280 ezer forintot irányoztunk élő. Így 1963. év végéig a község egész területét behálózza az áram vezeték. — Gratulálunk! (—y —e) _ MONDJON VÉLEMÉNYTJ NAGYKÖRÖSÖN VENDÉGSZEREPELT A KISZ KÖZPONTI MŰVÉSZEGYÜTTESE December 15-én és 16-án került sor Nagykőrösön, az Arany János művelődési ház­ban. a KISZ Központi Művész- együttese kétnapos vendégsze­replésére. amelyet az együttes a városnak jutalomként adott az elmúlt nyáron megrendezett megyei ifjú­sági találkozó és népi tánc- fesztivál megrendezéséért. A kétnapos vendégszereplés alatt fellépett az együttes va­lamennyi művészeti csoportja. Szombaton este 7 órai kez­dettel mutatkozott be az ének­kar. a tánckar és a Rajkó-ze­nekar. Az énekkar műsorán a Forradalmi képék. valamint Kodály: Mátrai képek című műve szerepelt. A tánckar nagy sikerre] adta elő: Vada- di—Farkas: Fergeteges; Vada- di: Székely táncok; Vadadi: Marosbogárdi legénytánc és Szirmai: Sarkantyús csárdás című tánokompozicióit. A ki­robbanó sikert a Rajkó-zene­kar közkedvelt együttese és szólistái aratták. Liszt II. rap­szódiája; Csermák: Andalgó és friss; Lajta: Széki táncok í és Farkas: Muzsikáló tájak cí­mű számokkal. Vasárnap délután Vidám műsor címen a VIT-díjas tan- góharmonika-zenekar, a pan­tomim-csoport és az együttes irodalmi színpada tartott be­mutatót. Erkel Palotása, a Ruszlán és ! Ludmilla nyitánya, a panto- ! mim-együttes Kibékülés című produkciója, a Játék a sállal, valamint a Kockajáték és az irodalmi együttes Gádor Béla, Fejér István írásaival szintén sikert aratott. Este a záróműsorra ke­rült sor, ahol a szimfonikus zenekar előadásában Haydn: Üstdob- szimfónia; Mozart: Hegedűver­seny és Beethoven: VII. szim­fóniája került előadásra. A műsorban közreműködött Olga Parhomenko szovjet, hegedű­művésznő. A hangversenyt Simon András vezényelte. Az élményekben gazdag két­napos vendégszereplés végén a városi KISZ-bizottság titkára és a városi népművelési fel­ügyelő átadta az együttesnek a város ajándékát. —dányi Hurokra került, de megölte magát a mezőőr gyilkosa Jelentettük, hogy a múlt hét közepén Táp iósápon a Kugli-hegyen agyonlőtték La­ki István 74 éves mezőőrt. A közvetlen közelből leadott három lövéssel megölt embert gyilkosa ki is rabolta: elvette tőle köpenyét, zubbonyát, a zseblámpáját és az ennivaló­ját. I Az ismeretlen gyilkos elfo­gására széles körű nyomozás kezdődött. A lyanú mindin­kább Kiss János tápiósápi fiatalemberre terelődött, akit a mezőőr két évvel ezelőtt lopásért feljelentett, s aki emiatt másfél évi bör­tönbüntetést kapott. A fiatal­ember szökésben volt, bujkált, ám a hurok egyre jobban szo­rult körülötte. Tápiósáp kör­nyékén többen látták és fel­ismerték. Többek között Bori János úri lakos és Szántai István tsz állatgondozó is ér­tesítette a nyomozókat, hogy találkozott a körözött Kiss Já­nossal. Időközben a bujkáló fia­talember levelet írt menyasz- szonyának, az egyik közeli községbe, amelyben megfenyegette a lányt, hogy „van még az ő szá­mára is egy-két golyó a fegyverében”. A rendőrség a leány védelmé­re természetesen haladékta­lanul megtette a összes szük­séges intézkedést. A szálak alapján szombaton késő délután Úri község hatá­rában egy kunyhóban bekerí­tették a bosszúálló rablógyil­kost. Először még rálőti a kö­zeledő hivatalos személyekre, azután önmaga ellen fordítot­ta pisztolyát és halántékon lőtte magát. Röviddel később meghalt. (f. a.) Az Irodalmi Színpad szakmai bemutatója a Csepel Autógyár művelődési házában Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel került sor a Csepel Autógyár művelődési házá­ban a budapesti Irodalmi Színpad második szakmai bemutatójára. Az előadásra eljöttek a megyei irodalmi színpadok cs színjátszó cso­portok vezetői, rendezői, a művelődési házak igazgatói, művészeti előadói, a járási könyvtárak vezetői. A bagi bemutatón a „Vidám falusi vasárnapok’’ című műsor után ezúttal a „Világirodalom humora”- került bemutatásra. Bessenyei Ferenc, Beszter­cei Pál, Bodor Tibor, Kürthy Éva, Mezei Mária, Mikes Lilla, Szatmári István, Vára- di Hédi és Várhelyi Endre nagy közönségsikerrel adták elő: Móra Ferenc, Hasek, Karinthy prózáit, illetve Csehov, Shaw egy-egy jele­netét, továbbá részleteket Musszorgszkij. Mozart, Brit­ten operáiból; illetve dalai­kat. A budapesti Irodalmi Szín­pad műsorának előadóművé­szei kidolgozott, a tv-ből, rá­dióból, színpadokról már jól ismert számait láthattuk, s ezúttal a játékkal nem is volt probléma. Vitatkozni le­het Szécsi Lajos rendezésén és a műsorszerkesztésen, mi­után az esztrád jellegű mű­sor nem tükrözte azt az elvet, melyet megyénk iro­dalmi színpadrendezői elé ál­lítunk. A szakmai bemutatót ké­ső délutánba nyúló vita kö­vette, ahol felvetették, hogy az öntevékeny irodalmi szín­padoknak olyan műsorokat kell összeállítani, amelyek a résztvevőket és a közönséget egyaránt a magasabb iro­dalmi műveltség, az ízlésfej­lesztés és a szocialista tu­datformálás céljait valósítják meg, akár komoly, akár vi­dám hangvétellel szerkesz­tik. Minden újnak szószólója vagyok I'' ck óla előfizetője voltam a lapnak, csupán férjem hosz- szas betegsége és elhunyta miatt hagytam fel a rendsze­res olvasással. Azért nem let­tem teljesen hűtlen a Hírlap­hoz, mert amikor csak alkal­mam volt, a postásunktól meg­vásároltam a példányokat. Most ismét szándékozom elő­fizetni. November 18-án felfigyel­tem a Mondjon véleményt! közérdekű soraira. Azért szó­lok hozzá, mert úgy érzem, ma­gam írás közben, mintha ha­zamentéit, ahol szeretettel várnak. Az elmúlt héten művelődé- . si házunkban egy politikai elő­adást hallgattam meg, ami na­gyon érdekes volt. Hozzá is szerettem volna szólni, de nem í találtam meg a módját. Ügy ' éreztem, akj csak gyerekneve- (léssel, háztartással foglalkozik, ; s mint én, baromfitenyésztés- - sei, nem tudna olyan okosan \ beszélni politikai dolgokról. | mint az előadó. A gyakorlati j élethez azonban nekem is van ! mondanivalóm, s olyan jótud- !ni, hogy van egy olyan társa- ! dalom, ahol szabad folyást en- ! gedhetünk gondolatainknak. ! Jó dolog az, hogy azok az ! asszonyok is hozzájuthatnak a í mosógéphez, akik még maguk ! nem tudják azt megvásárolni. j Nekem a lányom Debrecen- j bői küldött egy gépet és azóta i tudom, milyen nagy áldás ez i a házban. Hiszen, amíg a gép j mos, könnyűszerrel megfőzöm ; az ebédet. Csak tisztelet jár ; azoknak, akik ezt megalkot- : ták, mert a dolgozók javát. ; nyugalmát szolgálták veie ; Éppen ezekért a munkaköny- ; nyítésekért, a dolgozók javá- i nak szolgálatáért szeretik meg \ az emberek a haladó világot. Míg e sorokat írom, aköz- ; ben is élvezem a villanykan- i dallóm melegét. Arra gondo- i lók. milyen nagy dolog meg- ; szabadulni a piszkos, kormos kályhától, ami nem is adott | olyan kellemes meleget, mint | a villany. Éppen ezért, amis 1 élek, harcosa leszek szóval és cselekedeteimmel a megújult életnek. Van egy újításom a baromfi­neveléssel kapcsolatban. Ta­pasztalataimat szívesen boesá- torrí asszonytársaim rendelke­zésére. Meggyőződésem, aki meglátja, milyen eredménye­ket érek el újításommal, szí­vesen követi példámat. Mun­kájával nemcsak saját háztar­tásának, de az országnak is használ. Minél több csirkét te­nyésztünk háztájon, annál töb­bet tudnak vásárolni a dolgo­zók. A bérnevelés a íöiimű- vesszö vet kezetekkel előnyös és hasznos. Magam is bekap­csolódom az ilyen nevelésbe. Módszerem olcsó és nagyon eredményes. Igazolják ezt azok az asszonyok is. akik már megpróbálták követni taná­csaimat. Szerény tudásommal így sze­retnék az asszonyoknak segí­teni. Özv. Békefi Károlyné , Nagymaros. Kossuth tér 10. sz. NORMASISKOLA SZENTENDRÉN A Pest megyei Tanács vb ipari osztálya elhatározta, hogy a helyiipari vállalatok­nál dolgozó normások, l)érel- számolók és időelemzők mun­kájának megjavítására hathe­tes normás iskolát indít a jö­vő év elején. Langó Mihály, az osztály munkatársa, szer­vezi a január 2-án kezdődő, 30 személyes bentlakásos tan­folyamot, melynek színhelye Szentendre lesz. Tájékoztatá­sa szerint magas felké­szültségű oktatók színvonalas előadássorozatán kívül négy ízben szakmai gyakorlaton is részt vesznek a hallgatók. A tanfolyam költségeit az ér­dekelt tanácsvállalatok fize­tik. A tanulási kedv fokozá­sára. úgy határoztak, hogy azokat, akik kitűnő ered­ménnyel vizsgáznak, soromkí- vüli munkabéremelés-ben ré­szesítik. Kocsmáról kocsmára, kocsmából kórházba Szombat este Alsógödöji, a Kincsem-féle vendéglőben szó- rakozgatott Végh László 42 éves villanyszerelő. Az iddogálás közben összekapott falubeUjével, a szintén gödi Zoliéi László­val. A két verekedő férfit a vendégek választották szét, majd mindkettejüket — az egyiket erre, a másikat arra — kidobták a vendéglőből. Hogy hogy nem, a két részeg egy óra múlva ismét össze­találkozott, ezúttal a Vencel-féle ivóban. Amint meglátták egymást, újra vitatkozni kezdtek. De alighanem tanultak az iménti esetből, mert azonnal kihívták egymást az udvarra, hogy ott intézzék el nézeteltérésüket. Amikor kiléptek az aj­tón, Zoliéi szájonvágta Véghet, aki erre előszedte a fanyelű bicskát, kinyitotta, s szívtájon mellbeszúrta Zoliéit. A vizsgá­lat megállapította, hogy mindketten részegek voltak. Zoliéi életveszélyes állapotban fekszik a kórházban. Véghet letartóz­tatták. KÜLÖNÖS HÁZASSÁG kürtöskalács. ha­bosfurulya, dobos­torta. Valamennyi zenei vonatkozá­sú! Am a táncdal­szerzők sem ide­genkednek az édességipartól. Néhány kezdősor, csakúgy kapásból: „Csoko-, csóka-, csokoládé”, „Gesztenyepüré”, „Jaj, de jó a ha­bos sütemény!”, vagy a nyári „Eperfagyi”. Hiszen itt nincs szó összeegyeztet- hetetlenségről. A vendéglátóipari vállalat és az ipar­cikk vállc.lat a kiskereskedelem közös platformján valóban színes, színvonalas be­mutatóval kedves­kedett. a közön­ségnek. A szombati és vasárnapi nagy érdeklődés azt igazolta: eredmé­nyesen! P. R. üzem többi dolgo­zója fnost is szi- vét-lelkét adta a bemutatandó anyagba. Gaál Imre, a vállalat dekorációsa ízlé­ses mértéktartás­sal rendezte el a szemgyönyör­ködtető édessége­geket. Hliniczky Ka­roly, a vendéglá­tósok ezermeste­re meghívott egy feketekávéra. Gyergyai Miklós- né feltett egy új lemezt az ezer­nyolcszáz forintos forgatóra. „Nekem mindenem a feke­te”! — hallom egyszercsak Koós János rokonszen­ves hangját és ak­kor eszméltem fel, hogy a cukrá­szat és a sláger­gyártás nem is árl olyan elérhetetlen távolságra egy­mástól. Nézzük csak a cukrászipari meg­határozásokat: Nem hagyott nyugodni az a reklám, ami la­punk szombati számában jelent meg. „Cukrászati kiállítás — hang­lemezbemutató­val". Hogy jön össze ez a két, egymással össze nem hasonlítható fogalom? Kerek a pogácsa, meg a lemez is, de ez ta­lán még nem oka különös összehá­zasításra? A helybeli Du­na Eszpresszó kü­löntermét jelölte ki a Váci Ven­déglátóipari Vál­lalat vezetősége az évről évre megismétlődő cukrászkiállítás idei bemutatójá­ra. Bár az anyag szegényebb volt, mint a megelőző sok évi átlag: Gergely Béla, Lö­vész József né, Kiss Gézáné és a központi cukrász-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents