Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-16 / 294. szám
1962. DECEMBER 16, VASÁRNAP fTST ti EGY Országos baromfitenyésztési tapasztalatcsere A Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési és Állategészségügyi Főigazgatósága december 16—22 között országos baromfi tenyésztési tapasztalatcsere-látogatás sorozatot rendez az érdekelt szakintézmények és a < termelőüzemek küldötteinek részvételével. A „vándor-tanácskozás” célja az, hogy az egész országban elterjesszék és hasznosítsák a baromfitenyésztő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek legjobban bevált gyakorlati módszereit. A küldöttek megtekintik a budapesti Vörös Október Termelőszövetkezet korszerű csibenevelő-házait, majd ellátogatnak a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet, a Mezőfalvi Állami Gazdaság, a Bólyi Állami Gazdaság, a csávolyi termelőszövetkezeti egyesülés, a tataházi termelőszövetkezeti társulás, valamint a szentesi Üj Barázda, a Debreceni Tangazdaság és a hajdúböszörményi termelőszövetkezeti társulás baromfitelepeire, tanulmányozzák a helyileg már több éve sikerrel alkalmazott tartási, takarmányozási és tenyésztési módszereket. (MTI) Nem a státuson múlik Megzenésített versek — hanglemezen Ady: őrizem a szemed, Babits: A minót, József Attila: A marna és a Betlehemi királyok című megzenésített versét Nemónyi Lili, a Magyar Állami Operaház tagja nemrégiben hanglemezre énekelte. A hanglemez a közeli napokban jelenik meg. (MTI) Síukség van-e függetlenített KISZ-titkárra a Budakalászi Textilművekben? Hetekig folyt erről a vita az ^rdekelt „felek”: a KISZ Pest megyei Bizottsága és a gyár vezetősége, üzemi párt- szervezete között. Utóbbiak ugyanis ragaszkodtak ahhoz, hogy az eltávozott titkár státusát továbbra is megkapja az üzem. A megyei bizottság azonban ezt ellenezte. Véleményük szerint az évekkel ezelőtti függetlenítő» helytelen intézkedés volt, s a titkárcsere a legjobb alkalom, hogy ezt korrigálják. A Budakalászi Textilművekben ötszáznegyven fiatal dolgozik, közülük százan tagjai a K^SZ-szerve- zetnek. Számtalan más üzemben — ott is, ahol nagyobb a létszám — függetlenítő» nélkül végzi munkáját a titkár, nem igazságos, ha velük kivételt tesznek. A budakalásziak viszont azzal érveltek, hogy náluk „speciális” körülmények vannak. Sok a vidékről bejáró, sok a fiatalasszony, akiket nehéz „aktivizálni”. Náluk mindig gyengén működött a KISZ- szervezet. Még akkor is akadozott a munka, amikor a titkárnak más dolga nem volt, csak az, hogy a fiatalokkal foglalkozzon. Mi várható, ha még ez is megszűnik? Szántó Gabriella, fiatal technikuslány, próbál most választ adni a kérdésre. Öt bízták meg ugyanis a titkári teendők ellátásával. Szántó Gabriella egy esztendeje dolgozik a gyárban. Né- hányan túl komolynak, túl szerénynek tartják. Mások viszont éppen ezért szeretik. A KISZ vezetőségének eddig is tagja volt. Némi „jártassággal” tehát rendelkezik, s ami a legfontosabb, kedve és akaMennyit ér egy felszólalás? Október 6-án tartotta pártbizottság-választó küldöttgyűlését a Csepel Autógyár kommunista kollektívája. Az értekezleten többek között Bóka László, a Bánki Donát háromszoros szocialista brigád vezetője is felszólalt. A gyári termelésről szólva, elmondta, hogy a Bánki Donát brigád tagjai, akik valamennyien mérnökök, megvizsgálták, a gyárban mennyi drága anyag megy veszendőbe azáltal, hogy még sok a forgácsolási munka. Kiszámították, hogy egy kiló fémforgácsot 40— 45 forintért „termelnek” meg a Csepel Autógyárban, és évenként több vagonnyit visznek ki belőle a gyárból. Kérte a műszaki vezetőket, foglalkozzanak a témával, méressek fel, milyen alkatrészeket készíthetnek precíziós öntéssel és finomkovácsolással. Az elmúlt napokban megtartotta első ülését az akkor megválasztott gyári pártbizottság. Itt Modrovits Tihamér, a gyár főmérnöke beszámolt a pártértekezleten elhangzottakkal kapcsolatos intézkedésekről. A szóbanforgó témáról elmondta, hogy a Járműfejlesztési Intézet felmérése szerint az országban mintegy 150 000 különböző alkatrész kovácsolására van szabad kapacitás. Bóka László felszólalása nyomán megvizsgáltatta, hogy melyik alkatrészeket kovácsol- tathatnák. Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy csupán a Csepel Autógyárban 15 millió forintot lehet megtakarítani a finom- kovácsolás fokozott felhasználásával. S ha már megvan a jelzett szabad kapacitás. ezt a jövő évben ki is használják. (f. i.) Hordozható kötélpályákat vásárolnak erdőgazdaságaink ísehszlo vak iából A meredek hegyoldalakon a fakitermelés korszerű eszközei a könnyű, hordozható kötélpályák, amelyeknek segítségével — a növekvő kis fák megsértése nélkül — olcsón el lehet szállítani a rönköket az utak mellé. A nemzetközi tapasztalatokat felhasználva, az erdő- gazdaságok jövőre már fokozott mértékben rátérnek a hordozható kötélpályák alkalmazására. Csehszlovákiából hét ilyen pálcát szereznek be, s ezeket a Bakonyban, a Bükk- ben. a Mátrában, a Zemplén- hegységben, a Börzsönyben, valamint az észak-dunántúli hegyvidéken állítják munkába. '(MTI) Krumplivirág a gomblyukban A krumpli virágja ma már estünkbe sem jut, amikor erről a növényről beszélünk. Egykor azonban — amint dísznövénytermesztőink kiderítették — nagy becse volt nálunk, többre tartották, mint most a legritkább orchideát. Alig 200 évvel ezelőtt még az elegáns világfi gomblyukába tűzte, krumplivirággal ment látogatóba szíve hölgyéhez. A mamák is szívesen fogadták leánykérőben ezeket aj daliákat, hiszen a fényűzést jelképező kfumplivirágban gyermekük gondtalan jövőjének zálogát látták. A divat szeszélyéből hosszú ideig előkelő helyet kapott a burgonya a lakások féltve őrzött dísznövényeinek 4SO- rában is. A múlt század elejen azonban a virágos cserepek maroknyi földje helyett szabad területre került a burgonya, s dísznövény helyett néptáplálékká vált. Ma már mintegy 400 000 holdon termesztjük a legváltozatosabban elkészíthető ételünk alapanyagát, a burgonyát. rata is van megbízatása teljesítéséhez. Érdekes, hogy amíg mások elszántan hadakoztak a státusért, ő — az érdekelt — cseppet sem kíván megválni gazdasági munkájától. Jóformán most került ki az iskolapadból, szereti munkáját. Szívesen összeegyezteti a KISZ- munkával. Legfőbb problémája az volt, hogy két műszakban dolgozott, ezt az elmúlt hónapban — ha nehezen is — elintézték. Ma már állandó délelőttös, több időt szentelhet az ifjúsági szövetség ügyének. Több időt? Hiszen éppen ez az, hogy az idő így is nagyon kevés! Üzemi munkáját sem hanyagolhatja el. hiszen akkor mindenki azt mondaná: „lám, a titkár vizet prédikál és bort iszik?” Szüksége van teh^t segítőtársakra, akikkel megoszthatja a tennivalókat. S ki más lehetne ez, mint a vezetőség? Szántó Gabriella „jó nyomon” indult el. Felfedezett például egy fiatal mérnököt, aki eddig ugyan nem vett részt a KISZ-munkában, de az új titkár kérésére ..kötélnek állt” elvállalta az agit-prop. titkári tisztséget. Újjáélesztik a bizalmihálózatot. Taggyűlési meghívással. különböző értesítésekkel, társadalmi munkára való mozgósítással, bélyegeladással sem a titkárnak, sem a vezetőség tagjainak nem kell annyit foglalkozni —, elvégzik helyettük a bizalmiak. A legutóbbi taggyűlésen megjutalmazták a legjobban dolgozókat. Az új titkár nem titkolja: sok gondja, nroblémája van. A nróbálkozás, „tapogatódzás” időszaka ez. nem tudni, milyen eredménnyel jár, hogyan sikerül elképzeléseit megvalósítani. Szeretne minél színesebb, gazdagabb KISZ-életet teremteni. Talán ezzel meggyőzné azokat a fiatalokat, akik m unkaidő után h aka rohannak”. ákík távoltartják magukat a KISZ-től. Sok minden vár megvalósításra. A kultúrházban van egy kis helyiségük, sajnos, télen nem lehet fűteni. Egyelőre tanácstalanok. hogyan és hol lehetne klubdélutánokat tartani — mert azt mindig szerették a fiatalok. Megszervezték a film- szemináriumot — hetvenket- ten jelentkeztek —. s legutóbb a hamm műszak ellenére huszonötén résizt vettek az elő- , adáson? ami budakalászi viAz épület elől még nem hordták el a csatornaépítés nyomait A sebészeti kisműtő és szakrendelő A legmodernebb elektromos fúrógéppel látták el a fogorvosi rendelőt (Gábor felv.) „Ha süllyed a barométer, csökken a munkaképességem. Ennek tudatában ilyenkor ösz- sízeszedem minden erőmet — és ugyanúgy megy a munka, minit máskor.” — Kevés ember alakította az életét olyan tudatos energiával, mint Goethe, az emberiség egyik legnagyóbb géniusza, akitől a fentieket idéztük. Sokat tanulhatunk tőle mindannyian, akkor is, ha feladatunk nem az alkotás, hanem a magunk és mások javát szolgáló, hétköznapi munka. A legfőbb tanulság ezekből a bölcs szavakból: bftonyos mértékig az időjárás „függvényei” vagyunkj de ismeretekkel és akaraterővel kiegyenlíthetjük a káros hatásokat. Rossz ébredés Este még semmi bajunk nem volt, az éjszakát is nyugodtan töltöttük. Reggel mégis alig tudunk felkelni. Nyomást érzünk a fejünkben, minden porcikánkban. Elkap ar riadt félelem: valamilyen betegség „bujkál” bennünk? Ez is lehetséges. De hallgassuk csak a rádió időjárásjelentését: „A levegő párás, déli szél, az évszakhoz képest meleg idő.” A páratelt levegő és a déli szél, a mi éghajlatunkon általában kellemetlenül hat az érzékeny orvosi szóval meteoropatha szervezetre. Ölmos fáradtság lepi el tagjait, ingerlékeny, nyomasztónak érzi a reá váró munkát, túlozza a nehézségeket. Nem beteg, csak rosszul bírja a sokat emlegetett frontátvonulást, vagyis a hirtelen változást, a hideg és meleg légtömegeknek magasan fölöttünk lezajló, drámai küzdelmét. F rontátvonulás Legtöbbször segít a goethei tudatosság: nem én vagyok „rendellenes”, hanem az időjárás; megfeszítem akaraterőmet; nem adom meg magam, ezt a napot is kibírom. Csak önuralom kérdése? Teljesen egészséges emberre semmilyen rossz hatással nincs az időjárás szeszélyessége — legfeljebb bosszankodik, hogy az eső miatt elmarad a vasárnapra tervezett kirándulás. A szervezet szünet nélkül alkalmazkodik a változó külső, belső körülményekhez, s az ép test „önműködően” bonyolítja le az alkalmazkodást. De az idegességtől a súlyos betegségekig igen széles az időjárás iránti érzékenység skálája. Ezt vizsgálja, az okozati összefüggéseket keresi egy új tudományág, az orvosmeteorológia. A megfigyelések naponta gyarapodó tömegéből csak néhány fontos tudnivalóra utalunk. Szervezetünket úgy tekintjük, mint egy rádiófelvevőt, amely állandóan a legkü-1 lönbözőbb hatásokat érzékeli és dolgozza fel. Az említett' alkalmazkodást mindig figyelembe véve, életfolyamatainkat befolyásolja a hőmérséklet, a fény, továbbá a levegő mozgása, nyomása és páratartalma, a légköri elektromosság pozitív és negatív töltése. Szándékosan nem sorolunk fe; betegséglistát (a legtöbb ember úgyis eléggé hipochon- der), hanem inkább az időjárás rendkívül bonyolult hatásmechanizmusát vázoljuk egy-két példán: Ha hirtelen süllyed a barométer, több a fertőző betegség, mert az alacsony légnyomás életképesebbé tesz egyes baktériumokat. A páradús levegővel belélegzett nedvesség a létfontosságú oxigén helyét foglalja el a szervezetben. A föld olyan pontjain, ahol hónapokig felhőtlen az ég és hosszúak a nappalok, a túlságosan sok fény súlyosan megterhelheti az idegrendszert. (S a tartós fényhiány egyébként ugyanilyen panaszokat okozhat...) Egyes emberekre — és betegségekre — előnyösen, másokra károsan hat a pozitív elektromos töltésű levegő. Aki „nem bírja a szeles időt”, még nem tudhatja, hogy a sarkvidéki, vagy kontinentális eredetű, hideg légtömegektől szenved-e, mert a kettő hatása — a szervezet állapotától függően — merőben ellentétes is lehet. Talán ennyi is elég, hogy tisztán lássuk: bonyolult módon függünk az időjárástól. S azt is be kell látnunk, hogy nem mindig segít az önuralom ... Mit lehet tenni? Meteoropatáknak nevezik az időjárás ingadozásaira túlzottan érzékeny embereket. Forduljanak orvoshoz. A „rossz napokon” gyakran igen egyszerű módon egyen- I súlyban tarthatják szerveze- tűket, sokféle hipochondriás szorongatásitól megkímélhetik I magukat. De, hogy kinek milyen gyógyszer használ, azt csak az orvos hivatott eldönteni! Könnyebb esetekben tehát — túl a tudatosságon és önuralmon segíthet a receptre felírt nyugtató vagy serkentő. Az orvosmeteorológia azonban ennél sokkal izgalmasabb kérdéseket vizsgál. Elsősorban azt, hogy súlyos betegségekre, műtétekre hogyan hat az időjárás; milyen tényezők idéznek* elő görcsöket, vérzéseket; trombózist: milyen napokon és órákban szabad végszükség esetén elvégezni egy nagyobb műtétet. Ne várjunk egyelőre túl sokat; az orvosmeteorológia tudománya az egész világon az adatgyűjtés, a megalapozás stádiumában van. íme, a legfőbb nehézség: kis területre (egy-egy városra) nagyon sok és pontos részletet kell tudnia az orvosnak ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket levonhasson. A szputnyikok és űrhajósok, valamint a geofizikai kutatások hamarosan az eddiginél sokkal megbízhatóbb időjárásjelentéseket tesznek lehetővé — tehát a helyzet biztató. Másrészt: soha nem lesz, nem lehet olyan orvosmeteorológia, amely lényegében befolyásolhatja élet és halál természetes rendjét;.. Kevesebbet szenvedni és hosz- szabb ideig élni: ez az orvostudomány elérhető célja, ennél tovább a meteorológiai ismeretek sem juthatnak. A nyugtalan ébredéssel kezdtük, s a végső igazság felismeréséhez értünk: az ember az anyagi világ, a természet része. Gyenes István szonylatban szép eredmény Hogyan lehetne a részvevők számát növelni, a filmszemi- nárium foglalkozásai t gazdagítani? — ezen is sokat töri a fejét. Mostanában nagyszabású papírgyűjtést rendeztek, selejtezték az irattárat, nyolc mázsa papírt szállítottak a MÉH-nek. Ebben a munkában jónéhány KISZ-fiatal vett részt, közöttük olyanok is, akik eddig „megközelíthetet- tennek” látszottak. Rövidesen elkészítik majd az új esztendő első félévének munk'atervét. Elképzeléseik vannak már, de azért tanácsra, javaslatra volna szükségük, minél többre és minél előbb. A pártszervezet titkára gyakran mondja a KISZ-tit- kárnak: ,.ha problémája van, szóljon”. Észre kellene vennie azonban, hogy a fiatal lány természete kissé visszahúzódó, nem szívesen panaszkodik, nem szívesen terhel gondjaival másokat. A pártvezetőségnek többet kellene foglalkoznia a fiatalokkal, a KISZ munkájával, az eddiginél konkrétabb segítséget adni. r A párttitkár kifogásolja, hogy a megye} és a járási KISZ-bizottság „magárahagy- ta” az újdonsült titkárt. Kétségtelen, hogy ez — a mai napig is így van. A járási KISZ-bizottsógnak pedig fontos feladata lenne, hogy a most fejlődő KISZ-munkában segítsen. I^CIU ártana például alkalmat teremteni arra, hogy Szántó Gabriella beszélgessen hasonló üzemek titkáraival, így megtudhatná: másutt hogyan: oldják meg a számára még: gondot jelentő feladatokat, i Nem szabad éreznie, hogy i egyedül van, magára hagyják, i mert a kezdeti lelkesedés i könnyen megcsappanhat, s j akkor valójában azoknak leszi igazuk, akik a Budakalászi i Textilgyár KISZ-szervezetéi, i függetlenített titkár nélkül í „életképtelennek” tartják. Ma már ugyan a gyárveze- j tőség és a pártszervezet — há nem is teijes meggyőződéssel —, belenyugodott a megyei bi- I zottság döntésébe. Még többet j érne, ha rájönnének arra is, hogy egy státus önmagában nem teremt eleven KISZ-éle- \ tét Budakalászon. Ök maguk j — közös erővel és egyetértés- j ben — sokkal többet tehetnek i ezért az elkövetkező időben! g Bende Ibolya '■ i Most már tényleg kési a szobi szakrendelő' Megfelelően átalakított épületében már hónapokkal ezelőtt '• befejezték a munkát, de nem nyithatták meg a betegek előtt \ a rendelők ajtaját. Hol a villanyáram beszerelése, hol pedig • a csatornázás miatt. Most azonban ezek az akadályok elhá- ] ruitak, valóban az utolsó simításoknál tartanak és még ez év- : ben megnyílik a rendelőintézet.
