Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-16 / 294. szám

1963. DECEMBER 16, VASÄRNAP

«VST

HF.C.YEI

ü/fírlesn

Kodály Zoltán

Személyesen soha nem be- szeltem még a Mesterrel, pedig nemegyszer ültünk egyazon színház-, vagy hangversenyteremben. Ilyenkor, amíg a csillárok be nem hunyták csillogó fényszemüket, hosszan elnéztem a tovatűnt évek ezüstjével koszorúzott, szinte a bifoliatoeli prófétára emlékeztető fejét, a mesék varázslóihoz hasonlatos magas homlokát, jóságos derűt sugárzó arcát, s valami különös, mágikus tűzben égő szemét —, de megszólítani soha nem mertem. Keveset értek a zenéhez, nem- többet, mint általában az emberek; a zene engem gyönyörködtet, vagy megnyugtat, érzéseket fakaszt, vagy gondolatokat ébreszt bennem — mesterségbeli titkait azonban nem ismerem. Mint ahogy csak vázlataiban ismerem Kodály Zoltán élet- történetét.

H

alkan seroen a toll a fehér kéziratpapíron. Eddig egyenletesen rótta a sorokat, de most egyszerre megtorpan,

A téli szünet

I

ban be a közéletbe az „Űj | időknek új dalaival” és törté-; nik más is. Egy huszonhárom; éves fiatalember elindul első \ népdal gyűjtő útjára. A neve:: Kodály Zoltán. A polgári vi-: lág értetlenül figyeli muriké-i ját. Vannak, akik csak a fe-: jüket csóválják, de akadnak \ még szép számmal olyanok is, i akik nyíltan kimondják: j ugyan mit akar, mit különc-1 ködük? De Kodály Zoltánban; — Bartók Bélával, legjobb j barátjával együtt — már vilá- j gos a cél: a magyar zene meg-i újlbodása csak és egyedül a j népzene feltárása és a művé-! szí zenében való feloldása ré- ] vén válhat valósággá.

Olvasom egyik tanúimé-j nyát. Ezt írja benne: „Azt; mondják, dicsérve-ócsárolva:; csinos kis dalok, a nép egy- 1 ügyű fiainak primitív érzéseit: fejezik ki, primitív forrná-: ban ... Nos, a magyar népze- í ne ennél sokkal több. Először: is nem „o&ztályművészet”. Ma; ugyan már csak a földműves: nép közt él, de köze van hoz-:

; Három és félhónapi tanu- ; lás után. december vége felé, i elérkezik a várva várt téli I szünet. Ez minden diákot ; megörvendeztet. Legyünk : őszinték és valljuk be. hogy az : alapos munka erre az időre : egy kissé már kifárasztotta a : diákot és a tanárt ' egyaránt.

: Nem véletlen, hogy az isko- i lai munkát időszakonként i megszakítják a kisebb-na- igyobb szünetek. Ez tervszerű iés az indokolja, hogy a szerivezetnek szüksége van némi 'kikapcsolódásra, a megszokott i munka valamelyes fellazítá- isára. Tapasztalati tény. hogy |e fellazítások után, a felfris- I sült diák és tanár megújult ; erővel végzi további iskolai > munkáját.

E tervszerűen beiktatott is- i kólái szünet lényegét azonban : helyesen kell értelmezni. Va- : jón érdemes-e erre a szünetre j az a diák is, aki nem fáradt lel, aki a szünetig nem kellő buzgalommal végezte a fel- i adatát? Akadnak bizony olyan i tanulók, akik az elmúlt há- : rom és fél hónap alatt nem i tanultak elég szorgalmasan, i vagy csak. „félgőzzel” álltak ; helyt önmagukért. Nos. ezek i ne’ részesüljenek a szünet ál■ dásaiban? De igen, csakhogy : éppen ők arra használják fel : az okos pihenés eme időszakát, hogy pótolják, amit elmulasztottak.

Érdekes tapasztalatokkal szolgálnak ezek a téli szünetek. Sajnos, akadnak olyan tanulók, akik a szünet idején visszaesnék. Arakor isimét megjelennék, az iskolában, ki- ; derül, hogy az addig tanult anyag nagy részét elfeledték ; és az iskola megszokott rend- ; jét tehernek találják. Úgy ; látszik, egészen más tanuló

■ jött vissza, mint amilyen távozott. Ugyan miért?

: Az ok világos: az ilyen j tanuló nem helyesen használ- • ta fel a szünetet. Magyarán : szólya, egészen hátat fordított ! valamennyi iskolai problémá- ! nak. Nem fellazította az eddi- jgi szilárd munkamenetet, ha- jnem alapvetően felhagyott ve- S le. Ez pedig helytelen, Azok- í nak a diákoknak, akiknek vol- í na mit „behozni”, a szünet azl £ jelenthetné, hogy könnyedén Ó mégis eredményesen kiiktat- Ó hatnák lemaradásukat. Dí Ó amint a példák bizonyítják ^rendszerint ezek a diákok pa- í naszlkodnak odahaza a fáradt- óságról. Elhitetik a szüleikkel ^hogy „abszolút” pihenésre var ^ szükségük. Némelyik szülő ez gaz „érvet’ el is fogadja. Tudó- ímásul veszi, hogy a gyere! Ó egyáltalán a kezébe se veszi i Ó könyvet, hogy délelőtt 11-ig ^az ágyban marad, lustálkodik Ó Más esetben a gyerek az ebéd- Ó időig „elsétálgat” valahol Ó Ebéd után pedig a baráti ta- Ó lálkozások következnek: a jég- Ó pálya, a mozi, esetleg a „ház: 4 buli” keretében megszervezet'

V

tánc — késő estig. Némelyik szülő ezeket az extra programokat még azzal is gazdagítja, hogy a szükséges mértéken felül ellátja zsebpénzzel a téli szünetet élvező gyermekét.

Csoda-e. ha az üdülésre szánt téli szünet végén a tanuló szörnyen elfárad, ésmeg- változottan tér vissza az iskola padjaiba? A téli szünetnek azonban egyáltalán nem ez a célja. A cél: pihenve szórakozni, szórakozva megtartani a kapcsolatot az iskolával. Azt kell jó] megérteni, hogy más dolog lazítani a tempón és más dolog a meddő lustálkodás. amely jobban f áraszt, mint az okosan megszervezett pihenés. Más dolog reggelenként egy órácskával tovább aludni — különösen, ha előző nap színházban volt a család —. és más dolog délig az ágyban heverésani. Más dolog pihenni, és más dolog minden könyvet a sarokba hajítani, semmi komoly kérdéssel nem foglalkozni. Jó színdarabok. jó filmek, jó tv-pronom engedelmeskedik tovább. Mi ez? — tűnődöm. A kéz megálljt mond az észnek? Vagy éppen fordítva történt? Egy kérdés tolakszik előre, előzve a megkezdett gondolatsort: hogyan merészelsz te írni a magyar zene legnagyobb élő mesteréről, amikor önmagadnak már bevallottad, hogy milyen kevéssé ismered'. Igaz, igaz. bólintok a belső kérdezőnek, aztán mégsem teszem le a tollat.

Azt vallom: a zeneszerzőt művekből ismerhetem meg legszemélyesebben. Egy-egy alkotásának ismételt, beleérző meghallgatása többet mond a Mesterről, mint a legrészle- ■ tesetob életrajzi felsorolás. Hányszor hallgattam a Psalmus Hungaricus-t? A Háry Jánost? Hány dépdalfeldoligo- zását ismerem? Az élményeket nem számokban méri az ember. Az igaz, nagy élmények megmaradnak akkor is, ha csak egyszer élte. át őket az ember.

De 'beszél, vall a Mesterről kora, a több mint fél évszázaddal ezelőtt elindult útnak már a legelső állomása is.

S

zázadforduló. Osztrák—

magyar monarchia. A polgárosodás virágkora. Látszólag minden nyugodt: politikában, közéletben, irodalomban. A zenében is. A városokban a bécsi keringő a sikk. Vidéken a .cigányzenének, a csárdás muzsikának hódolnak az emberek. Nyugalom, megértés, elégedettsea — a felszín ezt tükrözi. De valahol a mélyben már morajlik a föld. Egyelőre halkan; az avatatlan fülben még a keringő, a cl gányzene harsog, de már vannak. akik új szavakat, új da lakat vélnek felfedezni a pol gári világ kakofóniája mögött.

1905. Ady üstökösként robEm

(Modellek — linómetszet)

hét múlva nyitja meg kapuit Szentendrén a Pest megyei képzőművészek IX. tárlata. A kiállításon ezúttal is találkozunk majd a tehetséges, fiatal szentendrei festőművész, Szánthó Imre alkotásaival.

— Ügy érzem — kezdi a beszélgetést —, eredményes volt ez az esztendő számomra. Munkahelyem, az óbudai Goldberger Gyárban textiltervezőként dolgozom, ami heti egy textilterv elkészítését jelenti. De ezen túl is sok új, érdekes, modern textiltervet készítettem az idén. A nyáron ezenkívül két új dologgal is kísérleteztem. Néhány kerámia tálat festettem és égettem, de nagyon foglalkoztatott a linómetszetek technikája is. Nagyon megkapott a fekete-fehér színek drámaisága, a linómetszetek kompozíciós zártsága. tömörsége. Ebből a kísérletsorozatból született a Boromissza-emlékkiállítás plakátja is.

M

int a megyei képzőművészeti stúdió tagja, rendszeresen részt vesz a kéthetenkénti foglalkozásokon, ahol

a felvetődő művészeti kérdések tisztázása mellett elsősorban aktrajzolással bővítik a stúdió tagjai rajzkészségüket, már megszerzett ismereteiket.

— A rajzkészség a képzőművészet ábc-je. A rajztudás nélküli festészet, szobrászat olyan, mint a tenger víz nélkül — vallja, s közben mutatja a legújabb rajzokat, linómetszeteket.

Természetesen a kísérletezés és a textiltervezés mellett Szánthó Imre készült a IX. tárlatra is.

— Négy képet küldtem be a zsűrinek, mondja és sorolja is: — Gyárudvar — tempera, Üzemi klubban — tus, Üdülők — tempera, Hajók a kikötőben — akvarell. Hogy a beküldött képekből hányat fogad el a zsűri, nem tudom, egy biztos, nagyon készültem az idei kiállításra, s egyben a megyei tanács által meghirdetett pályázatra -is, már csak azért is, hiszen a kiállítást ezúttal szűkebb pátriámban, Szentendrén rendezik.

S

zánthó Imrének sok jeles alkotását láttuk már. Így biztosak vagyunk benne, hogy a fiatal művész legújabb műveivel is találkozhatunk majd az egy hét múlva megnyíló kiállításon, amely minden bizonnyal nemcsak neki. de valamennyi megyei képzőművészünk számára jelentős állomás lesz további munkájukat illetően.

KÍÁLLITÁS ELŐTT

SZÁNTHÓ IMRE

!

zá az egész magyarságnak ...! A népdal az egész magyarság! lelkének tükre...”

E

z a felismerés határozza; meg Kodály Zoltán egész \ életművét. Az első utat újaö-; bak követik. Bartók Bélával! együtt bejárja az országnak! szinte valamennyi táját, hogy! megörökítse az eredeti népi í dallamokat így válik a zenei! felismerés szinte kézzelfogha- í tó. reális valósággá, s érleli; meg a későbbi évek örökéletű; gyümölcseit, a magyar zene; legszebb, legtisztább csillogó; gyöngyszemeit. <

Sok ezer régi dallamot őriz-: nek az egykori kották és hang- : felvételek — bő, szinte elapad- hatatlan forrást biztosítva a kodályi életműhöz. Élmények, zenei gondolatok — az életből ellesve, talán ez a legta- iálófcfo megfogalmazása ezeknek a népdalgyűjtő utaknak. S ezok a népdalok, s az ezekből a motívumokból született művek azóta nemcsak valamennyi magyar hangverseny- színpadon . csendültek fel. de bejárták szinte az egész világot, hirdetve, hogy a Mester, Kódály Zoltán, olyan zeneköl- tészetet alkotott, amely nemcsak a magyar és a népi, de egyben a világ zenekultúrájának is legnemesebb hagyományait »folytatja, s ezért egyetemes. í

A

z idáig vezető, nemesen egyszerű életút még nem ért véget, csak egy újabb állomásához érkezett. A mai nap az ünnepé. Nyolcvan esztendővel ezelőtt, ezen a napon született a magyar zeneművészet egyik legnagyobb alakja. Nyolc évtized, amelyből hatvan év az alkotásé. így válik csak érthetővé az eddigi óriás életmű, amely nemzeti kincseink legnemesebbjei közé tartozik. Köszönet érte.

Prukner Pál

dukciók megtekintése pihenés. Üdítő szórakozás egy- egy pompás irodalmi mű élvezete is. Nem ti los, sőt, kívánatos a jégpálya, egy-egy kirándulás fél napra, némi tánc is. De azért a munkától teljes mértékben elszakadni nem szabad.

Az okos pihenés — okos időbeosztás. Jusson valam ics- ke idő a kötelező olvasmányok elvégzésére, a tartalmi kivonatol ás okra és szórakozásképpen az addig tanult anyag könnyed, de figyelmes ismétlésére. Az okos pihenés tiszta örömei közé tartozik a múzeumlátogatás. kiállí|ások, tárlatók megtekintései'

Az sem árt, ha a téli _ szünet idején a tanuló segít az otthoni munkában. A családi közösség érdekében végzett bármiféle munka nem fáraszt, sőt, üdít. És egyúttal a jellemet is alakítja. A folyamatos munka, a folyamatos tanulás egyáltalán nem ellenkezik a téli szünet céljávaL Csak éppen az ütem más ...

\ Antonella Lualdi, az ismert ! olasz filmszínészül« új szere- í pében.

BÉCSI NAPLÓ

/

Mióta utoljára voltam Becsiben, az osztrák főváros lénye- 5 gileg nem sokat változott. I. j Ferenc József szobra • ma. is Í büszkén néz le talapzatáról és Í a Burigban a kiváncsiak sza- í; badon láthatják a császár, a Ó császárné és IV. Károly való- \ ban fejedelmi lakosztályait. ^ És a leggyakrabban hallható í német szó ma is az, hogy: i Geld.

\

í A Budapestről jött utas a legotthonosabban érzi magát fya Landstrassén és a Máriahil- ferstrassén. Ez a hét hosszú út Í a mi Rákóczi utunkhalk felel % meg. Kisvárosiak és falusiak í hullámzó tömege bámulja a Ó fényes kirakatokat, az ékszer- £ üzleteik briliánsait, aranyait, Ó melyek között feltűnnek a Ó szabadon vásárolható arany- Ó pénzek, dukátok. Napóléon- $ aranyak. Nincs korlátozva az í aranyborjú imádata.

I

^ A könyvkereskedések kira- ^ kataifoan képviselve van az gégész Nyugat irodalmi terméssé. Ám a Szovjetunió és a né- pi demokráciák íróinak művei- i re nem ragyog be a nap az Í üvegtáblán. A könyvek drágábbak, mint nálunk. Az új- óságok közül a bulvárlapoknak Ó van a le>gtöbb olvasójuk. Hom- Ó lokukon a mi régi körúti lap- Ó jainkra emlékeztető, kiáltó cí- Ó m-ek gyilkosságokról, betöré- ^sekről, rablásokról, szenzációs í bűnügyi tárgyalásokról.

f

í A bécsi opera épülete jóval 'hatalmasabb a budapestinél.

A szerény előcsarnokért bőven kárpótol a nézőtér ötemeletnyi magassága és a grandiózus folyosók káprázatossága. Ajánlatos valamelyik színházjegyirodával barátságot kötni, hogy jegyhez jusson az ember a meghallgatni kívánt előadásra.

★

Zsúfolt házak mellett játszik a Raimund Színház Is, melynek a magyar származású Rökk Marika az üdvöskéje. Mostanában Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjében aratja sikereit. Artista és táncos komikus egyszemélyben, fáradhatatlan a táncban, s ritka humorával állandó, kacagásban tartja a nevetni szerető bécsieket. A napokban a polgármester azt ajánlotta neki. hogy mivel már csak félig magyar és félig már osztrák, a Marika keresztnevet cserélje fel a Mitzi keresztnévvel, Marika .gondolkodási időt kért. Valószínűleg addig fog gondolkodni, amíg otthagyja a színpadot.

■k

A miénkénél jóval keskenyebb villamoskocsik telve vannak utasakkal, annak dacára, hogy egy átszállójegy ára három schilling, ami körülbelül öt forintnak felei meg. Az autóbusz már büszkébb közlekedési eszköz, csak esti nyolc óráig jár, s vasárnap egyáltalán nem közlekedik.

★

Rengeteg az autó. Számukra nincs is elég garázs, úgy hogy az utcákon parkolnak. A belvárosiban és környékén alig van utca, amelyben végig, a járda mindkét szélén, ne éjszakáznának m árkásabbn á 1

márlkásabb magánautók. Színházak, mozik, hotelek előtt probléma, hogy egy késve érkező autó hogyan tudjon helyet szorítani magának.

★

Bécs magyar szemmel a drágaság városa. Jobb hely a mozikban 40—50 schilling, vagyis 64—80 forint. Egy páholyülés az operáiban 140 schilling, vagyis 220 forint. És zsúfoltak a színházak, a mozik. Sok a (külföldi és az olyan belföldi is, aki könnyedén vásárolja a húscsarnokban a borjúhúst, amelyből egy kilónak. 100 fórint az ára.

★

Hangulatos az őszi Stadt- park, a város közepén. Schubert, Mozart. Bruckner és Johann Strauss, valamint a festő: Makart, márványszobrai ékesítik. Reggelenként mindig találkoztam benne egy-egy öreg nénivel, aki a galambokat és a közéjük tolakodott hollókat etette. A hollók mintha Edgar Poe Hollójának kísérteties, szavát károgták volna a nénik felé: „Sohasem”.

★

Bécsiből budapestivé úgy lehet válni, hogy az ember átszámítja magát schillingböl forintra és örömmel itthon marad a forint mellett.

Falu Tamás