Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-02 / 282. szám
19«. DECEMBER 2, V A,SÄ RNA P rear HECUII 's/CMmä 3 M<>.\KJOX VELEMENYT! Több új létesítménnyel gyarapítjuk megyét ÍRTA: TAUSZ JÁNOS BELKERESKEDELMI MINISZTER Az áruforgalom — a lakosság fejlődő életszínvonala nyomán — tovább emelkedik, s az igények jelentősen növelik a belkereskedelem feladatait. A fogyasztás volumenének és összetételének változása mind színvonalasabb munkát igényel a belkereskedelmi szervektől és a kereskedelmi dolgozóidéi egyaránt. Az év első három negyedévi áruforgalmának tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság áruvásárlása mintegy négy százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakában lebonyolított kiskereskedelmi forgalmat. Ez természetesen területenként változott. Függött az | adott megye vagy területegység gazdasági adottságától, a j lakosság pénzbeli helyzetének J változásától. Pest megyében a j kereskedelmi szervek áruíor- I galma 200 millió forinttal na- ! gyobb volt az elmúlt év ha- j so-nló időszakához képest Ez j az országosnál nagyobb üte- j mű. 6,5 százalékos kereskedelmi forgalom emelkedésének a ! tükrözője. A Pest megyei lakosság áruvásárlásainak j az országos átlagnál gyorsabb növekedése azt mutatja, hogy a helyi lakosság pénzbevételei is kedvezően változtak, amit többek között elősegített a megye fokozódó iparosítása és az átlagosnál jobb foglalkoztatási lehetőség. Meg kell azonban emlékeznünk a helyi kereskedelmi szervek és a megyében dolgozó kereskedelmi alkalmazottak jó munkájáról is, ami lehetővé tette a nagyobb áruforgalom, a több vásárlás gyors és gördülékeny lebonyolítását. Pest megye gazdasági életének fellendülésével párhuzamosan a megye ellátásáért felelős kis- és nagykereskedelmi szervek a forgalom emelkedésére megfelelően felkészültek és olyan mértékű ellátást igyekeztek biztosítani, amely mindinkább lehetővé teszi, bogy a megyei lakosság élei-; mi szer- és iparcikk szükség- j letét a helyszínen, vagy leg- \ alábbis lakóhelyéhez közel \ elégíthesse ki. A megye lakossága ez évben j T0 millió forinttal több élei- \ miszercikket vásárolt, mint < tavaly. Az ellátással kapcso-j latos panaszok is csökkentek; annak ellenére, hogy az elmúlt í években kedvezőtlenül alakult! a mezőgazdasági termelés. Az, aszály következtében nem volt j kielégítő a zöldség-gyümölcs- j ellátás. Az élelmiszerfcgyasz- j tás szerkezetének változása aj központi készletek iránti igé- j nyékét erősen fokozta. Idén '■ az országos és a Pest megyei! élelmiszerellátást az elmúlt j évek ellátásához képest is ja-! vítottuk. Több. a korábbi években j hiánycikknek számító árut a j vásárlók rendelkezésére tud- • tunk bocsátani. Lehetővé j tettük, hogy a dolgozók élei- : miszerszükségletüket általa-1 ban zavart alanabbul és kul- ! bírálta bb körülmények kö- ! zött elégíthessék ki. Az utób- j bi évnegyedekben a megye- j ben 50 vagonnal több húst; vásároltak. A vendéglátó : forgalom gyors ütemű nőve- i kedése is az általánosan nagyobb fogyasztást mutatja. Jelentősen fejlesz-: tettük a megye iidülőterüle-; telt, javítottuk a Dunakanyar i ellátását Ma már nyűgöd-: tan mondhatjuk, hogy ezen i a Budapes thez legközelebb ; eső kedvelt üdülőterületen i sokkal kulturáltabb és ízlé- i sesebb vendéglátóhelyek és; kereskedelmi egységek áll- i nak a nyaralók, a fogyasz-1 tők rendelkezésére, mint né- ; hány évvel ezelőtt. Ugyancsak a megyei lakos- j ság életkörülményeinek ál- | landó javulását jelzi a nö-1 vekvő iparcikk-forgalom is. j 1962. első három negyedévében a megyei lakosság 70 millió forinttal több iparcikket vásárolt, mint tavaly. Ezembelül különösen szembetűnő a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási - gépek nagy forgalma. Eltekintve a megye lakosságának a fővárosban történő vásárlásaitól, Pest megyében 550 televíziós készülékkel többet vettek idén, mint tavaly. Mind nagyobb az érdeklődés ! a járművek iránt is. Ti- I zenegy százalékkal több mo- | torkerékpárt, 167 százalékkal j több robogót vásároltak, mint 1961-ben. A háztartása munkát megköny- J nyítő népszerű elektromos I háztartási gépekből, porszí- | vóból, padlókefélőből stb. ! az év első három negyedében I a megyei lakosság mintegy í kilencezer darabot vásárolt. 1 Jelentősen növekedett a megyében az építőanyagok iránti igény is. Téglából 55, tetőcserépből 37, mészből és cementből pedig 33 százalékkal emelkedett a vásárlás. Ez egyben azt is mutatja, hogy az évek óta tartó lakásépítkezések és lakásfelújítások az országos átlagnál szélesebb körben folytatódnak. Nőtt a tüzelő iránti kereslet is. A megyében ez évben eddig 3400 vagonnal több tüzelőt vásároltak, mint tavaly és -ezen. belül is' szembetűnő a jobb minőségű tüzelőanyagok iránti igény növekedése. Az elsőrendű élelmi- és iparcikkeken kívül egyéb, az általános lakáskultúra fejlődését mutató árukból is nagy volt a megyében a forgalom. Ezt legjobban a bútorforgialom alakulásán mérhetjük le. A megyei lakosság az idén már 5,3 millió forinttal többet költött új bútorok beszerzésére, mint 1961-ben. Ebből arra lehet következtetni, hogy szapotovábbá a megye kedvelt üdülőinek színvonalasabb áruellátása, hogy ezzel a fővárosi és a megyei dolgozók nyugodt pihenését a legkulturáltabb körülményeik között biztosítani tudjuk. A megye kereskedelmi hálózata az 1962-es évi hálózat- fejlesztési terveknek megfelelően a tavalyinál kissé lassúbb ütemben gyarapodott. Tavaly a kiskereskedelmi hálózati egységek száma az előző évihez viszonyítva 2,1 százalékkal emelkedett; ebben az az új lakótelepek rodnak az olyan családok, amelyeknek lehetőségük van arra, hogy régebbi bútoraikat kicseréljék, lakásukat új, modern berendezéssel lássák el. A Pest megyei áruforgalom 1962 első három negyedévének tapasztalatai egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hegy a megyei kereskedelmi szerveknek milyen fontos feladatokat kell még megoldaniuk. Az élelmiszer-ellátásban biztosítanunk kell az alapvető igények kielégítését. Emellett azonban arra is törekszünk, hogy élelmiszerforgalmunk jobban alkalmazkodjék az egészséges táplálkozás követelményeihez. Iparcikk- árukínálatunkat az eddiginél teljesebbé, választékosabbá, vonzóbbá kívánjuk tenni. Körültekintőbb árubeszerzéssel, még jobban ügyelve áruellátás területi arányaira, helyesebben és célszerűbben j gazdálkodunk majd a készletekkel. Különösen fontos ennek felmérése az 1963. év áruforgalmi, kereskedalemszervezé- si munkájának megalapozásánál, mert a belkereskedelemnek az általános áruellátásban, áruterítésben, az új módszerek elterjesztésében, az üzlethálózat külső, belső kulturáltságának növelésében még sokkal jobb, magasabb színvonalú munkát kell végeznie. A lakosság élelmiszer-e] láiás-ának további javítása mellett különös gondot fordítunk arra, hogy a bejáró dolgozók is lakóhelyükön, vagy ahhoz közel vásá"'' Tolhassák meg az élelmiszereket. Ez az áruellátás javításán túlmenően az áruterítés és a kereskedelmi hálózat, a kereskedelmi egységek nyitvatartási idejének helyes megszervezésén múlik. Erre a megye kereskedelmi szerveinek különös gondot kell fordítaniuk. Feladatunk és az ellátatlan területek kereskedelmi hálózata fejlődött, így például Százhalombattán az új lakótelepen önkiszolgáló élelmiszerbolt és egy étterem-eszpresszó nyílt. Vácott a deákvári lakótelepen | építik meg az ország első j ilyen céllal kialakított, önálló ! épületben létesített, külföldön j szupermarketnek ismert ÁBC áruházat, amely a kapcsolódó kisvendéglővel, gyógyszer- tárral és Patyolattal együtt a lakótelep és környékének üzletközpontját képezi majd. A tanács az idén tíz élelmiszerboltot nyit, illetve létesít a kereskedelmileg kevésbé ellátott területeken. így Buda- kalászon, Leányfalun, Gödöllőn. Vecsésen. Pomázon stb. az | már’ alakultak ilyen egységek, átlagosan 120—200 ezer forint ráfordítással és a helyi lakosság jelentős támogatásának segítségével. ■ 1963-ban a tervek szerint a fejlesztés idei ütemének megfelelően növekszik a megye kereskedelmi hálózata. Közel 40 új egységet kap a megye mintegy 1000 négyzetméter alapterülettel. A tanácsi kiskereskedelem 17 új egységet létesít, majdnem 2000 négyzetméter alapterületen. Ezen belül az é 1 el mi szer h á ló za t alapterülete mintegy 684 négyzetméterrel bővül. Több lesz a rendkívül közkedvelt új kiszolgálási módszerekkel dolgozó boltok száma is. Tíz. már meglevő kereskedelmi egységet szerveznek át önkiszolgáló, illetve önkiválasztó rendszerűvé. A következő évben a megyei tanács ezenkívül mintegy húsz egységet korszerűsít és hat meglevő üzlethelyiséget bővít ki, 300 négyzetméter alapterülettel. Jelentősen fejlesztik a kereskedelmi hálózatot a földművesszövetkezeti szervek is. A Pest megyei központ 1963. évi fejlesztési terve szerint a szövetkezeti hálózat 19 új egységgel bővül. Ezenkívül 36 kereskedelmi egységüket építik át, korszerűsítik. Tizenkét, már üzemelő boltban új kiszolgálási módszert vezetnek be, valamint további 76 boltot újítanak fel. Az új létesítmények között szerepel tíz zöldség- és gyümölcspavilon és öt ^élelmiszerperembolt Is. A terveknek megfelelően a jövő évben elkészül a szigetszentmiklósi új áruház. A megyei lakosság árukeresletének eddigi tapasztalatai alapján, összehangolva az országos ellátás szempontjaival a jövő évi kereskedelmi, áruforgalmi és hálózatfejlesztési munkát, úgy tervezzük, hogy a megye; lakosság igényeit — természetesen a nép- gazdasági lehetőségeket figyelembe véve — minél teljesebben és mind kulturáltabb keretek között elégíthessük ki. \\\\\\\\N\\N\\X\'\\\\\\\\\\\\\\NS\\\\\\\\\\>N\\\\\\\\\\'\\\X^^ Vasárnapi posta ROVOTT MÜLTŰ-E DEMETER? is tévednek emberek. Nézzünk tehát szembe a kellemetlen kérdéssel: a mi világunkban miért lop, csal, rabol, sikkaszt valaki? Ma is a társadalom, vagy az anyagi ínség vinné bűnözésbe azokat az embereket, akiknek nevével az újság rendőr-' ségi krónikájában naponta találkozhatunk? A bűnüldöző szervek nyomozása minden esetben kitér erre a kérdésre, és szinte az esetek száz százalékában erre a válaszra jut: nem, egyáltalán nem. Valóban, vitathatatlan tény, hogy Magyarországon ma mindenki meg tud élni, sőt boldogulhat két keze munkájával, akaraterejével, tehetségével. Akkor hát hol keressük a bűnözés okát? Úgy gondolom, hogy ha a bűncselekmények okozója nem is a társadalom, az okot mégiscsak az emberek társadalmában találhatjuk meg. A tolvaj, a betörő, a rabló cselekedeteinek okát minden alkalommal meglelhetjük környezetében, családjában, életviszonyaiban, s az olyan nevelhető emberi tulajdonságok között, amilyen az iszákosság, a gyenge alca- rat, a lustaság. Vajon lehet- e ezeken, változtatni? Feltétlenül. De szilárd meggyőződésem, hogy csakis a társadalom által. így vélekedik kormányzatunk is, amely a büntetés, a börtön mellett mind jobban előtérbe helyezi a rossz útra tévedt emberek nevelését. Sajnos, azonban ez a humanista szándék naponta akad el a középkori előítéletek és az ostobaság rengetegében. Ne féljünk nyíltan szembenézni a tényekkel. A múltko- ráhan ősz hajú, megtört férfi, nyitott be hozzám a szerkesztőségbe. Elkeseredve panaszkodott, nem is a maga, hanem Demeter fia ügyében. A tizenkilenc éves fiú rossz társaságba keveredett. Köznyelven úgy id mondhatnánk, hogy huligánok közé, (ámbár egészen biztos, hogy egyikük sem született huligánnak). Megtörtént egy ízben, hogy Demeter ledobálta az utcán a villanykörtéket. Elkapták és rásóztak tíz napot. Megérdemelte. Ez kilencedikén volt. Tizedikén pedig a fiút már ki is dobták az állásából. Szülőhelyén nem tudott többé elhelyezkedni. S a következmények? Demeter azóta sem találta meg a helyét. Újabb bűntettbe keveredett, most már sokkal súlyosabba. Cimboráival együtt lopott és í rabolt. Még csak vizsgálati fogságban ül, de a jelek szerint komoly büntetés vár rá. S megint mi történt? Még el sem hangzott a bírói ítélet, Demeter munkahelyéről máris izenitek az apjának: jöjjön csak ki az a csavargó (így!), majd mi megmutatjuk neki! Ki sem engedjük az irodából addig, amíg alá nem írta a felmondást! Nem csoda, hogy elkeseredetten kérdezte meg tőlem a megtört apa: — Tessék mondani, most már az egész életére megbélyegzett, rovott múltú, bukott ember lesz az én Demeter fiam? Mindkét panasznak személyesen jártam utána. A kisváros ládagyárában kérdésemre csaknem kérkedve válaszolt a magabiztos tisztviselő: — Persze, hogy kiraktuk. Letartóztatták, ilyenkor azonnal el lehet küldeni! Mostani munkahelyén pedig, a második kisvárosban: — Ugyan kérem, kutyából nem lesz szalonna! Nem kell nekünk ide börtöntöltelék! Még mit nem, hogy minket is kiraboljon! Nem. nem mondanám, hogy azért nem értek egyet velük, mert a rablóból lesz a legjobb pandúr. Már csak azért sem, mert mi olyan világot akarunk, ahol nem lesznek már rablók, következésképp nem kellenek majd pandúrok sem. De ez a szívtelen, rövidlátó út, amelyen az idézett tisztviselők baktatnak, nem visz minket arrafelé, nem segít a bűnözés ellen semmit. Értetlen állásfoglalásuk miatt azóta is sokszor eltűnődöm Demeter esetén. Valóban most már egész életére bukott, rovott múltú — mondjuk ki magyarán: bűnöző — lesz Demeter? Ha megkapta büntetését és kijön a börtönből (fiatal korára való tekintettel meglehet, hogy feltételes kedvezménynyel) hová megy, mihez kezd? Képzeljük magunkat a fiatalember helyzetébe. A börtön kemény leckéje ráébresztette vétkének súlyára. A törvény betűi szerint pedig tiszta lappal folytathatná az életét. S ő elindul. Úgy, ahogy a börtönben tanították, keresi a becsületes emberek közé visszavezető utat. Megpróbál elhelyezkedni, hisz? dolgozni kell. Kopogtat itt is, ott is. Meglátják papírjaiból, hogy a rács mögül jött. S ekkor becsukódik előtte az ajtó, itt is, meg ott is. S akkor mihez kezdjen Demeter? Milyen ember lesz belőle? Mit tesz majd ha látja, hogy elveszik tőle a munka jogát? Várhatjuk-e tőle, hogy gyökeresen megváltozzon, megjavuljon? Hetek óta gyötörnek e kérdések. Nagyon szeretném, ha azok válaszolnák meg, akik segíthetnének rajta, az üzemek, a vállalatok vezetői, személyzeti főnökei. Nem ok nélkül kezdtem cikkemet bibliai eredetű kérdéssel. Mert tudom, arra a kérdésre ők is azonnal rávágnák: az ember becsületesnek, jónak és boldogságra születik. Minden vezető beosztású ember tudja, hogy ez a mi világunk aranyból kovácsolt, megdönthetetlen erkölcsi fundamentuma.' A mi országunkban a bizalom, a remény és a becsület édestestvérek. És ezt a gránitkemény talapzatot nem szabad málasztani olyan dolgokkal, mint a szűklátókörű „éberség”, az ostoba bizalmatlanság! Értsük meg, csakis tőlünk függ, hogy Demeter mi lyen úton megy majd tovább! Ha már az apja nem tudta megnevelni, a társadalom lesz kénytelen. Még hozzá a mi társadalmunk, mert erre a feladatra csak a mi társadalmunk képes és hajlandó vállalkozni. S meg egy kérdés: vajon sikerül-e? Vajo-n bízhatunk-e abban, hogy megembereli magát Demeter? Úgy vélem, hogy ha az emberi sorsokkal foglalkozók levagdossák magukban az előítéletek hétfejű sárkányának összes fejét, ha kézen fogják Demetert és a Demetereket, s emberségesen vezetik be őket a rendes, dolgos emberek világába, akkor testet ölt humanista törvényünk szelleme: nem lesz rovott múltú Demeter! Firon András » ! A világért sem akarnék j vallási vitát kezdeni lapunk ; hasábjain.' A vasárnap dél- : előtt csendjében, mégis, hadd í tegyem fel olvasóinknak a 'kérdést: mit gondolnak, ere- ; dendő bűnnel jövünk-e a vi- l lúgra? Vagy emberi nyelvre ! lefordítva a kérdést; lehet-e ! gonosz, rossz, elvetemült és ; aljas az ártatlan csecsemő, ; a vidáman és boldogan ját- ; szadozó gyermek? Ugye, nem, ' semmi esetre sem? De hát j akkor hogyan lesz valakij bői bűnöző? * J Nehéz kérdés. Valamikor : hány, de hány író, gondod- \ kodó ostorozta a társadalmat, 5 a kizsákmányolás világát, í amely bűnbe vonzza, taszít- ; ja, kergeti a becsületes em- j bért. A nagy ordasok préri- ; világában volt abb^n vala- ; mi végzetszerű, hogy sok- ! szór a kisembernek is far- kassá kellett lennie. Akkori- í ban aid törvényes keretek ; között rabolt — vagy mond- ! juk finomabban: üzletelt, vál- ; lalkozott, dolgoztatott — az ! megdicsőült. Aki viszont „ki- \ csibén űzte az ipart”, azaz ; csak aranyórát lopott, az — i lebukott. Rovott múltú lett. ; Ez a világ már a múlté. ; Hivatalosan megszűnt immár ; a „rovott múltú” kategória í is. Tehát a „rovott múlt” nem ! kíséri végig egész életükön ! azokat, akik őszintén a ja- ! vulás útjára tértek. A „bün- f tetett előélet” csak a visz- ; szaeső bűnözőknél kerül be- ; le ismét a mérleg serpenyőjé- í be. S talán nem csupán szó- j játék így fogalmaznunk: ha í rovott múltúak nincsenek is, \ büntetett elöéletűek akadnak. \ Mert a bűn útjára, sajnos, ma Harmincmillió forint értékű játék Hatmillió kötet könyv — Bőséges ajándéktárgy választék a falusi üzletekben A falusi lakosságot ellátó j földművesszövetkezeti boltok szerte az országban, alaposan ] felkészültek az ünnepi csúcs- \ forgalomra. Mint Gombos Pál. | a SZÖVOSZ iparcikkforgalmi | főosztályának vezetője, ezzel j kapcsolatban elmondotta, a falusi üzletekben még soha \ sem volt az ideihez hasonló bőséges választók. ízléses és praktikus ajándéktárgyakból. | Az apró és olcsó csecsebe- [ cséktől. a nagyértékű fogyasztási ■ cikkekig, szinte mindenből, teljes egészében kielégíthetik az igényeket. Az ilyenkor legkeresettebb ! cikkből — a játékból — csak- ! nem az előző évi összforgalomnak megfelelő mennyiség j — mintegy 30 millió forint! értékű — van az üzletekben. Elegendő baba, mozgó, és úgynevezett intelligencianöve- lő játék, elemmeghajtású vasút, traktor, stb. között válogathatnak a vásárlók. A gyerekekv kedvenc játékaiból, a mackókból és a hintalóból, ugyancsak bőséges a, válasz- i ték. Nem kell a városiba utaznia ! azoknak sem, akik a már fal- | vainkban is közkedvelt kukta | gyorsfőzővei, evőeszközzel, edényáruval akarják megörvendeztetni feleségüket, szüleiket, Gyapjú- és pamutpulóve- rekből, sálakból, nyakkendőkből és hasonló cikkekből bőségesek a készleteik, s ugyanígy a választék is. Sehol se lesz hiány a közkedvelt kozmetikai cikkekből. Külön meglepetése a karácsonyi vásárnak, hogy har- ; mine egynéhányról ISO-ra | emelték azoknak az üzletek- j nek a számát, amelyekben } egyes kijelölt, nagyértékű fogyasztási cikkeket — televíziós- és rádiókészülékeket, motorkerékpárt, porszívót, mosó- \ gépet, padlókefélőt, stb. — ! részletre is vásárolhatnak az I érdeklődök. A szaküzleteken kívül csaknem valamennyi földművesszövetkezeti boltban nagymennyiségű könyv között válogathatnak a vásárlók. az összes falusi üzletekben együttesen mintegy hatmillió kötet kerül forgalomba. Csokoládókészítmény ékből a múlt évihez mérten, javul az ellátás, szaloncukorból és fenyőfából a múlt évihez hasonlóan, bőségesek a készletek. Újszerű ebben a vonatkozásban, hogy míg a múlt években általában csak nagyméretű csokoládéfigurákat -r- például mikulást — árultak, addig az idén a készletek túlnyomó többsége apró figurákból tevődik össze. Ezzel elsősorban a sokgyerekes családok ajándékozási gondjain akart könnyíteni a kereskedelem. A falusi boltok mindenütt nagy — országosan mintegy 3,1 milliárd forint értékű — árukészlettel várják a vásárlókat. A felkészülés jóéiőre megtörtént, úgyhogy a csúcs- forgalmi időszak, előrelátható-* an, minden zökkenő nélkül zajlik le.
