Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-13 / 291. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1962, DECEMBER 13, CSÜTÖRTÖK Derekasan helytállnak az építőipari munkások Az idei Erzsébet-nap sokáig emlékezetes marad. Hóval, faggyal köszöntött be és most már közel egy hónapja szinte elveszett a napsugár és fagyos zúzmara várja az építőipari munkásokat. Megkérdeztük az építőipari vállalatok mérnö­keit, hogyan küzdenek meg ezzel a rendkívüli időjárással? Sőreg Pál, a tanácsi építő­ipari vállalat főmérnöke ke­serűen húzza össze a homlo­kát, miközben a választ meg­adja: — Októberig rendkívül ked­vezően álltunk az éves ter­vünk teljesítésével. Úgy lát­szott, hogy az idén minden munkánkat maradéktalanul befejezzük. Az évközben vég­rehajtott műszaki, szervezési intézkedések következtében komoly nyereségrészese­désre is számítottunk. Az emberemlékezet óta szo­katlan korai zord idő szin­te kettétörte reményeinket. Bennünk i$ felvetődött a kér­dés: álljunk-e le a munkák­kal, vagy kíséreljük meg a le­hetetlent? — A leállás mellett7 nem dönthettünk és nem is döntöttünk. Ehelyett ahol csak lehetett, gyors ütemben télie­sítettük a munkákat. Megtet­tünk minden intézkedést, hogy dolgozóink a körülmé­nyekhez viszonyítva elviselhe­tő munkakörülmények között folytathassák munkájukat. Meg kell mondanom, hogy a hősiesség határán mo­zog sok-sok munkásunk helytállása, Igaz, hogy lassabban megy a munka, de a hótakaró alatt mégis előrejutnak építkezé­seink. A magunk részéről mindent megteszünk, hogy szerződő feleink időben meg­kapják az év végére várt léte­sítményeket. Csizmazia Pál, az Építőipa­ri Ktsz elnöke hasonlóképpen nyilatkozik. — Kétségen kívül igaz, hogy kevesebb munkát tu­dunk elvégezni, mint amire számítottunk. Minden évben november—december hóna­pokban építettük be a legna­gyobb forint értéket. Váratla­nul szakadt ránk az idő előtti tél. Megbízóinkkal eredmé­nyes tárgyalásokat folytat­tunk a munkák átcsoportosí­tása érdekében. A város la­kossága ott láthatja szövet­kezetünk tagjait minden ko­rábban megkezdett munkahe­lyen. Mi a véleménye a városi ta­nács építési osztályvezetőjé­nek? — A rendkívüli időjárás, rendkívüli nehézséget oko­zott valamennyi építőipari vállalatunknál. Ennek ellené­re és a körülményekhez vi­szonyítva valamennyi megkezdett munka megfelelő ütemben folyik. Kétségkívül igaz, hogy jó né­hány határidő elcsúszik. Ezt viszont meg kell értenie a megbízó vállalatoknak is. Nagyon sajnáljuk, hogy pél­dául az állami lakóház felújí­tási keretből legalább 200 000 —300 000 forint kimarad. • Kel­lemetlenül érintett bennünket az is, hogy a járdaépítést sem lehet folytatni. Szerettük vol­na siettetni a város központi épületeinek külső homlokzat­felújítási munkálatait. Be kell látnunk, hogy az építőipari munkások így is igen dereka­san helytállnak. Teljesen ér­telmetlen lenne, ha különbö­ző vállalati érdekekre hivat­kozással hozzájárulnánk kül­ső munkák folytatásához. En­nek nem sok értelme lenne, hiszen a fagy a friss vakolatot tavaszra úgyis levenné. Reméljük, hogy a hátrale­vő három hét még hoz va­lami enyhülést és azok a derék építőipari munkások, akik megküzdöttek hóval-faggyal, havasesővel, az év utóján még kedvezőbb körülmények között behozhat­nak valamit az eddigi lema­radásukból. MŰEMLÉKVÉDELEM Csupa lelkes emberből: a városi tanács tagjaiból és a hozzájuk csaílak»zó szakem­berekből áll a rreűemlékvédel- mi bizottság. Keddi ülésü­kön a bizottság tagjai be­számoltak arról a helyszíni szemléről, amelyet a város központjában és a Rákóczi úton folyó műemlék és mű­emlék jellegű épületek láto­gatása során tettek. A bizott­ság konkrét javaslatot tett ezen épületek eredeti alakjá­nak visszaállítására, a mo­dem festészeti követelmé­nyeknek műemlék jelleggel való összeegyeztetésére. A bizottság előtt bemuta­tott tervek szerint a Rákóczi úton a volt kommendáns épü­let egyik legszebb műemlé­künkké alakul át. A színe­ket úgy határozták meg, hogy azok együttes hatása ki­emeli azt a remek stílust, amelyet eddig ennek az épületnek éppen a színe ta­kart ed. A legolcsóbb tapasztalatcsere Természetes törekvés töb­bet látni, az újat megismer­ni. Az ilyen látogatásoknak mindig van értelme. Külö­nösen termelőszövetkezeteknél hasznosak az ilyen kezdemé­nyezések, hiszen az arány­lag fiatal mezőgazdasági nagyüzemek korántsem egy­formán fejlődnek. A tapasztalatcserék — a szorgalmas munkán túl — a jobb módszerek megismeré­sét segítik, s a jobb, bevált Ökölvívóink győztek Nagykőrösön! Az elmúlt vasárnap találko­zott a két csapat egymással Nagykőrösön, zsúfolt ház előtt, és rendkívül nyílt, izgalmas és szép versenyt vívott egy­mással. Kár, hogy a sportbeli élvezhetöséget meglehetősen zavarták a bírói tévedések, amelyek nemegyszer bizony az eredményt is befolyásol­ták. A ceglédiek közül így Báró, de különösképpen Rabi 7. esett el a teljesen megér­demelt győzelemtől. Jellem- i ző e sportág népszerűségé-; re, hogy a ceglédieket mint-; egy 100 szurkoló kísért» eh Nagykőrösre! Karsai és az est legna-; gyobb versenyét remek harc- • ban megnyerő Hörömpö, Se-] metka. ' Korpácsi és Farkas] szerezték győzelmeinket. Ra-] bi II., Báró. Telek és Rabi] I. ezúttal vesztesként jött ki a : ringból. s ezzel a CVSE egy üt-; tese 10:8 arányban ismét] legyőzte Nagyköröst. Vasárnap Szentendrére utaz-: nak a ceglédi ökölvívók, az: ottani Építők csapatához. ; V. i F 'avatták az ú‘ tornatermet Kedd este bensőséges ün-: népség keretében felavatták a Széchenyi téri új iskola torna­termét. Dankovszky Sándorné igazgató üdvözölte az ünnep­ség részvevőit, maid köszöne­tét mondott Kürti Béla test­nevelő tanárnak, az Építők SE tornaszakosztálya edzőiének a szakosztály szerepléséért. Ezután került sor a szakosz­tály bemutatójára. Először a leány serdülő csapat szerepelt látványos ritmusgyakorlfet ok­kal. Második számként Nagy Erzsébet, Lakatos Judit, Sárik Györgyi, Ivitz Katalin és Ivitz Izabella igen szép gerenda­gyakorlatokat mutattak be. Nagyon nagy sikere volt a női csapat karikagyakorlatá­nak is. Egymást követték a szebbnél szebb számok, volt miben gyönyörködni az iskola tanulóinak. Sok tapsot kapott a befejező szám, a férficsapat szekrényugrása. F. J. módszerek ismeretében az eredmény nem elérhetetlen. A tapasztalatcserék azon­ban meglehetősen költsége­sek, s éppen a gyengébb ter­melőszövetkezetek — mert ezeknek van erre legnagyobb szükségük —, anyagi okok miatt nem engedhetik meg maguknak. A ceglédi Kossuth Műve­lődési Ház dolgozói — az előbbi szempontokat figyelem­be véve — ezen igyekeztek könnyíteni, amikor elhatá­rozták, hogy olcsóvá teszik a termelőszövetkezetek részére a tapasztalatcseréket. Elutaztak egy kiváló ter­melőszövetkezetbe — a nagy- rédei Szőlőskert Tsz-be — és az ott látottakat lefényképez­ték, a hallottakat magneto­fon szalagra vették, s elhoz­ták magukkal. Az így feldolgozott anyagot eddig a járás két termelőszö­vetkezetében, az abonyi és a nyársapáti József Attila termelőszövetkezetben mutat­ták be. A hallgatók véle­ménye szerint: hasznosnak bizonyult. Mindkét helyen kérték: ha a jövőben ilyen feldolgozásban őket érdeklő téma lesz, feltétlenül látni kívánják. Mátray János ARCKÉP A GÉPKOCSIVEZETŐ Már tíz éve ül a volán mellett Deli István, az FJK személygépkocsi-vezetője. A motorszerelő szakmát kita­nulva, választotta ezt a hiva­tást. Több mint öt éve dolgozik jelenlegi munkahe­lyén, munkáját példamuta­tóan, lelkiismeretesen végzi. Olyan gépkocsikkal futott az első időben több százezer ki­lométert, amelyekre mát más gépkocsivezető legyintett. Nagy javítás nélkül legutóbb is 100 000 kilométert futott már egyszer generálozott ko­csival. Még soha nem volt bal­eset részese, tíz éve baleset nélkül vezet. Nem utolsósor­ban neki köszönhető, hogy az FJK járási könyvesbolt­ja nyereségesen dolgozik. Úgy szervezi útjait, hogy a cso­magtartóban mindig kiszállít­ja a különböző községek könyvszükségletét, és így pos­tai szállítási költség nem is merül fel. Gépkocsiján a leg­több javítást maga végzi el, olyan sohasem fordul elő, hogy valahonnan elkéssen. Télen sem pihennek Beszélgetés a csemói Szabad Föld Tsz elnökével Elég korán beköszöntött a tél és ez nagymértékben aka­dályozza a mezőgazdasági munkát. Töretlen kukoricája, leszedetlen termése már nincs a csemói Szabad Föld Tsz-nek, mindössze 30 hold szőlő vár még fedésre. — 4200 hektoliter bort ad­tunk le a Borforgalmi Válla­latnak — mondja Molnár László, a tsz elnöke. — A tag­ság részére munkaegységen­ként 3 deci kerül kiosztásra, amelynek zömét azonban pénzben fizetjük ki, mert a tagság akaratának megfelelő­en közösen értékesítjük a ré­szesedést. — A borászatom kívül van még munka más is a termelő- szövetkezetben. Mintegy 200 hold trágyázáshoz fogtunk, a trágya egy részét vagonokban kaptuk. A szükséges faápolási munkákat is a tél folya­mán kell elvégezni. Azok a tsz-tagok, akik nem foglalkoznak kinti munkával, a termelőszövetkezet területén termett fűzfából fonják a ko­sarat, amely szép mellékjöve­delmet biztosít a tagságnak. A kosárfonás mellett, a me- legáqyi takarót is a téli hóna­pokban készítjük. — Állattenyésztésünk is sokat fejlődött az elmúlt év­ben. 450 köbméter jó minősé­gű siló az egyéb takarmányok mellett biztosítja az állatállo­mány téli átteleltetését. Mint­egy 150 újévi .malacot várunk és ezek biztosítják jövő évi hizlalásunk alapját. 70 süldőt áprilisban szeretnénk átadni az Állatforgalmi Vállalatnak. — A tsz vezetősége már az 1963. évi terveken dolgozik. Szőlőből az idei 15 mázsás át­lagtermésünket jövőre fokozni szeretnénk, reméljük, nem lesz ilyen mostoha az időjárás, mint az idén volt. — A tagság szakmai és po­litikai tudásának növelésére is felhasználjuk a hosszú téli es­téket. 20 tagunk vesz részt az ezüstkalászos tanfolyam, a KISZ- és pártoktatást 29-en látogatják. Az asszonyok régi kívánságá­nak teszünk eleget, amikor 10-én beindítjuk a szabás­varrás tanfolyamot. KISZ- szervezetünk is ezekben a hó­napokban erősödik. Hetente három alkalommal jönnek össze a fiatalok és a jól fel­szerelt klubhelyiségben töltik együtt az időt. A határt dér borítja, a Gyurka-domb tetején hűvösen fütyül a szél. A Szabad Föld Tsz központjában viszont me­leget varázsol a közös mun­ka, a közös szórakozás és az alkotó tervezgetés. Kecskeméti Mihály K — Törtei község végrehaj­tó bizottsága hétfőn tartotta ülését, amelyen a község ifjúságának helyzetét tárgyal­ták meg. A napirend elő­adója Godó Pál, az ifjú­ságvédelmi állandó bizott­ság elnöke volt. Kádár József MHS-elnök előterjesztésében a községi MHS-szervezet munkáját is megvitatta a vb-ülés. Hajrá, bögrések! Nem a kihalófélben levő, de valaha országos hírű fa­zekasipar rokonszakmájáról van szó, banem a vendéglá­tóipar komoly versenytársá­ról. Nálunk ugyanis bögre­csárdának nevezik a zugital- méréseket. Hézagpótló szere­pük úgy látszik nélkülözhe­tetlen volt, és a jelek szerint marad is, még beláthatatlan ideig. Mindenkinek joga van élni. úgy ahogy tud. Ök pe­dig tudnak. Nem is úgy, mint a földművesszövetikezeti ital­mérések. Azok nem tudnak, mert ha tudnának. akkor nem zaklatná őket a községi, járási, megyei és egyéb he­lyekről váratlanul megjele­nő egészségügyi éé más vo­natkozásban működő ellen­őrök hada. Ott Qezzeg van mit írni a látoffatási, vagy ellenőrző könyvbe: Ügy kell nekik! Miért jelentik be. hogy ők léteznek. Hallgatnák el. hogy egyáltalában van­nak. Mérhetnék akkor ők is zavartalanul és minden el­lenőrzés nélkül a név szelle­mi és fizikai fejlődésének nélkülözhetetlen tartozékát, éjjel és nappal egyaránt. Ezeknél nincs áruhiány so­ha, Ha elfogy a „termés”, hoznak valahonnan. Egyesek már ezt sem teszik, inkább' — csinálják. Felcsapnak ve­gyésznek. Az önkiszolgáló boltban lehet kapni kristály- cukrot és élesztőt korlátlan mennyiségben. Szilvalekvár pedig akad még itt-ott, víz­ben sincs hiány. Egy kis panes és kiforr a Icadar, vagy egy más eljárás és lehet mér­ni a féldecit. Igaz. a bögré­sek törzsvendégei közül né- hányan máj- vese- és gyo- morbántalmakról panaszkod­nak. De ki tehet erről? Különösen ott helyezked­nek: el előszeretettel, ahol a dolgozók nagy tömege for­dul meg. A vasútállomások, gépállomások, sportpályák és termelőszövetleezetek kör- ■ nyékén. Tudja ezt mindenki, azok is, akiket hivatalból il­let. Államhatalmi és társa­dalmi szervek egyaránt. De mit nekik! Tesznek ellene? Persze! Határozatokat hoz­HADÜZENET A PORNAK s Jászkara jenén évek óta sok- keserűséget okoz a községen , keresztül haladó országút. Az . átmenő forgalom, de a községi forgalom is alaposan igénybe veszi, s ennek következtében természetes az, hogy nyáron a por, télen pedig a sár nyug­talanítja a járókelőket. A köz­ségi tanács aláírta a megálla­podást a Budapesti Ütfenntar- tó Vállalattal, amely 60 ezer forint költséggel korszerű, bi­tumennel portalanított utat épít a község közepén. A be­ruházást fele részben község­fejlesztési alapból fedezik, má­sik felét költségvetés biztosít­ja. Nem hanyagolható el az egészségügyi szempont sem, ^ hiszen a jászkarajenői főut- | cán hagyomány, hogy a nyá- íri hónapokban nem ajánlatos í ablakot nyitni az örökösen ^szálló porfelhők miatt. A szerződés készen van, de j* annak egyik igen fontos pont- ^ ja, hogy a munkát nem a nyá- ^ ri hónapokban végzik cl, ha- £ nem mihelyt az idő megenge- ídi, azonnal hozzáfognak. — f — A járási növényvédelmi | szakbizottság hétfőn délelőtt ^ tartotta ülését a járási ta- ^ nács székházában. Értékel- ^ ték az 1962. évi növényvé- | delmi munkát és megbeszél­itek a téli növényvédelmi 6 feladatokat. y í, — A törteli Aranykalász ^ Termelőszövetkezetben ked- ^ den 2 darab 300 férőhelyes '/, hizlalda műszaki átvételére ikerül sor. á j — Kedden megnyílt a ceg- ^ Iédi Fodrász Ktsz Vörösmarty ^ téri korszerű fodrászrészle- |ge. í, — Szerdán, december 12- ^ én este tanácstagi beszámo- ^ ’ót tartottak a zeneiskola ^ nagvtermében Csernák Lász- fj Ióné és Ungvári László ta- * nácstagok. — A tanácsok mezőgaz­dasági osztályvezetői megyei értekezleten vettek részt, amelyen az időszerű felada­tokkal, a zárszámadások és a jövő évi tervek készíté­sével kapcsolatban kaptak eligazítást. — A járási általános is­kolai sporttanács ma dél­után tartja ülését a városi KISZ-bizottság székházában. Az értekezleten a sporttanács elnöke beszámol a végzett munkáról, megvitatják a Ki- lián-mozgalom eredményeit és hiányosságait, összeállít­ják a versenynaptárt, meg­beszélik a négytusa- és a körzeti versenyeket. Az ülé­sen az abonyi Szelei úti is­kola csapatvezetője is beszá­mol a csapat sportmunká­járól. — Kállai Ernőné, abonyi sok gyermekes édesanya he­tediknek született János ne­vű kisfia után 1200 forint anyasági segély juttatásban részesült. — 1962. december 14-én, pénteken este 6 órakor a vá­rosi művelődési ház szín­háztermében Vörösmartv-es- tet rendez az irodalmi szín­pad. SZAKKÖRÜNK ÉLETÉBŐL Iskolánkban ez év októbe­rében alakult meg a foto- szakkör Csoknyai Zoltán pe­dagógus vezetésével. Huszon­négyen jelentkeztünk az új foglalkozásra, de nem bántuk meg. Minden második héten ismerkedünk a fotózás elmé­leti és gyakorlati ismeretei­vel. Örömmel elsajátítjuk a hasznos és érdekes tudnivaló­kat és reméljük, hogy az álta­lunk készített és kidolgozott felvételekből majd kiállítást is tudunk rendezni. Béres Eszter Albertirsa, Petőfi Sándor áll. iskola nak! Végre is hajtják? Azt már nem! Egyhangúlag elítélik, egy­hangúlag tudomásul veszik,: egyhangúlag elfogadják és i egyfmngúlag megy minden i tovább. De hogy megy! Na- í gyón jól! A bögrések és a i májbajosok szaporodnak, a i családi botrányok sokasod-; nak. Az anyának nincs nyu- \ galma, a gyereknek jó cipő- \ je, az acetontól májbajosnak j egészsége. De van már a bőg- j résnek mindezekből szép há- j za. televíziója motorja, vil- \ lanytűzhelye, es most már \ azon gondolkozik, hogy Sko- \ dát vegyen-e vagy Moszkvi- \ csőt. De még vár egy kicsit, \ majd ha nem lesz annyira \ feltűnő, ö vár! # Mi is várunk és nézzük, öl- j betett kezekkel, miként élős-'í ködnek rajtunk ezek a fér- \ geik. Miért ne? Hát máshol \ is ezt csinálják! Hajrá bőg- ■ rések! Kérek még három; decit a finom élesztősből. Ki- ! kötésem csak az. hogy abból ! a mosatlan pohárból iszom. í amelyikből a tüdővészes Hor- \ nyicsek ivott! Egészségünk- í re! j Mátékovics István ^ Albertirsa *

Next

/
Thumbnails
Contents