Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-13 / 265. szám

HF Cif I Kr/Ciriap 1962. NOVEMBER 13, KEDD Ülést tartott a szovjet niinisztertanácft Nyikita Hruscsov elnökletével hétfőn ülést tartott a Szov­jetunió Minisztertanácsa. Az ülésen jóváhagyták az 1963-as népgazdaság-fejlesztési terv és költségvetés tervezetét. Az 1963. évi terv- és költségvetés tervezetét megvizsgálás végett a legfelsőbb tanács elé fogják terjeszteni. Angol történettudós javasolja a nyugati csapatok kivonását Nyugat-Berlinből A Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusa hét­fő reggel folytatta munkáját. A délelőtti ülés első felszó­lalója Tano Colov, a poli­tikai bizottság tagja volt, aki bevezetőiben az ország ipari fejlődésének eredményei­ről beszélt. Többek között megállapította, hogy a VII. pártkongresszus óta az ipar össztermelése évenként átlag­ban 16 százalékkal emelke­dett az előirányzott 8 szá­zalék helyett. Ezután a szónak rátért a húszéves népgazdaságfej­lesztési távlati terv ipari célkitűzéseinek ismerteté­sére és megállapította, hogy a tervidőszak végéig Bulgária ipari termelése négyszeresére emelkedik. A mostani, legdöntőbb feladatként a negyedik ötéves terv előirányzatai­nak teljesítését jelölte meg, és hangoztatta, hogy nagymértékben a negyedik ötéves terv végrehajtá­sától függ a húszéves terv valóra váltása is. A személyi kultusz káros hatásairól szólva, rámutatott, hogy a személyi kultusz időszakában a központi bi­zottság egyetlenegy ipari problémát sem vitatott meg. Tano Colov konkrét adato­kat közölt arról, hogy Cser- venkov és Jugov hogyan hát­ráltatták az iparfejlesztést. Tano Colov felszólalása után Diko Dikov belügymi­niszter emelkedett szólásra, aki részletesen elemezte a bolgár belügyi szervek mun­káját és a személyi kultusz idején elkövetett hibákat. Hangsúlyozta, hogy Anton Jugov, mint az akkori idők belügyminisztere személye­sen felelős a koholt perek szervezéséért, ártatlan kom­munisták üldözéséért, s e bűnökért a párt előtt felel­nie kell. „Anton Jugov lel- kiismeretfurdálás nélkül adott ki letartóztatási pa­rancsot Trajcso Koszton, a központi bizottság tikára el­len. akivel együtt, váll-váll mellett harcolt a fasizmus és a német megszállók el­len, és akivel mindvégig szo­ros barátságban volt. Jugov- nak — az 1956-os áprilisi plé­numán be kellett volna ismer­nie hibáit. Ennek ellenére Jugov kétszinűsiködött, saját magát is áldozatként akarta feltüntetni, és a felelősséget másokra igyekezett hárítani. A személyi kultusz idején a Cservenkov—Jugov —Cankov- trió uralkodott.” Taylor ismert angol törté­nész cikket írt a Sunday Ex- pressben. Cikkében azt íejte­A Spiegel-ügy első gyakorlati következménye: súlyos választási vereséget szenvedett a CDU A vasárnap tartott hesseni tartományi választások sú­lyos csapást mértek a CDTJ- [ ra: a kereszténydemokrata I párt a legutóbbi tartományi j választáshoz képest közel 100 000 szavazatot veszített, ■ s mandátumainak száma 32- í ről 28-ra csökkent. Ezzel j szemben a szociáldemokraták j és a szabaddemokraták nö­velték szavazataik számát. A választásokból a szociálde­mokrata párt került ki győz­tesen, s bár eddig is a leg­erősebb párt volt Hessen- ben, most megszerezte a sza­vazatok 50,9 százalékát és ezzel az abszolút többséget. A hétfői sajtókommentárok egyöntetűen úgy értékelik a CDU érzékeny hesseni ve­reségét, mint a Spiegei-ügy okozta közfelháborodás ered­ményét. A Spiegel-ügy továbbra is változatlan erővel foglalkoz­tatja a nyugatnémet közvé­leményt, s ezzel kapcsolat­ban egyre inkább előtérbe kerül az a kérdés, vajon Strauss hadügyminiszter, aki az elmúlt héten megdöbben­tő beismerésekre kénysze­rüli, meddig marad még a hadügyminisztérium élén? A müncheni Abendzeitung első oldalán szalagcímébe« azonnali lemondásra szólítja fel a hadügyminisztert, a Westdeutsches Tageblatt pe­dig ezeket írja: „A belpoli­tikai feszültségek megoldá­| sara csak egyetlen eszköz 1 kínálkozik: kíméletlenül fel kell tárni az egész igazsá­got és számadásra kell von­ni a felelősöket.” geti, hogy a nyugat-berlini kérdést haladéktalanul meg kell oldani, a nyugati hatal­mak csapatainak állomásozla- tása Nyugat-Berlinben feles­leges. veszélyt és provokációt jelent. „Adenauer és kormá­nya a nyugat-berlini kérdést nyitva akarja tartani, mint valami gennyes sebet. As an­golok ezt nem akarják. A kér­dést becsületesen akarjuk megoldani. Berlinben nem „nyerni’’ akarunk, hanem megállapodásra jutni” — írja Taylor. FELVÉTEL A MARSRÓL MAI KOMMENTÁRUNK Mister Csőmbe, akit bátran nevezhetnénk Monsieur Csomóénak is, mert egyformán áll az amerikaiak és a bel­gák zsoldjában, szemmel láthatóan a zavarosban altar ha­lászni. Afrika legelszántabb kalandora a múlt szombaton tíz repülőgépének adott parancsot, hogy bombázzák Eszak-Katangát. Es mi lehetett a célpont? Egy híd és egy kórház. Az újabb gaztett ismét bebizonyította, hogy Mis­ter Csőmbe, ha úgy tetszik Monsieur Csőmbe nem riad vissza a banditizmus legvadabb formáitól sem. Igyelcszik kihasználni azt, hogy U Thant, az ENSZ ügyvezető főtit­kára, s általában az ENSZ diplomatái fő figyelmüket je­lenleg nem a kongói válság megoldására fordítják. Az ENSZ — a szocialista országok erőfeszítései ellenére — eddig nem lépett fel kellő eréllyel Csomóéval szemben. Most legújabban a világszervezet közölte Afrika legel­szántabb kalandorával, hogy szüntesse meg Kongóval szemben Katanga különállását és tegyen hűségeskiit a központi kormány mellett. A felhívás állítólag ultimátum- jellegü és Csőmbe november 15-ig kapott haladékot. Két­séges azonban, hogy ki marad felül. Az ENSZ? Vagy Csőmbe? Az egyik oldalon a világszervezet a jelenlegi erőforrásai alapján, csak az év végéig birja pénzzel a kongói akcióját. A másik oldalon Csőmbe állandóan erő­södik, egy esztendővel ezelőtt az egész légi ereje mind­össze egyetlen repülőgépből állt, a legutóbbi támadásban viszont tíz bombázó jelent meg az égen a pusztu­lásra ítélt kórház felett. Csőmbe ezen kívül 1500 jól kiképzett európai zsoldos katonával is rendel- | kezik. Az ENSZ-nek az eddiginél sokkal határo- ? zottabban és erélyesebben kellene fellépni Afrika legel- jí szántabb kalandora ellen, hogy ne legyen módja kénye- £ kedvére repülőgépeivel kórházakat bombázni és huzavo- ^ nájával, ellenállásával megnehezítse azt, hogy Kongó né- í pe elnyerje a szabadságát és építhesse saját önálló, füg- íj getlen életét. Mindez azonban elképzelhetetlen, Csomóéval * és a jelenleg Katangában tartózkodó misterekkel és ' monsieurekkel. m. k. Franco hóhérainak kegyetlenkedései Kínzás 29 napi ff • «** *** *** ♦*« ♦ Jegyeztesse elő a postás kézbesítőnél! *% A A A A A A A A A A A A A A ♦7 V ♦ ♦ V ♦ ♦ V V V V ♦ V V V V V V V Űrhajó: „Barátságos arcot kérek!” Kennedy elnök tanácskozása a Fehér Házban az Egyesült Államok kubai szakértőivel Kennedy amerikai elnök a Fehér Házba rendelte az Egye­sült Államok kubai szakértőit. Az elnök bétfőn találkozott Stevensonnal. az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének ve­zetőjével, Charles Yosttal, Stevenson képviselőjével, a Biz­tonsági Tanácsban és John McCloyjal, az úgynevezett kubai koordinációs bizottság elnökével. Hírek szerint az elnök a három szakértővel megvitatja azoknak a tárgyalásoknak a fejleményeit, amelyeket U Thant- tal, az ENSZ megbízott főtitkárával és Vaszilij Kuznyecovval, a Szovjetunió miniszterhelyettesével folytattak. Az elnök legutoljára másfél héttel ezelőtt tanácskozott a kubai kérdés szakértőivel. I Gilpatrick, az Egyesült | ! Államok hadügyminiszterhe- I lyettese, vasárnap rádió- és i televiziónyilatkozatában a ku- i bai kérdéssel foglalkozott. ) Gilpatrick az Egyesült Al- I lamok kormányának többi ! képviselőihez hasonlóan, nem ; említette, hogy Washington \ mikor teljesíti a kubai vál- j I ság felszámolására vállalt kö- j ! telezettségeit. Ehelyett azt | hangsúlyozta, hogy az Egye- : j sült Államok folytatja a ■ ; Kuba területe felett végzett | légi felderítést. A hadügymínisztebhelyet- tes kijelentette, hogy „a légi felderítés mindent átfogó hírszerző rend­szerünknek része és mi sohasem leszünk hajlan­dóak áruba bocsátani önvédelmünk jogát, amely magában foglalja a légi felderítést is.” A hadügyminiszterhelyet- i | tes követelte, hogy távolít- | sák el Kubából az Iljusin— ] -8 típusú közép hatósugarú I bombázó repülőgépeket. A kubai feszültség csök­kenése és a szigetországban lé­tesített szovjet fegyverrend- j szerek eltávolítása ellenére Guantanamóban lázas munka folyik, hogy a támaszpontot jól fel fegyverzett erödítmény- nyé változtassák — jelenti a Reuter. Az amerikai katonák új utakat, óvóhelyeket építe­nek, a tüzérségi, valamint nehéz fegyvereknek fedezéket ásnak. Kaliforniából és az Egyesült Államok keleti , partvidékéről idevezé­nyelt tengerészed alaku­latok teljes harci készült­ségben vannak. A havan­nai rádió bejelentette, hogy Kuba és a külvi­lág között ismét hely­reállt a légiposta-forga­lom. A postaforgalom, mint isme­retes, a kubai válság ki­robbantásakor szakadt meg. A Spanyol Kommunista Párt felhívást intézett a nem­zetközi közvéleményhez. Eb­ben rámutat azokra az em­bertelen kínzásokra, ame­lyeknek Julián Grimau Gar­dát. a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját vetették alá Franco hóhérai. Grimau elfogatása után, a párt többi letartóz­tatott tagjához hasonlóan, írásbeli nyilatkozatot tett, amelyben kiemelte: büszke arra, hogy kommunista, vál­lalja a felelősséget a párt politikai tevékenységéért. Az illegális párt és a Franco- rendszer ellen küzdő egyéb politikai szervezetek műkö­désére vonatkozó kérdésekre megtagadta a választ. A politikai rendőrség a leg- válogatottabb kínzási mód­szerekkel sem tudta a kommunista vezető hallga­tását megtörni. A rendőrség közlése szerint Grimau Gar­cia öngyilkossági szándékból levetette magát a rendőr­igazgatóság épületének ab­lakából. Valószínű azonban — hangoztatja a Spanyol Kommunista Párt nyilatko­zata —, hogy a rendőrség az öngyilkossági kísérlet lát­szatát keltve, a kommunis­ta vezetőn elkövetett bor­zalmas kínzások nyomait akarta eltüntetni. A nyilatkozat rámutat: Franco rendőrei a Gestapo i módszereit alkalmazzák. Jósé I Biliata felvágta ereit a bör­tönben, Ibarrola festő bele­őrült a kínzásokba, Ramon Ormazabalt és Grigorio Rod- riguezt 29 napig gyötörték. Hasonló módszereket alkal­maznak a szocialista és a katolikus ellenállási mozga­lom tagjaival szemben is. A Spanyol Kommunista Párt kéri a világ közvéleményét, emelje fel tiltakozó szavát a Franco-rendszer embertelen­ségével szemben, akadályozza meg, hogy Julian Grimau Garcia tragédiáját továbbiak kövessék. India távol marad a tömböktől — mondotta Nehru Mint a Reuter-iroda jelen- í ti, Nehru indiai miniszter- j elnök Delhiben egy gyűlé­sen kijelentette: egyes ele- : mek arra használják fel az országban kialakult hely­zetet, hogy csapást mérje­nek a tömböktől távolmara- j dás politikájára. „Indiának ma szilárdab­ban kell követnie azt a po- | litikát mint eddig bármikor — hangsúlyozta Nehru. — Ha most feladnánk a töm- \ bőktől való távolmaradás í politikáját, ez azt jelentené, hogy gyöngítjük önmagun­kat és aláássuk tekintélyün- 1 két.” <3 c C 6 Ú * d ' 60,— forint mmmm a TÉLRE ! Női nylonharisnya, középszálú Férfi pamut- és flórzokni 10,— forinttól 30,— forintig Férfi nyúlszőrkalapok 112,— forinttól 200,— forintig Női divattáskák 90,— forinttól 230,— forintig Formatartó „Yester” női ruha 600,— forinttól 850,— forintig Férfi pantallók, divatszínekben 220,— forinttól 320,— forintig Női hócipők 115,50 forinttól 140,— forintig Gyermek hócipők 50,— forinttól 135,— forintig Nagy párnahuzat 60,— forinttól 106,— forintig Dunnahuzat 188,— forinttól 340,— forintig Folytatja tanácskozását a BKP Vili kongresszusa ' A személyi kultusz idején ! [ nemcsak a becsületes dolgo- ' zókat és kommunistákat ül- I dözték, de a belügyminiszté­rium munkatársait is, és igen sok elvtársat állandó I megfigyelés alatt tartottak. A szónok bejelentette, hogy j a személyi kultusz idején el- í követett törvénytelenségek ki- \ vizsgálása eredményeként c ! belügyi szervektől elbocsátot- j | tűk mindazokat, akik részesei { | voltak a törvénytelenségeknek, \ I és teljesen rehabilitálták a törvénytelenségek áldozatait.

Next

/
Thumbnails
Contents