Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-11 / 264. szám
1962. NOVEMBER 11, VASÁRNAP A termőíves gyümölcsösök telepítésének előnyei Az almával tetjeseh azonos módon kell kialakítani a nagyüzemi körtetelepítéseket Is. A többi gyümölcsféle törpefa típusainak kialakítása még folyamatban van. Ilyen munka folyik a kertészeti főiskola gazdaságainak szigetcsépi és halásztelki kerületében is. amelyet a főiskola gyümölcstermelási tanszéke végez. Főző József, a kertészeti főiskola soroksári gazdaságának főkertésze Az élelmiszeripari gépgyártás fejlesztésével foglalkozó ankét részvevői szombaton folytatták tanácskozásukat az ÉDOSZ székházában. Bogi Mihály, a KGM Általános őépipari Igazgatóságának főmérnöke, az élelmiszeripari gépgyártás helyzetéről és távlati fejlesztéséről tartott előadást, amit széleskörű vita követett. A fejlesztés irá- nyainák kérdésében kifejtették véleményüket az Országos Tervhivatal, az Élelmezésügyi Minisztérium és küMa már mindenki tudja, hogy a KGST-országok közül elsősorban a mi feladatunk lesz a következő évtizedekben a gyümölcstermelés. Ezért a második ötéves tervben százezer hold gyümölcsöst telepítünk. Ennek megvalósítása már kezd közüggyé válni, de sokan megkérdezik azért, hogyan merünk ilyen nagy feladatra vállalkozni? Igaz, hogy hazánk földje Európában a legalkalmasabb gyümölcstermesztésre, de milyen módszerrel, milyen üzemi szervezetben történik a gyümölcsösök telepítése? Meg- birkóznak-e szakembereink e nagy feladattal úgy, hogy 20— 30 év múlva ne kelljen szégyenkezniük utódaik előtt? A kérdésekre határozott igennel válaszolhatunk. Az elmúlt évtizedben — elsősorban az állami gazdaságok szakemberei — a külföldi és hazai tapasztalatok alapján olyan módszereket dolgoztak ki, amelyekkel a magyar nagyüzemi gyümölcstermelés a világ legjobbjai közé kerül. Mi a lényege ezeknek a módszereknek? Az, ami minden más mező- gazdasági nagyüzemi termelésnek: a) egységnyi területen töb- i bet termelni; b) jobb árut adni; c) csökkenteni a munkaira- ! fordítást; d) csökkenteni az ányagrá- ! fordítást; e) amit csak lehet gépesíteni. ' Azért, hogy ezeket a követelményeket legjobban megközelíthessük, a telepítési módok és rendszerek legkülönbözőbb formáit próbáltuk ki, amíg aztán kialakult a mai kívánalmaknak szinte minden tekintetben megfelelő: az alacsony törzsű törpe, vagy úgynevezett termő- karos orsó-gyümölcsös fogalma. Nevét onnét kapta, hogy kialakításánál legfőbb feladat az oldalágakat, illetve a vesszőket lekötözni és ezeket termő karokká kialakítani. Ezek a karok a törzsön orsószecűen helyezkednek el. Ez a korona alak nem új, már több évtizede ismerik egy-két típusát, de az akkori társadalmi viszonyok, a technikai színvonal nem tette lehetővé és szükségessé ennek alkalmazását. A termőfa típusának ilyen alapvető megváltoztatása a gyümölcstermelésben kiváltja a legbecsületesebb és legjobb | szándéké szakemberek idegenkedését is. Ezért vállalkoztam arra, hogy egy cikk megírásával közelebb vigyem a szakembereket, a tsz-tagokat ehhez az új módszerhez. Miben különbözik a törpe gyümölcsös a korábbi gyümölcsöstől? A legjelentősebb gyümölcsfajt, az almát, régen zömmel vadalanyú közepes, vagy magas törzsű fákon termelték. A fákat 8—10 méterre ültették egymástól, egy-egy holdra mintegy 57—90-et. A fa csak .12—14 éves korában adott teljes termést, 60— 80—100 mázsát Ma az almát zömmel törpe alanyon termeljük. Korai termőre fordítás és a korona kialakítása érdekében a fa oldalhajtásait az első háromnégy évben vízszintesre lekötjük; A fák egymástól a sorban, 4—4,5 méterre, a sorok pedig 6—7,5 méterre kerülnek. így egy holdon 176—240 fa,fér el, s ezek 3—4 éves korban holdanként 25— 30 mázsát, 6—8 éves korban 100—120 máiasát és 10—15 éves korban 150—200 mázsa almát-teremnek. Régen a fa kialakításánál a fő munka a* metszés volt, itt pedig a» lekötés. A termőíves fa teljes fejlettségében sem éri el a 2 és fél—3 méter magasságot. Igen fontos jellemzője az új típusú gyümölcsösnek a széles-soros telepítés. Ez abból áll, hogy a fák egymástól egyik irányból másfélszer olyan távolságba kerülnek, mint a másik irányba. A keskenyebb távolságot benövi a fa, a szélesebb táv viszont teljes termőkorban is fedetlen marad. Miért van szükség erre a változtatásra és mik az előnyei? A megváltozott társadalmi viszonyok a gyümolcstérmesz- tésben is teljesen új helyzetet teremtettek. Ma már nem tűrhetjük, hogy az emberek napokig nehéz és egészségükre egyébként is ártalmas permetezőgépeket hordozzanak a hátukon, vagy a létra tetején állva szedjék a gyümölcsöt, veszélyeztetve ezzel egészségüket. A régi típusú gyümölcsösökben az évi munkaerőszükséglet 60—70 százaléka — a szedés, csomagolás — 6—8 hétre összpontosult. Ma már egyre inkább egész évre kell biztosítanunk a dolgozóknak a munkalehetőségeket. Tudott dolog, hogy a trágyaszükséglet ma sokkal nagyobb, mint az évi előállítás. A széles-soros telepítés lehetőségeit felhasználva, a zöldtrágya, kellő műtrágyával kiegészítve, teljes értékű tápanyagutánpótlást biztosit. Ilyen és ehhez hasonló okok kényszeritették a nagyüzemi termőkar os-orsós rendszer kialakítását, amelynek előnyeit most már röviden az alábbiakban foglalhatjuk ösz- sze. Tekintve, hogy korán termőre fordul és nagyobb a termőképessége. a beruházott vagyon gyorsan megtérül. A termőkaros-orsós gyümölcsösöknél a metszés szinte teljesen elmarad. A növényvédelmi munka eredményesebb, mint a 4—5 méter magas fáknál. Ezek tetejét ugyanis szakszerűen nem lehet kezelni és itt a pajzstetűfertözés a legnagyobb A széles soros telepítésnél minden időben automata gépekkel tudjuk per-' metezni a szinte falszerüen kialakult sorokat, a talajmunka az oldalazó talajművelő eszközökkel már megoldott és a korábban már említett rendszeres zöldtrágyázás pótolja a szervestrágyát. A szedésnél az átlagteljesítmény a réginek háromszorosa Lényegesen csökken tehát az őszi nagy munkaerőszük- ságlet. Ezen túlmenően a szedés is előnyösebb. Eddig legjobb esetben is a gyümölcs 50—60 százaléka volt exportképes. Az idén a halásztelki gyümölcsösökben például a termés 82 százaléka exportminőségű 1 volt. A fenii eljárásokkal ak egy holdra eső költségeket 2—3 ezer forinttal lehet csökkenteni és az alma önköltségét ezekben a nagyüzemi gyümölcsösökben a mai 3—4 forintról kilogrammonként egy forintra tudjuk szorítani. Azt is me.4 kell azonban mondani. hogy a termőíves gyümölcsöstől csak szakszerű és időben végzett munka esetén várhatunk kiváló eredményeket. További előnye e telepítési rendszernek, hogy gazdaságosan alkalmazható a gépi technika, egyöntetű, vagyis azonos típusú gyümölcsöt termelhetünk nagy tömegben. A most meginduló telepítéseknél már előírják: minimálisan száz hold gyümölcsöst kell egy helyre telepítem. Ennél is kedvezőbb azonban a 400—500 ^holdas telepítés. Ma már nem ritka az ezer holdas. vagy ezer holdon felüli törpe gyümölcsös nagyüzem. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola gazdasága, a többi állami gazdasághoz hasonlóan, már négy évvel ezelőtt elkezdte a törpegyyimölcsös telepítését és a második ötéves tervben ezt 1200 holdra növeli. Kísérleti szarvasmarha-tenyésztelep- szépséghibával Tápiógyörgyén sok évtizedes hagyománya van a szarvasmarhatenyésztésnek, amely előtt a nagyüzemi gazdálkodás körülményei között széles lehetőségek nyíltak meg. A falu határában, a Zöld Mező Tsz területén épült fel mintegy két és félmillió forint beruházással a Földművelésügyi Minisztérium egyik kísérleti szarvasmarha tenyésztelepe. A szövetkezet számára a létesítmény igen előnyös, mert a kapott hosszúlejáratú hitel visszafizetését csak öt év múlva kell megkezdeni. Az épületeket a jelenleg ismert legkorszerűbb tenyésztési elvek, módszerek figyelembevételével tervezték. A telep közepén egy vasszerkezetű, üvegtetős, 104 férőhelyes tehénistálló húzódik, amely 400 állat számára, váltott százas csoportokban a leápolás után biztosítja az etetéssel egy időben elvégezhető gépi fejést. A tehenek számára két-két sorban épített állások között elektromos targonca szállítja a takarmányt. A nagy épület mellé négy, egyenként száz férőhelyes, szerfás, íélszabadtartásra alkalmas pihentető istálló ke- > rül. Mellettük helyezkedik el • a zárt ellefőistálló, amelyből ! tíznapos korukban kerülnek a ! borjak ’a korszerű etetőkkel ! ellátott nevelőépületbe. Az is- ! tállócsoporthoz még két fél- j szabadállásos borjúnevelő is ! csatlakozik. A korszerű istái- i lókat önitatókkal, vízvezeték- ; kel, valamint csatornákkal, í emésztőgödrökkel látták el. í Ezek a tartási körülmények \ maximálisan biztosítják az j állatok számára a takarmány- \ értékesítést és a tejhozam nö- ; velését. Az új istállórendszer, az ál-! latok etetésének, fejésének, ! nevelésének szervezett módja,; a nagyfokú gépesítés nem- í csak a nehéz testi munkától i szabadítja meg a gondozókat, 1 de a lényegesen olcsóbb szer- \ fás épületek, s a jelentős! munkamegtakarítás révén! nagymértékben csökkenti a! szarvasmarhatenyésztés ön- í költségét is. Bár valamennyi épület még j nem készült el, a Zöld Mező ; Tsz már fokozatosan áttért az ; új tenyésztési módszerekre.! Miután a szabadtartásos te-; nyésztés egyik előfeltétele a! teljesen egészséges állomány,! már elvégezték a szükséges í gümőkór-vizsgálatokat, s az í uj kísérleti telepen csak tbc- 1 fertőzéstől mentes állatokat! helyeznek el. >■ Sajnálattal látjuk azonban, hogy a 25. számú építőipari vállalat által kivitelezett és már átadott épületek vízszolgáltatása még nincs biztosítva. A Vízmű- és Kútépítő Vállalat ugyan elkezdte már a kútfúrás és a vízvezeték földmunkáit, azonban közölte a szövetkezettel, hogy azokat ez év decembere helyett csak a jövő év áprilisában tudja befejezni. A tápiógyörgyeiek örömébe jelenleg tehát egy kis üröm is vegyül. Az önitatókkal ellátott korszerű istállókba részben lajttal hordják a vizet, részben pedig „hagyományos” módon, itatóvályúkhoz hajtják ki naponta többször az állatokat. Nem tudjuk ugyan, kit tér- > hel ezért a felelősség, de fel- ! vetődik a kérdés: baj lenne-e, ha a közművesítést az építkezéssel együtt befejezték volna? Mizsei István, a Szentmártonkátai Gépállomás traktorosa és Nagy III. Sándor, a MÁV Autofuvarozó Vállalat dolgozója — aki az őszi idényben segít a gépállomás traktorosainak — „kergetik" egymást a szövetkezet tábláin. E versenynek a szövetkezet gazdái látják hasznát + Kele Imre, a gépállomás traktorosa a kukoricaszár leta- karításában segít a szövetkezetieknek (Mihók felv.) Kék munkaköpenyt visel, a fején meg zöldes erdész- kalapot. Bérelszámoló ugyanis Kemencén, az erdészetben. Ezenkívül a községi könyvtár vezetője, sőt. a községi művelődési házé is. A kemencei múzeumnak pedig őre, direktora, alapítója, jóformán a néprajzi gyűjtemény minden darabját saját maga szedte össze, nagy hozzáértéssel. Ilyen sokóldalú és ilyen sok foglalkozású ember Domszky Pád, ezt azonban már tudják, ugyebár, hiszen néhányszor megemlékeztünk róla és a munkásságáról. De sejtik-e a múltját is? Mindössze tizennégy esztendővel ezelőtt tűnt fel Kemencén. Balassagyarmatról jött. De honnan oda? Suttogtak eddig is sok mindent róla, találgatták, miért temetkezett el itt, a Börzsöny alján, amikor qpvnyi mindenhez ért, annyi mindent tud, csak nyelvet is vagy hatot, hetet. Igaz, a'magyart idegenes kiejtéssel beszéli, de hiszen lengyel, nyilván ezért. Beszédes ember, ha irodalomról vagy tudományról esik szó. de menten szófukarrá válik, amint a személyére, múltjára terelődik a beszélgetés. Hát ilyen. Tiszteletben tartotta eddig mindenki ezt a szokását, őrizze az inkognitóját, ha akarja, nem nagyon feszegették, mit csinált, mielőtt Kemencére jött. Afféle deklasszált elemnek tartották általában, valakinek, aki itt keresett „rejtekhelyei’". Bérelszámoló tisztségéért senki sem irigyelte. Vezető szerepet játszik viszont a község kulturális életében, kiveszi a részét a közösségi munkából. Hasznos ember. Volt, aki volt, mindegy, éldegéljen Kemencén, senki sem haragszik rá inkább hogy szeretik az emberek. Ezért aztán csak súgva beszéltek arról egyes, ki tudja, honnan, jól értesültek, hogy nagy a titka Domszky Pálnak; gróf volt. Némelyek arról is tudtak, egykor kerek húszezer holdas uradalma busás jövedelméből élt valahol a Visztula mentén és a kastélya még a kemencei általános iskolánál is sokkal nagyobb lehetett, pedig ez valaha Hont vármegyeháza volt. Rejtélyek és titkok vették tehát körül, pedig amúgy igazán szerényen viselkedik és csak sokféle munkájának él. Megözvegyült, két fia kirepült a házból, a nagyobbik már végzett elektromérnök, a kisebbik még műegyetemi hallgató. Egyedül él most a kemencei házban, az erdészet udvarán, szolgálati lakásban. — Az 1848-ban Magyarországon harcolt 3500 lengyel életrajza — mutat Domszky Pál a sok paksamétára. (Gábor felv.) Kora Ősszel kivette a szabadságát és elutazott Lengyel- országba. Nemrég jött vissza onnan, s alig, hogy megérkezett, mindenféle hírek szivárogtak lengyelországi útjáról Kemencére. Sok magyar jár a baráti Lengyelországemencei ienemijei Megölte a bor gáz Tápiószecsőn a múlt hét egyik napján rokoni látogatásra ment Kis Lászlóné. Este kilenc tájban ért haza, de a férjét sehol nem találta. Miután a férfi reggelre sem került elő, az asszony nyugtalankodni kezdett. Tűvé tette érte a házat, s végre a pince becsukott ajtaja mögött ráakadt férje holttestére. A rendőri vizsgálat megállapította, hogy Kis László előző nap délután ittas állapotban lement a pincébe, ahol a hordókban két hektó bort tartottak. Alighanem megszédülhetett. s többé már nem tudott felállni, mert a borgáz megölte. lönbözo tervező intézetek szakemberei. , A kétnapos vita alapján, a tanácskozás résztvevői határozati javaslatot fogadtak el. Ebben felkérik a Kohó- és Gépipari Minisztériumot és az Élelmezésügyi Minisztériumot, hogy együttes kollégiumon vitassák meg az élelmiszeripari gépgyártás fejlesztésének kérdéseit, s hazánkban mindenekelőtt olyan gépek gyártását honosítsák meg, amelyekhez már megvannak a technikai feltételek. Befejeződött az élelmiszeripari gépgyártási ankét Versenyben az időjárással A szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezetben is nagy gondot jelentett a kenyérgabona elvetése, az ősziek betakarítása. S ha a többi termelőszövetkezetekhez képest késve is tették földbe a magot, de magában a községben még soha nem vetették el az őszieket november első napjaira. Így tehát mindenképpen győzelemnek kell elkönyvelni a tsz tagságának erőfeszítéseit. A kenyérgaborya elvetése után minden erőt a betakarításra és a mélyszántásra összpontosítanak a szövetkezetben. Versenyt futnak az idővel mert a szövetkezet gazdái november 28-ra — csakúgy, mint a járás többi termelőszövetkezetében — be akarják fejezni a mélyszántást. Erről a.z erőfeszítésről készítettünk két képet a szövetkezet határában.
