Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-09 / 262. szám
r 1962. NOVEMBER 9. PÉNTEK «si HFGYtl cMtrlap A demokratizmus és a tanácsi hatáskör szélesítésének programja; tot, megválasztotta az ideiglenes bizottság tagjait, amelynek feladata: 1. 'az előterjesztésben foglalt javaslatok megvalósításához szükséges eljárási szabályok, módszertani útmutatók kidolgozása; 2. az előterjesztett irányel- ! vek alapján kísérletképpen bevezetésre kerülő javaslatok megvalósításához szükséges í felmérések elvégzése, továbbá a kísérletek lebonyolításáról I intézkedő, ügyrendi és eljárási szabályok kidolgozása; 3. a tanácsok és szerveik hatásköre helyzetének megvizsgálása és megfelelő javaslatok kidolgozása, majd a megyei tanács végrehajtó bizottságával egyetértésben a megyei tanácsülés elé történő terjesztése. A határozattá emelt javaslat szerint az előterjesztésben foglaltak megvalósítása 1963. március elsején kezdődik és az év végéig befejezést nyer. A tanácsülés ezután Kun Fe- rencné osztályvezető referátumát hallgatta meg az 1963. évi költségvetési javaslatról, majd Ujfalusi Ferenc osztály- vezető terjesztette be a csatornázási feladatokról szóló tanácsrendelet tervezetet. Az egyéb ügyek megtárgyalása után a tanácsülés a délutáni órákban véget ért. lasztásával a választó nép- képviseleti szervek politikai és szakmai színvonalát, irányító szerepét jelentős mértékben emelni kell. A referátum a továbbiakban részletesen elemezte a végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek tömegkapcsolatának formáit, majd a Hazafias Népfrontnak a társadalmi és tömegszervezetek helyi szerveivel való kapcsolatával foglalkozott. Mind a megyei tanács, mind pedig végrehajtó bizottsága különös jelentőséget tulajdonított a Hazafias Népfront szerveivel való kapcsolat kiépítésének. E célból együttes üléseken tárgyalták meg a tanácsi és a népfront szervezet együttműködésének lehetőségeit és feladatait, közösen határozták meg alsóbb szerveik részére a tennivalók irányelveit. Az előadó a továbbiakban kijelentette,, hogy a szóban- forgó előterjesztést négy területi és három ágazati bizottság készítette elő. A felmérést összegező anyagból kitűnt, hogy a felvetett javaslatok egy részének megvalósításához a jelenlegi jogszabályok módosítása szükséges. skörök növelésére ismereteken nyugvó döntések meghozatalára hatósági jogkörrel kell felruházni. Általában oly kérdések eldöntését célszerű és indokolt az állandó bizottságok hatósági jogkörére utalni, amelyeket fellebbezés esetén a községi, vagy városi tanács, mint testület véglegesen el- dönthet. __A megyei tanács ^lnoke e zután részletesen ismcr.'ette fezokat a javaslatokat, amelyek a szakigaZgáfáSi ■ rriünka színvonala és hatékonysága emelése érdekében új szervezeti formák kialakítására utalnak. Végül ismertette az előterjesztés életbeléptetését és gyakorlati alkalmazását célzó határozati javaslatot. A vita A megyei tanács elnökének referátumát széles körű vita követte. A hozzászóló tanácstagok és népfrontbizottsági tagok teljes egyetértésüket fejezték ki a tanácsi munka tartalmi színvonalának emelését szolgáló előterjesztéssel. Abban valamennyien egyetértettek, hogy a legközelebbi tanácsválasztásnál mellőzni kell a statisztikai elvek alapján történő jelölést és valóban olyan embereket kell javaslatba hózni és megválasztani, akik hozzáértéssel, szorgalommal. a közügyek iránti odaadással tudják majd betölteni a tanácstagi tisztet. Többen szóltak az ' ’állandó bizottságok hatásköréről és igényelték, ho'gy a bizottságok jobb munkáját új jogszabályok tegyek eredményesebbé. Ugyancsak több hozzászóló fejtette ki azt az igényt, hogy növelni kell az alsóbb fokú tanácsok' jelenlegi hatáskörét. Felszó’a't a vitában dr. Beér János egyetemi tanár is. akinek — több más megyei tanácstag, illetve megyei népfrontbizottsági tag — mellett nagy érdeme van abban, hogy ez az országos jelentőségű előterjesztés az együttes ülés elé kerülhetett. Dr. Beér János örömét fejezte ki fiz élénk vita fölött, de sajnálattal állapította meg, hogy viszonylag kevés volt a gyakor’atias felszólalás, a konkrét javaslat és a kritika. — Valóban igaz — mondotta —, hogy ebben a tanácsciklusban számos olyan tanácstagot választottak meg, aki megbízatásának nem tesz eleget. Ez hiba volt, amin elsősorban úgy lehet segíteni, hogy helyileg is harcolni kell ellene. Megállapították ugyan kz elvtársak, hogy rosszul váHasznosítják a téli hónapokat — Szomszéd Andrásné beszél, az aszódi járási nőtanács titkára. A nőmozgalom őszi és téli oktatási munkájáról szeretnék beszámolni. — Köszönettel vesszük! — Az oktatás a mai napon kezdődik Aszódon, az asszonyok művelődéskörének első előadásával. Az országos nőtanács által kidolgozott tematika változatos kérdéseket ölel fel, tizenkét előadásban Szó lesz benne Finnországról, az új polgári törvénykönyvről és a német kérdésről. Kü lön előadások hangzanak majd el, ilyen elmekkel: Afrika lányai, Diétás ellátás otthon, Nők a társadalmi haladásért, Gondolatok a képtárban, stb. — A járás községeiben js rövidesen megkezdődnek a téli tanfolyamok. Hat termelőszövetkezeti községben tsz asszonyok akadémiája indul a járási tanács művelődési osztályának irányításával, Bagón már három előadást tartottak a szülők akadémiáján; egy-egy előadáson kétszázötven—háromszáz hallgató vett részt. Az Ikladi Ipari Műszergyárban november 16-án tartják a nők akadémiája első előadását, Az afrikai országok a felemelkedés útján címmel. — A fentieken kívül különböző tanfolyamok is indulnak. A. galgahévizi, galgamácsai, hévízgyörki és vérségi asszonyok szabás-varrást tanulhatnak; Kartalon, Vácegresen, Galgahévízen, Galgagyörkön és Püspökhatvanban kézimunka szakkört, két községben pedig sütő-főző tanfolyamot szervezünk. Kiílön kell megemlítenem, hogy ez évben először, kísérletképpen megindítjuk a szülők akadémiáját a cigány lakosság körében is. Domonyban — és előreláthatólag — Túrán. — Mint látható, az oktatás eléggé változatos, s mindenütt a helyi igényekhez alkalmazkodik. Reméljük, az előző évekhez hasonlóan, most is igyekeznek majd kihasználni az asszonyok a téli hónapokat! ny. é. Tanítási szünnap volt tegnap a váci járás legnagyobb iskolájának egész alsó tagozatán. Egy teljes délelőtt szünetelt a tanítás azért, mert a tantestület, szám szerint tizenegy tanítónő és az igazgató, a járásbíróságon délelőttözött. Ketten mint vádlottak, a többiek mint tanúk. Nem. ne gondoljon senki valamiféle szenzációs pörre. Egyszerű, egymással szemben elkövetett rágalma- zási és becsületsértési per volt. A bíróság órákig tartó tárgyalás után hirdetett ítéletet. Az egyik tanítónőt bűnösnek találta nyilvánosan elkövetett rágalmazásban, a másikat nyilvánosan elkövetett becsületsértésben, s mindkettőt elég borsos pénz- büntetésre ítélte. A bíró az ítélet indokolásában megállapította. hogy emberileg egyiküknek sem volt igaza. Bűn- cselekményük viszont társadalmilag veszélyes, mert ők pedagógusok, akik azért állnak a katedrán, hogy emberi magatartásukkal is példát mutassanak, neveljenek. Elhangzott az ítélet, s mi teljes mértékben egyetértünk vele. De azért mégis volna hozzátenni valónk. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy ilyen ügyet bírósági ítélettel megoldani nem lehet. Az ítélet nyomán fel keli tennünk a kérdést: ma, amikor az iskolában legfontosabb dolgaink egyike a nevelői egység kiko- vácsoiása, hogyan fajulhatott / Jks iyu&srifß és u nevelés vétlchnében A viták a dolog addig, hogy pedagógusok odaálljanak a bíróság elé, vádaskodni egymás ellen? Ez az ügy, s a benne hozott ítélet, csak része a tantestületben hónapok óta dúló huzavonának! Hol volt a viták idején a maga szilárd elvi állásfoglalásával az iskola igazgatója. Miért nem intézte el az eleinte még nyúlfarknyi problémát törvény adta jogainál fogva a tantestület kebelében határozottan, gerincesen, de a törvényesség szigorú betartásával? A bolhányi ügy elefánttá dagadt, s benne ez az ítélet — nem a bíróság hibája! — megnyugvást nem hozott. Az egyik vádlott már fellebbezett az ítélet ellen. Az ügy még hetekig, hónapokig húzódhat. mérgezheti a levegőt. s közben a. haragosok egy tanári szobából indulnak tanítani a gyermekeket. Nehéz elképzelni ilyen körülmények között nyugodt, termékeny nevelői légkört. Nem lenne-e jobb. ha kissé elkésve is, de ott, a nevelői karban gerincesen szembenéznének valamennyi kimondott és ki nem mondott problémával, váddal, s a kölcsönös bizalom, megbecsülés jegyében leszámolnának azokkal? Nekünk, alighanem az érintett gyermekek szüleivel együtt, szilárd véleményünk, hogy ezt követeli meg az igazság és a nevelés teljesen egybevágó érdeke! (f. a). Gyarapodott az állatlétszám, növekedett az árutermelés A megyei főáliattenyésztő nyilatkozata a sertéstenyésztés helyzetéről elhullás a megyében, a gyakori fertőző megbetegedések miatt. Az idén hogyan alakult a sertésegészségügy? — Valóban, még tavaly is magas volt az állatmegbetegedések és elhullások száma a megyében. Összpsen 25 858 sertés hullott el és 3967 került kényszervágásra. Az idei háromnegyed év eredményei azt mutatják, hogy jelentős javulást értünk el. Állatorvosi jelentés szerint ugyanis 9094 sertéselhullás és 2125 kényszervágás történt szeptember végéig a termelőszövetkezetekben. — Sok szó esik mostanában arról, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően az idén már nem a tisztavérű fehér hússertés típusra törekednek a tsz-ek. — A megyei tanács mező- gazdasági osztálya termelőszövetkezetenként vizsgálta meg a tenyésztési adottságokat és úgy döntött a fajtakérdésben. A kényesebb igényű fehér hússertés tartásának hiányzó feltételei miatt, valamint a hibridhatás érvényesítése érdekében a termelőszövetkezetek hetven százaléka áttért a keresztezésre. Leggyakrabban a fehér hússertést keresztezik kornwall fajtával. A keresztezésekhez mindenütt — tsz-ekben és a háztáji gazdaságokban egyaránt — biztosítottuk a megfelelő fajtájú és létszámú kanokat. — A sertéstenyésztés szakmai színvonalának emeléséért milyen eszközökkel küzd a megyei tanács? — Kiemelkedő feladatunknak tekintjük a termelőszövetkezetek állattenyésztési szakemberekkel történő megerősítését. A meglevő szakembereken kívül az idén 36 tsz állított be állattenyésztési szakembert, illetve állatfaj specialistát. Ezenkívül Felsőbabádon folyamatosan képezünk ki termelőszövetkezeti sertésgondozókat, napjainkig például 155-öt. A tél folyamán az egész megye részére szervezünk sertéstenyésztő szakmunkás tanfolyamokat, amelyeken 80 sertésgondozó átképzéséről kívánunk gondoskodni — fejezte be nvilatko- 2atát Mikolai Ferenc elvtárs. N. L cót vesznek át, de még min- ! dig 795 koca idei tenyésztésbe vételére van szükség. — Milyen intézkedésekkel ! kívánják elérni a megfelelő kocalétszámot a megyében? — Mivel a termelőszövetke- : zetek idei lehetősége; — ab- rak, istálló stb. — korláto- j zottak, az átlagosnál fokozol- I tabban kell támaszkodni a háztáji gazdaságok állat- tenyésztésére. A tervezettnél kisebb kocalétszám azt jelenti, hogy kevesebb lesz a tervezettnél a sertéshús árutermelés is az idén? — Szerencsére nem, mert a korábbi évekhez képest az idén már jobb a szaporulat és a felnevelési arány. A hízottsertés-terv teljesítését nem fenyegeti veszély. A megye 62 ezres hízóeladási tervét szeptember 30-ig 45 955-re teljesítettük, s a hiányzó 16 045-ös hízólétszámmal szemben 26 815 a szerződéses fedezet. Ha tehát számolunk is a 10—15 száza-, lékos „áthúzódással”, feltétlenül biztosra vehetjük a hízóértékesítési terv teljesítését. — Az elmúlt években indokolatlanul nagy volt a sertésA megye termelőszövetkezetei, a párt- és az állami szervek irányításával, évről évre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a sertéstenyésztés fejlesztéséért. Az erőfeszítések arra irányulnak, hogy a lakosság sertéshús-igényeit maximálisan kielégíthessük, amihez a sertésállomány állandó növelésére van szükség. E törekvés idei eredményeiről ; tájékoztatta lapunkat Mikolai Ferenc elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főállattenyésztője. — Az évelejihéz viszonyít- ] va, hogyan alakult a sertés- ! létszám a megye termelőszö- ! vetkezeteiben?. — Termelőszövetkezeteink- ben az idei év elején 67 632 J különböző hasznosítású ser- ■ tést és 8540 tenyészkocát i tartottak nyilván. A harma- ; dik negyedév végére a sertések száma 83 603-ra, a te- i nyészkocáké pedig 8722-re j emelkedett. Az üzemtervhez viszonyítva, az össz-sertés- tervet teljesítettük, de a kocaiétszám 1459-cel kevesebb az előírtnál. i „i Ev végéig a termelőszö vet- | kezetek még 664 tenyészkoMEGTELTEK A HORDÓK INÁRCSON fával, búcsúztatták a sző- í lös puttonyokat. Eljöttek a \ mulatságra szovjet katonai i vendégek is, olt voltak a fia- i falok. s az öregek egyaránt, i Forczek Józsi bácsi, a de- ': resedő hajú pincemester: ugyancsak jókedvűen kóstol- i gáttá a zamatos rizlinget, i hisz még ö sem gondolta, i hogy a fagyos idők után ■ tervezett szőlőménnyiségnek i csaknem a dupláját szüretel- | hették le. Eredetileg 600 hek-\ toliter bort szándékoztak el- \ adni az inárcsiak a pince-; gazdaságnak most ennek a \ dupláját szállítják majd. ha \ kiforrnak a borok. Ma vagy holnap a szölö.\ daráló is leáll, jövő őszig í ismét nyugalomba kerülnek í a prések. De nem hagyják \ abba a munkát a szövetke-! zet szőlőtermesztői. Nekifog- \ nak a födéshez. s hozzá- ; kezdenek az új telepítés- í hez. \ (súlyán) $ tek a hordóba most már IS—19 fokot mérnek. Ebből bizony finom borocska lesz, körülbelül 10—11 maligán- fokos. Eleinte azt^ hitték, kölcsönadnak hordót, de már a múlt hét közepe táján kiderült, ..elszámítottáku magukat. Megteltek a nagy fahordók. igénybe kellett venni az üveggel bélelt hatalmas cementhordókat is. Perényi István. az elnök, meg Helig János, a párttitkár szavukat adták az esőben, szélben szorgalmasan szüretelő asszonyoknak. megün- neplik a szüretet. ígéretüket meg is tartották. Birkapörkölt. újbor, zenekar várta szerda délután a szüretelő asszonyokat az inárcsi kul- túrházban. így aztán kettős ünnepet tarthattak november 7-én a szövetkezetiek, megemlékeztek 1917 októberéről, majd tánccal, nókomoly, de édes gondot. Elkezdték az asszonyok a szedést október elején, s bizony csak tegnapelőtt délre tudták az utolsó puttony szőlőt is kádbaborítani. Kedden még a hűvös, novemberi eső sem tudta őket leszorítani az Offner-tanya szőlöpásztáiról. Nagy Jánosáé, Pisli Istvánné, Guzsván Pálné. s mind az ötvennyolcán szinte versenyben szedték a hamvas, kövérre hízott kövidinkát. Jeszenszki Mihály, a csősz, nem bánta meg, hogy ilyen későre elnyúlt a szüret. mert ez nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is javította. Ugyanez l bizonygatta bent a nagy pincében Szalai Sándor, az agronómus-pincemes- ter. Két hete még tizenöt és fél cukorfokos mustot szűrlasztottak egy-más tanácstag tekintetében, azonban nem tudok arról, hogy bárhol is éltek volna a visszahívás jogával. A felszólalásokra Keleti Ferenc vb-elnök adta meg a választ. Igen pozitívnak értékelte a vitát, megállapítva, hogy a tanácsdemokrácia fejlődésében nagy lépést tettek előre. Javasolta a tanácstagságnak, bízzák meg a végrehajtó bizottságot, illetve az előterjesztésben meghatározott feladatok segítésére alakítandó ideiglenes bizottságot, hogy a felszólalók javaslatait menet közben építsék be az előterjesztés anyagába. Ezt követőleg a tanácsülés elfogadta a határozati javasla| Nem illa meg Szervác az ; idei bort Inárcson — ad- ; tűk hírül nyár derekán, most • pedig arról értesítjük bor■ kedvelő olvasóinkat, hogy ■ még annál is több mustot j szűrtek hordókba a Március j 21 Termelöszövetlcezet gaz- j dái, mint amennyire július ■ végén számítottak. Ez pedig \ nagy szó! Úgy ám hisz Szer- \ vác alaposan megtépázta \ május közepén a szőlőter- : mesztök reményét. Akkor \ lepte meg a talaj-menü fagy : a pasztákat, amikor a füs- \ tölök ,már abbahagyták a ! strázsálást. Egy reggelre „le- ! szüretelte” az ébredező rügyeket. alig hagyott hir- \ mondónak egy-egy árva haj- \ tűst. Mondták is a borúlá- tóbbak: nem lesz gondunk : a szürettel, oda már az idei bor! '• Szerencsére — pontosab- \ ban az inárcsi szőlömunká- t sok igyekezete nyomán — • másként történt. Gondot oko• zott a szüret, méghozzá igen (Folytatás az 1. oldalról) nácstagság többsége aktív, a megyében kibontakozó, új kezdeményezések, a tömegeK- nek az állami munkába való bevonását célzó, újszerű kísérletek is ilyen kedvező tapasztalatokat hoztak. Általános tapasztalat viszont, hogy az 1958. évi tanácsválasztások előkészítésekor igen sok helyen mereven alkalmazták a jelöltek kiválasztásánál a tanácsok megfelelő összetételét célzó statisztikai szempontokat. Ez az oka annak, hogy a tanácstagok közül számosán nem felelnek meg a fokozottabb követel ményekr.eik. A tanácstagok egy része sok közéleti tisztséget tölt be. Fékezi a ta- tanácstagok aktivitásának további javulását az a körülmény is. hogy a tanácstagok egy másik része nem ismeri eléggé az igazgatási kérdéseket, ezért nem felel meg a várakozásoknak, emiatt nincs meg a szükséges közéleti tekintélye. — Mindezekből következik, hogy a legközelebbi ta- j nácsválasztások alkalmával a jelölteknek — a szocializmus- ; hoz való hűségen, a rátér- | mettségen, a közéleti tiszt- j ség áldozatkész vállalásán j alapuló — megfelelő kivá-1 Javaslatok a hatá Az eddiginél nagyobb önállóságot kell biztosítani a tanácsoknak a költségvetési gazdálkodásban. A költségvetésben olyan tartalékkeretet kell képezni, amelynek évközi felhasználásában a tanácsülés teljes önállósággal és közvetlen jogkörrel rendelkezik. A községi szakigazgatási szervek, intézmények vezetőit — a közvetlen felettes szakigazgatási szerv előzetes meg- ttrrrrgatssa aiapjarr — a—trsz= ségi tanácsülés -válassza meg (orvos, iskolaigazgató, művelődési otthon vezető, bölcsődevezető, vezető óvónő stb.) Széles körű vita alapja a megyében az a javaslat, hogy a községi és a városi tanácsok állandó bizottságait egyes méltányosságon és helyi
