Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-04 / 259. szám
1962. NOVEMBER 4, VASÄRNAP FKST MEcrr.i \S i mint már arról korábban A is beszámoltunk, a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése alapján 1963. január 1-töl az ország valamennyi, ötezer lakosnál többet számláló nagyközségében függetlenített, főhivatású könyvtár- vezető áll munkába. Ez a rendelkezés az ország valameny- nyi megyéje közül talán éppen Pest megyét érinti legjobban, hiszen több mint húsz ilyen nagyközségünk van. Ezeken a helyeken, ahol a könyvforgalom már eddig is figyelemre méltó volt, bár a könyvtárak zöme kevés könyvel rendelkezik, a további fejlődés és a differenciáltabb könyvtárszolgálat alapjait teremti meg az önállósítás. A leendő könyvtárak helyiséggondjainak megoldása ezekben a hetekben történik, a megfelelő személyek kiválasztásával egy időben. A Pest megyei könyvtártól kapott tájékoztatás szerint az előkészítő munkák jegyében komoly intézkedés történt a nagyközségek könyvállományának emelésére. Az év folyamán a Művelődésügyi Minisztérium erre a célra négy- százezer forintot juttatott, amelyből többek között Dunakeszi 25 ezer, Budaörs 20 ezer, Budakeszi, Gyál, Főt, Pomáz, Pilis, Albertirsa, Pécel, s még több nagyközség 10—10 ezer forintot kapott. Indokolja ezt a sürgős könyvvásárlást az a tény, hogy a megye 22 nagyközségében átlag 192 könyv jutott ezer lakosra, de például Dunakeszin csak 90, Budaörsön 100, Budakeszin 150, Üllőn és Gyálon 170, Albert- irsán és Pécelen 190 kötet. Ezekben a községekben általában még alacsony is az olvasók száma, tehát az olvasók szervezése is fontos feladatot jelent, s itt elsősorban Apa a láthatáron ÚJ ZENÉS VÍGJÁTÉK A PETŐFI SZÍNPADON Tánc Varsó háztetői fölött den mondata pontosan értelmezett. A szereplők közül elsőnek Kollár Líviát említjük. Kislányosan naiv, aki a szemünk láttára válik szerelméhez ragaszkodó, véglegesen dönteni akaró nővé. Szépen, finom színekkel rajzolja szerepét. Az első felvonás néhol még fellelhető tempó tlanságát nagyszerűen oldja fel. Pergő ütem, jó ritmusérzék jellemzi szerepformálását. Az anya szerepében Antal lla. jelenetei nagyon szépen sikerültek. A felidéződő régi bécsi szerelem, a kislányát, nagyon szerető anya, a be-: tegeit gondosan ápoló or-í vosnő színpadravitelében sok! emlékezetes percet szerez a í nézőknek. Hídvégi Lajost a í zeneszerző szerepében ismét! szívesen láttuk a színpadon. í Rokonszenves, robbanékony, j dinamikus alakítás az övé. i Izig-vérig vígjátéki figurát i teremtett. A fiatal szerelmes — apát-j lan Sanyi — szerepében Ba- ‘ logh Győzőt láttuk. Egyen-j letes, jó alakítás, szerepmeg-j oldása szép állomás színészi i pályáján. Rákos Kati remek: érzékkel, mértéktartó humor- • ral kelti életre a kis újság-j írónő szövegkönyvileg is, ze-j neileg is nagyszerűen meg-; írt figuráját. A sofőr szere- i V\\\\\\\\Vv\\\\\\Vv\\\\V««»\\\\\^^ Fuggerth Ferenc: Téglagyárban Nehéz, fojtó, párás nyári nap, oly meleg van, szinte megharap. Néha kissé fáradt szél seper, pilledt szárnyán száll a poriepe!. Mint a szél így felfrissítene, szürkeséggel hinti most tele és az behatol a bőr alá, minden apró pórust megtalál. Sós verejtékcseppek tűfeje csillan, hogy a porfelhőt egye, falja és a bőr estére már . , ? csikós, csörgő, maró, szürke sár. /j A GÉPTITKÁRNŐ A szovjet film ünnepi hetén kerül bemutatásra a megye mozijaiban az Iván gyermekkora című nagysikerű szovjet film ki Zsuzsi száján, de aztán maga is nevetett a kérdésen. Lassabban mentek tovább, s hogy bújjanak a perzselő sugarak elől. megkerülték az egyik csarnok oldalát. Amikor az épület végéhez értek, nem állhatta meg, s a szemben magasodó csarnokra mutatott: — Látod? Ez az én építkezésem. — Ez? Jó nagy. — Látnád csak belülről! Akkor csodálkoznál igazán. Azt remélte, hogy Zsuzsi rááll, nézzék meg belülről is. De hallgatott. Maga sem tudja hogyan, de mérges lett rá, s nyers hangon folytatta: — Látom, nem nagyon érdekel téged! Zsuzsi rácsodálkozott, megérezte a hang nyerseségét, s a karjára tette a kezét: — Minden érdekel, amit te csinálsz. — Hát... — Jól tudod. De hát ha nem értek hozzá... — Nem érted? Megmagyarázom én! S hadarva, számokkal dobálózva mesélte, hogy ilyen és ilyen nagy a fesztáv, hogy a pillérek terhelése ennyi és ennyi tonna, s hogy szemléletesebbé tegye, mintha a maga fenséges nagyságában terpeszkedő csarnok erre nem lenne elég, egy fadarabkával a homokba rajzolta. Csak akkor kapott észbe, amikor pillantása rátévedt Zsuzsi lábára, aki a félórás áildogálásban már váltogatta elfáradt lábát. — Jaj, de fafejű vagyok, gyere! Elkapta . Zsuzsi derekát, s mint valami tolatómozdony, tolta maga előtt, még utánozta is a vasparipát: — Sssss ... sssss ... sssss... Amikor benn, az irodáiban leültek, egy pillanatra magára hagyta Zsuzsát. Átment a szomszéd szobába, vödörbe rejtve, ott hűlt két üveg sör, azt hozta át: — Leisszuk magunkat! A poharakra harmatot rajzolt a hűs ital, jóízűen kortyolták. Hallgattak néhány pillanatot, s Feri, hirtelen elkomorodva, megkérdezte Zsuzsát: — Mit mondott anyukád? Nem szidott, hogy kijössz hozzám? — Nem mondott semmit. — De biztos nem örült neki. — Lehet. Tudod, egyedül nevelt, ilyenkor kétszeresen félt is az ember ... — És te? — Én? Mi van velem? — Te is csak udvariasságból jöttél ki? Meg sem t árta a váiaszt, ölbekapta Zsuzsát, körbe- forgott vele a szobában, közben rázta, nyúzta, s azt kiabálta: sós-zsák, sós-zsák, sószsák. Zsuzsi kacagott, s amikor az ablak mellett talpra állította, (hogy biztosabban álljon a lábán, a vállára támaszkodott. Kifelé mulatott az ablakon, távolabbra, ahol most csak két-három deszkabódé állt: — Látod azokat a bódéirat? Ott épülnek majd a lakások! — Sok? — Sok hát. Száz. — Az sok? — Persze. Aligha kell több. Ez már szinte ember nélkül dolgozó gyár lesz. — Ne beszélj butaságot. — Nem butaság. Automata sorok, bejön a disznó, kimegy a kolbász... — Mint Amerikáról mesélték ... — Csak itt nem kolbász megy ki, hanem traktor- és kombájnalkatrész! Az ám. És alig nyúl hozzá ember. Elhiszed? — Én neked mindent elhiszek! Zsuzsa ezt olyan halk, mély meggyőződésű hangon mondta, hogy meghökkent egy pillanatra. Két ujjával felemelte az állát, s úgy kérdezte: — Azt is, (hogy szeretlek? — Ha ... ha nagyon szeretsz! Kacagásuknak csak a csók vetett véget, s most Ferin volt a tréfa sora: — Elvtársnő, ha nem tudná, én itt ügyeletes mérnök vagyak. Teljhatalommal felruházva! Ért engem? Teljhatalommal! Tehát: azonnal megfogja a poharát, koccint velem, arra, hogy amit az előbb mondtunk, mindig úgy legyen! Ittak a sörből, de jókedvük nem illant el. új titkárnőm! — mutatott rá széles mozdulattal. C sak bámult rá, mint az a bizonyos, közmondásbeli élőlény az újkapura. — Nem hiszed? — nevetett Benő. — mindjárt bizonyítom! — s már kapcsolta is a megnetofont. — Tisztelt ügyfél! Hivatkozással legutóbbi levelükre... zengett fel a szalagról egy mélytónusú bariton. — Ez Tódor! — magyarázta Benő. — Ö már napok óta így diktálja a leveleit. Mától kezdve pedig én is. — Csodálatos ember vagy, Benő! — borult megbocsátván a férje nyakába, bár homályosan felrémlett még benne az előszobában trónoló telt idomú Giziké. — Te, íe .., Öreg.:. — csókolta meg két- oldalról. — Ugye, így hívnak idebenn? — Ez már a tekintéllyel jár! — húzta ki magát Benő, miközben viszonozta a cuppanós csókokat. A magnetofon pedig tovább beszélt: — ... ennek következtében kérem a címzettet.. Mondja csak Klárika, igaz. hogy az öreg dobta az Arankát? Mire egy éles női szoprán: — Nem is tudja. Tódorba? Mióta Gizi az új titkárnő ... * folytatásról már hallgat a fáma. Egv azonban bizonyos: a géptitkárnö egyszer s mindenkorra befelezte sokat Ígérő pályafutását. Prukner Pál Az Esős vasárnap című új magyar film megyei bemutatója november 19-én lesz Monoron. Két főszereplője: Polonyi Gyöngyi és Mécs Károly Új önálló községi könyvtárak bokros háziasszonyi teendői idejének jelentős részét elrabolják (nem kis feladat a háromszoba összkomfort rend- bentartása!), de azért sem, mert férje kerek-perec kijelentette: semmi keresnivalója a hivatalban. rézért fogadta olyan hihe*-/ tétlenül az iménti telefonhívást: jöjjön azonnal a hivatalba! Erre még nem volt példa Benő háromévi főosztályvezetői múltjában. Taxiba vágta magát, hogy egyetlen percet se késsen. — ön a főosztályvezető kartárs felesége? — mérte végig a legújabb telt idomú. Sértődötten bólintott, s azzal kopogás nélkül lépett az irodába. Amikor a férje megpillantotta, széles mosollyal sietett elé. — Parancsolj, szivikém! — kínálta hellyel. , Gyanakodva mustrálgatta ! emberét: mi ütött belé? Utoljára a tizedik házassági évfordulójukon volt ilyen szívélyes, de akkor még csak fö- \ előadó volt a hivatalban, i — Bemutatom a legújabb Jtechnikai csodát! A géptitkár- l nőt! — szavalt nagy hangon f Benő. — Kholmayer Tódor | újítása. Nincs többé féltékenyig ség és családi vervatvar! \ — Uavan már! — bámult \ rá hitetlenül. í — Pedig így igaz! Nincs \ többé Giziké, nincs többé bi- falm.ts ő.iktálás kettesben'. — húzott elő az asztal mönül egv (. magnetofont Benő. — íme, az í ....___ __________________ J a kubcsákné halálosan féltékeny volt a férjére. ; Tette ezt joggal, mivel Jakub- ícsáfc Benő főosztályvezető a ;hivatalban. Egy főosztályvezetőnek pedig titkárnő dukál. : Lehetőleg, fiatal, csinos és telt-- '.idomú. (fizeiiöióvi házasságuk :alatt fnegtanúlta: ilyen nő a : Benő zsánere.) Érthető, ha í gyanút fogott már az első. ha- isonló küllemű titkárnőnél, s \gyanúját csak fokozta az a . tény, hogy az említett pontos '•.mása volt a( második, a har- \ madik, sőt, a napokban szol- Igálatba lépett a negyedik is. 1 Ha tehette Volna, mindenü- \vé elkíséri férjét, de légióiképp a hivatalba, hogy egész í nap el se mozduljon az íróiasztala mellől. Erre azonban (még a szocializmusban sem ladódott lehetőség (talán ezért tis várja nap mint nap a kom- Imunizmus jövetelét, hátha ak- ' kor ...), nemcsak azért, mert ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w> pét Bihari Zoltán alakítja őszintén. hitelesen, tiszta eszközökkel. Nagyon sok játékos ötlet, a színpadot elárasztó humor árad Bihari alakításából s nagyon sok alázat a színpad iránt. Bercsényi Tibor találó, jó díszletei között tehetségesen, temperamentumosán, minden álpátosztól mentesen rendezett előadást láttunk, melyet nagyon segített Szőlős; Agnes ügyes tánckoreográfiája. A zenekari kíséret — Maros József vezetésével — dicsérendő munkát végez. Ladányi István ! A Petőfi Színpad íegutób- : bi bemutatója is bizonyítja, I hogy a zenés vígjátékok te- ; rén egyre több eredmény \ születik. Ságodi József—Fü- : lop Kálmán—Schamburg Pál: \ Apa a láthatáron című ze- • nés vígjátéka igazolja ezt az : állítást. A zenés vígjátékok ; terén mindig a muzsika az ; első tényező, és Ságodi szö- ; veglcönyve minden lehetösc- : get megad a zenének. Egy I percig sem terhelte nehéz i mondanivalóval a játékot. ; A történet mindössze any; nyi, hogy a két szerelmes, j Judit és az apátián Sanyi i apát keresnek, mert a szi- i gorú anyósjelölt orvosnő nem i akarja lányát feleségül adni : Sanyihoz addig, míg nincs I ..becsületes” apja. Apát ke- : resnek s az apa meg is jele- ; nik a láthatáron a híres kar- j mester személyében, s mel- ; lette nyomban feltűnik a : „valódi” apa. Szerelem s az ■élet szeretete vetítődik előt- ; tünk a színpadon, az orvosnő s a karmester sikereinek : emlékeivel összefonódva. ! ötletes, szellemes fordula- : tokkal találkozunk, s mind- ! ez elég arra. hogy egy egész : estét betöltő játékot adjon, : s lehetőséget a zenének a : színpadi ötletességhez, a ]í- ; ra, a vidámság fokozására. : A szerző vigyázott a darabra, í minden buktatót igyekezett ; elkerülni. Napjainkban ját- ; szódik a történet, mai em- í berek, mai problémáiról szól. I : Szenvedélyek, hit a szere-i | lemben, az igaz érzésben, i ■ melyek a szerencsés találko- j ! zás folytán a lélek biztos : ! fogódzóját, az élet szép értei- j í mét jelentik. \ Schamburg Pál sok zenei l ötlettel, kedves lírai szá- ! mokkái gazdagította az elő- \ adást. Muzsikájának érdeme J az önálló dramaturgiai funk- \ dó. Nem betétekkel talál- í kozunk, a prózai mondatok \ folytatása a zene, amit Fü- í lop Kálmán, a szövegíró 5 szintén kitűnően oldott meg. £ A színvonalas előadást ( Csongrádi Mária rendezte. I Már a vállalkozás is dicsé- \ ri őt. Úgy tűnik, ez az es- | téről estére tájoló kis „szín- ház” nem kisebb feladatra \ vállalkozik, minthogy igazi £ alkotóműhelyként sorra mu- £ tatja be az új darabokat. í Csongrádi a rendező szere- f pébsn nagy színpadi isme- \ rettel irányítja az előadást. A két és félórás játék mina könyvbarátmozgalom sike- í rés akciója hozhat számotte- J vő változásokat. Az 1962. jú-; Husi adatok szerint Gyálon a ; lakosság 1,2 százaléka, Üllőn \ 2,2 százaléka. Dunakeszin és ; Pomázon 2,3 százaléka volt j könyvtári olvasó. Ezekben a \ községekben tehát ugyancsak \ nagy reményekkel nézünk az \ önállósítás elé. , ■ , ,5 a z önálló községi kónyvta- í ■ni rak megnyitása helyiség-; gondokkal jár. A nagyközsé-; gek zömében ugyanis nincs; megfelelő helyisége a jelen-; légi könyvtárnak se, a bőví- j tés és a szabadpolcos átszer- $ vezés pedig még újabb szűk- ségletet is jelent. A megyei; tanács még a tavasz folyamán; 400 ezer forintot szavazott '■ meg a könyvtárak felújítása- \ ra, s ebből az összegből mint-1 egy 100 könyvtár kap szép új ( helyiséget: Törökbálinton, ■ Budaörsön és Örkényben a J művelődési ház helyiségeiből l alakítanak át a könyvtár cél-; jaira. Dömsödön, Kiskunlac- házán is a művelődési házban j kap helyet a könyvtár. A; könyvtárak berendezésének; bővítéséhez pedig még a Mű- j velődésügyi Minisztériumtól! várhatunk további segítséget, i Az új, függetlenített könyv-! tárosok kiválasztása is folyik. í Mivel a korábbi tiszteletdíja- ( sok zöme pedagógus, s füg- í getlenítést nem vállalnak, új j munkaerők beállítására kerül! sor úgy, hogy a régi, kipróbált j könyvtárosok tiszteletdíjas \ munkájára továbbra is számi- \ tanak. Az új könyvtárosok > tanfolyamon sajátítják majd ( el a legfontosabb tudnivaló- í kát. j a nagyközségekben meg- í A* nyitandó önálló könyvtá-! rak igen fontos szerepet töl- \ fenek majd be megyénk ol- \ vasúmozgalmában. <tm) ! — Kérjek lakást? — Lakást? — Azt. — Minek? — Hogy legyen. — Itt? — Persze! — Adnak is neked! — De adnak! Odaállok és ; azt mondom: kérem tiszte- j lettel, én szeretném elvenni Zsuzsát, a legaranyosabb lányt, de az fütyül rám, míg nincs egy lakásom. Tehát könyörüljenek meg rajtam, elvtársaim, s adjanak ennek a szegény Fehér mérnöknek egy lakást! — Te bolond! Még, hogy neked adnak lakást! — Adnak! Csak feleség is legyen. Az a nehezebb. Kihallgattak. Nézték egymást, aztán zavartan kitekintettek az ablakon, mintha most a napfényben fürdő betonkolosszusok lennének a legérdekesebbek. Zsuzsa szólalt meg végül: — Szóval ott — bökött a messze kuporgó bódék felé — ott adnának lakást? — Ott. Ott épül fel öt, húsz lakásos ház. Két szoba összkomfort! — Két szoba ... — Kettő. Nézd, én már ki is gondoltam, hogyan rendeznénk be azt a két szobát... Papírért kotort, s még a leszálló estét sem vették észre, olyan hevesen vitatkoztak azon, hogyan is rendezzék be azt a két szobát...
