Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-30 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST A BEG YEI BIZOTTSÁGA I S A MEGYEI T A 1 ^ ÁCS LAPJ A VI. ÉVFOLYAM, 280. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1962. NOVEMBER 30, PÉNTEK Szükséges és hasznos a vadgazdálkodás Rendezték az ellentéteket az érdekelt gazdaságok, szervek és társulatok között Tegnap a délutáni óráikig | tartott a megyei pártbizottsá- j gon az a megbeszélés, ame­lyen a vadászat és a vad- gazdálkodás időszerű kérdé­seit vitatták meg. A megbe­szélésen részt vettek az erdő- gazdaságok, az országos és megyei vadászati szervek kül­döttei, Keleti Ferenc, a megyei tanács elnöke, Kákái Jánosné országgyűlési képvi­selő, a Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei irodájá­nak vezetője. A megbeszélést Házi Ár­pád, a megyei párt-végrehaj- tóbizottsőg tagja nyitotta meg, majd Koller Mihály, a me­zőgazdasági osztály munkatár­sa ismertette a vadászat és a vadgazdálkodás időszerű fel­adatait. Koller elvtárs bevezetőjében elmondotta, hogy jelenleg két nézet uralkodik a vadgaz­dálkodást illetően. Az egyik nézet hamgoztatói túlzott mér­tékben hangsúlyozzák a vad- gazdálkodás népgazdasági je­lentőségét, olyannyira, hogy a termelés érdekeit is e cél­nak rendelnék alá. A másik nézet vallói messzemenően ká­rosnak tartják a vadgazdál­kodást, szerintük szinte ki kellene irtani a vadállományt. Mindkét irányzat követői távol járnak az igazság­tól. Szükséges és hasznos az or­szágiban — így a megyében is — a vadgazdálkodás, de nem a termelésnek kell a vadgazdálkodáshoz igazodnia, hanem fordítva, _ a vadgaz­dálkodásnak kell messzeme­nően figyelembe vennie a nép­gazdaság és a termelés ér­dekeit. E fontos elvi meg­határozás után Koller elv­társ ismertette a megye vad­gazdálkodósának jelenlegi helyzetét. Az utóbbi években a me­gyében is sokat tettek az il­letékes szervek a vadállomány fejlesztése és minőségi javítá­sa érdekében. Ennek követ­kezménye, hogy a nagyvadas területeken a szarvas- az őz- és a vaddisznóállomány lé­nyegesen nagyobb, mint ami­lyen e területek vadeltartó képessége. A Gödöllői Erdő- gazdaság területén 450 száza­lékos a szarvasállomány a kí­vánatoshoz képest. A Börzsö­nyi Erdőgazdaság területén a vadeltartó képességnek mint­egy duplája az állomány. Amikor ilyen nagyszámú nagyvadat tartanak, ugyanakkor a vadállo­mány minősége koránt­sem kielégítő. Ez főként a rossz selejtezés­nek a következménye. Az ap­róvadállomány is szépen fej­lődött az utóbbi években. Amíg a nyúlállomány növelé­se — főként a gyümölcsösök és kertészetek környékén — nem tanácsos, addig tovább kell lépni a fácán és a fogoly számszerű növelésében. A megyében körzeteket jelölnek ki — a szőlő és gyümölcs, va­lamint a kertészeti területe­ken —, ahol a mostanihoz ké­pest is tovább kell csökkente­ni a nyúlállományt. Szólott az előadó a vadállo­mány áttétéi tetőséről is. A nagyvadas területeken a va­dásztársaságok nem biztosí­tottak elegendő takarmányt, ezért nagy kártétellel kell szá­molni. A kisvadas területeken már jobb a helyzet, de itt sem kielégítő. Legnagyobb hiba, hogy A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, jelentést tett a kormány­nak az 1963—65. évekre szóló magyar—szovjet hosszúlejáratú áruszállítási egyezmény bővítéséről és az 1963. évi áruszállítási tárgyalásokról, továbbá a timföld- és aluminiumtermelés te­rületén megvalósításra kerülő magyar—szovjet együttműkö­dési egyezményről. A kormány a jelentéseket megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány elismerését fejezte ki mindazoknak a szakértőknek, mérnököknek, közgazdászok­nak és tervezőknek, akik a Magyarország és a Szovjetunió között létrejött nagy jelentőségű államközi szerződés, a tim- föld-aluminium egyezmény előkészítésében részt vettek. A kormány ezután kinevezésekre vonatkozó előterjeszté­sekben hozott határozatot, majd folyó ügyeket tárgyalt. A magyar—szovjet timföld- és aíumfniumegyezmsny A Minisztertanács ülésén a timföld- és az alumínium­termelés területén megvalósí­tásra kerülő magyar—szovjet együttműködésről előterjesz­tett jelentés beszámolt ar­ról, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének kor­mánya között 1962. novem­ber 15-én kötött államközi egyezmény alapján Magyar- ország 1967-töl kezdődően, 1980-ig, fokozatosan évi 330 ezer tonnára növekvő meny- nyiségű timföldet szállít a Szovjetunióba kohósítás cél­jából és az így előállított alumíniumot a Szovjetunió teljes egészében visszaszállít­ja Magyarországra. A szállí­tott timföldnek megfelelően, a visszaszállított alumínium legnagyobb éves mennyisége 165 ezer tonna lesz. Ez több. mint a magyar alumínium­kohók jelenlegi termelésének háromszorosa és mintegy hét új — inotai nagyságú — kohó kapacitásának felel meg. A magyar timföld- és a szovjet alumíniumszállítások elszámolása a szocialista vi­lágpiac árain, a két ország közötti áruforgalom kereté­ben történik. A timföld és az alumínium értéke közötti kü- lönbözetet a két ország kö­zötti áruforgalom kereté­ben, a szokásosan exportra ke­rülő magyar áruknak a Szovjetunióba történő szállí­tásával egyenlítjük ki. Amint az államközi egyez­mény megkötéséről nyilvános­ságra hozott hivatalos közle­mény megállapította, a tim­föld- és alumíniumtermelés területén megvalósításra ke­rülő magyar—szovjet együtt­működés mindkét ország (Folytatás a 2. oldalon) a vadásztársaságok a ren­delkezésükre bocsátott vadgazdálkodási földeket nem a célnak megfelelően használják fel. Koller elvtárs a továbbiak­ban a vadkárokról, majd azok megelőzésének módjáról be­szélt. Különösen nagyok a ká­rok a nagyvadas területek környékén. A vadkárokat csakis a termelő üzemek — állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek — és a vadgaz­daságok, valamint a vadász­társulatok összefogásával le­het a minimálisra csökkente­ni. E kérdés felett az előadás után élénk vita alakult ki, amelyet oly módon zárt le az értekezlet, hogy csakis össze­fogva érhetnek el eredményt. A vadásztársulatok szerve­zeti életéről szólva elmondot­ta Koller elvtárs, hogy az utóbbi években ez is sokat ja­vult. Rendszeresen megtartják a közgyűléseket, javult a vadászati fegyelem, csaknem teljes egészében megszűnt az orvvadászat és a balesetelhárításban is jó ered­ményeket értek el. Sokat tett a fentiek érdekében a MA- VOSZ megyei választmánya. Egyébként a megyében mint­egy 2600 tagja van a vadász- társaságoknak. Az utóbbi időben nagy­mértékben növekszik a me­gyében a belépni szándéko­zók száma. Ez nagy gondot jelent a vadásztársaságok­nak, mert az ország me­gyéi közül Pest megyében jut — mindössze 390 hold — legkisebb terület egy-egy vadászra. A jelentkezők zöme ter­melőszövetkezeti paraszt, akiknek jogos az ilyen irányú kérelmük. A vadállomány a szövetke­zeti gazdák földjein nevel­(Folytatás a 2. oldalon) Dr. Kowach Gyula igazgató a színpad működésének öt esztendejére emlékezik <XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXX-^.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXN JOBBAN KI KEI! HASZNÁLNI A LEHETŐSÉGEKET Tartalmas beszámolók - színvonalas vita az építők küldöttválasztó értekezletén Tegnap reggel az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezete szék­házában tartották a megyei küldött választó értekezletet, amelyen részt vettek a szak- szervezethez tartozó válla­latok képviselői, a szakszer­vezet megyei választmánya. Az értekezlet elnökségében foglalt helyet Kovács Pál, a SZOT elnökségének tagja, Plávetzky Károly, a szak- szervezetek megyei tanácsá­nak tagja. Szilágyi Sándor, az építők megyebizottságá­nak titkára, Magát István, a megyebizottsóg elnöke, Hajdú László, a megyebizottság mű­szaki-gazdasági felelőse, Tol­di Miklós szocialista birgád- vezető a DCM-ből és Poór Istvánná, a Mendei Tégla­gyár szakszervezeti bizottsá­SZOVJET JEGYZÉK A NYUGATI HATALMAKHOZ A szovjet kormány csü­törtökön az amerikaiak moszkvai nagykövetségén ke­resztül jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok kor­mányához. A jegyzék hang­súlyozza, hogy a Szovjet­unió kormánya elvárja az amerikai kormánytól; intéz­kedéseket tesz annak meg­akadályozására, hogy az NSZK uralkodó körei Nyu- gat-Berlint a Nácizmus Ül­dözöttéinek Szövetségével va­ló bírósági-rendőri leszámo­lás céljaira használják fel. A jegyzék emlékeztet, hogy az úgynevezett Szövetségi Közigazgatási Bíróságon, ame­lyet törvénytelenül költöztet­tek Nyugat-Berlinbe, a Né­met Szövetségi Köztársaság hatóságai eljárást indítot­tak az említett szervezet be­tiltására. E szervezet poli­tikai programja antifasiszta jellegű és tejj esen megfelel a potsdami egyezmény, va­lamint a Németországra vo­natkozó többi szövetségesi döntés szellemének — hang­súlyozza a jegyzék. — Az NSZK hatóságainak az a szándéka, hogy leszá­moljon a Nácizmus Üldözöt­téinek Szövetségével, nyílt politikai kihívás mindazok ellen, akik az egyesült nem­zetek oldalán harcoltak a hitleri Németország ellen, s akik jelenleg is kiállnak a nyugat-németországi re- vansizmus és militarizmus újjáéledése ellen. — Az ilyen eljárás emlé­keztet Németország közeli múltjára — írja a jegyzék — és aggodalmat kelt az európai béke megerősítésének őszinte híveiben. A kiala­kuló helyzet veszélyezteti Európa békéjét. Az NSZK hatóságai Nyugat-Berlin há­romhatalmi megszállásának leple alatt egyre tevéke­nyebben használják fel e várost a maguk békeellenes cselekedeteihez. Mindaz, ami Nyugat-Berlinben történik, szemmel láthatóan bizonyít­ja, mennyire szükségessé vált a német békeszerződés meg­kötése és ennek alapján a nyugat-berlini helyzet meg­oldása — fejeződik be a szovjet jegyzék. A szovjet kormány azonos tartalmú jegyzéket juttatott el Anglia és Franciaország kormányához is. gának elnöke, kiváló dolgozó. Az értekezlet elnöke, Ma­gát István javaslatot tett a napirendre, majd miután ezt a résztvevők elfogadták, fel­kérte Hajdú Lászlót, hogy tartsa meg beszámolóját az idei évben végzett munká­ról. A színvonalas, számos konkrét példát tartalmazó beszámoló bevezetőjeként Hajdú elvtárs szólt az el­múlt hetek külpolitikai éle­tét jellemző néhány fonto­sabb eseményről, majd a VIII. pártkongresszus útmu­tatásairól beszélt. Ezután a megyebizottság, valamint a szakszervezethez tartozó üzemek, vállalatok, építkezések munkáját érté­kelte. Elsőként a termelés kérdéseiről beszélt. Elmond­ta, hogy a szakszervezethez tartozó vállalatok 1961-es tervü­ket 197 százalékra telje­sítették. összehasonlítva ezt a számot az idei első háromnegyed év eredményeivel, nem túl ked­vező képet kapunk. Az első kilenc hónap teljesítése ugyan­is 94 százalékos. Néhány vál­lalatnál biztosítottnak lát­szik, hogy a negyedik ne­gyedévben megszüntetik az elmaradást. A szocialista munkaver­seny — bár lassú ki­bontakozás után — megerősö­dött. Nagy lendületet adott az MSZMP VIII. kongresz- szusának tiszteletére in­dított munkaverseny. Néhány helyen, mint például a Közlekedésépítési Gépjaví­tó Vállalatnál, a Pest megyei Téglagyári Egyesülésnél és a Nagykőrösi Ládagyárnál, meglehetősen formális a ver­seny. Meg kell említeni a Pest megyei Tanács építési osztályát, amely e területen nem végzi kellő körültekin­téssel irányító munkáját. — Elmondhatjuk — hang­súlyozta többek között az előadó —, hogy a szocialista brigádmozgalom ugyancsak fejlődik megyénkben. Itt a jók, vagy talán a legjobbak között kell említeni a Pest megyei Téglagyári Egyesülést, de például a ceglédi KGV legutóbbi brigádvezetői érte­kezletén a brigádvezetők el­mondták, nem veszik eléggé komolyan őket, valamint a mozgalmat. Ugyanilyen problémák vannak a Szent­endrei Kocsigyárban is. A beszámoló helyszíni el­lenőrzéseket javasolt, valamint a feladatoknak a helyszínen történő konkrét meghatározását, a mulasztá­sok miatt pedig, szükség ese­tén fegyelmi felelősségrevo- nást. Ezenkívül a helyszíni ellenőrzések alkalmával he­lyes lenne felmérni a lehető­ségeket a szocialista mű­hely, részleg, vagy üzem cím elnyeréséért indítható versenyre. Az újítási munkáról szólva, elmondotta, hogy az év első kilenc hónapjá­ban 461 újítást fogadtak el a szakszervezethez tarto­zó vállalatoknál, amelyeknek előkalkulált éves gazdasági eredménye több mint 7 millió forint. Ez azt jelenti, hogy az újítási moz­galomban a tavalyi év azo­nos időszakához képest 30 százalékkal jobb eredményt értek el. Az elsőik között kell itt megemlítenünk a 26. Állami Építőipari Vállalatot, közelebbről a százhalombattai hőerőmű építkezését és a Du­nai Cement- és M észmű­vet. A DCM-ben például az építkezés első napja óta újí­tásokkal 250 millió forint megtakarítást értek el. Ugyancsak kiemelkedően nagyszámú újítást mondhat magáénak a Közlekedésépí­tési Gépjavító Vállalat. A továbbiakban részletesen foglalkozott az előadó a termelési színvonallal — ezen belül a vezetés színvonalá­val és a termelékenység nö­velésével, az anyagi ösztön­zéssel. a jutalmazások és a prémiumrendszer helyes fel- használásával. a munkavéde­lemmel és baleseti statisztiká­val. A napirend második pontja­ként Bassó Ferencnek, a számvizsgáló bizottság elnö­kének beszámolóját hallgatták meg az értekezlet részvevői. A színvonalas vita a beszá­molóval és értékes javasla­tokkal foglalkozott, majd megválasztották a szakszer­vezet XXIX. kongresszusán, valamint az SZMT-választá- son részt vevő megyei küldöt­teket. T. T. December 13-án kezdődik a NATO miniszteri tanácsának ülése Hivatalosan bejelentették, hogy december 13-án kezdő­dik a NATO miniszteri taná- i csának évi értekezlete Pá- j rizsban. Mint ismeretes, a j NATO miniszteri tanácsülésén ] a tagállamok külügyminiszte- j rei, a pénzügyminiszterei és j hadügyminiszterei vesznek! részt. _________ J ouhaud kegyelmet kapott A francia miniszterelnök- j ség közleményben jelentette j be, hogy De Gaulle köztársa- j sági elnök életfogytiglani bőr-] tönre változtatta Jouhaud volt! tábornok és André Canal ] OAS-vezér halálos ítéletét. I Az OAS elítélt tagjai közüli eddig mindössze hármat vé-: geztek ki és ezek sem tartóz- j tak a titkosszervezet „vezér- j karához”. ÖTÉVES JUBILEUM Mint arról már beszámoltunk lapunkban, szerdán dél­után a megyei tanács dísztermében ünnepi társulati ülést rendeztek a Pest megyei Petőfi Színpad fennállásának öt esz­tendős jubileuma alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents