Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-24 / 275. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! vi. Évfolyam, 275. szám ÁRA 50 FILLÉR 1962. NOVEMBER 24, SZOMBAT Tanácskozik az MSZMP VIII. kongresszusa Kállai Gyula, Gáspár Sándor, Kisházi a csütörtök délutáni és a pénteki ülésen Ödön, Brutyó János felszólalása Testvérpártok küldötteinek üdvözletei Lapunk tegnapi számában részletesen ismertettük a csütörtöki tanácskozás délig elhangzott felszólalásait. Az alábbiakban a csütörtök délutáni üléssel folytatjuk tudósításunkat. A délutáni ülésen elsőnek Mc hennán, Nagy- Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Átadta a VIII. kongresszusnak pártja testvéri üdvözletét. — őszinte örömmel töltenek el bennünket, azok a nagyszerű eredmények — mondotta —, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottsága vezetésével a magyar nép elért. Az angol küldött ezután arról beszélt, milyen óriási felháborodást váltott ki Angliában az Egyesült Államok Ku- ba-ellenes akciója. A továbbiakban beszámolt az angol békemozgalom aktivizálódásáról, majd a Nagy-Britaci- nia Kommunista Pártja előtt álló feladatokról szólt, végül pedig eredményeiket s a párt taglétszámának növekedését ismertetve kijelentette, bízunk abban, hogy tovább fejlődünk, mert munkánkat a nyolcvanegy kommunista párt történelmi jelentőségű nyilatkozatára és e politikának arra a továbbfejlesztésére alapozzuk, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa határozott meg. Izmail Bakri, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja kifejezte háláját a magyar testvérpártnak, hogy meghívta az indonéz delegációt a kongresszusra, majd felolvasta az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságának üdvözletét, amelyet a párt elnöke, D. N. Aidit írt alá. munkánkat annak tudatában kell végeznünk, hogy az eszmei harc — a gazdasági építő munka mellett, azzal együtt — az osztályharc fő területe lett. Ez a harc ma főleg arra irányul, hogy a szocialista termelési viszonyok alapján dolgozó osztályok tudatából száműzze a régebbi helyzetükben keletkezett polgári és kispolgári nézeteket és kialakítsa, megszilárdítsa a szocialista tudatot és erkölcsöt, mélyítse el a nemzeti politikai egységet, teremtse meg a marxizmus— leninizmus alapjain nyugvó szocialista nemzeti egységet! Segítse elő a szocialista termelési viszonyok között élő osztályok közötti lényeges különbségek felszámolását. Kállai Gyula ezután rátért a párt ideológiai és kulturális munkájának néhány konkrét kérdésére. — A marxizmus—leninizmus propagandája a két kongresz- SZus közötti eltelt időben fejlődött, színesedett, és egyre nagyobb tömegeket fogott át. Ma pártpropagandánk legfőbb erőssége, hogy gondolkodásra, a valóság tanulmányozására, s ebből megfelelő következtetések levonására késztet. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tömegek érdeklődése megnőtt a marxizmus—leninizmus iránt. A múlt évben 620 000 ember vett részt a pártoktatás különböző formáiban. örvendetes jelenség, hogy a részvevőknek csaknem a fele — 47 százaléka — párton- kívüli volt. Ez is mutatja, hogy nártunfc eszmei befolyása erős, a pártonkívüliek nemcsak elfogadják apárt politikáját és részt kémek annak megvalósításából, hanem egy részük már magáévá tette pártunk világnézetét is. A marxista propaganda továbbfejlesztésének fontos követelménye, hogy pártiskolán, szemináriumokon és az egyetemeken is állandó gondot fordítsanak arra, hogy az oktatás a legszorosabb összhangban legyen a hallgatók mindennapi munkájával, szakmai érdeklődésével. — A párt propagandamunX kajában nagy szerepe van a sajtónak. Ma már nemcsak a párt lapjai, hanem az egész magyar sajtó a párt politikáját képviseli. A sok milliós összpéldányszámban megjelenő napi- és hetilapok, a szinte minden család lakásában levő rádió, az egyre szélesebb körben elterjedő televízió, a párt politikájának első számú közvetítőivé és a tömegek gondolkodásának, a közvéleménynek igen fontos formálóivá váltak. E nagy felelősséget átérezve, mind több újságírónk dolgozik a szocialista újságírót megillető rangnak megfelelően, azaz közéleti politikai személyiséghez méltó módon, népe odaadó szolgálatában látja el megtisztelő feladatát. A sajtó harcoljon . következe tesebben a párt politikájáér" és világnézetéért, hirdesse a Kállai Gyula: A marxizmus—ienirsizimis eszmei offenzívája a szocialista építőmunka követelménye lett Kallói Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja lépett ezután a szónoki emelvényre. —■ Kedves elvtársak! Tisztelt kongresszus! A Központi Bizottság beszámolója megállapította, hogy a szocialista forradalom hazánkban újabb nagyszerű győzelmet aratott, s népünk a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. A további előrehaladásban, a forradalom teljes győzelmének kivívásában kiemelkedően fontos szerepe van a párt ideológiai és kulturális munkájának. Az irányelvek ezért hangsúlyozzák, hogv a marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája a szocialista építőmunka követelménye lett. A nemzetközi és hazai viszonyok, a szocializmus nagy nemzetközi és hazai sikerei kedvező feltételeket teremtenek az eszmei offenzíva számára. A Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XX. kongresszusa széles körű harcot indított, hogy megtisztítsa a marxizmus—leninizmus eszméit a dogma tizmus salakjától, amely a személyi kultusz éveiben rárakódott. Ugyanakkor ez lehetővé tette, hogy még hatékonyabb harcot folytassunk a nemzetközi munkásmozgalom fő veszélye, a revizionizmus ellen. A marxizmus—leninizmus igazságainak fénye ma újból tisztán ragyog. Ez az elmélet a békéért, a szocializmusért, az emberiség társadalmi előrehaladásáért vívott harc leghatalmasabb fegyvere. A marxizmus—leninizmus megtisztulása, alkotó szellemének érvényesítése, nálunk is kétfrontos harcban ment végbe, s az így megújhodott marxizmus—leninizmus vált cselekedeteink vezérfonalává. Elvtársak! Az albán példa arra figyelmeztet, hogy a marxizmus—leninizmus alkotó szellemének érvényesítéséért folytatott nemzetközi méretű küzdelmet még nem lehet befejezettnek tekinteni. A moszkvai nyilatkozatoknak azt a helyes tételét, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban a revizionizmus a fő veszély, senki sem értelmezheti úgy, hogy közben megfeledkezhetünk a dogma- tizmus elleni harcról, sem pedig úgy, hogy a dogma ti zmus csak valamiféle bocsánatos bűn. Pártunkat nemcsak a nemzetközi munkásmozgalom, hanem a saját hazai tapasztalatai tanították meg arra, hogy a marxizmus—leniniz- mustól való mindenféle — akár dogmatikus, akár revizionista — eltérés milyen veszélyeket rejt magában. Az 1956-os októberi ellenforradalom és az azt megelőző pár év keserű tapasztalatai arra intenek, ha nem számoljuk fel idejében a dogmatizmust, nem folytathatunk eredményes harcot a revizionizmus és a mögötte meghúzódó nyílt reakció ellen sem. A revizionizmus felszámolása csakis alkotó marxizmus.—leninizmus alapjáról történhet. Elítéljük az egységbontókat Meg kell állapítanunk, hogy az albán vezetők már régóta nem elvi politikát folytatnak, hanem az elvi-politikai viták elől kitérve az egységbontás, rágalmazás és kalandorság veszélyes útjára léptek. Nyíltan támadják a nemzetközi kommunista mozgalomnak a két moszkvai nyilatkozatban kidolgozott politikai fő vonalát, s példátlan rágalomhadjáratot folytatnak a Szovjetunió és a szocialista világ- rendszer más országai és pártjai, közöttük hazánk és pártunk ellen. Ki kell jelentenünk: éppen ezért az albán vezetők dogmatizmusát az elméletben, szektarianiizmusát a gyakorlati politikában, s ka- landorságát a nemzetközi politikában nem tekinthetjük belső pártügynek. A nemzetközi munkásmozgalom egységének erősítése nem egyik vagy másik párt belső kérdése, hanem valamennyiünk közös ügye, amelyen mindazoknak féltve kell őrködniök, akiknek drága a szocializmus, a béke, s a társadalmi előrehaladás. Pártunk, munkásosztályunk, népünk, s a nemzetközi munkásmozgalom iránt érzett felelősségünk követeli tehát, hogy erről a helyről is határozottan elítéljük az egységbontókat. Az eszmék területén nincs békés egymás mellett élés Külpolitikánk alapelve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ebből adódóan bonyolult körülmények között kell folytatnunk a pár4 ideológiai és kulturális munkáját, ami sokoldalú elméleti és gyakorlati politikai tevékenységet és ugyanakkor nagyfokú elvi szilárdságot igényel. Mindenkinek világosan kell látnia: az eszmék területén nincs békés egymás mellett élés. Nem az eszmék, hanem a fegyverek terén követelünk leszerelést. Az eszmei-ideológiai küzdelem elengedhetetlen része a két világrendszer harcának, nem ellentéte, hanem szerves része a békés egymás mellett élés politikájának. Pártunk ideológiai és kulturális munkája olyan belső körülmények között bontakozhat ki, amikor a szocialista termelési viszonyok győzelme az egész népgazdaságban kedvező lehetőségeket teremt ahhoz, hogy az eszmei-kulturális forradalmat most már teljes terjedelmében — az egész népet felölelő módon — következetesen végigvigyük. Az új társadalmi viszonyok közé került osztályok és rétegek — s még inkább az egyes emberek — tudatában még hatnak a régebbi osztályviszonyok körülményei között keletkezett polgári és kispolgári, főleg nacionalista, a vallásos, az individualista nézetek. Az ideológiai küzdelmet olyan viszonyok között folytatjuk, amikor a párt széleskörű szövetségi politikát folytat és valamennyi társadalmi erőt egybefog, a szocializmus teljes felépítésére. Ideológiai Kállai Gyula beszél szocializmus igazságát. Úgy látjuk, hogy lapjainkban tovább kell erősíteni a kezdeményező és a kritikai szellemet. Az újságíróktól a mainál nagyobb segítséget várunk a tömegek szocialista erkölcsének és magasabb szintű ízlésének formálásában. Pártunk propagandatevékenységének egyik legfőbb célja: a szocialista erkölcs normáinak meghonosítása az egész nép tudatában. A kapitalista világban az embari- ség legjobbjai által helyesen kidolgozott erkölcsi normák többsége nem érvényesülhetett, mert a kizsákmányolás szörnyű viszonyai az embert a másik ember farkasává tették. A helyes, nemes, magasztos erkölcsi elvek csak a mi társadalmunkban érvényesülhetnek, s magasabb szintre emelkednek, mert kiegészülnek a szocializmus, a kommunizmus eszményeivel: a kizsákmányolás és elnyomás elleni harccal, a szocialista hazafisággal, más népek megbecsülésével, harcuk támogatásával, a szocialista humanizmussal, a köz javára végzett munkával, a magánélet tisztaságával, olyan vo- ■ násokkal, amelyek emberré teszik az embert. Közoktatás, szakemberképzés Egész kulturális életünkben döntő jelentősége van a közoktatás fejlődésének. A VII. kongresszus határozatait végrehajtva széleskörű társadalmi vita alapján kidolgoztuk és törvényerőre emeltük iskolarendszerünk reformját. Ma már munkánkban az első helyre a reform tartalmi kérdéseinek helyes megoldása került. Ebben jelentős lépés azoknak az új általános és középiskolai tanterveknek végleges kidolgozása, amelyeket a Művelődésügyi Minisztérium országos vitára bocsátott. E tantervek alapján kell megírni az új tankönyveket, amelyeknek döntő szerepük lesz az iskolareform tartalmi kérdéseinek megoldásában. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az ifjúság nevelésének és az iskolareform megvalósításának legfontosabb tényezője a pedagógus. A kongresszus színe előtt mondunk köszönetét az immár százezernyi nevelőnek az ifjúság nevelésében, a szocialista szellemű közművelődés fejlesztésében végzett áldozatos munkájukért. — Kedves elvtársak! Tisztelt kongresszus! Ma az általános és a szak- műveltség színvonalának emelése társadalmi, politikai, gazdasági előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele. A szocializmus teljes felépítése az eddiginél nagyobb mértékben igényli az egyetemet, főiskolát végzett szakemberek alkotó közreműködését. A népgazdaság fejlesztésének — még jóvá nem hagyott — távlati tervei szerint 1980-ig hozzávetőleg 450 000 főiskolai és egyetemi végzettségű szakembert kell képezni. A felsőoktatás előtt két nagy. egymástól elszakíthatatlan feladat áll: a nagyarányú mennyiségi fejlesztés és az oktatás reformja után a szakember- képzés tudományos és világnézeti színvonalának emelése. Tudományos életünk fejlődése az elmúlt években meggyorsult. A jövőben még inkább döntő feladatnak kell tekinteni a tudomány és a termelés szoros, elválaszthatatlan kapcsolatát. Az egyre erőteljesebben megvalósuló szocialista nemzetközi munkamegosztásnsk megfelelően kell kialakítani a tudományos együttműködést is. Fontos feladatok várnak a társadalomtudományokra: még jobban kell segíteniük a szocializmus teljes felépítésének munkáját. Az lenne / kívánatos, ha a társadalomtudományok időben felfigyelnének az életben. a gyakorlati munkában jelentkező elméleti problémákra és időben adnának rájuk tudományosan megalapozott választ. Az irodalom és a művészetek — Kedves elvtársak! Tisztelt kongresszus' A Központi Bizottság beszámolója megállapította, {jártunk politikai befolyása erősödött az irodalomban és a művészetekben is. Az írók és a művészek táborában megnövekedett, erősödött az a törekvés, hogy műveikkel a szocializmus építését szolgálják. Darvas elvtárs tegnapi felszólalásában az irodalommal kapcsolatban néhány helyes elvet fogalmazott meg. De mi azt szeretnénk, ha e tételek nem maradnának sokáig főleg írói hitvallások hanem minél előbb irodalmunk élő gyakorlatává válnának. Mi nem akarjuk az alkotók szárnyát szegni, s a műveket el- "zürWteni. Az irányelvekben (Folytatás a 2. oldalon)
