Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

1962. NOVEMBER 23, PÉNTEK-mariim

3

Tawubcsko&ik MSZMP VIII. kongresszusa

(Folytatás a 2. oldalról)

zil Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, R. Larsen, a Norvég Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Manuel Prado, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Sáliba Khamis, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, valamint a Malájföldi Kommunista Párt küldötte, í. B. Nörlund, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára.

(A felszólalások ismertetésére szombati lapunkban visz- szatérünk.)

A kongresszus ma reggel folytatja munkáját.

A szerda délutáni tanácskozás

Amint arról röviden már beszámoltunk, a kongresszus szerda délutáni ülésén Ilku Pál, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke előterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését.

— A mandátumvizsgáló bizottság — mondotta — a titkos szavazással megválasztott szavazati és tanácskozási jogú küldöttek megbízó levelét érvényesnek találta. Majd így folytatta:

— A párt szervezeti szabályzatának 23. pontjában foglalt jogánál fogva a Központi Bizottság úgy döntött, hogy minden 800 párttag után egy szavazati jogú küldöttet, és minden 800 tagjelölt után egy tanácskozási jogú küldöttet lehet titkos szavazással választani. Pártunknak ez év augusztus 31-én 483195 tagja és 28 770 tagjelöltje volt. A budapesti és a megyei . pártértekezletek ennek megfelelően 614 szavazati jogú és 36 tanácskozási jogú küldöttet választottak a VIII. kongresz- szusra. A szavazati jogú küldöttek közül' 612 van jelen, ketten hivatalos külföldi út, illetve betegség miatt hiányoznak.

A m and átum v izsgáló bizottság megállapítja,

hogy a VIII. kongresz- szus határozatképes.

A tanácskozási jogú küldöttek valamennyien jelen vannak. A küldötteken kívül itt vannak 'a párt veteránjai, és mint meghívott vendégek, pártonkívüli barátaink közül tudósok, művészek, az..állami és gazdasági élet irányító posztjain.. dolgozók. A küldöttek 80,2 százaléka férfi, 19.8 százaléka nő. A VII. kongresszushoz képest 5.3 százalékkal több elvtársnő vesz részt ezen a kongresszuson.

Az iskolai végzettséget illetően a kongresszusi küldöttek

13.8 százalékának van középfokú, 49,9 százalékának pedig főiskolai és egyetemi végzettsége. Ez összesen 63,7 százalék, vagyis 13,8 százalékkal több mint a VII. pártkongresszuson volt.

A küldöttek közül: üzemi munkás 11,1 százalék, vállalati igazgató 6 százalék, termelőszövetkezeti tag 5,7 százalék, értelmiségi foglalkozású — tudós, mérnök, orvos, pedagógus, agronómus, író, újságíró, jogász — 6,3 százalék, állami és tanácsi funkcionárius 6 százalék, alkalmazott 2 százalék, a fegyveres erők tagja 7,1 százalék, pártfunkcionárius 41,2 százalék. Tömegszervezeti funkcionárius 13,4 százalék, nyugdíjas 1,2 százalék. életkoruk szerint 51 éven felüli a küldöttek 12,9 százaléka, 41—50 év közötti

32.9 százalék, 31—40 év közötti 49,5 százalék, 30 éven aluli 4,7 százalék.

A szavazati jogú küldöttek közül már felszabadulás előtt részt vett a munkásmozgalomban 23,5 százalék, és tagja volt a pártnak 16,6 százalék. 1945—1956 között lépett a pártba a küldöttek 77,2 százaléka, 1956 után. pedig 6,2 százaléka. A tanácskozási jo- j gú küldöttek 75 százaléka 1 1944—45 és 1956 között lé- 1 pett a pártba, 15 százalék pedig 1956 után.

A két utóbbi csoport adatait, vagyis a párttagság keltét, és az életkor szerinti megoszlást összevetve, megállapíthatjuk, hogy

kongresszusunkon jelen

van mindhárom generáció.

Ha pedig a többi adatot is szemügyre vesszük, azt mondhatjuk, jelen van kongresz- szusunkom társadalmunk minden dolgozó rétege.

A kongresszus a mandátumvizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette.

élet

Otakar Simunek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja adta át ezután á kongresszusnak pártja központi bizottságának és Csehszlovákia dolgozó népének forró, elvtársi üdvözletét. Elismeréssel szólt a magyar nép sikereiről.

A továbbiakban emlékeztetett rá, hogy néhány nap mú*va összeül a csehszlovák kommunisták XII. kongresz- szusa, amelyre a csehszlovák do’gozó nép nagy alkotó aktivitással és kezdeményezőkészséggel készül.

Otakar Simunek foglalkozott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országai együttműködésének jelentőségével, majd a csehszlovák párt küldötte állást foglalt az SZKP XX. és XXII. kongresszusának határozatai, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártjának programja mellett.

Hangoztatta, hogy a csehszlovák kommunisták következetesen harcolnak a marxizmus—leninizmus bármilyen elferdítésére irányuló összes törekvések ellen.

„Határozottan elvetjük a dog- matizmust és elítéljük az Albán Munkapárt vezetőinek

marxizmus-ellenes álláspontját, amely árt közös ügyünknek és segíti az imperialistákat abban a törekvésükben, hogy megbontsák a nemzetközi kommunista mozgalom egységét” — mondotta.

Nemzetközi kérdésekkel foglalkozva aláhúzta annak jelentőségét, hogy a szocialista rendszer döntő tényezővé válik a világban és egyre jobban befolyásolja a világ fejlődését. /

A Szovjetunió és a többi szocialista ország állandóan erősödő gazdasági és politikai ereje megköti az agresszorok kezét.

A Szovjetunió határozott elvi fellépése keresztülhúzta az amerikai imperialisták Kuba elleni agresszív szándékait, megvédte a világbékét. Országaink a békés egymás mellett élés lenini politikájának szellemében szilárdan harcolnak az összes időszerű nemzetközi kérdéseknek tárgyalások útján való megoldásáért. A jelenlegi helyzetben elsősorban a német békeszerződés megkötéséről, a nyugat-berlini helyzet normalizálásáról és az általános és teljes leszerelési egyezménynek a szovjet javaslatok alapján történő megkötéséről van szó — jelentette ki.

A kulturális máiról szólva hangsúlyozta, hogy őt leginkább a Központi Bizottság referátumában ismertetett adatok, tények és dokumentumok ragadták meg.

Ha valamiben — mondotta — az iskoláztatás számaiban a felnőttek oktatásában, a könyvek számának növekedésében jól lehet mérni fejlődésünk tényeit. Nem tudtam minden meghatódott- ság nélkül hallgatni ezeket a száraznak ható adatokat, mert most érzem megvalósulva, vagy legalábbis a megvalósulás útján elindult- nak azt az álmot az országról és egy műveltebb népről, amit mi írók annak idején magunkban próbáltunk megfogalmazni.

Darvas József ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország kulturális térképén van még fehér folt is, ma is és még elég sokáig tízezrek, talán százezrek élnék kint a tanyákon, s hozzájuk a kultúra alig jutott még el.

A munkásosztály kulturális színvonala és érdeklődése emelkedik.

De a hirtelenül felduzzadt és megnőtt munkásosztály tíz- és tízezrei, akik nemrégen jöttek a faluról, a múlt babonáinak sokfajta' terhét hordják. Ezt több példával illusztrálta.

Ezután irodalmi életünk néhány kérdésével foglalkozott.

Elmondotta; hogy irodalmunkban és művészetünkben a felszabadulás óta olyan pezsgő alkotó élet sohasem volt, mint most. Olyan kedvvel, belső jóérzéssel — viaskodva is, de mégiscsak igent mondva és újat próbálva —, nem alkottak az írók és művészek, mint ma. S ez nagyon jó dolog. Remekműveket még nem tudunk felmutatni, de minden műfajról elmondhatjuk: izgalmas kísérletek, próbálkozások, jó és sikeres művek vannak, s ez feltétlenül igen szavazati

Darvas József e megállapítást az írószövetség közgyűlésével is bizonyította. Majd kijelentette:

— Megint csak a realizmus politikája jut kifejezésre abban, hogy a párt az irányelvekben és a referátumokban megállapítja: irodalmi és művészeti életünk eszmeileg még több színű csoportból áll. Helyes ezt kimondani, ez a valóság. Egyszer, 1951-ben már deklaráltuk a magyar irodalmi élet teljes világnézeti egységét. Emlékszünk rá, hogy 1956-ban hová jutottunk ezzel a deklarált egységgel. Ma nem deklarálunk, de úgy érzem, hogy a belső ellentmondásokkal együtt

is erősebb az eszmei egység, mint valaha is volt.

S az erősödő eszmei egység talaján színesebb és sokszínűbb lett az irodalom. Ez cáfolja azt, amit mondani szoktak, hogy a szocialista realizmus, az egységes világnézeti alap az irodalomban egy- színűséget eredményez. Iro- * dalműnkben mutatkozó belső

[

folyamat bizonyítja, hogy ennek az ellenkezője az igaz:

" az erősödő szellemi egység — ha az igaz és belülről vállalt,

Darvas József:

Megvalósul az írók álma

nem kívülről parancsolt — felszabadítja a személyiséget, a művész, az író személyiségét is.

Darvas József ezután arról beszélt, hogy az íróknak, művészeknek meg kell ismerniük az életet, a valóságot. Ehhez azonban meg kell is- merkedniök a marxizmus—le- ninizmussal, méghozzá nem elegendő azt megtanulniok. hanem szemléletük szerve® részévé kell azt tenmiök.

Az irodalom és művészet irányításáról szólva kifejtette, hogy véleménye szerint,

kultúrpolitikánk még sohasem volt olyan jó, mint most.

Nem azért, mert ez vagy az a személy csinálja, hanem egyszerűen, mert soha ilyen jó politikánk nem volt. A kultúrpolitikai irányítás módszereit azonban javítani lehet és kell. A módszerek, amelyek tegnap még jók voltak, nem feltétlenül felelnek meg a mai követelményeknek. Az élet megy előre, az új problémák új irányítási módszereket is követéinek.

Befejezésül a Központi Bizottság augusztus 16-i határozatáról, a törvénysértő perek lezárásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy a törvénysértő perek lezárása rendkívüli jelentőségű tett. De kinek-kinek magában is szembe kell nézni azzal a felelősséggel, amely ebből a korszakból őt személy szerint is terheli. Csak a szüntelen szembenézés és szembesítés menthet meg bennünket a hibáktól. (Taps.)

szovjet kormány fáradhatat- I és ellenőrzött leszerelést, meg- lan erőfeszítéseire, amelyek- j teremteni a két rendszer bének célja, megmenteni a bé- j kés együttélésének és vernénkét, elősegíteni az általános I gésének alapvétő feltételeit.

Goszionyi János:

A személyi kultusz keserves tapasztalatai

Gosztonyi János, a Vas megyei Pártbizottság első titkára a Vas megyei küldöttek nevében kifejezte egyetértését a Központi Bizottság beszámolójával, a ‘ párt politikai irányvonalával.

— Teljesen helyesen járt el a párt és a Központi Bizottság akkor, amikor megalkuvás nélkül, kérlelhetetlenül szakított a revizionista árulókkal — mondotta Gosztonyi János. — És helyesen járt el a párt, a Központi Bizottság akkor is, amikor ingadozás nélkül és kérlelhetetlenül szakított és leszámolt a szektás, dogmatista politikával és a személyi kultusszal.

— Mindezeket — nem utolsósorban — azért teszem szóvá, mert úgy érzem, hogy a mi pártunk olyan keserves történelmi tapasztalatokat is szerzett a személyi kultusz idejéből, a szektás dogmatikus hibákból, amelyek külön feljogosítanak bennünket arra, hogy

állást foglaljunk mindenféle szektás, dogmatikus, a néptől a marxizmus— leninizmustól idegen nézetek, tendenciák ellen, bárhol is jelentkeznek a nemzetközi munkásmozgalomban.

Hallottuk itt a Kínai Kommunista Pánt küldöttének, Vu Sziu-csüen elvtársnak a felszólalását. Ne értsen félre engem Vu Sziu-csüen elvtárs, ha reflexiókat fűzök ahhoz, amit ő elmondott, azzal a

belső meggyőződéssel teszem, hogy mi, magyar kommunis ták mindannyian szeretjük a nagy kínai népet, szeretjük ét tiszteljük a hős Kínai Kommunista Pártot. Úgy gondolom,

valamennyien csak sajnáljuk, hogy most olyan helyzet alakult ki, amelyben saját pártszervezeteink, saját párttagságunk, a mi tömegeink nem érthetnek egyet azzal az állásponttal, amelyet itt az albán vezetőket illetően Vu Sziu-csüen elvtárs elmondott.

Minket, tisztelt kongreszus, történelmi tapasztalataink intenek arra, hogy szilárdan és ingadozás nélkül haladjunk tovább azon az úton, amelyen most megyünk és minden olyan tendenciát vagy törekvést, amely bennünket erről az útról jobbra vagy balra le szeretne ráncigálni, pártárulásnak minősítsük. Külpolitikai célkitűzéseinkre, irányelveinkre is ez vonatkozik.

Gosztonyi elvtárs ezután a magyar—osztrák kapcsolatokról beszélt, majd befejezésül hangoztatta, hogy a Vas megyeiek következetesen végre fogják hajtani a VIII. kongresszus határozatait.

Juszkó Istvánná felsőtelki pedagógus küldött volt a következő felszólaló. Utána Ambrus Jenő, a Pécsi Városi Pártbizottság titkára és Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke szólalt feL

A román és a német testvérpárt üdvözlete

Arturo Colombi beszéde

Darvas József író bevezetőben a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek fogadtatásáról beszélt, Az irányelveket olvasva, a referátumot hallgatva — mondotta — azt gondoltam: nemcsak az irodalomban és a művészetben van szocialista realizmus hanem a politikában is. (Derültség.) Ez azt jelenti, hogy szigorúan ragaszkodj a valósághoz, abból indulj ki, vizsgáld annak ellentmondásait és ehhez szabd a magad céljait.

Úgy érzem, hogy a párt egész politikájában ez a fajta szocialista realizmus érvényesül.

Ennek is van pátosza, sőt ennek van igazi pátosza, hiszen az emberek nyugodtak ban élnek, jobb kedvvel dolgoznak. az írók szívesebben alkotnak, több lakás épül, az igazi pátosz az, hogy népünk egyre jobban él.

Arturo Colombi, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, üdvözölte a kongresszust pártja és az olasz dolgozók nevében, majd elemezte a mai olaszországi helyzetet.

Ezután nemzetközi kérdésekre tért át és hangoztatta:

— Az Olasz Kommunista Párt teljes mértéikben helyesli a Szovjetunió vezetőinek a kubai válsággal kapcsolatos lépéseit.

Határozottan elitéli az Albán Munkapárt vezetőinek magatartását.

Rendkívül nehéz helyzetben rágalmazó vádakat hangoztatnák és ezzel bizalmatlanságot keltenék a békés együttélés politikájává] szemben. megosztják a nemzetközi kommunista mozgalmat. Az Albán Munkapárt állásfoglalásainak mindennemű támogatása ellene szói a 81 kommunista- és munkáspárt határozata szellemének. Az olasz nép óriási többsége bizalommal tekint a

Alexandru Draghici, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja felszólalásának kezdetén meleg szeretettel méltatta a magyar nép alkotó munkájának eredményeit.

Ezután arról szólt, hogy pártjaink és országaink tartós barátsága, testvéri együttműködése szüntelenül mélyül, és ez javára válik mind a román és a magyar népnek, mind a szocializmusnak és a békének.

A következőkben hangsúlyozta, hogy

ma a legfőbb feladat: megmenteni az emberiséget, az emberi civilizációt a termonukleáris háború csapásától.

Országunk nagyra értékeli — folytatta — a Szovjetunió kezdeményezéseit és intézkedéseit, amelyeket az emberiség békéjére oly súlyos megpróbáltatást jelentő napokban, a kubai válság idején foganatosított. Az utóbbi idők eseményei a lehető legvilágosabban megmutatták, hogy parancsoló szükségesség megoldani a háborús veszély elhárítása szempontjából döntő fontosságú problémákat.

Meggyőződésünk — mondotta végül —, hogy a szocialista tábor, a többi békeszerető állam, a nemzetközi munkás- osztály és valamennyi nép egységes harcával meghiúsíthatok az imperializmus agresszív tervei, elhárítható egy újabb világháború, s hogy a békés egymás mellett élés elvei — tekintet nélkül a társadalmi rendszerre — diadalra jutnak.

Herbert Warnke, Németország Szocialista Egységpártja Politikai Bizottságának tagja üdvözölte ezután a kongreszszust.

— Országainkat összefűzik a marxizmus—leninizmus tanításai, s a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért* valamint a világbéke fenntartásáért folytatott harc —i mondotta.

Örömmel üdvözöljük a magyar dolgozókat abból az alkalomból, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével a Magyar Nép- köztársaságban is általánosan győztek a szocialista termelési viszonyok. Országaink számára elkezdődött a szocialista társadalmi rend teljes felépítésének időszaka — mondotta.

— Eredményeiket és a mi eredményeinket az egész szocialista tábor közös eredményeinek, a kapitalizmussal vívott békés gazdasági verseny győzelméhez való hozzájárulásnak tekintjük. Hangoztatta, majd együttérzését nyilvánította azzal az értékeléssel, amelyet a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója adott a nemzetközi helyzetről és a nemzetközi kommunista munkásmozgalomról; „A mi pártunk is aktivan képviseli a békés egymás mellett élés politikáját, s támogatja a Szovjetunió javaslatait, amelyek az általános és teljes leszerelésre vonatkoznak. Teljesen egyetértünk a Szovjetunió politikájával” — mondotta.

Ezután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel.

APRÓ ANTAL:

Széleskörű gazdasági együttműködést

— A Magyar Szocialista Munkáspárt, dolgozó népünk támogatásával eredményesen valósította meg a VII. kongresszus legfőbb célkitűzéseit. Országunk sikeres és gyors szocialista fejlődését, elsősorban annak köszönhetjük — mondotta —. hogy a dolgozó tömegek pártunk politikájával egyetértettek, azt cselekvőén támogatták. A párt tanult a múlt hibáiból, leszámolt a régebbi pártvezetés meghonosította személyi kultusszal, a jobboldali revizio- nizmussal éppúgy, mint a baloldali kalandorpolitikával.

A pártban és az egész közéletünkben szókimondó, vitatkozó, cpítö kritikai szellem honosodott meg.

A Központi Bizottságban sokszor napokig tartó széles körű, szenvedélyes vitában alakítottuk ki a párt álláspontját. Az eredmények vitában, harcban születtek és a mindennapi munkában valósultak meg. Ez az egyik nagy tanulsága, jó tapasztalata, a Központi Bizottság munkájának.

Apró Antal ezután a szocialista tábor országaival kialakult széles körű gazdasági együttműködés kérdéseiről szólt, s az erőteljesen fejlődő gazdasági kapcsolatok és együttműködési formák közül először a külkereskedelemmel foglalkozott.

Külkereskedelmi

tevékenységünk

Külkereskedelmi forgalmunk 71—73 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le, ötéves megállapodások alapján. A forgalom volume(Folytatás a 4. oldalon)

A csehszlovák küldött felszólalása