Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

VI. ÉVFOLYAM, 27«. SZÄM 1962. NOVEMBER 18. VASÄRNAP A Vili. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE / A brigád környezetét is formálja A ládagyárbam. Tóth József brigádja felajánlást tett a VIII. pártkongresszus tiszte­letére, hogy átlagos 105 szá­zalékos teljesítményét 107 százalékra emeli, s amint a hirdetőtábla mutatja, a vállalást átlagosan 1,5 százalékkal túlszárnyal­ták, tehát az elmúlt fél év átlagos teljesítménye 108,5 százalék. Az eredményekhez feltét­lenül szükséges hozzáfűzni, hegy „szocialista brigádról" van szó. A brigádnak 10 tag­ja van, s a lelkiismereies munkán túl a politikai fej­lődésre és a közös, kulturált szórakozásra is nagy gondot fordítanak. A brigád politi­kai megbízottja elmondta, hogy munkatársai részt vesz­nek a „munkásakadémia" elő­adásain, tartalékos tiszti is­kolára járnak és többen az állami oktatás különböző formáiban tanulnak munka utón. A munka és tanulás utáni szabad időt gyakran együtt tölti a brigád, közös mozi. és színházlá­togatásokat szerveznek. Itt merültek fel az első problé­mák; az asszonyok panasz­kodtak — jogosan —, mert férjeik nélkülük járnak szó­rakozni. Most az asszonyok kibékitésé- re közös pacalvacsorát rendeznek, családias légkörben. Lehető­ség nyílik arra, hogy a fe­leségek megismerjék egy­mást, ezután pedig együtt járhassanak mindenhová. A társadalmi munkában is részt vettek. A VIII. pártkongresszus tiszteletére „Békc”-mű- szakot szerveztek, jó példájuk nyomán a rend­kívüli műszakban brigád­jukon kívül még ötvenha­tén jelenitek meg. A kongresszusi munkafel- ajánláson kívül vállalták, hogy azon a munkaterületen, ahol ők dolgoznak, még két brigádot hoznak létre. Erre azért volt szükség, mert a vállalat vezetősége keveset törődik a brigádmozgalom ki­alakításával. A két brigád már alakuló­ban van, ezzel a ládagyári brigádok száma ötre nö­vekszik. így lesz az elmé­letből gyakorlat, s nyil­vánvalóvá válik, hogy egy jól kialakult, összeforrott „szo­cialista brigád" milyen nagy­mértékben képes formálni környezetét. Gönczöl Ságody József — Fiiiöp Kálmán — Schamburg Pál = APA A LÁTHATÁRON című három felvonásos zenés vígjátékát a Pest megyei Pe­tőfi Színpad adja elő novem­ber 23-án este fél 8 órai kez­dettel a művelődési házban. Az ötletes, szellemes, fordu­latokban gazdag színdarab napjainkban játszódik. mai emberekről, mai problémák­ról szól. Rendezte: Csongrádi Mária. Játékmester: Hidvéghy Lajos. Díszlettervező: Bercsényi Ti­bor. Táncokat tervezte és be­tanította: Szöllősy Ágnes. Ze­nei vezető: Maros József. Jegyek kaphatók a művelő­dési ház előcsarnokában. Tál nincsen csőrrenés nélkül Eltartók és eltartottak pereskedése _ a bíró szemével „ Házért, vagy házrészért gondtalan öregséget, teljes el­látást biztosít idősebb férfi­nak, vagy nőnek jólelkű, fia­tal házaspár. Szíves megkere­sést kérünk a Nagykőrösi Hir­detőbe „Boldogság” jeligére. Ilyen és ehhez hasonló hir­detéseket olvashatunk lapunk hirdetési rovatában. A meleg­szívű felhívásnak meg is van a kívánt eredménye, hamar jelentkezik a boldogságra, sze­retőire vágyó idősebb nő, vagy férfi és a többi már jogi prob­léma, szerződés dolga, alig több, mint egyszerű formaság. De azért gyakran hallunk Szocialista brigádok Együd Istvánkáért arról is, hogy ezekből a szépen induló családi kapcsolatokból durva viták, súlyos nézeteltérések származ­nak és sok eltartási ügy vé­gül is a városi tanács igazga­tási osztályán, vagy éppen a bíróság előtt köt ki. — Minden eltartási szerző­dés egy kicsit szerencse dolga — mondotta dr. Dobos Vilmos bíró. — A kezdet nagyon szép, mondhatnám rózsaszínű. A felek gondosan fogalmazott írásban megegyeznek. Az el­tartók minden esetben beköl­töznek az 'eltartott ’ ingatlaná­nak egy részébe. Viselve vá­lik ! — mondjá 1 a' közrnóndás.' Sok esetben idővel jelentkez­nek a viták, a torzsalkodások és bizony tási szerződést bontott fel és a negyedikkel is hasonlóképpen járt. D. S.-sel és feleségével kötött eltartási szerződést. Egy évig semmi baj nem volt. Feltehetően a szomszédok biztatása összeveszítette a feleket. Sz. J.-né azzal kérte a szerződés felbontását, hogy mivel beteg asszony és az eltartók nem hajlandók neki diétás ellátást biztosítani, kénytelen a vi­szonyt megszakítani. A tár­gyalás során még az is szóba került, hogy D. S.-ék meg akarják mérgezni. Az eset ti­pikus példája annak, hogy mi­lyen szomorúan < felmérgesedhet egy viszony a rosszakaratú beavatkozás következtében. — N. P.-né B. L.-lel kötött Már Moszkvában van Együd Reméljük, Istvánka mielőbb Istvánka, de még most sem visszanyeri egészségét, szűnt meg az együttérzés, a A brigádok nevében: segítőkészség. Bende Jánosné A konzervgyár II. telepének egyik raktári szocialista bri­gádja, valamint a kcxnzervüzá­rni szocialista brigád kollektí­vája 700 forintot gyűjtött ösz- sze, hogy ezzel az összeggel is segítsék Eryüd Istvánka mi­előbbi gyógyulását. A pénzt már eljuttattuk. — A Gépjavító és Faipari Ktsz asztalos részlege de­cember 31-ig 1200 darab „Nagykőrös” típusú íróasz­talt gyárt. — A Szabadság Termelőszö­vetkezet ez évben 15 335 darab baromfit értékesített szabad­piacon. KETTEN AZ ÁRUHÁZBÓL Szeretnénk bemutatni ol­vasóinknak két alkalmazot­tat. Benke Antalné 1956 óta elárusító. Jelenleg a férfi- és női fehémeműosztály veze­tője. A jó üzletembernek türelmesnek kell lenni. Min­den vevőnek niás az ízlése, hagyni kell, amíg kiválasztja a neki tetsző árut. Ez az ő elve, s amint láttam, így is cselekszik. A többi dolgozó­val együtt, igyekezett az osz­tályon elegendő árut besze­rezni, sokszor távoli me­gyékből, például Nógrád me­gyéből is. így sikerült elér­ni, hogy például a Neva ingekben nincs hiány. Benke Antalné Tamási Józsefné A nagyobb áruházakban mindenütt találunk harisnya- szem-felszedő szolgálatot. Ezt a hiányt pótolták tavasszal, amikor Tamási J ózsefné személyében szemfelszedöt szerződtettek. Szeptember 15- től május 15-ig, a szezon­ban, dolgozik itt. Sok a mun­kája, szeretnek az emberek itt dolgoztatni, mert nem kell hetekig várni, egy harisnya megjavítására. Naponta 20— 25 harisnyát hoznak be. Há­rom-négy nap elteltével már jöhetnek a megjavított haris­nyáért. Szendrődi — Dobnik gyakran per lesz a kapcsolat vége. Rendszerint része van az elmérgesedett vi­szonyban a rokonoknak, is­merősöknek, akik az eltartot­tat az eltartók ellen hangol­ják. Más azért fűti az ellensé­geskedést, hogy átvegye a tar­tást. — Kimondhatatlan türelem kell ezeknek a pereknek a le­vezetésére, amelyek igen gyakran nagyon bonyolult ügyekké válnak. Néhány pél­da azonban minden magyará­zatnál jobban szemléltet. S. B. a legtisztességesebb szán­dékkal vállalt eltartásra idő­sebb asszonyt Tíz éven ke­resztül semmi baj nem volt szépen megvoltak egy házban. Egy évvel ezelőtt az eltartott befogadta a lakásba unokáját öt gyerekével és attól a pilla­nattól kezdve az „ördög” köl­tözött be a portára. A meg­oldhatatlan viták végül is ide­hozták a feleket a bírói tár­gyalóterembe. — Sz. J.-né már három tar­szerződést. A jól kereső rako­dó munkás családjával beköl­tözött N. P.-né ingatlanába. Később a férj rossz társaság­ba keveredett, ivott és ettől kezdve teljesen elmérgesedett a helyzet. Kénytelen voltam a tartási kötelezettséget életjáradékká átváltoztatni, a másodfokú bí­róság azonban olyan feldúlt­unk látta a viszonyt, hogy fel­bontotta a tartási szerződést és elrendelte az eredeti álla­pot visszaállítását. — Tapasztalatom alapján kettőt javasolhatok a felek-! nek: mindenekelőtt a legszigorúbb körültekin­tést a szerződés megírása előtt. Utána pedig sok-sok türelmet. Tál nincsen csörrenés nélkül! — tartja a közmondás és ez áll ezekre az eltartásos viszo­nyokra is, de az is igaz, hogy türelemmel és megértéssel sok vitának, ellenségeskedésnek a sarkait le lehet faragni. — si—* Negyvenegyezer pecsenyecsirke értékesítése több mint félmillió forintot jövedelmezett a Szabadság Termelőszövetkezetnek A csirkenevelés a Szabad­ság Termelőszövetkezetben is jövedelmező tőkebefektetés. A termelőszövetkezettől au­gusztus óta már 24 000 pecse­nyecsirkét vett át a BARNE- VÁL, átlagosan 1 kiló 30 de- kás és két kilós • súlyban. Ezenkívül 17 ezer darabot a szabadpiacon értékesítettek. Fz a 41 ezer csirke közel 600 000 forint tiszta jövedel­met hozott a szövetkezetnek. A csirke nevelése nem ne­héz és igen rövid ideig tart. Egy szezonban három váltás­ban lehet nevelni. Egy csirke napos korától az értékesítést képező 1 kiló 30 deka súlyig vaió nevelése áfag 16 forint­ba kerül, beleszámítva az ele- séget. munkadíiat. elhullás» és magát a naposcsibe 4—5 forintos árát is. A jövő évben 100—150 ezer csirkét akarnak felnevelni és értékesíteni. Ha ez a tervük sikerül ■— hozzáadva minden egyéb jövedelmet — kedve­zően alakul a termelőszövet- j kezet mérlege. A tagokkal szemben fenn- j állott múlt évi tartozást ren­dezték és minden hónapban előleget fizetnek. Minden adósságtól, tehertől meg akarnak szabadulni, hogv nagyobb legyen az osztalék és a termelőszövetkezet tag­jai végre megtalálják számí­tásaikat. — 5400 darab naposcsibe ér­kezett a napokban a Hu­nyadi Termelőszövetkezetbe, amelyet felhizlalnak és újév táján adnak át szerző­désre a BARNEVÁL-nak. | Német vendégek a konzervgyárban A Német Demokratikus Köztársaságból élelmiszeripari szakemberek jártak tapasztalatcserén a konzervgyárban. Az utomata gépek nagy sikert arattak, a kép is ott örökí­tette meg a delegációt (Foto: Godány) IMRE BÁCSI RÉZ MAN IMRF pékmestert sokan ismerik. Jól sütött ke­nyereit városszerte vásárol­ják. Harminc éve, hogy itt le­telepedett. 1915-ben kezd te ta­nulni a pókmesterséget édes­apjától, aki szintén pékmester I volt. Négy évig inasfcodott, ; majd felszabadult. Egy évig édesapja keze alatt dolgozott, majd egy év eltel­te után — a szokáshoz híven — elment szerencsét próbálni. Kis batyujával elindult a „nagy világba". Így vetődött el Székesfehérvárra, ahol munkába állt egy pékségben. Nagyon szerették, mert ügyes és szorgalmas volt. A pékség tulajdonosának volt három testvére, szintén pékek. Ök egymástól elcsalogatták, any- nyira jó munkát végzett. Mindegyikük többet ígért ne­ki. mint a másik, csakhogy nála dolgozzon. Ez abban az időiben nagy szó volt, mert versengtek egy-egy munkaal­kalomért. 1928-ban önállósí­totta magát. Küzdelmes öt év következett. Többször meg­járta a bérletvásárlással, mert amikor arra került a sor, hogy átvegye az eladott pék­séget. mindig meggondolták magukat az eladók. A nehéz öt évet feleségével vészelte át 1932-ben nyitotta meg jelenle­gi pékségét. Azóta harminc esztendő telt el, telve búval és örömmel. Imre bácsira jellemző opti­mista szemlélete. Jó kedélyű, barátságos ember. KÉT KIS GYERMEKET nevelt fel. Ma már gyermekei megtalálták életcéljaikat. Fia tanyán tanít, leánya a földmű­vesszövetkezetnél adminisztrá­tor. Bizony, régen volt, ami­kor az első vevők megjelentek nála a kenyérért. Szabad idejében az iparos­dalkörbe jár énekelni. Közel 40 éve. hogy először énekelt a dalkörben. 1963-ban megkapja a 40 éves munkásságáért járó ér­met. Sz—D — A gépállomás eddig kö­rülbelül 1500 holdon végezte el az őszi mélyszántást. Úgy tervezik, hogy 20—25 napon belül be tudják fejezni min­denütt. |— Harmincöt sertés hízik jelenleg a Rákóczi Terme­lőszövetkezetben. — Befejeződött a cukorré­pa betakarítása a Hunyadi Termelőszövetkezetben. Mit látunk ma az Arany János moziban.... Esős vasárnap. Magyar film. Magyar Híradó. Kísé- rőműsor: Ez történt Chilé­ben. Előadások kezdete: 3, 5 és négyed 8 órakor. ... és a Petőfi moziban ? Istenek tanácsa. Nagysike­rű NDK-film. 10 éven alul nem ajánlott. Előadások kez­dete: 3, 5 és 7 órakor. SPORT LABDARÚGÁS Nagykőrösi Kinizsi—Albert- irsai Vasutas. A Kinizsi labdarúgó-csapa­ta ma az őszi forduló utolsó hazai bajnoki mérkőzését játssza Albertirsa csapata ellen. Már csak Szigetúj­falu van szorosan a Ki­nizsi mögött, azonban Szi­getújfalu ma Ahányban ját­szik, esélyes a pontveszté- se, épp ezért az első hely megerősítése érdekében a mai mérkőzést a Kinizsinek meg kell gyemie. a tabellán a helyzet: 1. Nagykőrös 12, 24tll, 20. 2. Szigetújfalu 13, 22:12, 19. 10. Alberti rsa 13. 22:23, 12. Albertirsa az őszi fordulók során idegenben győzött Cegléden 2:l-re, Vácott és Ceglédbercelen 2:2-es dön­tetlent ért el, míg Dunaha- rasztin 1:0. Üllőn 3:2, Mo- noron 1:0 és Gödöllőn 3:1 arányú vereséget szenvedett. Idegenben 7:13-as gólarány- nyal 4 pontot szerzett, hét mérkőzésből. A körösi csa­pat eddigi hét hazai mér­kőzését 17:4-es gólarány- nyal megnyerte és 14 pon­tot szerzett. A két csapat eredményeit és a tabellán elfoglalt he­lyét összehasonlítva a Ki­nizsi a jobb és 8 ponttal ve­zet Irsa előtt. Ennek elle­nére nem mehet a körösi csapat teljesen biztosra, mert a múlt évek egymásközti találkozóin az irsai csapat be­bizonyította. hogy mennyire ütőképes, együttes és most egy éve is csak Gömöri jó védésének volt köszönhető az l:0-ás hazai győzelem. A vendégek nagy lelkesedés­sel és kemény játékkal igyekeznek pótolni a tu­dásbeli differenciát. Ezt a körösi játékosok tudják, át­érzik a mérkőzés jelentősé­gét és úgy fognak játszani, hogy jó játékkal, szép győ­zelemmel a két pontot meg­szerezzék. A csapatban még mindig többen sérüléssel baj­lódnak. a valószínű összeál­lítás a következő: Gömöri — Vass. Bélteki Baranyai — Aszódi, Csikós H — Lányi, Bakonyi. Csikós 1. Toricska, Tornyi. Készenlétben áll; Kor- nyik Soós, Szojka és Szabó II. Az ifjúságiaknál a tabel­lán a helyzet a következő: 7. Nagykőrös 12, 31:21, 12. 12. Albertirsa 13. 15:37. 10. A papírforma hazai győ­zelmet igér, de a körösi jfik- nél sohasem lehet tudni, hogy hogyan fognak játszani. Előlegezzük a bizalmat hazai győzelmet várunk. A mérkőzések 12 és fél 2 órakor kezdődnek. Játékve­zetők: Virágh, Ócsal és Ba­logh. P. S.

Next

/
Thumbnails
Contents