Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

1962. NOVEMBER IS. VASÁRNAP

re*T

MFCYEI

itMMm

5

Klub a művelődési

Al azonos eroeiíioöesu emberek

mindig szívesen cserélték ki véleményüket, tapasztalataikat, mert ezzel bővült tudásuk, tágult látókörük. Találkozásukban azonban sok szerepet kapott a véletlen is. A rendszeres, tervszerű összejövetelekre, találkozásukra régebben kevesebb volt a mód. Különösen kevés mód volt rá falun. A napi munkán kívül legfeljebb a vasárnapi mise után a piacon válthattak szót az emberek, vagy a kocsmában, legjobb esetben a gazdakörben. A fiatalok hamarabb és könnyebben megtalálták egymást, de leginkább a tánc, a szórakozás töltötte ki az együttlét idejét, ritkábban fordult komolyra a szó. A falusi emberek jó része nem is élt társadalmi életet, nem is igen járt el sehová, befelé fordult, magának, családjának élt. Ahány porta, any- nyi világ — ez volt a gyakorlat. Manapság már jóval tá- gabb a falusi ember látóköre, bővült az érdeklődése, kilépett szűk világának régi keretei közül. Ezt bizonyítják az olyan beszédes számok, mint például az ismeretterjesztési előadások hallgatóságának statisztikai adatai. A múlt évben például 2650 ismeretterjesztési előadást több mint 160 ember hallgatott meg a megyében. Ezeknek az előadásoknak zöme falvakban hangzott el. Figyelemre méltó az olvasók létszámalakulása. A legutóbbi jelentések szerint a megye könyvtárainak és könyvkölcsönzőinek több mint 61 000 beiratkozott tagjuk van. Ebből csak a falusi könyvtárak olvasója közel 50 000. A mezőgazdasági szakmunkásképző ezüstkalászos tanfolyamok hallgatói ötezren felül vannak, pedig sok embert vonzanak a többi lehetőségek is, mint például a termelőszövetkezeti akadémiák. Azok közül pedig, akiknek korábban nem adatott meg a tanulás lehetősége, közel 7*000- en járnak az esti általános iskolába. A középiskolák esti és levelező tagozatán tanuló 5500 ember között is jócskán akadnak egyszerű, falusi emberek, akik már megízlelték a tanulás örömét és nem hagyták abba önnevelésüket az általános iskola nyolcadik osztályának befejezésével. Hónapról hónapra nő a televízió- és a rádióelőfizetők száma, s állandóan emelkedik az újságok iránti érdeklődés. Ma már tehát a falusi ember is többet akar látni a világból, többet akar tudni a megszerezhető ismeretekből, s mi több, nem elégíti ki az a szűk világ, amelyet portájának kerítése határol körül.

A műveüídési hálára vár az a

feladat, hogy művelődési törekvéseikkel párhuzamosan, rendszeres találkozási lehetőséget adjon az embereknek, módot adjon arra, hogy társadalmi életet éljenek (s a fo- galomnak új tartalmat adva) társaságba járjanak, az azonos érdeklődésű embereket — akár családostul is — időről időre összehívják. Ezt a célt szolgálják a klubok, amelyeknek a művelődési házaknak kell otthont nyújtaniuk.

Hazánkban a klubéletnek nincs komoly hagyománya, s falun pedig semmilyen hagyománya nincs. Uj dolog ez, de az eddigi próbálkozások bizonyítják, hogy hasznos, s rövid idő alatt népszerűséget szerez. Megyénkben (nem hivatalos statisztika szerint.) mintegy negyven klub működik, már. Van közötte termelőszövetkezeti klub, műszaki klub, ifjúsági klub stb. A hagyományok hiánya is megkívánja, hogy a klubok szervezése, működtetése, berendezése ne ötletszerűen, hanem átgondoltan, tervszerűen, hozzáértők segítségével történjék. Ezért csak üdvözölhető a megyei népművelési tanácsadó csoport kezdeményezése: szakbizottságot alakítottak a klubélet fellendítése érdekében. A szak- bizottságban elsősorban azok a művelődési ház igazgatók foglalnak helyet, akik már komoly tapasztalatokkal rendelkeznek, irányításuk alatt eleven életet élő klub működik.

A szakbizottság alig alakult még meg, máris igen figyelemre méltó munkatervet dolgozott ki, amelynek végrehajtása során különös gondot fordítanak a művelődési házak, és klubok társadalmi . _ vezetőségének megerősítésére, a tapasztalatcserére, a közönségszervezés megreformálására, a rendszeres tanácsadásra, a nők és az ifjúság bevonására, valamint a klubok szervezésére.

Ebben 31 líláCfl több helyen kezdeményeztek már klubalakítást a helyi népművelési dolgozók. Kellő tájékozottság hiánya miatt azonban ezek közül sok általános jellegű klub volt, ahová mindenféle érdeklődésű embert hívtak és vártak, televíziót, rádiót, könyvet, folyóiratot, újságot, társasjátékot bocsátva rendelkezésükre. Az a tapasztalat, hogy az ilyen általános jellegű klubok nem töltik be feladatukat, sokkal

hasznosabb, ha „szakosítják” 4 a klubok működését, hiszen V, éppen az a klub eredeti cél- ja, hogy azonos érdeklődésű ^ embereket hozzon össze, azo- ^ nos érdeklődésű emberek ta- ^ lálkozását, eszmecseréjét te- 4 gye lehetővé. Nyilvánvaló, 4 hogy egy méhésznek és egy g amatőr rádiósnak kevesebb P; a közös témája, mint két ^ amatőr rádiósnak. Kézenfek- 4, vő tehát, hogy külön klub- ^ ba tömörüljenek a méhészek, 4 s megint külön klubba a rá- 4 tíióamatőrök. Az eredményes ^ és vonzó klubéletnek ez az ^ alapvető feltétele.

Híre érkezett, hogy az or- ^ szagban több helyen a külön- ^ leges érdeklődésűeknek is J; szerveznek klubot. Ilyen pél- ^ dául a bélyeggyűjtők klub- 4, ja, a „ki mit gyűjt?” klub, a 4 magnetofonépítők klubja, a \ televíziótulajdonosok klubja 4 síb. Ezekben a kis közös- 4, ségekben, csoportokban, sag csoportok rendszeres talál- g kozóin jól érzik magukat g az emberek, hasznosan és ^ kellemesen töltik el idejüket, 4 s bővítik ismereteiket. Ezért ÍJ helyes, ha a művelődési h.á- 4/ zak vezetői megyénkben is g figyelmet és fáradságot ál- ^ doznaik a klubok szervezésére, s tevőlegesen támogatják a megyei klub-szakbi- ÍJ zottság nemes törekvését.

Tenkely Miklós

"2>>,

MAJA BEREZOYVSKA (Lengyelország): Ábránd

A\V\\\\\\\\VV\\\\\^

Falu Tamás:

Hosszú búcsú

Te itt voltál, én ott voltam, Közeledtem, távolodtam.

Párhuzamban léptem veled, Botorkáltam a nyomodban.

Mint az inga, két part között Ügy lengtem át az időmet,

Ez az élet nem is volt más,

Csak egy hosszú búcsú tőled.

Némeih Emil:

Minden emlékkönyvbe

Hogy boldog légy mindig nagyon-nagyon, két zsák kell. Lyukas egyik se legyen. Gyümölcsöt gyűjtsön bennük, édeset a munka meg a szerelem.

Kinek ilyen két éhes zsákja nincs, vagy akié huliajtja a szemet, tudjon akármit és legyen híres, a földtekén az boldog nem lehet.

Szeresd a munkát, s munkálkodj azért, hogy érdemekért megszeressenek. Irigyeljék meg két telt zsákodat, és utánozzanak az emberek.

Csuka Zoltán:

Nofretete

ARMANDO POSSE (Kuba): Anya

Ó, titkok titka, színek szobra, szépség,

kiben szunnyadnak percek s ezredévek, tenger vad árja, szelíd égi kékség, halál sötétje, tündökletes élet,

titkodra vágyom, mint kiváncsi gyermek, s a szívem immár csorduló alázat, a végtelenből adj egy kurta percet, s mi bensőm gyötri, csillapítsd a lázat,

lékints le rám örvényes zöld szemmel, reám, ki ime, sorsa ellen lázad, s ha üdv is éri, vagy talán gyalázat, a perc fiát egy perc alatt feledd el.

REFLEKTORFEVYBEN

CLAUDE BRASSEUR

B.

1 eszédes arca van.

] Nézem a róla készített fel- \ vételeket. A riport közben ké- \ szültek ezek a képek. Ha rá- ; juk pillantok, pontosan em- ; lékszem az ellesett pillanat : mondatára.

— Chaval ellenszenves figura. Nem szeretem. Mégis

Chaval ellenszenves figura..,

érdekes, izgalmas művészi feladatot jelent. Ha úgy tetszik, komoly erőpróbát. Talán furcsán hangzik, francia létemre, de nem szeretem Zolái. Nem tartozik kedvenc íróim közé. Hogy miért? Nyelvezete avult a ma emberének, a stílusa peain roppant körülményes. Amit mégis szeretek Zolában, az a zolai életmű szelleme, igaz mondandója. S ez talán éppen a Germinal-ban csúcsosodik, kristályosodik a legtökéletesebben.

/

gy kezdi a beszélgetést Claude Brasseur, a tehetséges, fiatal francia színész, a világhírű Pierre Brasseur színész fia, aki jelenleg hazánkban tartózKodik. A Pest megyei Herceghalmon építették fel a közelmúltban a kis francia bányászfalut, s ott forgatják magyar kollégáikkal együtt Zola híres regényének francia—magyar filmváltozatát.

S ha már úgy indult a szó, hogy Zola nem tartozik kedvenc írói közé, sorolja is nyomban azokat, akiknek műveit nagy szeretettel olvassa.

— A klasszikusok közül Balzac és Hugó, a modernek közül Camus, Hemingway, Graham Green és Sagan regényei állnak a legközelebb hozzám. S ha erről beszélünk, hadd mondjam el azt is, hogy Sagan nagyon jó barátom. Tehetséges írónőnek tartom.

bár hozzá kell tennem nyomban, hogy még korántsem adja azt, ami benne rejlik. Merész fantáziájú író, aki néEgymás mellett áll a házunk..

hány év múlva jelentős helyet vívhat ki magának a mai francia irodalomban.

Claude Brasseur már gyerekkora óta színésznek készült, s hamar apja nyomdokába lépett. Párizsban végezte el a színművészeti főiskolát, amelynek befejezése után több filmben játszott, köztük a nálunk i. bemutatott A nagy érettségi című filmben — ö játszotta a lázadó diákfiút, akit a film végén a nácik kivégeznek.

— Legkedvesebb filmen a Caporal Epingle, amelyben a Pátert alakítom. A filmet Jean Renoir rendezte. De filmeztem mír Jean Gabin-nel, Brigitte Bardot-val, Roger Vadinnal és Jean-Paul Belmon- dóval is. A legkedvesebb partnereim — talán mert sokat tanulhatok tőlük — Jean Gabin és Jean-Paul Belmondo. Brigitte Bardot jó barátom (egymás meleltt áll a házunk, St. Tropez-ban s mutatja is). Ha hazamegyek, rövidesen együtt állunk majd a felvevőgép elé.

C

laude Brasseur a fiatal francia színészgenerációhoz tartozik. Érthető tehát a riporter kérdése: mi a véleménye az új hullámról?

— Az új hullámról? — nevet. — Valamelyik szemfüles újságíró képzeletében született, mint a filmművészet új irányzata. Voltaképpen semmi új nincs benne, ugyanis a régi és az új generáció közötti különbség mindig létezett. A fiatalok mindig más úton indulnak, mint apáik, s ez természetes dolog. Felesleges tehát valamiféle különleges mítosszal övezni a mai fiatalok útkeresését. Az élet természetes rendje ez.

jt filmezés mellett a szín- kJ ház tölti ki életét. Odahaza felváltva játszik az Atalier és a Varieté színházakban. Néhány esztendős művészi pályafutása alatt

A fiatalok mindig új úton indulnak ...

azonban mindössze egyszer játszott együtt az apjával.

— Ketten írtuk a darabot. A címe: Az őrangyal dolgozik. Sikerünk volt, végígturnéztuk egész Franciaországot, de bemutattuk több európai fővárosban is. Nagyon szeretem a színházat. Talán jobban is, mint a filmet. Pedig nehezebb, több energiát igényel. De közvetlenebb és forróbb sikert ígér.,

Biztosak vagyunk bennet hogy a huszonhat esztendői Claude Brasseur még sok-sol\ forró sikert arat a jövőben* filmen és színházban egyaránt»

Virág helyett

í O olnap biztosan szép idő ; *-*■ lesz. Kell, hogy az le- i gyen. Százezrek várják, kí- \ vánják. Erzsébetek, Erzsik,

\ Zsókák, Böskék. Lányoki \ menyasszonyok, asszonyok,

! nagymamák és dédnagyma- í mák. És ő is: Zsike.

\ Szebb úgy az ünnep, ha í derűsen süt a nap és sugarai j bearanyozzák a világot. A ; fényben szebb az élet, biza- tkodóbbak az emberek, nyu- \ godtabbak és boldogabbak. í A fény: béke, öröm. A ket- f tő együtt pedig: boldogság, 't Egyetlen szó s mennyi min- f dent jelent. Foszlós kenye- í rét az asztalon, alkotó mun- \ kát, az életnek értelmet adó Í terveket, a vágyak teljesülé- í sét, szerető férjet, gyermekig áldást, meghitt otthont, gyér- J mekek mosolyát megértést, 4 unokák derűs kacagását, í /i,}a talán nagyob szükség g LVJ van erre mint volt ta- g valy, vagy két évvel ezelőtt. 4 Aggasztó hírek járják a vi- g lúgot. Kísért a múlt. A szel- g lemkezek a fegyverek vasát } markolják — ma is hűek egy- g kori ember-lényükhöz ■ — s g mellettük élők állnak. Ret- gtegő élők, akik azonban g nem mindennapi kenyerű- g két féltik, gyermekeik álmát; 4 unokáik jövőjét... valami 4 egészen mást, amit a hétköz- g napi életben egyszerűen csak g úgy hívnak: pénz, profit, 4, hatalom. Kevesen vannak.- 4, szerencsére.

g! És sokan vannak azok, akik

4 tőlük féltik a holnapi ke- 4 nyeret, gyermekeik álmát, a jí már valósággá álmodott ter- 4 veket, az unokák jövőjét, g Közéjük tartoznak az Erzsé- 4, betek, Erzsik, Zsókák, Bös- 4 kék és Zsikék. í Holnap szegfűk és rózsák 4 illata lengi körül őket. Egy \\ kicsit drága ajándék lesz 4, (elnézést az ünneprontó, pró- íj zai gondolatért), de megéri, g mert a tavaszt varázsolja g vissza egy órára, egy napra g a késői őszbe. A virágr- 4 nyitó tavaszt, amely szimbó- g luma egyúttal az emberiség 4, tavaszának is. És szimbölu- 4, ma a vágynak: soha többet g háborút! Hallgassanak el a 'g fegyverek' á világ legtúvolibW 4 és legparányibb pontján is! 4 Az emberiség élni, alkotni '4 akar! Házakat, városokat, a 4, jólét Kánaánját. A csodák- 4. ra képes emberi értelem a g boldogulást szolgálja a jövő- :í ben, a pusztítás helyett.

lyi it is kívánhat az ember. 4, ífl nagyobbat, többet, száz- 4 ezer Erzsébetnek, Erzsid 4. nek, Zsókának, Böskének és 4. Zsikének ezen a napon: élje- "4 nek békében, legyenek nagyon 4 boldogok! — p —