Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

VEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK! VI. ÉVFOLYAM, 370. SZÁM A Z M S Z M P - P E S T M EGY E I B I Z,Q T T S Á G A F S A MEG Y E I T A N Á G S LAPJA ARA 70 FIM.ER 1963. NOVEMBER 18, VASÁRNAP y NÉPÜNK SORSÁT FORMÁLÓ VITA Alig egynegyed esztendő telt el azóta, hogy alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án, nap­világot láttak a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt Vili. kongresszusára, s pontosan három hónapra rá, november 20-án, kezdetét ve­szi az a tanácskozás, amely­nek vitájában egész országunk, népünk sorsa formálódik majd. De ha a kongresszus tanács­kozásai csak most kezdődnek is, maga a vita már az irány­elvek nyilvánosságra kerülésé­nek első napjától folyik, még­hozzá fokozatosan erősbödő ütemben, s, egyre több gyakor­lati eredménnyel. Nem vé­letlenül. A párt Közpon­ti Bizottsága ugyanis ép­pen arra fektette a fő súlyt, hogy az egész ország sorsát formáló vitában egész népünk hallathassa hangját. Ezért von­ták ^ be még a kommunisták körében folyó megbeszélések­be isi a pártonkívülieket. S ezért vették ki részüket a kommunisták az irányelvek alapos megvitatásából nem­csak a taggyűléseken és párt­értekezleteken, de a csopor­tos beszélgetéseken és a nép­front-tanácskozásokon is. Va­lóban, országos eszmecsere folyt hát az MSZMP VIII. kongresszusának irányelveiről. A vita országos jellege azon­ban önmagában még nem so­kat mondana. Ám az, hogy az eszmecsere élénksége az idő múlásával nem hogy lanyhult volna, hanem a kongresszus közeledtével egyre fokozódott, bizonyos értelemben már ér­tékmérője is ennek a vitának. Azt jelzi ugyanis, hogy a ben­ne részt vevők komolyan élni akartak a lehetőségekkel, s a kongresszus megnyitása előtt mindenképpen hangot akartak adni véleményüknek. Ezért volt oly sok jelentkező me­gyénkben is a taggyűléseken s a pártértekezleteken, hogy va­lamennyink azonnali meghall­gatására nem is kerülhetett sor. S ezért mondták el sokan a véleménvüket e tanácskozá­sokon kívül is, vagy vetették papírra észrevételeiket, javas­lataikat, benyújtva- azokat a megválasztott új pártvezetősé­gei: hez. Mi más is lehetne ez, ha nem éppen egyik jelentős értékmérője annak, hogy a javaslattevők nemcsak a for­ma kedvéért emelte;<• szót, ha­nem rendkívül fontosnak tart­ják. hogy mondanivalójuk va­lóban betölthesse a'akító. for­máló, segít j szerevét a kong­resszust előkészítő vitában. S egyben a bizalom jele is. Bi­zalom az iránt, hogy az el­hangzottak nem merülnek fe­ledésbe. sőt, a különböző lép­csőfokokon e’jutnak egészen a kongresszusig, s ők büszkén mondhatták majd el. hosy ha nem is személyesen, de képvi­selőik útián s észrevételeik­kel eevaránt, kivették részü­ket abbé1 a munkából, amely szociahsta fejlődésünk kom­munizmus felé vezető útját egyengeti. S mé«? inkább értékmérője a vitának, h-cg”- elmondhatjuk róla: máris olyan gyakorlati eredményeket hozott, mintha nem is irányelvekről, hanem kötelező erejű határozatokról esett volna szó az elmúlt há­rom hónap során. Akik hoz­zászóltak, nemcsak azt mond­ták el. hogv mi a véleményük és hogv mit javasolnak, de mmdiárt arról is beszámol­tak: ők maguk hogyan is áll- hak ennek, vagv annak rneg- Vntősit«rival Pedig az or­szág más részeiben elhangzó észrevételeken és javaslato­kon kívül mindenekfelett a november 20-án összeülő VIII. kongresszus maga hozhat olyan határozatokat, amelyek módosíthatják az irányelvek­ben foglaltakat. S nyilván hoz is majd ilyeneket. Az országos vita mégis azt mutatja, hogy népünk az irányelvek fő vo­nalát, a tézisekben foglalt legfontosabb megállapításokat és célkitűzéseket máris olyan­nak tekinti, amelyre nyugod­tan építhet, s amelynek a magvalósítására irányuló te­vékenységben kár lenne min­den késedelemért. Népünk ugyanis most már hosszú évek tapasztalataira támasz­kodva bízik abban, hogy az MSZMP egyenesed, kerülők nélkül halad előre, s úgy bir­kózik meg mind a szocializ­mus építése során jelentkező nehézségekkel, mind a még élő helytelen nézetekkel, hogy közben a párt vonala töretlen marad. Dolgozó népünk tehát nyugodt légkörben végezheti alkotó munkáját, vidáman él­heti életét, s hosszú távra is biz­tonságban tervezheti jövőjét. Mert erről a bizalomról és er­ről a biztonságról is beszél e népünk sorsát formáló vita. Az atomháború kitörésének közvetlen veszélyét idézték elő az amerikai imperialisták a iözétrnültben. A baráti, szo­cialista Kuba függetlenségét,s valamennyiünk életben mara­dását veszélyeztették a kalan­dor tervek. S népünk egyértel­műen nyilvánította ki: szoli­dáris Kubával, helyesli azt a támogatást, amelyet a Szov­jetunió, a szocialista tábor, s benne hazánk oly módon nyújt kubai testvéreinknek, hogy egyben elkerüljünk a ter­monukleáris háború szakadé- kának széléről, s megőrizzük a békét. Hruscsov békepolitiká­ja, s pártunknak a háború és béke kérdését illetően a kong­resszusi irányelvekben is le­szögezett helyes álláspontja iránt nyilvánította népünk bizalmát nemcsak a röpgyűlé- seken, de a tézisekről folyó beszélgetéseken, a taggyűlése­ken, s a pártértekezleteken el­hangzott felszólalásokban is. A munkások, parasztok, ér­telmiségiek nemcsak hozzászó­lásaikkal, de elért munka­eredményeikkel is kivették részüket a mát gazdagító, jö­vőt alakító, termékeny vitá­ból. S amikor a VIII. kong­resszus küldöttei, közöttük me­gyénk kommunistái, a Köz­ponti Bizottság beszámolóját, s a határozati javaslatokat vi­tatják majd meg felelősségtel­jes a’aoossáeeal, nyusodtan hivatkozhatnak rá: becsülettel helytálltak a tettek mezején isi Komolyan vették azt a fel­hívást. a me1 vet a Pest megyei vártértekezlet a mesve kom­munistáihoz, a KTSZ-tagok­-z. a. társadalmi szervezetek és mozgalmak aktivistáihoz, minden öntudatos dolgozó em­berhez ekéimen intézett: — ,.folytassan*k erőfeszítéseket a szocialista társadalom fél­évitekéért. a manner nemzet felvirágoztatásáért. Ez a ma­ps mr név boldogulásának enyetlen inaz útja”. A termelési tervek és a vál­lalások teljesítése, a szocialis­ta címért küzdő, s az azt el­nyert brigádok és üzemrészek eredményei, a dolgozó parasz1- sáa helvtállása a rendkívüli időjárási viszonyok között, az értelmiségiek kieme1kedő tet­tei, s a vitában való aktív részvétel effyaránt azt mutat­ja: meevénk dolgozói ezen az úton haladva váltak része­seivé az egész ország sorsát formáié kongresszusi eszme­cserének. A zárszámadás tükrözze a szövetkezet gazdálkodását és vagyoni helyzetét A járási pártbizottságok mezőgazdasági osztályvezetőinek megbeszélése a megyei pártbizottságon Tegnap délelőtt a járási pártbizottságok mezőgazdasá­gi osztályvezetői megbeszé­lést tartottak a megyei párt­bizottságon. A napirenden há­rom fontos feladat megbeszé­lése szerepelt: a zárszámadá­sok előkészítése és a zárszám­adással kapcsolatos felada­tok, az állatállomány áttelel­tet ásének problémája, továb­bá az őszi mezőgazdasági munka, különös tekintettel a mélyszántás helyzetére. A megbeszélésen elhangzott beszámolóból kitűnt, ho:^ a megye jó néhány termelőszö­vetkezetében a jövedelem elő­reláthatóan csökken a terve­zetthez képest. A csökkenés elsődleges oka az idei rendkí­vüli időjárás. A késői kitava­szodást májusban erős fagyok követték, majd a nyár elején régen tapasztalt homokverés okozott hatalmas károkat, ké­sőbb pedig a tavalyinál is sú­lyosabb aszály csökkentette a termésátlagokat. A termelőszövetkezeti ta­gok többsége a nagy ne­hézségek ellenére is szor­galmasan dolgozott, és ennek köszönhető, hogy a körülményekhez képest kö­zepes termést sikerült betaka­rítani. A tagok munkája azon­ban nem ellensúlyozta teljesen az időjárás, továbbá a veze­tés hibáiból és szervezetlen­ségéből adódó terméskiesést. El kell ismerni ugyan az idő­járás okozta károkat, a meg­beszélés részvevői ugyanak­kor arra is rámutattak, hogy korántsem használták ki a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket. Több termelő- szövetkezetben az alapvető agrotechnikai eljárásokat sem használták fel a termelés nö­velése érdekében. A kukorica például 34 százalékban olyan területre került, amelyet ta­vasszal sekélyen szántottak fel. Az ilyen területeken az aszály többszörös kárt okozott. Csupán a kukoricánál mintegy 14 millió forintra tehető az őszi mélyszántás elmulasztá­sából eredő kár. Alapvető kö­vetelmény az idejében való vetés is. Tavaly ősszel az őszi búza 51 százaléka az optimá­lisnál későbbi időben került elvetésre. Az ebből eredő ter­méskiesés is csaknem húsz­millió forint. De lehetne pél­dákat sorolni az állattenyész­tésből vagv a gazdálkodás más ágazataiból. Annak ellenére, hogy egyes termelőszövetkezetekben az előbbi okok miatt csökken az egy munkaegységre jutó jö­vedelem, a megyei párt-vég­rehajtóbizottságnak az az ál­láspontja: szakítani kell azzal a gyakorlattal, amely a ko­rábbi esztendőkben meghono­sodott, hogy a jövő évi gaz­dálkodás terhére -.szépítgessák a mérleget. A mérlegnek az idén tük­röznie kell a szövetkezet gazdálkodását és vagyoni helyzetét. Ehhez nyújtsanak a pártbi­zottságok és a pártszervezetek segítséget. A megbeszélésen több hasznos javaslat hang­zott el. amelyek alkalmazá­sával a pártbizottságok és a párt-tervezetek elérhetik ezt a célt. Az állatállomány áttelelte- tése is nagyobb gondot okoz az idén, mint a korábbi esz­tendőkben. A felmérés alap­ján 150 vagon abrak takar­mány és 5000 vagon szálasta- karmány hiányzik a szövetke­zeti gazdaságokban. E nagy­mérvű takarmányhiány azt a feladatot állítja a gazdasági vezetők és a kommunisták elé, hogy tervszerűen és takaréko­san kell gazdálkodni a takar­mánnyal. A takarmánybázis növelé­se érdekében fel kell ku­tatni a gazdaságokban ta­lálható melléktermékeket, cukorrépafej, takarmányszal- ma. borsószalma, törek, poly- va síb. Nagyobb gondot kell fordítani a takarmány előké­szítésére. Szecskázni és darál­ni kell a szálas- és szemesta­karmányokat és pácolással kell elősegíteni, hogy azok minél jobban értékesüli enek. Vizsgálják felül a termelő­szövetkezetekben a szálas- és szemestakarmányok tárolását, hogy az ebből eredő veszteség minél kevesebb legyen. A földművelésügyi miniszter rendelete alapján a megyé­ben is megalakul a takar­mánygazdálkodási bizottság, a járásokban pedig a takar­mánygazdálkodási munkacso­portok. A téli átteleltetéshez nagy segítséget nyújtanak e bizottságok, de a legnagyobb gond mégis a helyi vezetőkre hárul. Amint a megbeszélésen ezt megfogalmazták; úgy kell gondoskodni az átteleltetés- 'ről. hagy ne csökkenjen — vagy csak igen kis mértékben — a tej-, tojás- és hústerme­lés. Az őszi mezőgazdasági mun­kák, a betakarítás és a vetés az idén gyors ütemben folyt a szövetkezeti gazdaságokban. Ennek eredménye — amit ed­dig még soha nem sikerült el­érni —, hogy október végére csaknem az egész vetésterületen földbe került a mag. A mélyszántás azonban ko­rántsem halad olyan ütemben, mint a betakarítás és a vetés. Az utóbbi két hétben akkora területet szántottak fel a ter­melőszövetkezetek és gépállo­mások traktorai, mint ameny- nyi egy heti kapacitásuk. Amint a mezőgazdasági osz­tályvezetők megállapították, azért tört meg a munka len­dülete, mert a vezetőkön eluralkodott a megelégedettség érzése és több helyről szereztek olyan tapasztalatokat: maguk a traktorosok sem igyekeznek a munkával, mondván: „ha az ősszel felszántjuk a területet, nem marad munka tavaszra1’. Ez ellen a káros szemlélet el­len a pártszervezeteknek fel kell venniük a küzdelmet. Vi­lágosítsák föl a traktorosokat, nem kell félniök a tavaszi „tétlenségtől“. Rengeteg mun­kát ad majd számukra a mint­egy 180 000 hold őszi gabona­féle ápolása, fejtrágyázása, továbbá az őszi mélyszántások kultivátorozása, valamint az ugyancsak 180 000 hold tavaszi vetés. Nekik is ugyanaz az érdekük, mint a termelőszö­vetkezeteknek: az őszi mély­szántással teremtsék meg a jövő évi jó termés feltételeit. (m. s.) Dobi István távirata II. Hasszán marokkói királyhoz Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Marokkó nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte II. Hasz- szán királyt. (MTI) Mikojan megbeszélése Guevarával A. 1. Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese, pénteken felkereste Ernesto Guevarát, a Kubai Egyesített Forradalmi Szervezetek országos vezetősé­gének tagját, Kuba iparügyi miniszterét. Mikojan és kíséretének tag­jai megvitatták Guevarával a Kubának nyújtandó szovjet gazdasági és műszaki segítség konkrét kérdéseit. TOGLIATTI GYENGÉLKEDIK Az Olasz Kommunista Párt sajtóirodája közölte, hogy Palmiro Togliatti gyengélke­dik, s ezért egy hétig ágyban kell maradnia. A párt főtitká­ra mielőbbi gyógyulási kívánó táviratok egész sorát kapta. Angliában fogták a Mars-rakéta rádiójelzéseit Az angliai Jodrell Bank csillagvizsgáló intézet pénte­ken felfogta a szovjet Mars­rakéta rádiójelzéseit. A szov­jet űrhajó jelenleg körülbelül 4 800 000 kilométernyire van a Földtől. Adenauer visszaérkezett Bonnba Adenauer nyugatnémet kan­cellár befejezte az Egyesült Államokban tett látogatását és pénteken késő este vissza­érkezett Bonnba. Adenauer „messzemenő egyetértést“ hangoztat, a nyugatnémet kommentárok azonban kételkednek ebben Adenauer kancellár, vissza­érkezve Bonnba, washingto­ni látogatásáról, a repülőté­ren azt hangoztatta, hogy amerikai útja nagyon je­lentőségteljes volt, és meg­állapíthatta, hogy messze­menő egyetértés mutatkozik Jó szervezés - biztos siker — Vöröskereszt megyei tit­kársága? Németh Vera titkár­ral beszélünk? Érdeklődünk, hogy sikerült az önkéntes vér­adás Szentendrén? — Nagyszerűen! A Vöröske­reszt szentendrei járási veze­tősége jó munkát végzett. Aránylag rövid idő alatt moz­gósította a város lakosságát. Az üzemei közül a kocsigyár, a cementgyár, a papírgyár, a kéziszerszámgyár és a töltőtoll­üzem dolgozói jelentkeztek. Ezenkívül Pócsmegyerről. Szi­getmonostorról és Leányfalu­ról jöttek szép számmal. — Összesen hányán adtak vért? — A kiszállásos, térítésmen­tes önkéntes véradás csütörtök reggel kezdődött és egész na­pon át tartott a gimnázium épületében, ahol az Országos Vérellátó Szolgálat apparátu­sa bonyolította le a vérvételt. Az előzetes orvosi vizsgálaton 442 személy vett részt, ebből 354-et találtak alkalmasnak. Véradó ugyanis csak a min­den szempontból teljesen egészséges, 18—60 év közötti ember lehet. — S mennyi vért gyűjtöttek be? — Összesen 104 és fé] litert. A jövőben ennyivel több élet­mentő vér ál] a rászoru1 tat- rendelkezésére. (k. m.) az Egyesült Államok és az NSZK kormányának felfo­gása között. A kancellár repülőtéri nyi­latkozatával szemben, több nyugatnémet lap washing­toni jelentése viszont azt hangsúlyozza, hogy az Adenauer által han­goztatott egyetértés ko­rántsem olyan tökéle­tes, mint ahogy azt a kancellár — nyilván a Bonnban kirobbant bel­politikai válságra való tekintettel — feltüntetni szeretné. így a Die Welt vezércikk­ben utal arra, hogy Kennedy és Adenauer felfogása a nem­zetközi helyzetet illetően, to­vábbra is „különböző vágá­nyokon’‘ halad. A kommentárok szerint Kennedy úgy véli, hogy a kubai válság végleges rende­zése fordulópontot jelenthet a Kelet és a Nyugat viszo­nyában. Adenauer viszont koránt­sem óhajt olyan fordula­tot, amely változást idézne elő a nyugati po­litikában, (Folytatás a 9. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents