Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-15 / 267. szám

Assfaito&ús helyeit ftifsiiroiiíi Jó szakmunkásokkal, meg­felelő gépekkel, gondos szer­vezéssel és az anyag időbeni biztosításával igazán nem nagy dolog manapság néhány kilométer aszfaltutat megépí­teni. Feltehetően ezeknek az előfeltételeknek a reményé­ben kötötte meg a városi ta­nács az aszfaltjárda-építési programot, illetve szerződést a Pest megyei Kőbánya és Út­építő Vállalattal. Még a nyá­ron történt, hogy egyik haj­nalra füstokádó gépek lepték meg a Szabadság teret, a park füvesített részére fel­építettek egy picinyke, mun­kásszállásnak becézett helyi­séget. Talicskázó emberek összehordták a feldolgozásra kerülő aszfaltot és néhány napig kielégítően pöfögtek a gépek. Izzadó arcú munkások hord­ták a több száz fokos olvasz­tott aszfaltot. Az ember meg­elégedéssel állapíthatta meg: végre itt egy vállalat, ame­lyik gyorsan, megbízhatóan, frissen dolgozik. Egyes hitetlenkedők ugyan csóválták a fejüket és azt mondogatták egymásnak: a sietség soha sem volt jó. Lesz ez még máshogy is. Egyik nap azután eltűntek a gépek és kettesével már nem is lehetett azokat viszontlát­ni. Elmúlt a nyár, leperegtek az ősz hosszú napjai és las­san az Erzsébet napi hóesés­re készülődnek a fellegek, az aszfaltozó gépek még­sem dolgoznak. Legalábbis a Szabadság té­ren nem. A városi tanács műszaki osztályán néhány merész em­ber azt állítja, hogy félnivaló nincs, hiszen a szerződést a kivitelező vállalat aláírta. Ha az idehozott gép elromlott, bérelnek helyette másikat. Jól értesült műszaki körök azt is tudni vélik, hogy az év vé­géig még elég sok munkanap áll rendelkezésre és az asz­faltozó vállalat a szerződéssel vállalt kötelezettségét teljesít­hetné is, ha akarná. Igen ám, így lehetne, ha az olyan egyszerűen menne. A valóságban sokkal komplikál­tabb a dolog. Ugyanis a fele­lős irányító keresése közben megtudtuk, hogy a Pest me­gyei Kőbánya és Útépítő Vál­lalat az aszfaltozást alvállal­kozásban kiadta a budapesti Betonútépítő Vállalatnak. A Betonútépítő Vállalat hatal­mas vállalat és neki ilyen ap­róság, mint a ceglédi járdák aszfaltozása meg sem kottyan. Ha itt elkészülnek a járdák, annak örülnek a ceglédiek, de ha nem készülnek el, ez nem érinti különösebben a Beton- útépítő Vállalatot, mert a sok százmillió forintos tervé­ben ez a kis munka még csak egy százaléknyit sem nyom. A gondatlanságon kívül mi lehet hát az igazi akadály? A kérdés egyszerű, választ viszont senki sem ad rá. A megyei tanács építési osztá­lyának illetékes előadója sze­rint a szerződés törvény, azt a fővállalkozónak mara­déktalanul teljesítenie kell. A fővállalkozó véleménye sze­rint, ha az alvállakozó nem készíti el a járdákat, akkor kötbért fog érvényesíteni vele szemben. Az alvállalkozó képviseletében nem nyilatko­zott senki, mert Cegléden nincs felelősségteljes nyilat­kozat tételére jogosult megbí­zottja. Lehet tehát, hogy lesz járda, de az is lehet, hogy nem lesz. Ha nem lesz járda, akkor lesz kötbér. És ha lesz kötbér, akkor lesz sok szitok és átok. Ezek elsősorban a városi tanácsra hullanak, mert ki is lenne a felelős a kivitelezés lassúságáért, mint a tanács. Nem lehetne mindezt vala­hogy egyszerűbben csinálni? Úgy, hogy a Betonútépítő Vállalat értse meg a város lakos­ságának a gondját, ne a forint összeget nézze, ha­nem azt a mérhetetlen sarat — amitől a járda- aszfaltozással az érintett városrészek lakosságát megkímélné. Hisszük, hogy a józan ész megérteti a város helyzetét és segítségünkre siet. Minél ha­marább, annál jobb! — D — Veszélyben a szegély Nagyon okos és józan do­log volt, hogy a Kossuth Fe­renc utcában, a Pesti út és a Gubody utca közötti ré­szen kőszegélyt építettek a csemői vasút vágánya mel­lett. Sok balesetnek veheti elejét az intézkedés, hiszen ezen a részen, különösen he­tipiacok alkalmával, igen jelentős a kocsi-, gépjármű- és kerékpárforgalom. Dicséret az elgondolásért, elismerés a megvalósításért, de egy fogadatlan kérdést nem mulaszthatunk el. Vajon a mesterek a sze­gély építésénél milyen anya­got használtak az egyes kő­tömbök összekötésére? Ce­mentet bizonyosan nem, hi­szen néhány nappal a szegély megépítése után a köveik már jobbra-balra dőltek. Ha sürgősen meg nem igazítják, néhány hét múlva híre-ham- va sem lesz a szegélynek. Gyorsabb rakodás - több kereset — A szertár Augusztus 20 elnevezésű szocialista brigád­jának kilenc tagja vállalta az érkező szénszállítmányok ki­rakási idejének három száza­lékos csökkentését — mondja Bakk Miklós szertárfőnök. Ebből a szűkszavú adatból lapunk olvasói inkább sejtik, mint értik a felajánlás mére­teit. Helyes tehát egy kicsit belemenni a részletekbe. Bakk elvtárs belelapoz fel­jegyzéseibe és a következőket mondja: — A brigád tagjai július, augusztus és szeptember hó­napokban 477 munkaórát ta­karítottak meg, ami forintösz- szegben 3100 forintot jelent. A munka frissebben ment, a népgazdaságnak haszna volta rövidebb kocsiállás liövetkez- tíhpn inZ nnrt n. hriaád ki­nyersanyagok, amiket a fűtő­ház nem tud felhasználni. Ha­marosan megszületett a fel­ajánlás. A dolgozók felkutat­ták ezeket az elfekvő készle­teket, gondosan osztályozták és csomagolták azokat és ha­marosan elszállítják az értéke­sítő helyre. Kereken kilenc- ezer-kilencszáz forint értékű elfekvő anyagról van szó. Bakk elvtárs készségesen válaszol, amikor a szertár né­hány kiváló dolgozójának ne­vét tudakoljuk: — Fodor Mihály brigádveze­tő, P.omhányi Gyula és Szabó László igen kimagasló ered­ményeket értek el a rakodás­ban. Az elfekvő anyagok ér­tékesítése körül különleges szorgalmat tanúsítottak Len­kei fi Mihályné, Bujdki Ferenc és Gvura István. A faipari ktsz újabb három faluból elfogad megrendeléseket A ceglédi Faipari ktsz az évek során nagyméretű üzem­mé fejlődött, ahol a nagyipari termelést pompásan összehan­golják a lakosság szolgáltató igényeinek kielégítésével. Ta­lán éppen ugyanabban a mű­helyben készülnek a nagyke­reskedelem részére a külön­böző bútorok, ahol ügyes mes­terek elvégzik a lakosság bú­torjavításait. Megkérdeztük Patyi Árpád főkönyvelőt vajon van-e még lehetőség arra, hogy az üzem fejlődjön. — A kérdés a legidőszerűbb — mondotta a ktsz főkönyve­lője. — Most folyik ugyanis a szervezés három községben, Törteién, Nyársapáton és Cse- mőben. Mindhárom helyen az igények kielégítése elsősorban miránk, a kisipari szövetke­zetre vár. Nem állítunk fel egyik helyen sem részleget, de a helybeli földművesszövetke­zetek közreműködésével át­vesszük a megrendeléseket. — Mindenféle festett, fénye­zett és kárpitozott bútor ké­szítését, javítását vállaljuk. A munkák végzéséhez a jelen­legi létszám bőségesen ele­gendő, de ígéretet kaptunk felettes hatóságainktól, hogy ha a szükség úgy kívánja, mód nyílik a kapacitás bőví­tésére is. Nemrég még az Albertirsai Földművesszövetkezet 21. számú Italboltja falusi kocs­ma volt. Azóta korszerű fa­latozóvá alakították át az Alibertirsai Fmsz dolgozói. Az egység szép, tiszta, a legkorszerűbb igényeket is ki­elégíti. Állandóan lehet ott hideg és meleg ételeket kap­ni. Azóta a vendégeli is szí­vesen felkeresik, nem ritka az olyan vendég, aki ott fo­gyasztja el vacsoráját. A for­galom, különösen az étel­forgalom, állandóan emelke­dik. Ugyancsak nemrég kor­lenc tagja is, akik teljesít­ményben dolgoznak. Miután munkájukat elvégezték, más munkákra mehettek át. Vagy­is a háromezeregyszáz forin­tot saját maguknak takarítot­ták meg, mert munkabérük ennyivel növekedett. — Dolgozóinknak hónapok­kal ezelőtt feltűnt, hogy a szertár területén szép szám­mal találhatók elfekvő kész­letek. Olyan alkatrészek, anyagok, külföldről érkezett szerűsítették. tették ottho­nossá az Albertirsai Fmsz központi irodáját. Még a munka is jobban megy a szépen kifestett, korszerű irodában. A szövetkezet to­vább akarja folytatni az iroda fejlesztését és rövidesen klub­szobát építenek a dolgozóik ré­szére. A ceglédi FÜSZÉRT édes­ségraktárában nagyon könnyű lenne eltévedni. Ha Kelemen Ernő raktáros jóakaratúan nem kalauzolna, bizonyosan el is tévedtem volna. — Több mint 600 mázsa az édességraktár befogadóképes­sége — mondja séta közben a raktáros. — Ezt a hatalmas raktárt egy évben általában tizenkétszer töltjük fel, az áruk folyamatos érkezésétől függően. — Különösen nagy a mozgás az édességraktárban az ünne­peket megelőző hetekben: mi­kulás, karácsony és húsvét előtt. A munka nehezén már túl vagyunk, mert az áruk több mint 00 szá­zalékát kiszállítottuk a boltokba. Az ország 12 legnagyobb édes- ségápari vállalata megszám­lálhatatlan mennyiségben ont­EGY RÓKÁRÓL KÉT BŐRT lehúzni a közmondás sze­rint nemigen lehet. Jelké­pesen mégis ez történik a Rá­kóczi úti fodrász ktsz női részlegében, ahol szombaton délután a manikűrös Annus- ka végezte a fejmosásokat is. Mindez nem volna problé­ma, ha éppen nem szombat lenne. A dolog érdekessége, hogy a hét többi napján ez nincs így, csak éppen szom­baton, amikor köztudomá­súan legnagyobb a forgalom. Indok: a fejmosónőként al­kalmazott dolgozó a cifra­kerti nők haját szépíti szom­batonként. Ez helyes, de semmi esetre sem a belső vendégek rová­sára kell ezt a problémát meg­oldani. Szombat délután ugyanis, ha Annuska Aio- sást végez, nem tudja elvál­lalni a manikűrt, ha mani­kűröz, nincs, aki mosson. ja az árut. Mikulás előtt 30— 40 ezer télapó csokoládéfigu­rát és mintegy 20 ezer külön­leges nagyságú és minőségű csizmát küldtünk a boltokba. Hatvan mázsa piros sztaniolba csomagolt minőségi szaloncuk­rot vásároltunk és több mint száz mázsa kü­lönböző csokoládé- és na- gátáru érkezett, az igények kielégítésére. — Van meglepetésünk is. Két gyártól kaptunk nagymé­retű, 33 dekás télapó-figurát, amelyeket 45 forintos árban árusítanak az egységek. Szil­veszterre vásároltunk 49 fo­rint 50 filléres óriás pezsgős­palackokat tiszta csokoládéból luxus szalon csomagolásban Az áru azonban olyan ked­velt és olyan népszerű, hogy már a télapó-ünnepre elfogy az utolsó darabig. Változatlanul az első helyen Kedden egész napos értekezletet tartottak Heves, Komá­rom, Nógrád és Pest megye Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalatainak vezetői. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat meghívására Cegléden tartották a hat vál­lalat harmadik negyedévi versenyértékelését, amelyen meg­jelentek Komor Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak vezetője, a FÜSZÉRT központ kiküldötte és a versenyben résztvevő hat vállalat igazgatói, áruforgalmi osztály vezetői, szb-titkárai és versenyfelelősei. Fekete Lajos, ceglédi vállalat közgazdasági bizottságának elnöke a beérkezett jelentések alapján értékelte és ismertette a münkaverseny állását. A harmadik negyedév eredményei apján az első helyet a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat, a második helyet a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a harmadik helyezést a ceglédi vállalat érte el. Megjegyzendő, hogy az első félév ki­magasló eredményei alapján éves szinten a Cegléd és Kör­ívéire Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat változatlanul és fölényesen tartja az első helyet. Az éves verseny első helyezett vállalatának egy dolgozó­ja tíznapos tanulmányútra megy az NDK-ba. Korszerű egység — otthonos iroda A télapók és csokoládécsizmák birodalma Kapkodás nélkül, gyorsan, pontosan Megszokott kép az üzletekben, áruházakban a csomagoló előtt sorba álló vásárlók tömege. Akad közöttük türelmetlen is, aki ingerülten nyújtogatja a blokkot a csomagolónö felé s nem tudja megérteni, miért nem kapja meg pillanatok alatt a kifizetett árut. Hát azért, kedves vásárlók, mert itt nem lehet ■kapkodni. A csomagoló dolgozójának meg kell nézni a blokkot, kiválasztani az árut és megfelelően becsomagolva átnyújtani. Ha összecseréli, ha fizetetten blokkra adja ki az árut, ő fizet. Akik a csomagoló előtt türelmetlenkednek, nem tudják, hogy mennyi figyelem, gondosság kell az áru kiadásához. Az aláb­biakban az fmsz áruház két csomagolónőjét mutatjuk be. W Fábri Ti vadamé több mint 10 éve dolgozik az fmsz-nél, az ■áruház megalakulása óta pe­dig itt áll a vásárlók rendel- ikezésére. Kiváló munkája el- ■ ismeréséül már többször része­sült jutalomban és dicséret­ében. A legforgalmasabb osz- ítály, a kötött- és divatáru, va­lamint az illatszerosztály árui­nak kiadását és csomagolását végzi. Naponta átlag 2000 cso­mag és blokk megy keresztül a kezén. Vajon mi lenne, ha kapkodna? amm Nincs kevesebb munkája Vörös Andrásnénak sem a cipő­osztályon. A csomagolás és árukiadás mellett még a pénz­tárosi teendőket is ellátja. Naponta átlag 20 ezer forintot kezei, ami kb. 3—400 csomag gondos kiadását jelenti. Szorgalmas, pontos munkája nagymértékben hozzájárul az osztály zavartalan forgalmához (Foto. szöveg: Opauszky) — November 15-én, délután 2 órakor az Abonyi Községi Tanács tanácsülést tart, amelynek tárgya a termelő­í szövetkezeti mozgalom hely­zete és az ifjúsági állandó bi­zottság beszámoltatása. — A Cegléd és Környéke Náipbolt Vállalat ezen a héten nagydob mennyiségű geszte­nyeszállítmányt vár, s a jövő hét elején a boltok megkez­dik a gesztenye árusítását. — Az Abonyi Földműves- szövetkezet méhész-szakcso­portja december 3-tól 8—12 előadásból álló méhésztanfo- lyamot szervez. A rendezőség kéri a méhész tagtársak idő­ben való jelentkezését. — A város termelőszövetke­zetei közül paprikából a Vörös Csillag Termelőszövetkezet 120 mázsát, a Táncsics Termelő- szövetkezet 70 mázsát a többi termelőszövetkezet pedig 50— 60 mázsa között termelt. — Ebben az évben a ceglédi termelőszövetkezetek dinnye­termelése igen változó volt. Legkiemelkedőbb eredményt a Lenin Tsz ért el, 200 mázsá­val. utána a Vörös Csillag Tsz következik 140—150 mázsával. Mindkét termelőszövetkezet termésének jelentős része ex­portra került. SPORT — Érdekes ajándékot kapott a ceglédi Széchenyi téri isko­la biológiai szertára. A ceglé­di Húsipari Vállalat vágóhíd- ján kényszervágásra került üsző kétfejű borjút hozott vol­na a világra. A Húsipari Vál­lalat állatorvosa formaiinba preparálva adta át az iskolá­nak a ritka különlegességet. r— A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya november 15- től március 15-ig terjedő idő­szakban 36 ezüstkalászos tan­folyamot szervez. — A Mezőgazdasági Felszs­Sikerüit a visszavágás Szeptemberben Cegléden vendégszerepeitek a Moson­magyaróvári Vasas tornászai, az elmúlt vasárnap a ceglé­diek látogattak el a dunántú­li városba. A lányok ezúttal is valamennyi számban dia­dalmaskodtak. A meglepetést a fiúk szolgáltatták. Míg szep­temberben a mágyaróváriak biztosan győztek az összetett­ben, most a ceglédieket mini­mális pontkülönbség válasz­totta el dunántúli ellenfeleik­reléseket Gyártó Ktsz eddig már 60 piaci elárusító-asztalt készített, amelyet már el is helyeztek a piactéren. Hátra van még 70 asztal legyártása, amelyet még ez év végéig ké­szítenek el. — Veres Ferenc, Cegléd, Bem utca 1. szám alatti lakos verekedést kezdeményezett, ezért kétszáz forint pénzbír­sággal büntette a rendőrség szabálysértési hatósága. — Beszámoltunk arról a tarthatatlan helyzetről amely a Nagykőrösi út 6. szám alatti óvoda udvarán nyugtalanította az óvoda vezetőit. Az óvodá­nak közös udvara van a Járási Építőipari Ktsz bádogosmű- helyével. Az apróságok köny- nyen hozzáférhetnek a sósa­vas üvegekhez. A ktsz vezető­sége ma értesített bennünket, hogy két napon belül elkészül az udvart két részre választó vaskerítés. tői. Egyéniben Ivicz Izabella ez­úttal is a dobogó legmaga­sabb fokára került, s bebizo­nyította, hogy rá mindig le­het számítani. Gyárik Gyön­gyi és Lakatos Judit pedig ör­vendetesen feljött, fegyelme­zett gyakorlatukkal mindket­ten sok értékes pontot szerez­tek. Az utánpótlásról most is csak a legjobbakat tudjuk mondani. Kratochvoill E. 1. és Domozi G. 3. helyezése szép eredmény. A férfiak közül Arany L. és Csiszár O. gya­korlata emelkedett ki. vala­mennyi szeren jól megálltak a helyüket. De nincs megállás! Űjabb és újabb erőpróbák jönnek. Va­sárnap 9 órakor Cegléden Pest megye ifjúsági férfi és női csapatbajnoksága. 25-én ugyancsak Cegléden Pest me­gye—Bács-Kiskun mesve kö­zötti válogatott viadal lesz. Fehérvári János

Next

/
Thumbnails
Contents