Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-15 / 267. szám

1982. NOVEMBER 13, CSÜTÖRTÖK rZATT Mtc\rt yí»4cp 3 — Itt a pártértekezlet előtt kijelentem, hogy továbbra is a termelőszövetkezetben szeretnék dolgozni. Nem megyek visz- sza régi munkahelyemre. Jó volt a pártbizottságon is. de va­lahogy odanőttem már a termelőszövetkezethez. ' A budai járási pártértekezleten Kovács Lajos, a nagyko­vácsi termelőszövetkezet elnöke ezekkel a szavakkal zárta hozzászólását. Ahogy lelépett az emelvényről a küldöttek megtapsoltak. S még a szünetben is sokan ismételgették: va­lóban milyen messziről indult ez a szövetkezet és hová fej­lődött?! Szerkesztőségünk a napokban megkérte Kovács Lajos tsz- elnököt: írja le a nagykovácsi Vörös Hajnal Termelőszövet­kezet megszilárdulásának történetét. Az indulás nehéz volt Munkánkat azzal kezdtük, hogy mind a gazdasági, mind a politikai vezetést megerősí­tettük. Első ténykedésünket az vezette, hogy tudtuk: a tsz átszervezésével egyidőben nem változik meg a tagság gondol­kodása. Mérhetetlen türelem­mel, a szövetkezet, a munka iránti nagy-nagy szeretettél érhetünk el eredményt. So­kat segített a megyei és a já­rási pártbizottság sok-sok ha­tározata, különösen a jövede­lemelosztásra vonatkozó út­mutatás, amely az anyagi ér­dekeltséget tartotta szem előtt. De nézzük a tényeket. Az 1960-as őszi betakarítás termelőszövetkezetünk életé­ben emlékezetes marad. Szep­temberben és októberben még a gabonát kinn találtuk a ha­tárban: keresztekben. Október végén csépeltünk. December­ben sárban és fagyban szed­tük a burgonyát a cukorrépát A tagságnak alig 20—25 szá­zaléka. dolgozott. Sokan az italboltból kísérték figyelem­mel az óriási erőfeszítést. Vé­gül is a betakarítást több, mint két heti munkával egy század katonaság, majd ptszáz diák végezte el. A vezetőség és néhány tsz- tag — ezek közül is többségé­ben nők — nem vesztette el a reményt. Tudtuk: nem telik el sok idő és a távolmaradók is közénk jönnek. Sikerült már az első esztendőben is el­érni, hogy hét-nyolc forint helyett 23 forintot osszanak munkaegységenként. Az első siketek A következő évben szigo­rúan betartottuk a járási párt- bizottság határozatát a terü­let felosztásáról. A tagság ön­ként vállalta a felosztott föld művelését, s a vezetőség pe­dig ígéretéhez híven alkal­mazta az eredményességi munkaegységet és premizálást. Mindemellett pénzelőleget is biztosítottunk. Az év ele­jén szerényebben 18 forintot, a nagy munkák idején 22 fo­rintot. így jutottak jelentős pré­miumhoz , a káposztatermelők, akik személyenként több, mint hétezer forintot kaptak. Meg is érdemelték, mert hat hol­don a tervezett 700 mázsás termés helyett 1200 mázsát teljesilette\k. Hasonlóan jutal­maztuk a kukoricát művelő tagokat is. Megtanultuk, hogy az anya­gi érdekeltség alkalmazása fontos a munkafegyelem meg­szilárdításában. Mind ritkáb­ban fordul elő. hogy anyagi veszteséggel büntessünk rend­bontókat. Előfordult például: ha valaki nem művelte a föld­jét többszöri felszólításra sem, kiadtuk a legmagasabb napszámbérrel másnak meg­művelni. Így értük meg, hogy 1961-ben külső segítséget nem alkalmaztunk még a betaka­rításkor sem. .Érdekes volt, hogy a tagság bizalma fokról fokra növeke­dett, pedig nem tudtuk kifi­zetni a tervezett munkaegység összegét. 44 forint helyett har­minchatot osztottunk. Igaz, lett volna miből osztani, de inkább úgy határoztunk, hogy meg­alapozzuk a következő eszten­dőt. Az 1961-es zárszámadó közgyűlésen erről is határoz­tunk, és még valami újról. Készpénzben fizetünk Nagykovácsit csak néhány kilométer választja el a fővá­rostól. Kék autóbusz segíti a közlekedést is. A dolgozókat sokszor foglalkoztatta a gon­dolat: jó lenne kész,pénzben megkapni a jövedelmet. A tag­ság nagy része a közértben vásárolja a kenyeret, hozzáve­tőleges számítással a község­ben évente 30 vagon kenyér fogy el. így feleslegessé válik a terményrészesedés, jobb a készpénzfizetés. Tudtuk, hogy annak a tsz- nek, amely erre a fejlett jö- vedelmezésre tér rá, annak rendelkezni kell bizonyos kész- pénztartalékkal. A tsz meg­alapozottsága azonban nem­csak készpénzben fontos, ha­nem hízó állatokban és más befektetésekben is. Erre mi felkészültünk és ezért hosszas vita után a felsőbb szervek is engedélyezték „újításunk” be­vezetését. „ Milyen intézkedéseket tet­tünk? Szerződést kötöttünk a tagsággal: megállapítottuk mindenki hatáskörét, tervét, s az azokért járó munkadíjat. Azóta havonta kétszer fize­tünk. Ezenkívül tartalékolunk célprémiumra, s év végi kifize­tésre is. amit mint nyereség- részesedést fizetünk ki. Mind a növénytermesztésnél, mind az állattenyésztésnél, a több­lettermelés 27—30 százalékát osztjuk fel prémiumként. Tagjaink javaslatára beve­zettük a ledolgozott munkahó­nap után járó fizetett szabad­napot, majd elhatároztuk: ha valaki igazolatlan hiányzás nélkül három hónapig jól dol­gozott, közbejött betegség ese­tén megkapja háromhavi ke­resetének ötven százalékát. Ez évben még nem valósít­hattuk meg, de jövőre már ter­vezzük, hogy a tsz-nyugdijasok részére rendszeresen havi 200—300 forintos nyugdíjki­egészítést biztosítunk. Talán az eddigiekből is ért­hető, miért változott a kedvet­lenség szorgalommá, a tespe- dést miért váltotta fel lázas munka? Miért érhettük el, hogy segítség nélkül végezhet­tük el valamennyi tennivalón­kat? A rendkívül aszályos esz­tendő utón is miért teljesíthet­tük túl gabonatermelési ter­vünket ötvén százalékkal? Miért istállótrágyázhattuk szántóföldiünk negyedrészét? A számok beszélnek Áruértékesítésünk 19 60-tól napjainkig 230 százalékkal növekedett. Amíg 1960-ban 1400 forint jutott egy ka­taszteri hold szántóra, addig 1962-ben már 3200 forint. A tiszta vagyon 270 százalékos növekedést mutat az 1960-as esztendőhöz arányítva. Amíg egy termelőszövetkezeti tag 1960-ban 23 forintot kapott munkaegységenként, ebben az esztendőben a munkaegység értéke ' 40—45 forintra szö­kött fel. (Ha munkaegység­ben számolnánk.) Természetesen a magasabb színvonalú gazdálkodás a ve­zetők irányító munkájának javítását is igényelte. Nagy gondot fordítottunk a tsz számviteli és ügyviteli tevé­kenységének megjavítására. Ebben az esztendőben beve­zettük az önköltség-számí­tást. Munkaterv szerint- vé­gezzük feladatunkat. Előre meghatároztuk vezetőségi ülé­seink és közgyűléseink na­pirendjét, amelyeken a leg­fontosabb tennivalókról vi­tatkozunk. A határozott vezetés, a kü­lönböző rendszabályok beve­zetése mellett azonban szük­ség van a mindennapi fel- világosító munkára is. Ép­pen ezért pártszervezetünk is egész tevékenységével igyekszik a tsz gazdasági megszilárdítását segíteni a tagság gondolkodását for­málni. ' Lehetőség szerint a vezetőségi üléseket és a köz­gyűléseket megelőzi a kom­munisták tanácskozása. Mér­hetetlenül sokat jelentett eddiig is a kommunisták egy­séges helytállása, állásfog­lalása. szorgalma . és fegyel­mezett magatartása. Mind a gazdasági, mind a pártvezetőség nagyon vi­gyáz arra, hogy mindenki a maga feladatát végezze és az elnök ne intézkedjen az adott terület felelősét meg­kerülve, senki ne nyúljon át a másik hatáskörébe. Ugyanakkor minden jelen­tős ügyben megkérdezzük a tagság véleményét és gyű­léseinken megszavaztatjuk a határozatokat. Bátran tehet­jük, mert tagságunk nagy része jól látja a tsz érde­két és minden erejével azt szolgálja. Nem vagyunk egyedül Tudjuk, eddigi szerény eredményeinket a felsőbb szervek támogatása nélkül nem érhettük volna el. Mind a pártbizottságok, mind a ta­nácsok sok segítséget nyúj­tottak. A nőtanács nélkül például nem alakult volna meg a lelkes, három mun­kacsapatból álló női bri­gád. s nem haladna olyan fennakadás nélkül a növény- ápolás. Még mindig számít­hatunk szövetkezetünk öreg dolgozóira, s örömmel tölt el bennünket, hogy a város­ba járó fiatalok is érdek­lődnek már szövetkezetünk iránt. Tisztában vagyunk azzal, ! hogy még sok a hibánk, és | nem minden módszerünk tö- I kéletes. Nem könnyű az új kísérletezése, de ha olykor népszerűtlenséggel, bizonyos veszteséggel is jár, — vál­laljuk. Továbbra is kihasz­náljuk és alkalmazzuk azo­kat a lehetőségeket, amelye­ket a főváros közelsége je­lent számunkra. Tudomá­nyosan foglalkozunk a Buda­pesten található állati ét­kezésre alíkalmas ipari mel­léktermékek felhasználásá­val. 1963 végére gépesíteni kívánjuk gazdaságunkat. Hasznosítjuk az ismert agro- és zootechnikai módszere­ket. Hiszen csak így tud­juk megbecsülni azt a fárad­ságot és mérhetetlen anyagi j áldozatot, amelyet erre pár- ! tunk és kormányunk bizto­sít. Kiizdétrhes, sokszor fárad- ! ságos a mi munkánk. de ma már eredményes. Sikereinkért j mindennap újra harcolunk. j S ha olykor kudarcok is érik munkánkat, úgy érez­zük, mégis érdemes a ter­melőszövetkezetért dolgozni. Kovács Lajos, a nagykovácsi Vörös Haj­nal Termelőszövetkezet elnöke. „.. . A mezőgazdaság felien- ! dltésében nagy szerepe van I annak, hogy az alapvető ter­melési eljárásokat valamennyi üzemben alkalmazzák, ott pe-1 dig, ahol a feltételeket megte­remtették, bevezesssék a legfej­lettebb termelési cs üzemszer­vezési megoldásokat...” (Az MSZMP KB kongresszu­si irányelveiből.) Ez a tömör és világos értelmű mondat mindnyájunk figyelmét megragadja az irányelvekben. Egyaránt szól a párt ezekkel a szavaival a mezőgazdasági dolgozók száz­ezreihez és minden szakem­berhez, aki felelős a mezőgaz­dasági termelés irányításáért. Mégis, ha a sorrendet nézzük, az utóbbiak felelőssége elsőd- legesebb és magasabb fokú a szóbanforgó feladat teljesíté- j sében. Mindnyájunk előtt világos, I hogy a termelőszövetkezeti mozgalom politikai győzelme J — bármilyen nagyarányú is — csak félsikert jelent, ha nem követi nyomban az agró- és zootechnikai forradalom. A I dolgozó parasztok szövetkeze- | tekbe tömörítése után csak a lehetősége született meg a j korszerű, magasabb termeié- i kenységű nagyüzemi gazdál­kodásnak, amely az életszín- ! vonal gyors ütemű emelésé­nek a legeredményesebb esz­köze. Ezt a lehetőséget — erőink reális értékelésével, ésszerű csoportosításával — most kívánjuk teljes mérték­ben kiaknázni. Vannak akik azt hirdetik, hogy mindaddig hiábavalók az erőfeszítéseink, amíg „megfe­lelő anyagi-technikai bázissal nem rendelkezünk” a mező- gazdasági termelés fejleszté­sében. Ezek az emberek álta­lában az állami gazdaságok termelőeszközeit tekintik mi­nimálisan megfelelőnek, mondván, hogy mindaddig nem érdemes erőlködni, amíg a termelőszövetkezetek is nem rendelkeznek hasonló anyagi­technikai erővel. Kór sok szót vesztegetni er- j re az „elméletre”, hiszen o gyakorlat éhről évre máét: mond, csak látni, hallani kell j ■a szavát. E kishitűek maka- | csul nem vesznek tudomást arról, hogy a termelékenység a jelenlegi eszközökkel is fej- j leszthető és fejlődik szaka- \ datlanul. A több gépet, mű- ! trágyát, a magasabb hozamú állatokat, növényeket, a kor­szerűbb, alaposabb szakisme- ! reteket nem várhatjuk az ég- I bői, hanem azokat agyunk és 1 A VÁCI KAVICSBÁNYA Vác és környéke építkezéseit segíti a náci kavics- és ho- mókbánya. Szállításra kész kavicshegyek (MTI Foto) Közgyűlések a szobi járás közös gazdaságaiban Az elmúlt napokban a szo­bi járás több termelőszövet­kezetében és . termelőszövet­kezeti csoportjában tartottak közgyűlést. Itt azt beszélték meg, hogy a jövő évben ho­gyan gazdálkodnak majd to­vább. Néhány termelőszövetkeze­ti csoport tagsága úgy ha­tározott. miután megterem­tette a magasabb színtű gaz­dálkodás alapjait, jövőre a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet alapszabálya sze­rint kíván gazdálkodni. Ugyanakkor több tszcs, illet­ve tsz kimondta az egyesü­lést. Az ipolytölgyesi Ipoly Gyöngye Tszcs tagsága ar­ról határozott, hogy termelő- szövetkezetté alakulnak. A letbési Bástya Tsz egyesült a letkési Búzakalász Tszes­ve]. A zebegényi Dunaka­nyar Tszcs a szobi Uj Ba­rázda Tsz-szel egyesült. kezünk munkája teremti meg. A holnapi korlátlan lehetősé­geket a mai szűkebb lehető- ségekkef élve érhetjük el. A fejlődés gyorsasága azon múlik, hogy milyen ütemben és arányban tárjuk fel, illet­ve használjuk ki a kínálkozó lehetőségeinket. Az alapvető termelési eljárásokról szólva elsősorban arra gondolunk, hogy a már kipróbált és hasz­nosnak bizonyult eljárásokat szélesebb körben, lehetőleg mindenütt alkalmazzuk. Szó van tehát a mély talajműve­lésről, amely a mi aszályos éghajlatunk alatt jelentősen pótolja az öntözőrendszereket és a vizet, a nagyüzemi, gépi növényápolásról, az istálló- és műtrágyázásról, az optimális vetésidőről, a helyes faj- és fajtamegválasztásról, a fő és mellék üzemágak közötti op­timális arányról, az ésszerű munkaszervezésről és a többi jól bevált és közismert ter­melési eljárásról, amelyek komplex, dialektikus egysége maximális hozamot és terme­lékenységet biztosít a mező- gazdasági üzemnek. Mindaddig, amíg egy-egy termelőszövetkezet nem az adottságaihoz mérten alkal­mazza ezeket az alapvető ter­melési eljárásokat, nem szá­míthat magas és állandóan növekedő jövedelemre, ezért gazdálkodásában elsősorban erre kell törekednie. Ez a tö­rekvés legyen átgondolt, ke­rülni kell a kapkodást és az egyoldalúságot. Tudatában kell lennünk, hogy önmagá­ban véve egyetlen termelési eljárás sem csodaszer és ezért mit sem ér. ha a többi nélkül próbáljuk alkalmazni. Hasonló a helyzet a legfej­lettebb termelési és üzemszer­vezési megoldások alkalmazá­sánál is. Pest megye legtöbb termelőszövetkezetében példa­mutató lelkesedéssel és kezde­ményező készséggel töreked­nek ilyen újításokra, sok he­lyütt nem is sikertelenül. A legfejlettebb termelési , és üzemszervezési ,.4. mqgoldáSQk' azonban . csak ott segítenek," ahol az alapvető termelési eljárások betartására épül­nek, ahol nem tévesztik ösz- sze az alapot a tetőszerkezet­tel. Nyilvánvaló például, hogy az olyan élenjáró termelési megoldás, mint a gépi fejés, nem alkalmazható gazdaságo­san az olyan tsz-ben, ahol a- tehenek még kisüzemi istál­lókban vannak. Ugyanilyen ésszerűtlenség lenne a pénz­részesedési jövedelemelosztási módszert alkalmazni olyan tsz-ekben, amelyek nem szer­vezték meg az állandó, fo­lyamatos pénzbevételt nyújtó termelést. Habár a bölcs megfontoltság sehol sem hiányozhat az élen­járó termelési és üzemszerve­zési megoldások alkalmazásá­nál, a jelenlegi ütem indoko­latlanul lassú a megyében. Ma már a termelőszövetkezetek zöme általánosan alkalmazza az alapvető termelési eljárá­sokat, amelyek sokszor ki­használatlan lehetőséget kí­nálnak az élenjáró módszerek alkalmazására. Teljesen indo­kolatlan például, hogy a négy­zetes és ikersoros kukorica- vetés, a hibrid vetőmag alkal­mazása, a vegyszeres gyomir­tás, a fehérhús-koynwall ser­tés keresztezés, a termőíves gyümölcsfatelepítés, a kétmű- szakos tehenészeti munka és még sok más legfejlettebb ter­melési, üzemszervezési megol­dás távol áll az alkalmazási lehetőség határaitól. A kérdés jogos: miért nem alkalmazzák mindenütt eze­ket a módszereket, ahol hasz­not hajthatnának a gazdálko­dásban? A felelet már nem ennyire egyszerű. Túlságosan leegyszerűsítenénk a kérdést, ha csak a maradisággal, káros, közönyösséggel magyaráznánk. Kétségkívül gyakori okok ezek is. de mégsem a legjellemzőb­bek, hiszen a mi mezőgazda- sági dolgozóink és szakembe­reink nagy többsége szenvedé­lyes híve a haladásnak. Sok helyen az ismeretterjesztő és agitációs munka hiánya Is akadályozza az újításokat, de még ezzel sem teljes a ma­gyarázat. Sajnos, egy eléggé gyakori jelenség, a felelősség­teljes kezdeményező készség, a bátor önállóság hiánya is oka a vonakodásnak. Vannak szakemberek, akik kötelességüknek tartják ugyan, hogy állandó, magas­színvonalú szakmai tájékozta­tást nyerjenek, járatják, ol­vassák a szaklapokat, kísérle­teznek, tapasztalatcserékre járnak, de amikor a látottak, hallottak, olvasottak tanulsá­gait kellene leszűmiök, túlsá­gosan óvatosakká válnak. Ahe­lyett, hogy bátran és lelkesen terjesztenék az újat, a régi­nél hasznosabbat, gyakran felsőbb utasításra várnak, mert nem merik vállalni a fe­lelősséget az olyan kudarcért, amely esetleg rajtuk kívül ál­ló okokból adódhatna. Va­jon megbocsátható ez nekik? Az őszinteséghez tartozik, hogy az ötvenes évek elején, a szektás-dogmatikus politikai korszakban súlyos csapások érték a szabad, alkotó szelle­met. Sok szakember őriz sze­mélyes keserű emlékeket eb­ből az időszakból, amikor a természeti csapásokat, • jég-, tűz-, rovar-, rágcsáló-, szél- és esőkárokat a szakemberek nyakába igyekeztek varrni. Egy-egy ilyen kár esetén leg­inkább abba kapaszkodtak be­lé, ha az agronómus — éppen az eredményesebb munka ér­dekében — a szokásostól elté­rő megoldást választott. Nem csoda, hogy megjelent ezen időszak „tokbabújt mezőgaz­dásza”. Pártunk harcot indított a szektás-dogmatikus nézetek e’- len, utat nyitva a szabad, al­kotószellemű munkának. A kongresszusi irányelvek készí­tésébe bevonta a szakemberek javát és lelkesítő programot; szabad lehetőséget nyújtott minden jószándékú szakem­bernek. Ma már minden szak­ember számíthat a párt elis­merésére és segítségére, ha a nép hasznára törekszik. Teljes lehetőség nyílt arra, hogy a dolgozó nép közös művéhez mindenki a legjobb tudása szerint illessze egyéni alkotá­sát, s mert ez így van. többé nemcsak jog, hanem köteles­ség is egyben. Nagymiklós István Nyelvlecke — kezdőknek Csaknem tizennyolc év után találkoztam Anatóliai. í ^ Szovjet turista, csoporttal érkezett Magyarországra. Per- J j: sze, Önök nem tudják, kicsoda Anatol? í jj Megmondhatom, nem titok. Most irodalomtanár ; ^ Moszkvában. Akkor: frontújságíró volt és fiatal költő, f £ Budapest ostroma előtt néhány hétig nálunk lakott, a kis- g szobában. ^ •? Reggel érkezett, s délre őszinte barátságot kötött a % í családdal, különösen tizennégyhónapos öcsémmel. Nyaka- $ $ ban lovagoltatta, gyermekverseket szavalt neki oroszul, s í ^ rendszeresen keksszel, kockacukorral traktálta — vacso- í, ra előtt. £ ^ Gyorsan szárbaszökkent barátságukat semmi sem za- <í ^ varta, csupán a nyelvi nehézségek. Anatol csak oroszul beszélt, Jánoska csak magyarul — értett. Anatol ekkor % % elhatározta, hogy megtanul magyarul. Gyakorlatias em- í ^ bér lévén, a közhasznú fogalmakkal kezdte. Mit jelent í ^ magyarul, hogy dobrij gyeny? Jó napot kívánok. Hiszen í ^ ez nem is nehéz! | $ Anatol szorgalmasan ismételgette: Jancsika, jó napot í % kívánok. Ismételte déltől estig, aztán — aludt rá egyet. Es másnap ragyogó arccal, széles mosollyal fújta az első ? ;* leckét: J j • — Zdravsztvuj Jancsik. % f Pót kíváncsik! í <■ ny- e. í .VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXYXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX? A szakemberek felelőssége Miért nőttem a termelőszövetkezethez?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents