Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJÉTEK I VI. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. NOVEMBER 1, CSÜTÖRTÖK Szövetségi politika és nemzeti egység Azok a munkáspártok, ame­lyek a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján küzdenek a felszabadulásért —, noha mindenkor oroszlánrészt vál­lalnak belőle — nem egyedül vívják meg harcukat. E leg­forradalmibb pártok nemcsak a proletariátus szabadságát iktatták és iktatják program­juk:.?, hanem valamennyi dolgozó osztályét, amelyet a tőke meg-'’— kifoszt. A párt sohasem titkolta, sőt még a botlások éveiben is ny ’kan hirdette: nem egyedül a kommunistádnak épül a szocialista társadalom, s a kommunisták nem egyedül építik fel azt. Az a körül- n Íny, hogy néhány eszten­deig e magasrendű elveket nem minden vonatkozásban fedte a gyakorlati napi politika, mitsem változtat ennek igaz­ságán. A kezdettől fogva ér­vényesülő szövetségi politika vetése ma már teljesen be- érettnek mondható. A párt számos buktatón, de számta­lan dicsőségesen ?g vívott csatán át elvezette népün­ket a szocializmus kapujáig. Másképpen kifejezve, a tizen­hét esztendős harc eredmé­nyeit: leraktuk hazánkban az osztálynélküli társadalom alapjait. Ezt adhatta hírül a párt, amidőn nyolcadik kongresszu­sára készülve írásba foglalta és nyilvánosság elé bocsátot­ta Központi Bizottságának póztalan és mégis szívet do- bogtatóan lelkesítő irányel­veit. E téziseket ma már az egész ország ismeri, nincs egyetlen ember, aki nem ol­vashatta ki belőlük, mit mon­danak az ő jelenéről, főként pedig szélesen kibontakozó jövőjéről. S ha ez a társada­lom legkisebb építőkövei ese­tében igaz, mennyire az, ha a tézisek tükrében más osztá­lyok és rétegek is ellenőriz­hetik adott helyzetüket, illet­ve számot vethetnek a meg­teendő úttal. Sokszor elmondottuk és le­írtuk, hogy társadalmi és po­litikai rendünk alapja a leg- hatalmr-abb két osztály, a v'unkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Ezt a sarkigazságot a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­vei sokoldalúan fejezik ki és sokoldalúan bizonyítják is, a nagy jelentőségű dokumen­tumban. Itt nem lehet, s talán fölös­leges is felsorolni, hogy ezt a szövetséget milyen komolyan vette a munkásosztály és an­nak pártja. Azok a százezrek — volt cselédek, zsellérek, szegényparasztok —, akik föl­det és emberi méltóságot en­nek a szövetségnek jegyében kaptak, jobban tudják és ér­tik ezt külön-külön is, mint sok tucat, jó szándékú polgá­ri szociológus és közgazdász együttvéve. A dokumentum csak rögzíti és méltatja, hi­szen történelmi tény, hogy ezért a szövetségért a munkás- osztály semmilyen áldozattól nem riadt vissza, óvta és ápol­ta e barátságot, személyes sorsát sem különben. S ami­kor — mint tapasztaltabb testvér — a szocialista útra | vezette, jó tanácsai mellett géppel, műtrágyával, építő­anyaggal is szolgált. S hogy a közös gazdaság mielőbb szo­cialista nagyüzem legyen, leg­hűbb fiait küldte a tsz-pa- rasztság segítésére. A munkás-paraszt szövet­ség azonban nem egyoldalú kapcsolat, hanem a közös harcnak és felelősség-válla­lásnak olyan köteléke, amely a kölcsönösségen alapszik. Ez a szövetség 1956. őszén fénye­sen kiállta a próbát, amikor a hangos és fenyegető ellen­forradalmi demagógia ellené­re sem mozdult meg a falu a reakció szájaíze szerint, de földjét féltve vagy védve, a szo- szocializmust féltette vagy véd­te a vészterhes hetekben. Nincs kétség az iránt, hogy a szocia­lizmus építésének nagy fel­adataiból a tsz-parasztság tel­jes mértékben, szíwel-lélek- kel kiveszi a részét. A párt szövetségi politiká­ja nemcsak a két legnépesebb osztály viszonyát hatja át, ter­mékenyíti meg, hanem ki­terjed más osztályokra és ré­tegekre is, amelyek eljutottak a szocializmus szükségszerűsé­gének felismeréséig, igénylé­séig. A Magyar Szocialista Mun­káspárt sikereinek döntő té­nyezője, hogy vezetésével megvalósul a munkásosztály­nak, a parasztságnak, az ér­telmiségnek, és a városi kis­polgárságnak a Hazafias Nép­frontba tömörült tartós szö­vetsége. A dolgozó nép össze­fogott erejére támaszkodva vertük le az ellenforradal­mat, erősítettük meg a mun­káshatalmat, valósítottuk meg a szocialista konszolidációt, raktuk le a szocializmus alap­jait. Ilyen előzmények után és feltételek közepette érkeztünk el odáig, hogy a pártdoku­mentum minden korábbinál reálisabban, bölcsebben és magabiztosabban nyilváníthat­ja véleményét a forradalmi harcokban megvert osztályok, rétegek mai és jövőbeni hely­zetéről: „Szocialista fejlődésünk fon­tos vonása, hogy az egykori kizsákmányoló osztályok tag­jainak, méginkább leszárma- zottaiknak a zöme beilleszke­dett társadalmunk új rendjé­be. Szocialista államunik és jogrendünk biztosítja az ál­lampolgári jogok gyakorlását mindazoknak az állampolgá­roknak, akik törvényeinket betartják, függetlenül attól, hogy korábban a kizsákmá­nyoló osztályokhoz tartoztak. A volt kizsákmányoló osztá­lyok tagjainak többsége dol­gozik, megtalálja helyét tár­sadalmunkban”. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelveinek ezek a gondolatai csak növelik a párttagok felelősségét e szö­vetségi politika hibátlan ér­vényesítéséért. Ám ez a fele­lősség messze túlterjed a köz­vetlen pártérdekek körén. A pártnak az irányelvekben is demonstrált szövetségi poli­tikájával valósul meg a tár­sadalom valamennyi osztályát és rétegét felölelő nemzeti egység. András Endre HAVANNAI JELENTES U Thant Fidel Castróval tanácskozott A világ közvéleménye most a tárgyalásokat figyeli. A kö­zéppontban U Thant ENSZ-főtitkár és Fidel Castro tárgyalásai állnak. Washingtonban egyébként csökkent az idegesség. A vi­lág más fővárosaiban is reménnyel várják a tárgyalások to­vábbi fejleményeit, sőt a havannai U Thant—Fidel Castro megbeszélés után újabb tárgyalássorozatra számítanak, tehát jelenleg a diplomatáké a szó. Részletes jelentéseink a kubai helyzetről: U Thant, az ENSZ ügyve­zető főtitkára kedden Havan­nában megbeszélést folytatott Fidel Castróval, a kubai for­radalmi kormány miniszterel­nökével. ENSZ-szóvivője sze­rint a tanácskozás több mint két óra hosszat tartott. A szóvivő hangoztatta, hogy a megbeszélések so­rán szóba kerültek mind­azok a pontok, amelyeket U Thantnak Fidel Castro meghívását elfogadó leve­le tartalmaz. Mint isme­retes, U Thamt levelében kifejezte reményét, hogy a megbeszélések olyan megoldáshoz vezetnek, amelyek biztosítják Kuba szuverenitásának tiszte­letben tartását. Az ENSZ-szóvivő rámuta­tott, U Thant nem azért ér­kezett Kubába, hogy az or­szág vezetőivel a különböző fegyverek kivonásáról tanács­kozzék. U Thant útjának az a célja, hogy Fidel Castróval megvitassa a kubai válság va­lamennyi fontos oldalát. Egyébként U Thant látogatá­sával kapcsolatban a kubai sajtó is rámutat, hogy az ENSZ ügyvezető főtitkára „tárgyalások és nem pedig megfigyelés céljából érkezett Havannába”. A megbeszélésekről a ku­bai fővárosban hivatalos közleményt adtak ki, amely hangoztatja, hogy a kubai fél „világosam le­szögezte” álláspontját. A tárgyalásokon azonban nem született megállapo­dás. Jól értesült források sze­rint Fidel Castro U Thanttal folytatott tanácskozásai során ragaszkodott ahhoz, hogy ad­janak biztosítékokat arra, hogy az Egyesült Államok nem követ el semmiféle ag­ressziót Kuba ellen. A minisz­terelnök kijelentette, hogy csak a garanciák megadása után engedélyezheti az ENSZ­megfigyelőknek, hogy ellen­őrizzék a Kubában levő fegy­verrendszerek leszerelését. Jól értesült források sze­rint Kennedy elnök U Thant visszaérkezése után dönt arról, hogy ismét életbe léptesse-e a Kuba- ellenes tengeri blokádot. A források szerint Ken­nedy döntése nagymérték­ben függ U Thant ha­vannai tanácskozásának kimenetelétől. Zorin, a Biztonsági Ta­nács e havi elnöke, díszebé- det adott a Biztonsági Ta­nács tagjai tiszteletére. A díszebéd során Kuznyecov, a Szovjetunió első külügy­miniszter-helyettese, megbe­szélést folytatott Stevenson- nal, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének vezető­jével. A tanácskozáson a kubai kérdésről volt szó. Ugyancsak ENSZ-körökiből származó értesülések szerint a kubai kormány tárgyalá­sokra Havannába hívta Gar- cia-lnchaustegiut, az ország állandó ENSZ-küldöttét. Azt is bejelentették, hogy Raul Roa kubai külügyminiszter szerdán New Yorkba érke­zik. A külügyminisztert el­kíséri Carlos Lechuga. a Kubai Köztársaság mexikói nagykövete is. Mint az ADN jelenti, Tito jugoszláv államelnök kedden üzenetet intézett U Thant- hoz, az ENSZ ügyvezető fő­(Folytatás a 2. oldalon) Kadar János elvtárs felszólalt a budapesti pártértekezleten I Szerdán a budapesti párt­értekezlet második napján Veres Józsefnek, a fővárosi tanács vb-elnökének megnyi­tója után folytatták a két re­ferátum és a határozati javas­lat feletti vitát. A vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, aki idősze­rű kül- és belpolitikai kérdé­sekről beszélt. (MTI) Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. í paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1932. I november 5-én délelőtt 11 órá- \ ra összehívta. A szodulista demokratizmus szélesítésérői szólá előterjesztés a megyei tanács végrehajtó bizottsága szerdai ülésének napirendjén November 8-án ülést tart a megyei tanács Szerdán, október 31-én Keleti Ferenc elnök veze­tésével ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Első napirendi pontként Keleti Ferenc elv­társ beszámolt a lejárt ha­táridejű vb-határozatok vég­rehajtásáról, majd második napirendi pontiként A szo­cialista demokratizmus ki- szélesítéséről és a társadal­mi erőknek az állami mun­kába történő szélesebb kö­rű bevonásáról szóló nagy jelentőségű előterjesztést vi­tatta meg és fogadta ei a végrehajtó bizottság. Az SZKP XXII. kongresz- szusa iránymutatásának ha­Százötven méter magasan! — Halló, itt Százhalombat­ta! Kit kapcsoljunk? — A kémény építőket. A központ néhány másod­perc alatt összeköt Hadi Jenő mérnökkel, aki a kéményépí­tés vezetője. 1 — A legfrissebb események­ről érdeklődöm. — Talán azt tisztázzuk elő­ször, hogy mi, az I-es Mély­építő Vállalat, a kétszáz mé­teres kémény betonköpenyét húzzuk fel. Más munka a hő­álló, belső burkolat készítése. — Mit mondhatunk az előb­biről? — Túl vagyunk a 150. mé­teren! — Nagyszerű! S a további 50 méter? — Remélem, hogy december elejére kitűzhetjük a zászlót. Közben azonban két, kéményt körülfutó pihenőt, köznyelven szólva erkélyt kell megépíte­ni. A százhetvehötödik és százkilencvenhetedik méter­nél készítünk egy-egy kémény­erkélyt. — Mikor kezdődik a belső kéményfalazás ? — Már megkezdték. A Gyár­kémény- és Kazánépítő Vál­lalat munkásai 50 méter ma­gasra jutottak. — Készülnek-e a hidegebb időre? — Bennünket nem érint a fagyos időjárás, de a belső burkoláshoz fűteni kell a ha­talmas kémény belsejét. Úgy tudómé erre rövidesen sor ke­rül. A mi gondunk azonban az, hogy a külső betonköpeny- nyel célhoz jussunk. Ezt az ünnepi pillanatot várjuk mindannyian. (t. gy.) fáséra — állapítja meg be­vezetőben az előterjesztés — tanácsi szerveink munká­jában fokozottabban elő­térbe került a szocialis­ta demokratizmus széle­sítésének és a társadal­mi erők állami munká­ba való fokozottabb be­vonásának feladata. Az új munkamódszerek és az új munkastílus kutatása iránti érdeklődés megyénk­ben is számos hasznos elgon­dolást hozott már felszínre, sőt, megkezdődtek a kísérle­tek ezek gyakorlati alkalma­zására. Ez a fejlődési fo­lyamat új lendületet és konk­rétabb tartalmat kapott az MSZMP Vili. kongresszusá­nak irányelvei alapján. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága idei második félévi munkatervében ennek megfelelően feladatul tűzte ki a szocialista demokra­tizmus kiszélesítésével és a társadalmi , erőknek az ál­lami munkába történő bevo­násával kapcsolatos témájú előterjesztés kidolgozását. hogy azt a megyei tanács­ülés elé terjeszthesse. Dicséretes és nagy jelentősé, gú ez a kezdeményezés, már azért is, mert az anyag kidolgozása új módszert, mégpedig ered­ményes módszert jelent a megyei tanácsülések elő­készítésében, Az előterjesztés kidolgozására ugyanis négy területi és há­rom szakágazati bizottságot alakítottak, amelyek munká­jukat a Hazafias Népfront és a különböző tömegszervezetek helyi szerveinek bevonásával, tanácstagok és állandó bizott­ságok véleményének figye­lembe vételével végezték. A bizottságok az így kidolgozott l javaslatokat három területi ankéton vitatták meg, a helyi tanácsi vezetőkkel és szakem­berekkel, tanácstagokkal, a Hazafias Népfront és a tö­megszervezetek képviselőivel. Az ily módon szerzett ta­pasztalatok alapján készítette el egy külön bizottság az elő­terjesztés tervezetét, amelyet előbb egy szűkebb körű — el­méleti és gyakorlati szakem­berek bevonásával tartott — megbeszélésen, majd pedig egy szélesebb körű megyei tanács­kozáson vitattak meg. Ezen a tanácskozáson részt vett és állást foglalt a Miniszterta­nács tanácsszervek osztályá­nak képviselője is. Az előterjesztés, amely ösz- szegezi a tapasztalatokat, a tanácskozásokon elhangzott el­méleti és gyakorlati vélemé­nyeket, javaslatokat, a kong­resszusi irányelvek tükrében rendszerbe foglalja mind­azokat a lehetőségeket, amelyek a jelenlegi jogi szabályozás keretei közölt a meglevő népképviseleti formák felhasználásával növelhetik a demokraP'z- must az állam; munkában. A végrehajtó bizottság a 27 oldalas tanulmányt igen mély­reható és alapos vita után el­fogadta. hangsúlyozva annak jelentőségét, s úgy döntött, hogy a megyei tanács novem­ber 8-i ülése elé terjeszti. Ugyancsak elfogadta a vég­rehajtó bizottság a harmad’k naoirendi pontként tárgyalt 1963. évi tanácsi költségvetési javaslatot. Ez a jelentés is a lövő heti tanácsülés napirend­jére kerül. Ezt követően megvitatta és elfogadta a végrehajtó bizott­ság a termelőszövetkezetek 1962. HL negyedévi tervméré­séről. a várható eredmények­ről és a meg nem erősödőit termelőszövetkezetek gazdcsé- gi helyzetéről szóló "jelentéit, majd befejezésül egyéb ügye­ket tárgyalt. \

Next

/
Thumbnails
Contents