Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-10 / 237. szám
VEST MEGYEI Ifl'mrm'm VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! *™ ■mf'fw x/tirlan AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA VE ÉVFOLYAM, 237. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1962. OKTOBER 10, SZERDA A MEGVALÓSÍTÁS KULCSA: A TETT Mintegy másfél hónapja került nyilvánosságra a hét fejezetből álló dokumentum: az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei. Ez idő óta szerte az országban százezrek, milliók forgattál! nem is egyszer a lapokat, tanulmányozták behatóan a saját munkát közvetlenül érintő részeket, vitatkoztak fölötte brigádokban és tömegszervezetekben, sőt minden „külön megszervezés” nélkül egymás között is. Bárki saját munkahelye tapasztalatából is megállapíthatja, hogy az irányelvek iránti érdeklődés — noha elsősorban természetesen a kongresszusi előkészületek jegyében zajló párttaggyűlések ' és pártértekezletek munkájának gerincét alkotják — rnesz- sze túlnő a párt szervezeti keretem. S nem azért, mert valamiféle politikai protokoll- szabályok szerint mostanában „illik” az irányelvekkel foglalkozni, hanem mert egész népünk élete közelebbi és távolabbi jövője szempontjából a legfontosabbat állapítja meg: „A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett.” S mintha csak magyarázná az irányelvekben felvázolt perspektíva iránt másfél hónap óta tartó és fokozódó országos érdeklődést: „A szocializmus teljes felépítésének napirenden levő feladatai összhangban vannak az egész nép érdekeivel, érthető, vonzó és lelkesítő számára.” Hogyan is ne lenne érthető, vonzó és lelkesítő, hogy már a következő három évben emelik a családi pótlékot és a legalacsonyabb nyugdíjakat; hogy 17 ezerrel nő az egyetemi hallgatók száma; az eredetileg tervezett 250 ezer helyett — legalább 300 ezer lakás épül. Kit ne vonzana és lelkesítene a távolabbi — de már jól belátható — jövő nagyszerű képe: tíz év alatt lakása lesz minden önálló családnak, húsz év alatt ötszörösére nő az ipar, két-két és félszeresére a mező- gazdaság termelése, és négyszeresére a nemzeti jövedelem. Ez a távlat valóban vonzó és lelkesítő. A vita azonban egyáltalán nem a számok realitása körül folyik. A számok realitását 1957 óta bőségesen volt alkalma megismerni a néphatalom minden őszinte hívének, sőt kénytelen-kelletlen megtanulták tisztelni azok is, akik határainkon túlról nem valami nagy rokonszenvvel figyelték a magyarországi munkás-paraszt hatalom megszilárdulását. A számok realitásának, azok megvalósulásának egyetlen feltétele van csupán. A vita másfél hónap óta éppen ekörül gyűrűzik: az adott munlcahelyen kinek hogyan, mit kell tenni, hogy e számok valósággá legyenek, hogy a felvázolt jövő minél hamarabb élvezhető jelenné váljék. A cselekedni akarás, a tettvágy egyre több helyen — üzemben és tsz-ben, hivatalban és tudományos intézetben örvendetessn megnyitja az őszinte, bátor bírálat zsilipjeit. S mind gyakoribb az olyan tettkészség, amikor a sikeresebb munka gyorsabb előrehaladás gátját nemcsak a másik szerv, a másik üzem munkájában ismerik fel, de világosan látják, milyen akadályokat kell sürgősen elhárítani saját munkájukban. Népünk egészének mind jobban megnyilvánuló tettvágya nemcsak az egyes emberek tudata fejlődésének eredménye, hanem annak az átalakulásnak is. amely magában a társadalomban megy végbe. A szocializmus alapjai lerakásának időszakában a munkásosztály vezetésével megteremtődött népi-nemzeti összefogás jelentett nagy erőforrást. Az új korszakban a szocializmus teljes felépítésének korszakában a felépítéséhez szükséges erőt és akaratot a kialakuló egységes, szocialista társadalom teremti meg, e folyamat fontosabb tényezője a munkásparaszt szövetség új fejezethez érkezett. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez adott politikai és anyagi segítségével a munkásosztály megteremtette a paraszti munka forradalmasításához. a falu élete, a falusi életforma gyökeres átalakításához szükséges, egyedül alkalmas keretet. S ennek eredményeként napjainkban magában a parasztságban végbemenő társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi. Az a tény, hogy a parasztok beléptek a szövetkezetbe, az átalakulásnak csak kezdő indítéka volt. De az, hogy a korábban széttagolt parasztság, az évszázadokon át élesen szembenálló felvég és alvég meg is találta a helyét a szövetkezetben, hogy kölcsönös megértésben, egy életre szóló szövetkezésben együttesen keresik a felvázolt közös jövőhöz vezető legrövidebb, leg- zökkenőmentesebb utat — ez jelenti igazán a falun végbement forradalom kibontakozását Sok küzdelem, csalódás, sőt, vereség volt az ára, amíg a lenini önkéntesség egyedül célravezető útján eltakaríthattunk minden akadályt, hogy a parasztság idáig eljusson. S ezek az akadályok nemcsak a munkás-paraszt szövetség erősödését gátolták. De visszavetettek más tényezőket is, amelyek ha nem is ennyire alapvetően. de mégis jelentősen hátráltatták, hogy kibontakozzék hazánkban az egységes szocialista társadalom kialakulásának folyamata. A személyi kultusz, az önkény, a bizalmatlanság időszakának az egész társadalmat sújtó kihatásaira gondolunk. S ha ma egész népünk alkotó vágyának vagyunk tanúi, annak, hogy az irányelvek feladataira tettekkel készül válaszolni, ez arról tanúskodik, hogy a párt az utóbbi évek következetes, elvhű, őszinte politikájával — s nem utolsósorban azzal az eltökéltséggel, hogy a személyi kultusz keserű időszakát soha nem engedi többé vissza — elnyerte, kiérdemelte népünk bizalmát. Ez magyarázza — a tézisekről folyó vita másfél hónapos tapasztalata pedig igazolja — az összefüggést a két dokumentum, az irányelvek és a törvénysértő perek lezárásáról szóló határozat között. A tény. hogy „megszilárdult a törvényesség. a szocialista rend. A Magyar Népköztársaság minden törvényt tisztelő nolgárn. nyugodtan élhet és dolgozhat szocialista hazánkban” — adja. meg az alkotó vágy. a lelkes munka légkörét. Vonzó feladatok, már látható nagyszerű cél. szabad, nvu- godt légkör — ugyan mi ékesíthetné jobban egész népünket tettekre, az örömteli, közeli jövő építésére? Fábián Ferenc Algéria képviselői elfoglalták helyüket az ENSZ-ben Sok ország képviselője üdvözölte a 109. tagállamot * Ben Bella algériai miniszterelnök beszéde Hétfőn este Algériát közfelkiáltással felvették az ENSZ tagjai közé. Algéria az Egyesült Nemzetek Szervezetének 109-ik tagállama. Ezután az algériai küldöttség Ben Bella vezetésével elfoglalta helyét az ülésteremben. A tagállamok delegátusai hosszú tapsviharban törtek ki. Zafmllah Khan, a közgyűlés elnöke meleg szavakkal üdvözölte az algériai nép képviselőit, majd Couve de Mur- ville francia külügyminiszter mondott beszédet. Kifejezte reményét, hogy a jövőben „szoros és meghitf’ kapcsolatok alakulnak ki Franciaország és Algéria között „a nyolc esztendőn át tartó viszálykodást a békés szomszédság váltja fel”. A másodiknak felszólaló Monzsi Szlim tunéziai külügyminiszter az algériai nép függetlenségi harcát méltatta és örömét fejezte ki, hogy Algéria képviselője hallathatja szavát az ENSZ-ben. Stevenson, az amerikai küldöttség vezetője De Gaulle francia elnök politikáját méltatta. azt állítván, hogy az algériai nép neki köszönheti a függetlenséget. Ezután kifejezte reményét, hogy az ENSZ tagállamai gazdasági segítségben részesítik az új független géria ellenségei — az imperialisták és a gyarmatosítók minden eszközzel igyekeznek majd akadályozni Algéria előrehaladását a politikai és gazdasági önállóság útján. A szovjet emberek azonban szilárdan hiszik, hogy ha a független algériai nép, összefog és éberséget tanúsít, sikeresen le- küzdi majd mindazokat a nehézségeket és akadályokat, melyek szuverén állama megerősítésének és fontos szociális és gazdasági feladatai megoldásának útjában állnak. Kedden — New York-i idő szerint — a délutáni órákban felvonták az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság lobogóját az ENSZ- palota előtt sorakozó árbocok egyikére. Ezzel befejeződött Algéria ENSZ-be való felvételének ünnepélyes aktusa, amely a világszervezet történetében példátlan méreteket öltött. Hétfő délután és kedd délelőtt 48 ország delegátusa üdvözölte a világszervezet szószékéről a független Algériát. Az üdvözlésekre Ben Bella algériai miniszterelnök válaszolt: — Első gondolatom — mondotta — a mártíroké, akik életüket adták azért, hogy Algéria beléphessen a független nemzetek nagy családjába. — Hét évvel ezelőtt szerepelt már az algériai kérdés az ENSZ napirendjén — és az események azoknak az Dzsamila Buhired ünneplése Kairóban Dzsamila Buhired és Zahra Zaxif, az algériai szabadság- harc két hősnője hétfőn este Kairóba érkezett Az EAK fővárosának nemzetközi repülőterén nagy ünnepléssel fogadták őket. Üdvözlésükre megjelentek: Hekmat Abu Zeid asz- szony, a szociális ügyek minisztere, Szalah Deszuki kairói kormányzó és Mohamed Kinder, az FLN Politikai Bizottsága főtitkára is. aki elhalasztotta elutazását Kairóból, hogy jelen lehessen a hét algériai hősnő megérkezésekor. (Folytatás a 2. oldalon) A gyapjűipar legkorszerűbb transzformátorháza A gyapjúipar legkorszerűbb transzformátorházát építik a Kistarcsai Fésűsfonógyárban. A régi, elavult tr anszf ormát or - házat — amelynek kapcsolótere korszerűtlenül az üzemen belül volt — lebontják. Az új létesítmény kizárja az üzemzavart, mivel két nagy teljesítményű transzformátort építenek, s üzemzavar esetén a tartaléktranszformátort helyezik üzembe. Az új iranszformátorház épülete (Koppány felv.) • Fénysorompó Aszódon Gyorsul a forgalom — nagyobb óvatosságot! tévedése kiküszöbölve. Ugyannemzetet. Algéria több mint 130 éven át nyögött az irgalmatlan kizsákmányolás szörnyű igájában — mutatott rá Marokkó képviselője. Az indiai küldött pedig emlékeztetett azokra az időkre, amikor még azt is nehéz volt elérni, hogy egyáltalán a közgyűlés napirendjére tűzzék az algériai kérdést. Tunézia képviselője hangsúlyozta, hogy Algéria felvétele az ENSZ-be, újabb bizonyítéka annak, mennyire értelmetlen a harc a népek függetlenségi törekvései ellen. Ezután M. A. Menysikov, az OSZSZSZK külügyminisztere, a Szovjetunió, Románia, Bulgária, Magyarország, Mongólia, Ukrajna és Belorusszija küldöttsége nevében melegen üdvözölte az algériai népet abból az alkalomból, hogy az Algériai Köztársaságot felvették az ENSZ tagjainak sorába. Menysikov rámutatott arra a hősies küzdelemre, amelyet az algériai nép vívott a gyarmati rendszer minden ereje, az egész NATO ellen. Az algériai háború lényegében a NATO háborúja volt — mondotta Menysikov — a NATO, amelyet a szocialista országok elleni agresz- szió céljaiból hoztak létre, a függetlenségükért küzdő gyarmati népek elleni harc tömbjévé is vált. Az algériai nép hősiesen megállta a helyét abban az egyenlőtlen harcban és győzelmet aratott . Algéria jövendő problémáiról szólva Menysikov a következőket mondotta: szov j et államunk megalakulása és a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő első évek tapasztalatai alapján tudjuk, hogy a független, egységes AlKedden délelőtt érdekes bemutatóra került sor a Miskolc felé vezető műút Aszód előtti vasúti kereszteződésénél. Eddig kézzel működtetett sorompó zárta el a forgalmat arra az időre, amíg a teher-, vagy személyvonat átrobogott. A mai naptól kezdve fényberendezés adja a szabad jelzést, vagy mutatja a tilosat. A piros-fehér sávos so- * rompókat már le is szerelték. Hogyan működik a fénysorompó és milyen előnyét élvezheti a vasúton, vagy a közúton közlekedő ember? A MÁV biztosító berendezések osztályának vezetője, Gróf József mérnök így tájékoztat: — Keresztezést megelőző szakaszon mindkét irányban vonatérzékelő berendezést állítottunk fel az egyvágányú vasútvonalon. Ha a mozdony, s az azt követő kocsik ráhajtanak erre a szakaszra, a nagy terhelés következtében a kapcsolószerkezet pirosra váltja a jelzést az útkereszteződésnél. A mozdony áthaladása után, s ha a szerelvény is elhagyta a kereszteződést, ismét zöldre vált vissza a lámpa. — Milyen előnyeit sorolhatjuk az új megoldásnak? — Mindenekelőtt biztonságosabb a réginél. Azelőtt a sorompóőr jí iszol gáltatott ja volt a közlekedés, hiszen rajta múlott, leereszti-e a sorompót, avagy sem. Ez most automatikusan történik, az emberi ja, hogy jóval előbb leeresztették a sorompót, elzárták az utat a szabad közlekedéstől, mint ahogy a vonat megérkezett. Most kilencszáz méterrel a keresztezés előtt érzékeli a készülék az érkező szerelvényt, s ezzel azonos időben állítja le a forgalmat. — S ha a berendezés felmondja a szolgálatot? — Készülékünk önmagát ellenőrzi. Ha bárhol működési hiba, üzemzavar adódnék, az útkereszteződésnél elhelyezett fényjelző tábla kialszik, feketét mutat. Ez a fennálló szabályok értelmében annyit tesz, mintha egy sima, sorompó nélküli kereszteződéshez érnénk. Itt pedig meg kell állni, s csak alapos körültekintés után hajthat tovább a járművezető. Különben december óta kísérletezünk, s berendezésünk jó eredménnyel állta ki a próbákat. így kerülhetett sor arra, hogy hivatalosan is üzembe helyezzük — Magyar- országon először — a fénysorompót. ’ Az eseményen természetesen megjelent a közlekedésrendészet is. Az Országos Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának képviseletében Csanádi őrnagy válaszolt a feltett kérdésekre. Többek között ezzel indokolta az új jelzőrendszer felállítását: — Ahol a közlekedés korszerűsítéséről, gyorsításáról van szó, ott mindig segítünk, s támogatjuk az ilyesfajta kezdeményezéseket. Ez esetben megszűnik a sorompó előtti hosszú várakozás. A szükséges biztonság megtartása mellett viszonylag -ovid ideig kell állni, a járműveknek. Ám ezúton is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a fénysorompó nemcsak gyorsabb közlekedést jelent, Megkívánja a nagyobb körültekintést, az eddiginél is fokozottabb óvatosságot! Ha ez az új sorompómegoldás beválik, akkor rövidesen az ország más részein is felállítják a fénysorompókat. 1963-ban kezdik meg az új berendezés sorozatgyártását a budapesti Telefongyárban. Ezzel párhuzamosan folynak a kísérletek, hogy ne csak egyirányú, de kétirányú vasúti kereszteződésnél is Ilyen berendezéseket állíthassanak szolgálatba. (t. gy.) Elutazott New Yorkba a külügyminiszter első helyettese Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese kedden elutazott New Yorkba, ahol Péter János külügyminiszter hazautazása után, az ENSZ-köz- gyűlés 17. ülésszakán a magyar küldöttséget vezeti maid
