Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-09 / 236. szám
1962. OKTOBER 9, KEDD rear WEG vei sMMm Nagykőrös fejlődése a városi pártértekezlet tükrében Nagykőrös város kommunistái az Arany János Kul- túrotthonban tartották meg a pártkongresszus előtti értekezletet, amely nagyszerű fóruma volt a végzett munka és a soron következő feladatok megtárgyalására. Mi jellemezte ezt a tanácskozást? 1. Élénk, polemikus vitaszellem. 2. Bátor bírálat, és sok önkritika. 3. Számos ésszerű javaslat. A városi pártbizottság beszámolója — amelyet Takács Jenő, a pártbizottság titkára ismertetett — valóbán a döntő kérdéseket ragadta meg. Reális és őszinte volt az a kép, melyet a pártértekezlet elé terjesztettek. Végigvonult a beszámolón minden lényeges ipari, mezőgazdasági, társadalmi és pártpolitikai kérdés. Helyesen és élesen mutattak rá: nem tárgyilagosak, rosszindulatúnk azok. akik azt hangoztatják, hogy Nagykörös város nem fejlődik megfelelően. A beszámoló sokoldalúan, számokkal, tényekkel bizonyította ennek ellenkezőjét. Mekkora probléma volt ebben a városban a munkaerő-kérdés! S jelenleg az iparban foglalkoztatottak száma csaknem eléri az ötezret, az utóbbi három esztendőben 39 százalékos növekedést értek el. A termelőszövetkezetekben még igen-igen sok a tennivaló, javítanivaló, ám az mégis csak tény, hogy az összvagyon 1959-ben 25 861000 forint volt, most pedig 76 865 000 forint. a tsz-tagok jövedelme pedig az 1959-es 5 millióról, 1960-ban 24 millióra emelkedett, s jelenleg,-is ,g_ Súlyos* aszály és más objektív okok ellenére 22 millió forint. Egy pártonkívüli felszólalása A pártértekezlet megjelölte a további utat, melyet a város kommunistáinak követni kell. Tartsa meg a város zöldségtermelő arculatát, fejlesszék tovább a hagyományos szőlő- és gyümölcskultúrát. A felszólalások rendkívül sokoldalúan elemzték a városi problémák lényegét. Szó esett a városi tanács munkája mellett a MÁV-ról, a bíróságról, a dolgozó nők helyzetéről, a KISZ-ről és sok minden másról. Nagy figyelem kísérte a pártonkívüli S. Hegedűs Lászlónak, a Petőfi Tsz főagronómusának jelentős felszólalását. Nagy szaktudással, szeretettel ismertette elgondolásait a mezőgazdaság további fejlesztésére. Olyan természetesen, magától értetődően beszélt a városi kommunisták legfontosabb értekezlétén, ami önmagában is mutatta, hogy Nagykőrösön milyen sokat leltek a párttagok és párton- kívüliek egységbe forrasztása érdekében. Fontos problémák sorát vetette fel Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár . igazgatója. Vázolta a gyár és a termelő- szövetkezetek kaipcsolatának ma még fennálló nehézségeit. A helyi szeszfőzde ügyében bírálta a megyei tanács bürokratikus ügyintézését. A felszólalók azonban nemcsak bíráltak, javasolták, de panaszkodtak is. Éppen ezzel kezdte felszólalásét Horváth András, az MSZMP Központi Bizottsága póttagja, a megyei pártbizottság első titkára. Nagykőrös város ország- gyű'ésd képviselője. Horváth András: a kommunisták jó úton haladnak Nagy derültséget keltettek szavai, amikor kijelentette: — Az embernek szinte örül a szíve, hogy maguk mennyit tudnak panaszkodni Kevés a munkaerő, kevés az iskola, szűk a pályaudvar. Volt idő, amikor minden sök volt ebben a városban. Amikor három fillérért vették át a parasztoktól a burgonyát, amikor úgyszólván nem volt lakóház, ahová ki ne lett volna írva: lakás kiadó. A mai nehézségek növekedésünk nehézségei, amelyekkel azonban szembenézünk és igyekszünk azokat minél szőkébbre szorítani. Megállapította • Horváth András, hogy a nagykőrösi kommunisták jó úton haladnak, jó politikai munkát végeznek, értik a politikát, ugyanakkor nem lehet ilyen pozitívan értékelni azt a tevékenységüket. amely a gazdasági kérdések elvi irányításában mutatkozik meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy még jobban kapcsolják be a becsületes, tettre kész pártonkívüli szakembereket a gazdasági élet felvirágoztatásába. A leglényegesebb tennivalójuk a kommunistáknak — mondotta nagy egyetértés közepette —, az emberekkel való ál- lándó törődés. Ezen a téren értünk el eredményeket, de még igen sok a feladat. Rengeteg még a népet sújtó bürokrácia, sokszor egyesek megfeledkeznek arról, hogy a nép szolgálata a kötelességük. S éppen ezen a téren tehetnek sokkal többet a kommunisták. A választások után az újonnan megválasztott pártbizottság nevében Takács Jenő titkár egy mondatban így jellemezte a vasárnapi tanácskozást: — Komoly munkaértekezlet volt.. . S ebben mindenki egyetértett. (B) A KÖVETKEZŐ LÉPÉS: mielőbb kerüljön földbe a kenyérgabona - fejeződjön be a mélyszántás NAGY HOZZÁÉRTÉSSEL, MÉLY FELELŐSSÉGÉRZETTEL Vasárnap. Dabason, a járási kultúrotthonban tartották pártértekezletüket a da- basi járás kommunistái. Százhuszonhat szavazati és tizenkét tanácskozási jogú küldött, továbbá húsz meghívott pártonkívüli vendég előtt Hegyvári Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság titkára mondotta el a párt- bizottság beszámolóját. A pártértekezleten részt vett Házi Árpád elvtárs. a megyei pártbizottság osztályvezetője és Nagy András elvtárs, az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa. A külpolitikai és a belpolitikai helyzet értékelése után, a járási pártbizottság beszámolója mélyrehatóan elemezte a járás fejlődésében a legutóbbi három esztendőben végbement változást. Legdöntőbb, hogy ez időszak alatt a kommunisták segítségével a dolgozó parasztok a szövetkezeti gazdálkodást választották. A szántóterület 95,87 százalékán termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodnak. A dabasi járás lakosságának többsége mezőgazdálkodással foglalkozik — mindössze három kisebb jelentőségű üzem van — így a beszámoló is leginkább a szövetkezeti parasztság munkájával, életével, a gazdálkodás legfontosabb problémáival foglalkozott. Megállapította, hogy a termelőszövetkezetek nagy lépést tettek a fejlődés útján. Az állóeszköz értéke duplájára emelkedett a szövetkezeti gazdaságokban, a tiszta vagyon pedig a 11,2 millió forintról 30,2 millió forintra. Emelkedett a termelőszövetkezetekben a termésátlag, nőtt a tagság jövedelme. Különösen a zöldség- és a gyümölcs termelésében tudnak szép eredményt felmutatni, de az állattenyésztésben elmaradás mutatkozik. Amint a beszámoló hangsúlyozta, a szövetkezeti parasztság bízik a pártban, többségük ma már a nagyüzemiben látja'jövőjét. Az egyre fokozódó bizalomnak köszönhető az elért eredmény is. A kommunisták az eltelt időszakban a fejlődés élvonalában meneteltek ezzel, elnyerték a, szövetkezeti parasztok bizalmát. Noha egy-egy időszakban téves nézetek kaptak lábra, hibák is akadályozták a fejlődést, de a nehézségeken mindig úrrá lettek. A párt következetes politikája segítette ebben a falusi kommunistákat, a járási párt- bizottságot (m. s.) A nagykátai járási pártér- [ tekezletet sajnos még nem sd- j került az új pártházban megtartani. A 116 szavazási és a 21 tanácskozási jogú küldött, valamint a harmincegy meghívott vasárnap a járási művelődési otthonban gyűlt össze, hogy meghallgassa a pártbizottság beszámolóját és megválassza a 33 pártbizottsági, a kilenc póttagot, a 18 szavazati és két tanácskozási jogú küldöttet a megyei pártértekezletre, valamint a revíziós bizottságot. A pártértekezlet elnökéül a kiválóan dolgozó Nagy Zsig- mondot, a tápiószentmártoni Rákóczi Termelőszövetkezet elnökét választották. A párt- bizottság beszámolóját Kovács József, a nagykátai járási párt- , bizottság titkára mondotta el. Az értekezleten megjelent Bencze Károly, a Központi Bi- : zottság mezőgazdasági osztá- ! lyának helyettes vezetője, valamint Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetője, Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese és Ragó Antal, a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok igazgatója. A nagykátai járás mezőgazdasági- jellegű járás. Éppen ezért mind a beszámoló, mind a hozzászólók nagyrészt a termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetével foglalkoztak. Azzal, hogyan szilárdultak meg a termelőszövetkezetek, ,ho- j gyan erősödtek meg a párt- j szervezetek, formálódtak az emberek, örömmel nyugtázták, hogy a párt VII. kongresszusa után a mintegy 12 ezer szövetkezetbe lépő megtalálta a helyét a közös gazdaságban. A szántóterületnek mintegy 98,2 százalékát a szocialista gazdaságok művelik. Bár a megszilárdítás tennivalói sokszor nehezebb feladatot róttak a járás dolgozóira, minit az átszervezés időszaka, a gazdaságok többsége jól boldogul. Az emberek munkaszeretete, a szilárd kezű vezetés, az anyagi ösztönzés elvének bevezetése mind hozzájárultak az eredmények eléréséhez. Amíg 1960-ban egy kataszteri hold szántóra 1500 forint jutott, addig 1961- ben 2300 forint volt a beruházott vagyon értéke. Az elmúlt esztendőben mindössze két szövetkezet volt mérleghiányos, azok közül is az egyik már felzárkózik idén a többiek színvonalára. Külön hangoztatták a hozzászólók, hogy október 20-ig valamennyi termelőszövetkezet igyekszik elvetni a kenyérgabonáját, s november 20-ra befejezik .az őszi mélyszántást is! Ehhez a gépállomásoktól is minden segítséget megkapnak. Bencze Károly elismerését fejezte ki felszólalásában a gondos, körültekintő beszámolóért, . valamint a feladatokat valóban tükröző határozati javaslatért, amit a küldöttek határozatra emeltek. Az országos számadatokon keresztül bizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, a közös gazdaságok megszilárdulását. Szólott a felvásárlók munkájáról is, amellyel szintén elégedettek ^ehetünk, hiszen a rossz időjárás az ő feladatukat is nehezítette, mégis jó eredményt értek el. Az most már a cél, hogy'a gyengébben dolgozó termelőszövetkezetek is megtalálják a boldogulás útját — mondotta. A tanácskozáson mintegy tizennégyen mondották el véleményüket, s heten nem kapták meg felszólalási jogukat az idő előrehaladása miatt. Ez a szám is igazolja: milyen érdeklődésre tartott számot a tanácskozás és a járás kommunistái mennyire szívükön viselik járásuk fejlődését. <S) PL gödöllői járási pártértekezlet tanácskozásának homlokterében. a termelőszövetkezetek mecp szilárdítása «STO A párt VIII. kongresszusára készülődve — az agráregyetem TessedUk Sámuelről elnevezett kollégiumának nagytermében — vasárnap tartották pártértekezletüket a gödöllői járás kommunistái is, Az üzemek, a termelőszövetkezetek, a hivatalok és az intézmények pártszervezeteinek 162 küldötte és 35 meghívott pártonkívüli aktivista tanácskozott itt a VII. kongresszus óta eltelt három esztendő munkájának tapasztalatairól, eredményeiről, a nehézségekről, s a további teendőkről. A járási pártbizottság referátumát Kurucz Béla, a párt- bizottság titkára mondotta el, a járási revíziós bizottság beszámolóját pedig Szabó Lajos, a bizottság elnöke ismertette. A színvonalas beszámolókat rendkívül aktív és tartalmas vita követte, amelynek' során felszólalt Prieszol József, a Központi Bizottság és Keleti Ferenc, a megyei pártbizottság íagja is. Aki részese volt ennek a késő estig tartó tanácskozásnak, az meggyőződhetett róla, hogy A vezetés színvonalának megjavítása Jó eredményekről adhatott szamot a felmentését kérő pártbizottság szombaton délután, a Csepel Autógyár pártértekezletén, a tanácskozást mégis elsősorban az őszinte, szenvedélyes bírálat jellemezte. Megyénk legnagyobb gyára, a Csepel Autógyár 1962. első félévében 38 százalékkal termelt többet, mint 1959-ben. A termelékenység 22,6 százalékkal magasabb. Az önköltség évenként átlagosan négy százalékkal csökkent. Sok új gyártmány, jobb, magasabb teljesítményű motorok dicsérik a mérnökök, technikusok és munkások jó helytállását Csupán 1960-ban 200 millió forintot költöttek építkezésre és gépekre. Az idén, a kongresszusi munkaversenyben 12 milliós többlet- exportot vállaltak, amelyből nyolcmilliót már teljesítették. A dolgozók 60 százaléka vesz részt a munkaversenyben. Az első félévi értékelés szerint kilencmilliós hasznot hozott a népgazdaságnak a szocialista munkaverseny a Csepel Autógyárban. A beszámoló és a vita is elismerően emlékezett meg ezekről a jó eredményekről, aztán nyomban a hibákat kezdte boncolgatni. — Számszerű eredményeink tehát jók. Az utóbbi egy évben azonban szervezetlenség, kapkodás, minőségromlás tapasztalható — olvasta Pálfi Kálmán, a pártbizottság titkára a pártbizottság beszámolójából. Felsorolta, milyen eredményeket értek el a műszaki és technológiai fejlesztésben. Elmondta, hogy dicsérendő a precíziós öntés, a hidegfolyatás, a műanyagok alkalmazása érdekében tapasztalt aktivitás, ellenben senkinek sem válik hasznára, hogy például az olajszivattyú fogaskerék porkohászati úton való előállításával már hat éve foglalkoznak a gyárban és még mindig nem sikerült megtalálni a megoldását. Beszélt a gyártásszervezés eredményeiről, de kifogásolta, hogy >az anyagmozgatás útjai még mindig túl hosszúak. A célgépesítésről szólva hangsúlyozta, hogy gyorsítani kell az ezzel kapcsolatos tervező és kísérletezési munkát. Arra kell törekedni, hogy a célgépek megfeleljenek rendeltetésüknek és valójában javítsák a termelő munkát. Az újítók 1960-ban 2872 javaslatot adtak be. A javaslatok felét elfogadták és be is vezették. Évenként 74 milliós megtakarítást értek el ezekkel az újításokkal. 1961-ben és 1962-ben hasonlóak az újítási eredmények. I Ez örvendétes, de gátolja ezt ] a fontos munkát a bürokrati- j kus ügyintézés. A gyáregységeket értékelve I kiemelte a beszámoló, hogy a technológiai és műszaki fejlesztésben a motorgyár végzi a legjobb munkát. Nekik a minőségre kell a legnagyobb gondot fordítani. A hajtóműgyárban a munka jó megszervezése tartozik a legjobb erények közé. A szerszámgyárat a műszaki fejlesztésért, az átadó üzemet a tervek mennyiségi teljesítéséért illeti dicséret. A járműgyár dolgozói is igyekeznek, de a dekádtervek'teljesítése gyakran csorbát szenved. Az elkövetkezendő években a Csepel Autógyár több százmilliós beruházással új motorgyárat és szürkeöntödét épít. Ez már most azt követeli, hogy gondoskodjanak a káderek kiválasztásáról és felkészítéséről. A politikai munkát értékelve kiemelte a beszámoló, hogy a pártszervezetek tekintélye sokat nőtt. Egész politikánk, de a gyárban folyó mind színvonalasabb politikai munka következtében a gyár dolgozói egyre aktívabbak nemcsak a termelőmunkában, hanem a társadalmi életben is. A további fejlődés még jobb kapcsolatot igényel a vezetők és dolgozók között. E néhány sorban persze nem lehet teljes keresztmetszetét adni ennek a jó és hasznos tanácskozásnak. A beszámoló és a vita az itt felsorolt legfontosabb kérdéseket elemezte, majd határozatban rögzítették az összes fontos feladatot. A megválasztott új pártbizottság dolga lesz gondoskodni arról, hogy a gyár kommunistáinak munkája nyomán minél gyorsabban elháruljanak a feltárt akadályok a termelés, az emberek fejlődésének útjából. Mindenki egyetértett azzal, hogy a vezetés színvonalának megjavítása a legfontosabb és legsürgősebb feladat. A bírálat elsősorban e körül forgott. Amit még mindenkinek meg kell szívlelni a Csepel Autógyárban ennek a tanácskozásnak a figyelmeztetéseiből: — Amikor nagyon éles versengés folyik a világban, nem engedhetjük meg magunknak, hogy a számszerű jó eredmények láttán elbizakodjunk. A fejlődéssel csak úgy tudunk lépést tartani, ha kritikusabban vizsgáljuk munkánkat és a lehető leggyorsabban megszüntetünk minden feltárt hibát. F. I. a pártbizottság beszámolója, kiegészítve a vitában elhangzottakkal, mennyire kereszt- metszetét adta a járás gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi életének. Ugyanakkor örömmel nyugtázhatta azt is, hogy a gödöllői járásban alapjában véve jól mennek a dolgok, ami a párt politikájának helyességét bizonyítja. Az ipari üzemek például az idén 200 millió forinttal termelnek többet, mint 1959-ben. Érthető ez a termelőszövetkezetekre fordított bőséges terjedelem még akkor is, ha tudjuk, hogy a járás lakosságának túlnyomó többsége ma már az iparban dolgozik. Érthető, hiszen a tsz-ek megszervezésével a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésének munkája még korántsem fejeződött be. fi termelőszövetkezetek megszilárdítása, virágzó gazdaságokká fejlesztése semmivel sem kisebb feladat. Éppen itt jelentkezik pillanatnyilag a legtöbb nehézség, gond. A járás termelőszövetkeze-* teiben a kenyérgabona termésátlaga ma már mintegy nyolc-tíz százalékkal meghaladja az egyéni gazdaságok által régebben elért legmagasabb átlagot. A jövőben a termésátlagokat minden növényféleségnél még nagyobb ütemben kell emelni, mint ahogy az ötéves tervben az állatállomány is mintegy hetven százalékkal növekszik — állapították ipeg a pártértekezlet résztvevői. Éppen ezért még jó ideig a termelőszövetkezetek fejlesztése, erősítése áll a járási pártbizottság és a pártszervezetek munkájának középpontjában. A vita lezárása után a pártértekezlet határozati javaslatot fogadott el, amely megszabja a kommunisták feladatait, majd megválasztották a járási pártbizottságot, a járási revíziós bizottságot és a megyei jártértekezlet küldötteit. (k. j.)
