Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
1962. OKTOBER 28, VASÄRNAP PEST wie» '<cMiriap 11 Hruscsov békét szolgáló javaslata Kennedyhez Hruscsov válasza és távirata U Thanthos a kubai ügyben (Folytatás az 1. oldalról) gyűrűjét építették ki országunk körül és elhelyezték ott rakétafegyvereiket. Ez nem titok, felelős amerikai személyiségek . tüntetőén beszélnek erről. Az Önök rakétái ott vannak Angliában, Olaszországban és ellenünk irányulnák. Ott vannak az önök rakétái Törökországban is. önt nyugtalanítja Kuba. Azt mondja Ön, azért nyugtalanítja, mert Kuba 90 tengeri mérföldre fekszik az Amerikai Egyesült Államok partjaitól. Viszont Törökország mellettünk terül el, a szovjet és török határőrök ott járnak egymás mellett és látják egymást. Ön úgy véli, hogy joga van biztonságot követelni- saját országának és követelni azoknak í a fegyvereknek az eltávolí- j tását, amelyeket ön támadónak nevez. Ugyanakkor ön ■nem ismeri el a mi jogunkat I erre. ön ugyanis Törökországban, közvetlen közelünkben olyan pusztító rakétafegyvert helyezett el, amelyet Ön támadó fegyvernek nevez. Hogyan lehetne ilyen körülmények között azt elismerni, hogy katonai vonatkozásban. egyenlő lehetőségeink vannak, amikor nagy államaink között ilyen egyenlőtlenség áll fenn? Ehhez semmiképpen sem lehet hozzájárulni. Helyes dolog az, Elnök Ur, hogy Ön hozzájárul ahhoz, hogy képviselőink találkozzanak és tárgyalásokba kezdjenek U Thant Ürnak, az ENSZ ügyvezető főtitkárának közreműködésével. Ö tehát valamilyen formában elvállalja a közvetítő szerepét, s mi úgy véljük, hogy meg tud birkózni ezzel a felelős küldetéssel, ha az ebben a konfliktusban érintett minden fel jóakaratot tanúsít. Ügy gondolom,« W«iv gyorsan véget lehetne vetni e konfliktusnak és normalizálnl a helyzetet, s akkor az embereik megkönnyebbülten lélegeznének fel, látva, hogy azok az állami vezetők, akikre a felelősség hárul, józan ésszel gondolkodnak, tudatában vannak felelősségüknek, meg tudják oldani a bonyolult problémákat és nem engedik a dolgokat a háború katasztrófájáig jutni. Ennélfogva javasolom: mi hajlandók vagyunk kivonni Kubából azokat a fegyvereket, amelyeket Ön támadó fegyvereknek tart. Készek vagyunk ezt megtenni, s erről bejelentést tenni az ENSZ-ben. Az Önök képviselői pedig azt jelentsék be, hogy az Egyesült Államok a maga részéről, tekintetbe véve a szovjet állam aggodalmát, kivonja a maga hasonló eszközeit Törökországból. Egyezzünk meg hát, hogy ennek végrehajtására milyen határidőt szabjunk meg egymásnak. Ennek megtörténte után pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa által megbízott személyek a helyszínen ellenőrizhetnék a vállalt kötelezettségek teljesítését. Természetesen a kubai és a török kormány részéről engedély kell ahhoz, hogy ezek a megbízottak országukba utazzanak és ellenőrizzék annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyet mindegyik fél magára vállal'. Nyilvánvalóan az lenne a legjobb, ha ezek a megbízottak élveznék a Biztonsági Tanács és a mi — az Egyesült Államok és a Szovjetunió, valamint Törökország és Kuba bizalmát is. Ügy gondolom, hogy nyilván nem ütközik nehézségbe olyan személyek kiválasztása, akik élvezik az összes érdekelt felek bizalmát és megbecsülését. Mi magunkra vállaljuk ezt a kötelezettséget azért, hogy kielégítsük és reménnyel töltsük el Kuba és Törökország népét, erősítsük a biztonságukba vetett bizalmukat és a Biztonsági Tanácsban nyilatkozatot teszünk, hogy a szovjet kormány ünnepélyesen megígéri, tiszteletben tartja Törökország határai sérthetetlenségét és szuverénitását, nem avatkozik belügyeibe, nem hatol be Törökországba, nem engedi át a maga területét ilyen behatolás céljait szolgáló felvonulásra, és visszatartja azokat, is, akik a Szovjetunió területéről, vagy Törökországgal szomszédos más államok területéről Törökország elren agresszió végrehajtására gondolnának. Az amerikai kormány a maga részéről a Biztonsági Tanácsban ugyanilyen nyilatkozatot tegyen Kubával kapcsolatban. Jelentse ki, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartja Kuba határainak sérthetetlenségét, Kuba szuverénitását, kötelezi magát, hogy nem avatkozik belügyeibe, maga nem hatol be Kubába s területét sem engedi át- Kubába való behatolás céljait szolgáló felvonulásra, s hasonlóképpen | feltartóztatja azokat, akik az Egyesült Államok, vagy Kubával szomszédos államok terüle- i téről Kuba ellen agresszió végrehajtására gondolnának. Természetesen ehhez az szükséges, hogy megegyezzünk egymással és valamilyen határidőt tűzzünk ki. Egyezzünk meg tehát valamilyen határidőben, de• ne halogassuk a dolgot. két-három hétről, vagy legfeljebb egy hónapról lehet szó. A Kubában levő eszközök, amelyekről Ön beszél, és amelyek, mint ön mondotta, nyugtalanítják Önöket, szovjet tisztek kezében vannak. Ennél fogva kizárt dolog az, hogy ezeket az eszközöket esetleg az Amerikai Egyesült Ailámok ’ kárára használják fel. Ezek az eszközök a kubai kormány kérésére és kizárólag védelmi célokból vannak Ku- i bábán. Ha tehát nem, történik behatolás Kubába, vagy nem éri támadás a Szovjetuniót,j vagy más szövetségeseinket, ! akkor természetesen, ezek az j eszközök senkit sem fenyeget- j nek sem ma, sem a jövőben, j hiszen nem támadó célokra szolgálnak. Ha ön, Elnök Ur, egyetért javaslatommal, akkor elküldjük képviselőinket New Yorkba, az ENSZ-be és kimerítő utasításökkal látjuk el őket, hogy minél gyorsabban megtörténjék a megegyezés. Ha Ön szintén kiszemeli embereit és megadja nekik a megfelelő utasításokat, akkor ezt a kérdést gyorsan meg lehet majd oldani. Miért szeretném én ezt? Azért, mert az egész világ izgalomban van és ésszerű cs eleked e-’ teket vár tőlünk. Minden nép számára a legnagyobb öröm lenne, ha bejelenthetnénk megegyezésünket, a konfliktus gyökeres felszámolását, Nagy jelentőséget tulajdonítok a megegyezésnek, mert jó alapul szolgálhatna és többek között megkönnyíthet- né a megegyezést az atom- fegyverkísérletek eltiltásáról is. Az atomfegyverkísérletek kérdését a szóban forgó problémával párhuzamosan lehetne megoldani, nem kötve ösz- sze egyiket a másikkal, mert különböző kérdésekről van szó. Fontos azonban, hogy megszülessék a megegyezés mind a két kérdésről, s ezzel szép ajándékot adjunk az embereknek, megörvendeztessük őket annak a hírével is, hogy létrejött a megegyezés a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről és így nem fertőződik többé a légkör. A mi és az Önök álláspontja e kérdésben igen közel áll egymáshoz. Mindez jó lökést adhatna ahhoz, hogy megkeressük a kölcsönösen elfogadható megegyezést a többi vitás kérdésben is, amelyekre vonatkozólag köztünk és Önök között eszmecsere folyik. Ezek a kérdések még nincsenek megoldva, de halaszthatatlan rendezésre várnák, ami megtisztítaná a nemzetközi légkört. Mi készen állunk erre. íme, ezek az én javaslataim, Elnök Ur. Fogadja nagyrabecsülésemet N. Hruscsov. 1962. október 27. A fenti üzenet másolatát Hruscsov megküldte U Thant- nak. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELUTASÍTJA A SZOVJET JAVASLATOT Habár Kennedy elnök még meg sem kapta Hruscsovnak a kubai kérdés megoldására előterjesztett legutóbbi javaslatának hivatalos szövegét, a Fehér Ház máris sietett az elutasító válasszal. Mint ismeretes, a szovjet kormányfő bejelentette, hozzájárul ahhoz, hogy kivonják Kubából az Egyesült Államok által támadójeliegűnek ítélt eszközöket, feltéve, ha eltávolítják a hasonló természetű amerikai fegyvereket Törökországból is. A Fehér Ház szombaton este nyilatkozatot tett közzé, amely kereken elutasítja a szovjet indítványt. A Fehér Ház nyilatkozata kijelenti, csak akkor lehet szó azokról a javaslatokról, amelyek a nyugati féltekén kívtíl- eső országok biztonságával foglalkoznak, ha felszámolják a nyugati félteke eilen irányuló „fenyegetést”. U Thant Stevenson amerikai ENSZ-küldöttel tárgyalt U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára szombaton — magyar idő szerint 16.45 órakor — fogadta Stevensont, az amerikai ENSZ-küldöttség vezetőjét, valamint a küldöttség három másik tagját. Az ügyvezető főtitkár fél1 órás megbeszélést folytatott az amerikai diplomatákkal. Mint hírügynökségi jelentések hangoztatják, a megbeszélés tárgykörét nem közölték. Az AFP és a UPI tudósítója azonban valószínűnek tartja, hogy Hruscsovnak Kennedy elnökhöz intézett újabb üzenetét vitatták meg. U Thant, miután a moszkvai rádió ismertette Hruscsov üzenetét, telefonon beszélgetést folytatott a Szovjetunió, az Egyesült Államok és a Kubai Köztársaság EN SZ-küldőttsé gének vezetőjével. Mint egy ENSZ-szóvivó közölte, az ügyvezető főtitkár a nap folyamán előreláthatólag tárgya] Zoryn szovjet külügyminiszter hel^etessel és Garcia Inchaustegui kubai küldöttel is. „Tisztelt U Thant Úr! Megkaptam és tanulmányoztam október 25-i táviratát, megértem, hogy Ön aggódik a béke fenntartásáért és én nagy- | ra értékelem azokat az erőfe- l szítéseket, amelyek a háborús | konfliktus megakadályozására j irányulnak. Valóban, ha a Ku- | bához vezető útvonalakon va- ! lamilyen konfliktus keletkeznék — márpedig ez elkerülhetetlenné válhat az Egyesült Államok kalózintézkedéseinek következtében —, akkor ez kétségtelenül komolyan megnehezítené az érintkezés fenntartására tett ama erőfeszítéseket, hogy tárgyalások ! alapján vessünk véget a vál- \ ságos helyzetnek, amelybe az , Egyesült Államok agresszív ' tevékenysége sodorta a vilá- j got. Ezért elfogadjuk az Ön javaslatát, s utasítást adtunk | ki ama szovjet hajók kapitá- í nyainak, amelyek Kuba felé tartanak, de még nem érték el az amerikai hadihajak kalóz- \ tevékenységének övezetét, | hogy — mint ön javasolja — ! tartózkodjanak kívül ezen a | térségen. Ezt a parancsot abban a reményben adtuk ki, hogy a másik fél megérti: hajóinkat csak ideiglenesen tarthatjuk állva nyílt tengeren. Ez az időtartam nem válhat huzamossá. Köszönetét mondok önnek erőfeszítéseiért és sikereket kívánok az ön nemes munkájához. önnek a béke biztosítására tett erőfeszítései mindig | megértésre és támogatásra to- [ Iáinak nálunk. A szovjet kormány mindig j törekedett és törekszik erősí- j teni az ENSZ-et — ezt a nemzetközi szervezetet, amely fő- i ! ruma a világ valamennyi or- \ j szágának, függetlenül azok i ! társadalmi-politikai berendelt zésétől —, hogy így a felme- ! rülő konfliktusokat ne háború, hanem tárgyalások útján rendezzék. 1962. október 26. • * Tisztelettel: N. Hruscsov.” N. Sz. Hruscsov, az alábbi táviratot intézte U Thanthoz, az ENSZ ügyvezető főtitkárához: — A szovjet kormány meg akarja könnyíteni az Ön feladatának teljesítését az érdekelt országokkal annak a veszé- | lyes helyzetnek a felszámolásáról folytatott tárgyalásokon, I amelyet az Egyesült Államok kormányának Kubával és a I Szovjetunióval szemben elkövetett kalózcselekedetei idézlek J elő, s ezért olyan javaslatokat tett, amelyek véleményünk sze- j rint alapul szolgálhatnak az előállott konfliktus rendezéséhez. A szovjet kormány említett javaslatait megküldtük Kennedy I amerikai elnöknek, s másolatban Önnek is. Tisztelettel: N, Hruscsov. Bertrand Russell újabb felhívása Nyugati hírügynökségek jelentése szerint, Bertrand Rus- I sei angol filozófus újabb fel- I hívást intézett Kennedyhez, j Hruscsovhoz és Fidel Castró- hoz, kérve együttműködésü- ! két, hogy a kubai válság békés eszközökkel legyen megoldható. A kilencven éves filozófus két titkárának közreműködésével, szombaton a (hajnali órákig dolgozott a felhívás megszövegezésén. Kennedyhez intézett felhívásában Russel kijelenti, osztja az amerikai elnöknek a nukleáris rakétákkal kapcsolatban tanúsított aggodalmát, ugyanakkor megjegyzi, hogy az olyan blokád, amely azzal fenyeget, hogy szovjet hajókat süllyesztenek el. air. emberiséget a megsemmisülés küszöbére vezeti. Russel üzenetében kéri Ken- nedyt, ne támadja meg Kubát és fogadja el a támaszpontoknak az ENSZ általi ellenőrzését. Javasolja, hogy j szüntessék meg a törökországi amerikai támaszpontokat, minthogy ez nyilván megfele- j lő visszhangot keltene a Szov- j jetunióban. Fidel Castróhoz intézett ! üzenetében Russel kéri, hogy Kuba engedje meg az ENSZ | részéről történő ellenőrzést és ; kérje a világszervezet védelmét, jóllehet a nemzetközi jog nem követelné meg azt. Russel kérj a kubai miniszterelnököt, járuljon hozzá a rakétakilövő helyek leszereléséhez, még (ha azok csupán védelmi : célokat szolgálnak is. ha az Egyesült Államok ünnepélyesen kijelenti, hogy nem intéz inváziót Kuba ellen. Hruscsovhoz intézett üzenetében Bertrand Russel a szovjet miniszterelnök további segítségét kéri a feszült nemzetközi helyzet csökkentéséhez. „Az ön további türel- messége a mi nagy reményünk” — hangoztatja üzenetében az angol filozófus, A franciák ma választanak De Gaulle egyeduralma és a köztársasági rendszer között De Gaulle ma 27 millió francia választópolgárt szólít az urnák elé, hogy igennel vagy nemmel feleljenek a következő kérdésre: akarják-e, hogy a köztársaság elnökét a jövőben maguk válasszák egyszerű szavazattöbbséggel? A népszavazásra öthetes belpolitikai harc után kerül sor, amely a kormány bukásához, a parlament feloszlatásához vezetett és válságos helyzetet teremtett a francia belpolitikában. Az alkotmánymódosító népszavazást a politikai pártok zöme, a parlament mindkét háza, az államtanács, az alkotmánytanács és minden számottevő francia jogász törvénytelennek minősítette, megtartását azonban nem tudták megakadályozni. A választóknak feltett látszólag ártatlan kérdés mögött De Gaulle és a demokratikus erők harca húzódik meg. A tábornok-elnök televíziós beszédeiben nyíltan megmondotta, olyan teljhatalmat követel saját maga és utóda számára, amelyet nem korlátoznak sem a politikai pártok, sem a parlament. A francia szavazóknak ma lényegében De Gaulle egyeduralma és a köztársasági rendszer között kell választaniok. De Gaulle a népszavazás előestéjén újból hangsúlyozta, ha nem kap erőteljes “többséget, visszavonul. Fenyegetését megtoldotta azzal, hogy távozása az egymást követő kormányválságok fel- újulását jelenti, megnyitja az I utat a fasiszta összeesküvés előtt. I A Francia Kommunista Párt I egyértelműen válaszolta: minél előbb vonul nyugalomba j j De Gaulle, annál jobb Fram- I ciaországnak! A kommunisták | felszólították a köztársasági | erőket, dolgozzanak ki közös | programot a demokrácia fel- j újításáért. A párt javaslata a tömegek ] I között erős visszhangra talált. : A baloldali pártok és a haladó szervezetek sok helyütt közös felhívással fordultak a választókhoz, j A szocialisták és a polgári j ! pártok vezetői azonban kitar- j ! tottak kommunistaellenessé- ■ I gük mellett. A szélsőjobbolda- [ li erőkkel léptek szövetségre. | Ez megnehezítette a választók felvilágosítását. A francia lapok latolgatják a népszavazás várható eredményét, Sokan úgy vélik, hogy a nemzetközi feszültség az „igen”-nek kedvez. A feszültség a választók egy részét visszariasztja attól, hogy De Gaulle távozására szavazzanak. Mások a női szavazókban látják a köztársasági elnök erős támaszát. Megfigyelők véleménye szerint nem az a kérdés, több lesz-e az „igen” szavazat vagy nem, hanem, hogy meg- kapja-e De Gaulle az „erőteljes többségnek” számító 13,5 millió szavazatot, amelytől személyi uralmának megszilárdítását várja. A KGST-áilamokban létrejön a termelés automatikus irányításának egységes rendszere A KGST-államok közötti termelési szakosítás fejlődése szükségessé teszi a, gyártási eljárások automatikus irányítási rendszerének egységesítését. Ennek hiánya ugyanis egyrészt nagyon megdrágítja az egyes országokban egy időben folyó automatizálást, másrészt pedig megnehezíti a különböző országokban gyártott automaták kicserélését és alkalmazását. Az említett problémák megoldása érdekében — a lengyel szakemberek tájékoztatása szerint — létrejön az URS jelzésű egységes irányítási rend- ! ] szer, amelynek szabványait va- i lamennyi KGST-ország alkal- I mázzá majd az automatizált eljárásokhoz szükséges gépek és berendezések gyártásánál. Az URS-rendszer előre láthatólag 1965 végén, vagy 1966 elején kezdi meg működését. Mi az előnye az URS-rend- szernek? A választ legjobban példákkal lehet megadni. Ha a KGST-államok tartják majd magukat a rendszeradta szabványokhoz, akkor egy cukorgyárat automatizálni lehet például több szocialista országból importált gépekkel, anélkül, hogy valami átalakítást kellene véghezvinni
