Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

1962. OKTOBER 28, VASÄRNAP fKST NEGYEI kMMm Kilencszáznegyvennégy, késő november Az érdi domb fölött sötét köd ül. De rég volt, hogy az első torkolattűz Reményt üzent a láthatár mögül. Pest egyre messzebb, utcái során most A téboly tombol, táncol a halál, A józan észt kiűzték otthonából És bújdokolva nyugtot nem talál. A domb alatt a kis ház térdreroskadt És várta sorsát, mint a vértanú. Körötte mérges ütegek ugattak; Már ablakunknál dúlt a háború. Nap napra múlt és nőtt a vad morajlás, Fölöttünk mint megannyi bősz darázs, Süvítve szállt az ágyúk lövedéke, S hol itt, hol ott csattant a robbanás... Az éj sötét és telve rejtelemmel, A háztetőn sűrű eső dobol, Csak egy vadászgép mély zsongása dong most A felhők fölött messzi valahol. Szobám sötét, csak rádióm világít, Szép zöld szeméből nyugodí-bíztatón Egy új világ üzen az éjszakából, Hogy jön az új rend, béke s nyugalom. Csuka Zoltán £ Még legalább tizenöt év £ szükséges a község villamos!­y £tásához, Iha az a jelenlegi ^ütemben halad, s közben £ egyetlen új házat sem építé­snek Érden, 't J. j Tavaly egymillió forint költ- í seggel bővítették az ófalui is­jj ^ kólát. Az idén emeletet építe- í nek a parkvárosi iskolára. I' ^ A posta hétezer rádiókészü- í léket tart számon. A televí­y ziótulajdonosok száma már ^ meghaladta a kilencszázat. s % könnyen lehetséges, hogy a £ szilveszteri műsort már ezer " készülék sugározza Érden. körül. A ma már tágas- ablakú házikókban egymás után gyúlnak fel a villany­lámpák. Ahol nem is olyan régen a sötétedéssel együtt a nap is véget ért, ma rá­diók, televíziók mellett szó­rakoznak, művelődnek az em­berek. V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\XV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV Érd, a peremváros gfM&djsüí és reményei Fekete Lajos: DUNÁNTÚL ŐSZBEN Lábam alatt ropog a gally, erdőt járok, őszi erdőt, dunántúli hegyekben, haj! Itt is olyan ősz van éppen, olyan édes-borús ősz, mint Szilágyban, a Meszességben. Könnyelműek a madarak: lomb pereghet, szél zizeghet, nem költöznek, itt maradnak. Lotyka népség! itt csevegnek jókedvűen, bóbitásan, a deresedő tölgyeknek egyre gyérülő sátrában... Vagy tán fészektakargató a tölgy itt is mint Szilágyban? Nem tudom! Ezt a vidéket most kezdem csak megszeretni, hogy szívemből egy kitépett szép vidéket, régi tájat pihésen és bóbitásan kellene, hogy elbocsássak. Elbocsátom ... Már hiába: téli förgetegek, fagyok riasztó gondolatával dunántúli hegyekben haj! erdőt járok, őszi erdőt s lábam alatt ropog a gally. most mar megvan a biztos remény, hogy a jövő év márciusában hozzáfognak a 450 férőhelyes, szélesvásznú filmszínház megépítéséhez. A jövő évben megépül a tizen­négy tantermes érdi gimná­zium is. ami szintén nagy gondtól szabadítja meg az érdi és Érd környéki szülő­ket; nem kell a gyerekeknek Budapestre, Budafokra be­utazni, hogy gimnáziumban tanulhassanak. Nagy ered­mény az érdligeti vízveze­ték kiépítése; az elmúlt öt év alatt sok gondtól szaba­dította ez meg, főleg a mélyebben fekvő területek lakóit, akiknek a Károlyi­féle parcellázás után évti­zedekig kellett talajvizes ku­tak fertőzött vizét fogyasz­tania. Az érdligeti víz ki­tűnő, talán egyike az ország legjobb forrásvizeinek, de Érd egész területének ko­rántsem. lenne elég. Most folynak a , további fejlesz­téshez szükséges próbafúrá­sok. Nagy ' fejlődés az is, hogy Érdliget végre meg­kapta az oly rég áhított gyógyszertárat is. A z érdligetiek és a mesz- szebb fekvő települések egyik régi panasza, hogy gyenge a kenyérellátás; ezen segít majd az érdi kenyér­gyár megépítése, amelyet a harmadik ötéves tervbe üte­meztek be. Viszont megol­datlan a megfelelő élelmi­szer-ellátás; az 1,80 forin­tos krumpli helyett bizony a „maszekokra” utalt lakos­ság legtöbbször csak jóval drágább (3,80) áron kény­telen burgonyáját beszerezni, ha ugyan egyáltalában be tudja szerezni, s nem a fő­városból kénytelen „szatyrok­ban”, munka után hazaszál­lítani. Nagy baj, hogy az itteni állami gazdaság és tsz termelvényeit szerződései alapján kénytelen elszállítani és a helybeli lakosságnak nem jut belőle. Ha tekintetbe vesszük azt, amit már említettünk, hogy Érden nincs nagyobb ipari üzem (egy régebbi rendelke­zés szerint a fővárostól har­minc kilométeres körzetben nem lehet újabb üzemeket létesíteni), csak természetes, hogy legalább tízezer ember jár be a fővárosba, és ehhez a nagy számhoz képest a je­lenlegi közlekedési viszonyok rosszak, a közlekedési esz­közök pedig drágák. A HÉV hajdani vezetősége már az első világháború idején meg­építette a helyi érdekű vasút töltését Érdig, de a villamos azóta is csak Nagytétényig jár. (Igaz, hogy január else­jétől kezdve már a sárga villamos lép a HÉV helyé­be.) A „szürke busz”, a MÁ- VAUT-járat kitűnőnek mond­ható, de igen drága (egy for- ? dúló kb. húsz forint), viszont: a fővárosi „kék busz“’ szin- ! tén csak Nagytétényig köz-; lekedik. Az érdiek mozgal­mat indítottak ugyan, hogy ■ a kék busz Érdig is kijöjjön, y ezt a kérést azonban fővá- 'f rost autóbuszvállalat vezető- ^ sége azzal az indokolással £ utasította el, hogy Érd ^ Nagy-Budapest határán ki- ^ vül esik. (Az indokolás azért ? sántít, ment a fővárosi kék £ Nád zizzent itt a tó körül még harminc év előtt, glédában grófi almafák álltak s bolyhos mezők. Diósd felé, a domb alatt a girbe-görbe út, mint kushadó, borzas kuvasz, alázatban lapult. Az erdő szélén tábla állt, büszkén és ridegen: a szent ligetbe — hirdette — nem léphet „idegen”. S most nézz körül, tiéd a táj, gyümölcsfák erdeje áraszt el dombot és lapályt, s a forrás csermelye csövekben árad lefelé, s áldását ontja ott, hol rossz kutakban évekig, csak zord halál lakott. S hogy újra erdő s lomb legyen ott fönn a dombokon, csak rajtad múlik, emberem, s összefogásodon. S habár a nedves, rossz lapályt — kellett a pénz nagyon — eladta sorra már a gróf, itt fönn a dombokon még évek múlva is tilos világ volt és a nép nem kaphatott jó levegőt, fényt s lombot semmiképp. Nézd, arra lenn a két üzem őrzi új életed, mint két munkásőr, úgy vigyáz a népes táj felett. Ezernyi gépe, mint a szív zúg egyre csak tovább, s a homlokán ott láthatod az ember csillagát. » Emitt kórusban traktorok új daluk zengetik; együtt éi munkás és paraszt, nap mint nap hirdetik. Vésd hát eszedbe múltadat, jövődet ne feledd: tiéd a táj, tiéd az arca, és egyre emberebb. Az érdligeti cukrász xwwwwwwwv bisztró E gyetlen óriási fénykata- rakta az őszi égbolt, még mindig zuhog, árad az érdi, diósdi szőlőkre, barac­kosokra a felmérhetetlen mennyiségű energia (tegna­pi nyelven szólva: áldás), amely itt lenn, a lassan sár­gulni kezdő domboldalak fái­nak, szőlő vesszőinek üzemé­ben a tápláló gyümölcsöt ter­melte ki. Pár hét előtt még a balatoni műutat szegélye­ző, színes kis sátrakban, mo­solygott az autósokra az ér­diek egyik legnagyobb kin­cse, az őszibarack, amely az egész ország kivitelében is jelentős összeget, valutát (tegnapi nyelven.: aranyat) hoz be évenként az ország­nak. Csupán Érdről 106 va­gon őszibarackot szállítottunk •külföldre, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy hazánk ipara erősödjék, növekedjék, s új társadalmi rendünk, amely­ről a város peremének nagy , . • szocialista költője, József Attila még csak álmodozni ,• merészelt, egyre inkább iz­mosodjék. S már a mi éle­tünkben is látható anyagi és . szellemi eredményeket hoz­zon. Mert Érd, ez a hatalmas kiterjedésű község ma már nem „vidék”, legalább is nem az, a szó tegnapi értel­mében. Nagy-Budapest lét­rehozásával Érd a főváros közvetlen szomszédságába ke­rült, egészen a „város pere­mére” — de megint csak nem a szó tegnapi, „József Attila-i” értelmében. Mert ha Érd­nek ma még nincs is szá­mottevő ipara (bár területé­nek jó része .nagyon _ alkal­mas lenne ipari telepítésre), de olyan kilátástalan nyo­mortanyái sincsenek, mint a hajdani városperemnek vol­tak, s lélekszámban egyre növekvő lakossága elhelyez­kedést talál a főváros ipa­rában, sőt az a baj. hogy tízezrével utaznak be innen a fővárosba, vagy a kör­nyékbeli üzemekbe, ahol munkát találnak. — Érd területén 1957 óta mintegy ezer család telepedett le — mondja Birinyi Ferenc, helyettes vb-tanácselnök, aki­vel dolgozószobájában Érd fejlődéséről, bizakodásairól és gondjairól beszélgetünk. (Ez a beszélgetés, persze, nem zavartalan, mert szinte min­den harmadik, negyedik perc­ben belép valaki, hogy ügyes­bájos dolgában útbaigazítást, elintézést kapjon.) Jelenleg 27 000 lakosa van Érdnek és településeinek, annyi, amennyi vagy fél évszázad előtt egy-egy „rendezett ta­nácsú” dunántúli városnak volt. S ennek a méltán perem­városnak nevezhető köz­ségnek alig van számbave- hető mozija, művelődési há­za pedig nincs, sőt egyelőre még reménye is füstbe ment annak, hogy ezt a fontos kultúrintézményt megkapja. Pedig éppen a fiatalság megszervezésében, egybetar- tásában mérhetetlenül nagy fontossága lenne a műve­lődési háznak, amelynek építését azért kellett el­odázni, mert a hivatalosak nem tudtak megegyezni a megfelelő helyben. Viszont autóbusz több olyan hely- \ ségbe is közlekedik, amely: szintén kívül esik a főváros ; határán, többek között Bu- ; daörsre.) így hát az érdiek j ma is kénytelenek nélkü- j lözni a fővárosi. autóbuszt,; holott ennek bevezetése mű- j velődési szempontból is fon- : tos lenne, hiszen az érdiek: neihigen mehetnek színház- i ba, mert legtöbbször az utol­só felvonásnál már ott kell hagyniuk az előadásokat, ha | még vonathoz akarnak jutni. É rdi gondok és érdi re­ménykedések. Ebből is, abból is sok van. S még az a vigasztaló, hogy a fél­szabadulás másfél évtizede a reménykedések javára bil­lenti a mérleget, de ha re­ménykedni akarunk, elsősor­ban a gondokról kell beszél­ni, hadd ismerjék meg őket azok is, akik nem itt lak­nak, hanem a fővárosból ve­zetik ennek a területnek ügyeit ...........< .. .. Az érdi minaret — ma Csuka Zoltán: EMBEREBB ARCÚ TÁJ ÚJ GYÓGYSZERTÁRAK Nem is olyan régen, évtize­deken át, csupán egyetlen gyógyszertára volt Érd köz­ségnek. Alig egy hónapja azonban átadták rendeltetésé­nek a mintegy 650 ezer forin­tos költséggel épült érdligeti gyógyszertárat. Néhány nappal később már új hír jelenhetett meg lapunk hasábjain. A ré­gi érdi gyógyszertár rozzant épülete már nem sokáig tölti be feladatát. Jövőre új gyógy­szertár épül Érden, a tervek szerint egymillió 600 ezer fo- i rintos költséggel. Ha felépül, úgy gondoljuk, egy elintézés- ; re váró ügyet újra kipipálhat- : nak az Érdi Tanács illetékesei. ; Biztosak vagyunk benne — 1 örömmel. w\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\N^ A helytörténeti múzeum ! ' A Halla-ház ott áll Őfa- \ luban, alig pár lépésnyire j a középkori kolostor és a ! felszabadulást épségben! megért pompás kastély \ romjaitól, közvetlenül a ró-\ mai hadiút és a II. Lajos', király emlékét őrző, már-', ványtábla mellett. Ennek a', háznak egyik szobájábanj van az érdi helytörténeti ^ múzeum „bölcseje“, az ér-: di és Érd környéki ásatások; kincseivel, amelyeket Jo- \ vicza Ignác gondoz és ő is; őrzi az értékes leleteket', magába foglaló szoba kul-\ csát. Cserei Éva, a nagyié-; fényi múzeum vezetője vál-', lalta, hogy egyelőre a tété-'' nyi múzeum patronálja ezV,f a kialakuló helytörténeti; múzeumot, amelyben máris; egész sor kőkorszakbeli le-'', let, a római birodalom ide-', jéből származó edények,\ honfoglaláskori kardok,’, ikonok tárulnak a látogatói elé, Minden remény meg- í van hozzá, hogy ez az,! egyelőre szerény szoba —í amennyiben megfelelő tár-; lókat kapnak —, nemsoká-i ra rendezett anyagával az \ Érdre látogatók és a tanuló', ifjúság előtt is megnyílik, \ s hozzájárul az Érd múlt-t jára irányuló figyelem el- \ mélyítéséhez. '■ ywwwwwwwwww. ZSELLÉRHÁZAK j ófalu jellegzetességei közé Í tartozik — a Sóház és az % Adóház mellett — a kas- $ tély körüli zegzugos utcák- $ ban egymás hegyén-hátán í épült sok régi, rozoga zsel- í lérház. Az egykori nádfe- ? deles, sárpadlós házikókat a % felszabadulás óta átépítik ^ s megfelelő kerítéssel veszik 6 A tizenkét kilométer hosszú ^ községben hat kerületet tarta- j nak számon; Érd-Ófalu, Érd-; Újfalu, Érdliget, Újtelep, S Parkváros, Tuszkulánum. A) községet behálózó utcák; együttes hosszúsága: 360 kilo- j méter. í * Hétszázezer forint a község) évi bevétele, ebből háromszáz-) ezret villamosításra, kétszázez-; rét az iskolák bővítésére és) tatarozására, százezret járda-! építésre és százezret az intéz-í mények és szervek — könyv-; tár, sport, rendezvények —\ támogatására fordítanak. A SZÁMOK TÜKRÉBEN

Next

/
Thumbnails
Contents