Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
1962. OKTOBER 28, VASÄRNAP ^Mwlap 3 TANÁCSKOZIK A MEGYEI PARTÉRTEKEZLET (Folytatás a 2. oldalról) kell kísérniük a lakosság ellátását biztosító iparágak — pékség, kereskedelem, vendéglátó ipar — működését és biztosítani kell, hogy a lakosság érdekei kárt ne szenvedjenek. Üdvözöljük dolgozó parasztságunkat Létrejöttek a nagyüzemek a mezőgazdaságban is. Az átszervezés nagy feladatát befejeztük. Elvtársaink ezrei vettek részt ebben a munkában — a párt politikáját, az önkéntességet szem előtt tartva. Erről a helyről mondunk elvtársi köszönetét mindazoknak, akik ebben a munkában becsülettel helytálltak. Elismerésünket fejezzük ki és üdvözöljük dolgozó parasztságunkat, akik beléptek a termelőszövetkezetekbe, rátértek a nagyüzemi gazdálkodás útjára és az elmúlt három esztendőben munkájukkal tettek bizonyságot, hogy hűen szeretik hazájukat, képesek rá és akarják megteremteni a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot. Mezőgazdaságilag hasznosítható területünk 94 . százaléka van nagyőzemben. Majdnem 79 ezer paraszt- I család 84 ezer taggal lépett a termelőszövetkezetekbe. Tizennégyezer család még alacsonyabb ttípusú, de már szövetkezeti alapon gazdálkodik. A mezőgazdaság átszervezése nem cél, hanem eszköz. Eszköz először abban, hogy parasztságunk életét megjavítsuk, hogy a nehéz testi munka helyett gépeket alkalmazhassunk. Másodszor azért, hogy olcsóbban és többet termeljünk. Valamilyen termelési ág átszervezése azonban mindig azzal a veszéllyel jár, hogy csökken a termelés. Ezért az volt a feladatunk: úgy hozzuk létre a nagyüzemeket, hogy a termelés ne csökkenjen — ellenkezőleg — emelkedjen. A nehézségek valóban nagyok voltak. Egyes termékek terméshozama csökkent. Csökkent a felvásárlás is. Más termékekből azonban sikerült azonnal növelni a te- rületnyi egységre eső termésátlagot és növelni a felvásárlást is. Nagy gondot jelentett megőrizni az olyan fontos kultúrát, mint a szőlő, gyümölcs. Bátran mondlhatjuk, hogy megoldottuk ezt a kérdést. Megoldottuk, mert hallgattunk a Központi Bizottságra, mert nem ijedtünk meg azoktól, akik a nagyüzem szétverésével vádoltak, revizionistáknak bé1 végeztek bennünket. Bíztunk dolgozó parasztjainkban. Nem hittünk azoknak, akik azt állították, hogy a családi művelésbe kiadott gyümölcs és szőlő termékeit ellopják a parasztok. Bízni a dolgozó népben: egyet jelent a helyes politikával, A jövedelem a termelt értéktől függjön! Termelőszövetkezeteink zömében megerősödtek párt- szervezeteink is. Az elért eredményekkel azonban nem lehet megállni. Hozzá kell fogni megfelelő agrotechnika alkalmazásával, jó üzemarányok kialakításával, megfelelő kultúrák elterjesztésével a termékmennyiség növeléséhez, a termelt érték növeléséhez és a termékkölt. ség csökkentéséhez. Tovább kell kutatni, finomítani a jövedelemnek a termelt értékkel összekapcsolt elosztását. Minden termelési ágban biztosítani kell, hogy a jobb munkáért több jövedelmet kapjon a dolgozó, hogy a jövedelem a termelt értéktől függjön. El kell érni, hogy minden forint beruházás a leggazdaságosabb üzemágban történjen, illetve a forintot a legjobb helyre tegyük. A jövőben a beruházásoknál, azok elosztásánál nagy gondot kell fordítani arra, hogy az elmaradott járásokat, illetve termelőszövetkezeteket bizonyos előnyben részesítsük. Jó , termelőszövetkezeteinkben egy kataszteri hold szántóra négyezer forint beruházás jut. A gyengébbeknél kétezer. Hasonló a helyzet a forgóeszközöknél is. Ez nem jól van így. Gondolkodnunk kell róla, hogy termelőszövetkezeteinkben végrehajtsák a háztáji gazdaságokra vonatkozó kormány- intézkedéseket, fizessék a földjáradékot, ■ emberségesen járjanak el az idős, nyugdíjas parasztemberekkel. Mondhatjuk, hogy mező- gazdasági szövetkezeteink fejlődnek, a szövetkezetek közös vagyona meghaladja a másfélmilliárd forintot. Évről évre javul a termelőszövetkezetek szervezeti élete. Egyre mélyebb a szövetkezeti demokrácia is, bár előfordul némely helyen, hogy a vezetőség a közgyűlés hatáskörében intézkedik. Szövetkezeteinknek 1959- ben 96 erőgépük — ma csaknem 800 erőgépük van. Gépállomásaink séfjeit is figyelembe véve 1962-ben csaknem 300 holdról 190 holdra csökkent az egy traktoregységre jutó szántóterület. Nagy erőfeszítéseket teszünk a hústermelés, az állatállomány eredményes növelésére is. A nehézségek zöme itt jelentkezik. Pest megye a múltban sok takarmányt vásárolt a környező megyékből, erre azonban most nincs lehetőség. Saját takarmánybázisunk sem nő, sem mennyiségben, sem minőségben megfelelően, így állandó takarmányhiánnyal küzdünk. Nehézségeink vannak még az állatok gondozását és elhelyezését illetően is. E problémák megoldására előre, jól átgondolt, megfelelő szakértelemmel kidolgozott tervet kell készítenünk. Az egy termelőszövetkezeti tagra eső közös jövedelem növekedett. 1980-ban 8580 forint, 1961-ben 8730 forint volt. Ez is a munka javulását bizonyítja. Különös gondot kell fordítani a gyengébben működő szövetkezetekre. Ebbe a kategóriába a gazdák 28—30 százaléka tartozik. Mondhatjuk, a gyengeség legfontosabb oka a jó vezetés hiánya. Állami irányító szerveink nem tettek meg mindent, hogy ezt a hiányt leküzdjék. Megvan azonban a lehetőséig, hogy, 1963-ra, a rossz időjárás ellenére is, gyenge szövetkezeteink megerősödjenek. Meg kell emlékezni itt arról is. (hogy termelőszövetkezeteinkben 38 brigád küzd a szocialista brigád címért. A verseny még nem kialakult, a formák még nem olyan világosak, mint az iparban, de a törekvés helyes, tovább, előre kell menni ezen az úton. Összegezve mezőgazdasági helyzetünket: jó úton haladunk, megfelelő eredményeink vannak Támaszkodjunk továbbra is a kommunistákra, a becsületes pártonkívüiiekre. bízzunk az emberekben és a következő pártértekezleteken majd beszámolhatunk, hegy a most kitűzött célt elértük. Ezután a pártbizottság beszámolója dicsérőleg emlékezett meg a 150 ezer tagot számláló földművesszövetkezetek munkájáról, majd áttért a gépállomások és az állami gazdaságok tevékenységének értékelésére. Gépállomásaink különösen nagy munkát végeztek az aratás, a cséplés idején, amit Pest megve időben elvégzett. Jó munkát végeznek most, az őszi kenyér- és takarmánygabona vetésénél is, amely lényegében optimális időben — októberben befejezést nyert. Jól gazdálkodnak állami gazdaságaink is. Állami gazdaságainkban az egy holdra eső termelési érték hét és tizenkétezer forint között mozog. Ha ezt összehasonlítjuk szövetkezeteink 2703 forintos holdankénti termelt értékével, láthajtuk, milyen nagy lehetőségek vannaik még mező- gazdaságunk előtt. Az állami gazdaságok vezetőinek kötelessége, hogy segítsék fiatalabb testvérüket, a szövetkezeteket, tapasztalatok és káderek átadásával. A magasabb terméseredményekért A második ötéves tervben a következő feladatokat kell megoldani a mezőgazdaságban: 24 százalékkal kell növelni a hozamokat a növénytermesztésben, 21—22 százalékkal az állattenyésztésben. Kenyérgabona-termelésünket 1965. évre csökkentett területen 100,9 százalékra, zöldségtermelésünket 117, cukorrépatermelésün- | két 170, tehénállományunkat 103, kocaállományunkat 136 százalékra kell növelni a jelenlegihez képest. A felvásárlást, a mostanit száznak alapulvéve cukorrépából 170, napraforgóból 100, vágómarhából 132, sertésből 156, baromfiból 152 százalékot kell teljesíteni. A •szerződéskötés és a felvásárlás között fennálló nézeteltéréseket és zökkenőket rendezni kell. Mindkét félnek törekedni kell a korrekt, a szerződések szellemét betartó magatartásra. A felsoroltakon kívül még fontos 20—22 ezer hold talajjavítását elvégeznünk. 1965- re úgy kell növelni gépeink számát, hogy egy gépegységre 115—120 hold jusson. Öntözött területünket 40—42 ezer holdra ’ kell emelnünk. Az intenzív gabonák területét is növelnünk kell. Kukoricatermésünket pedig 13 mázsáról 16: mázsára kell hadanként növelnünk. Fokoznunk kell fehérje- dús takarmányaink termesztését is. Az őszi takarmány- keverék terület növelésével nagyobb tömegű takarmányt kell biztosítanunk. Az ötéves tervben nyolcezer hold szőlőt és 7200 hold gyümölcsöst kell telepítenünk. A zöldségtermesztést pedig 28 ezer holdról 33 ezer holdra emeljük. Tovább javítjuk az állami irányító szervek és vállalatok tevékenységét, törekedünk arra, hogy a mezőgazdasági szakigazgatási szervekben a nagyüzemi szemlélet, a céltudatos, átfogó termelést szervező tevékenység, az alapos elemző munka és a bátor kezdeményezés váljon uralkodóvá. Jussanak még közelebb tanácsaink a dolgozókhoz! Tanácsaink, mint államhatalmi és államigazgatási szervek, állandó kapcsolatban vannak a tömeggel/az ő munkájuktól függ, dolgozóink hogyan ítélik mag államunk viszonyát a néphez. Bátran állíthatjuk, hogy a tanácsba választott emberek felelősségteljesen dolgoznak. A különböző szinten megválasztott tanácstagok túlnyomó többsége nagy odaadással teljesíti kötelezettségét. Beszámolókat tart, meghallgatja választóit, eljár az ügyükben, lelkiismeretesen A minisztériumok a párhuzamos osztályokat nagyon sokszor közvetlenül irányítják, ezt teszik az osztályok a járási és községi szintű tanácsokkal, aminek következtében sokszor vetik fel választott szervek tagjai, hogy van-e értelme egy testületi ülésnek, ha az ülés elé került anyag eleve eldöntést nyert már a felsőbb szerv részéről? Az újonnan megválasztott pártbizottságnak tanulmányoznia kell, esetleg központi szervekkel együttműködve —, Szavaznak a küldöttek végzi feladatát. Azt is megállapíthatjuk, hogy különböző szintű tanácsaink a tanácstörvény szigorú betartásával dolgoznak. Problémát jelent a tanácsok minden szintjén a • kör kérdése. de a megyétől lefelé saját hatáskörben is intézkedéseket kell tenni —, hogy a testületek valóban a lenini tanácsokat megillető helyet kapják meg megyénkben. 15 000 felnőtt tanul Tanácsaink munkájában nagy jelentőségű a kulturális és művelődési munka. 1959- től 1982-ig 4900-ról 6500-ra emelkedett a középiskolások száma. Középiskoláink száma tizenhatról huszonegyre nőtt. ennek ellenére nem tudunk eleget tenni az igényeknek. Különösen több technikumra, szakközépiskolára lenne szükség. Megyénkben működik az ország egyetlen agráregyeteme. Ez nagy felelősséget ró oktató apparátusunkra, de lehetőségeket is biztosít szakembereink képzésére. Ötezer felnőtt végzi az általános iskola hét-nyolcadik osztályát és több mint tízezer felnőtt dolgozó tanul különböző középiskolai szinten. Egy példa: az agrár5 egyetemen több mint ezer ember tanul levelező úton. Jelentős eredményeket értünk el az iskolákban a politechnikai oktatás bevezetésével. 254 általános iskolánk közül 139-ben folyik ilyen oktatás. 38-ban ipari és 94- ben mezőgazdasági, hétben vegyes jelleggel. A gimnáziumok mindegyikében mezőgazdasági gyakorlati oktatás van. így gyermekeink általános műveltség megszerzése mellett megszokják, megszeretik a termelő munkát is. A közösség ereje Falusi tanácsaink legjelentősebb és legeredményesebb munkája a községfejlesztés. ttt van tanácsainknak a legtöbb hatáskörük, ez megmutatkozik munkájuk eredményében is. Ennél a munkánál mutatja meg népünk, hogy bízik a jövőben, saját pénzét összeadva Vízműveket, utakat, iskolákat, orvoslakásokat építenek és hoznak rendbe, nagyrészt társadalmi munkával. 1960-ban a megye lakossága tizenegy millió forint értékű társadalmi munkát végzett! Gyengeségként jelentkezik tanácsaink munkájánál, hogy sok esetben közömbösen szemlélik az emberek bajait, problémáit. A hozzájuk fordulókat küldözgetik, érdemben ügyüket nem intézik, néha még gorombáskodnak is a hozzájuk fordulókkal. A tanácsoknál dolgozók közül többen úgy viselkednek, mint a régi tisztviselők. „Lerázzák" a panaszost. Kemény harcot kell folytatni a bürokratikus vonások ellen és biztosítani kell, hogy a tanácsban dolgozó emberek ne uralkodjanak, hanem szolgálják a népet. Tanácsaink a fennálló hibák ellenére nagy fejlődést tettek meg. A párt segítségével felérhetjük, hogy a még meglevő hibák megszűnjenek. Ezek után Horváth András elvtárs a megjavult közrendről, az erkölcsi színvonal emelkedéséről szólott. A többi között elmondotta, hogy a bűn- cselekmények száma csökken, kevesebb a verekedés, az ittas garázdálkodás. Ugyanakkor súlyos és aggasztó a helyzet a közúti balesetek területén. 1959-hez képest 66 százalékkal nőtt a közúti balesetek száma. A beszámoló foglalkozott a a társadalmi tulajdon védelmével is. Megállapította, hogy az eredményesnek mondható. A számok az ilyen bűncselekményeknél csökkenő tendenciát mutatnak. Hasonló módon a társadalmi rend elleni bűncselekmények is csökkennek. Ez népünk erkölcsi erejének, társadalmi rendünk szilárdságának következménye. Külön megemlítendő és örvendetes, hogy a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma mintegy harminc százalékkal csökkent. Állandóan javul bűnüldöző szerveink munkája. Rendőrségünk, ügyészségünk, bíróságunk megfelelő munkát végez. A társadalom széles rétege is kiveszi részét a bűnüldözés munkájából. A bíróságok mellett kétezer népi ülnök dolgozik. Több, mint kétezer önkéntes rendőr vigyáz a közbiztonságra. Sok ezer önkéntes tűzoltó védi népünk vagyonát. Több ezer aktivista vesz részt a népi ellenőrző munkában. Úgy látjuk, jó úton haladunk. Gondoskodni kell róla, hogy tovább ' javítsunk munkánkon. Érjük el, hogy a párt büntető politikája maradéktalanul érvényesüljön dolgozó népünk érdekében. Külön szólt a beszámoló a munkásőrségről, mint a megyei pártbizottság által közvetlenül irányított fegyveres testületről. Majd rátért a párt tömegkapcsolatának értékelésére, elsősorban a szakszervezetek munkájának vizsgálatára. Szakszervezeteink védik a dolgozók érdekeit Sok tízezer munkást, dolgozót tömörít magába a szakszervezet. Taglétszámuk 120 ezer. E hatalmas szám bizonyítja, milyen erő rejlik a munkásosztály eme régi, nagy tapasztalata, nagy tömegeket magába foglaló szervezetében. Szakszervezeteink sokrétű munkát .végeznek. Szervezik a szocialista brigádokat, ellenőrzik a munkavédelmet, a társadalombiztosítást. Vezetik az üzemek sportéletét. És nem utolsósorban keményen kiállnak a dolgozó munkások jogaiért, fellépnek a dolgozó embereket sértő bürokratikus intézkedésekkel szemben. A szubjektivizmus, a személyeskedés formájában jelentkező sérelmek ellen védik a dolgozókat; A szakszervezeti mozgalomban tíz- és tízezer ember nevelődik, formálódik, tapasztalatot szerez a vezetésben, megerősödik harcosságban, képessé válik arra, hogy társadalmunkban a magasabbrendű szocialista embertípust megtestesítse. Milyen óriási erő a szak- szervezet, arra legyen példa, hogy megyénkben 6200 szak- szervezeti bizalmi, 5900 üzemi és műhelybizottsági tag és több mint 300 szakmai megyebizottsági tag dolgozik. A tizenötezer különböző szinten dolgozó szakszervezeti aktivista közül több, mint tizenkétezer pártonkívüli. Kell-e ehhez kommentár, kell-e bizonyítani pártunk politikájának helyességét a pár- tonkívülieikkel kapcsolatban? A pártszervezetek segítségével javítani kell a szak- szervezetek további munkáját, elsősorban a munkavédelem területén. Sok a baleset megyénkben és ezek közül 1961- ben 28 halálos kimenetelű volt. A mezőgazdaság gépesítése következtében a súlyos balesetek száma és annak veszélye ott is megnövekedett, különösképpen azért, mert a mezőgazdaságban dolgozók még kisebb biztonsággal kezelik a gépeket. A pártbizottság beszámolója hosszasabban taglalta a megyei ifjúság munkáját. Fordítsunk nagyobb gondot a falusi KISZ-szervezeiekre Megyénkben a KISZ-tagok száma 1959-től tizenhárom- ezerrel nőtt. Ez a növekedési ütem nem elegendő, nem mégfelelő. Megyénk fiataljainak összesen húsz százaléka van a KISZ soraiban. Hogy lehet eredményeket elérni, azt az bizonyítja, hogy néhány hónap alatt a KISZ-ben levő munkásfiatalok számát a kétszeresére növelték. Másként áll a helyzet a falusi KISZ-szervezeteknél. Falun a KISZ-szervezetekben nem a falun élő és dolgozó fiatalok vannak. A falusi szervezetekben levő fiatalok egy része alkalmazott és nagyobb része Budapestre, vasv az iparba bejáró fiatalokból tevődik ki. El kell érni a közeljövőben. hogy a falun élő, a községben, különösen a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok legyenek a KISZ tagjai. KISZ-eseink eredményes munkáját bizpnyítja. hogy ebben az évben több mint ezer Pest megyei fiatal vett részt az ifjúsági táborok munkájában. Több mint kilencezer munkásfiatal vesz részt az üzemek brigádjaiban. Ott találjuk őket a szocialista címért küzdő brigádokban, a különböző komplex- és exportbrigádokban. Sok ifjúsági brigádunk van. Az üzemek takarékossági versenyében a fiatalok 1961-ben 23 millió forintot takarítottak meg. A termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon folyó versenyben ötezer fiatal vesz részt. Kiváló eredményt értek el a kuktíricatermesztő ifjúsági brigádok is. Harmincezer fiatal nevezett be az ifjúság a szocializmusért mozgalomba. Közülük az első félévben a munkára vonatkozó feltételeket 19 ezer. a művelődésre és a sportra vonatkozó feltételeket 25 ezer fiatal teljesítette. A KISZ-szervezetek felada.Folytatás a 4. oldalon)
