Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
PEST ME Jb VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f MwmEí _ __ KzfCirlan MSZMP PEST MEGY El BIZOTTSÁGA M E G TANA C S VI. ÉVFOLYAM, 253. SZÄM ARA 70 FILLÉR 1962. OKTOBER 28, VASÄRNAP Tanácskozik a megyei pártértekezlet Megvalósult a szavak és a tettek egysége A megyei pártbizottság beszámolója Budapesten az ÉDOSZ székházában szombaton reggel 9 órakor kezdődött meg a Pest megyei pártértekezlet. Az ülésen megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja, Ugrai Ferenc altábornagy, a honvédelmi miniszter helyettese, Bárányos József, a Központi Bizottság párt- és tömeg szervezetek osztályának helyettes vezetője. A tanácskozást Horváth András, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg és Szakali Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát javasolta a pártértekezet elnökének. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a javaslatot, majd Szakali József elvtárs indítványt tett az értekezlet elnökségére, különböző bizottságaira, valamint a tanácskozás napirendjére. Az elnök valamennyi javaslatát a küldöttek egyhangú szavazással hagyták jóvá. A pártértekezlet napirendjén a következő kérdések szerepelnek: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának beszámolója. \ Előadó: Horváth András, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Revíziós Bizottságának beszámolója. Előadó: Kun Ferencné, a megyei revíziós bizottság elnöke. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának és Revíziós Bizottságának megválasztása. Ezután Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra, hogy ismertesse a megyei pártbizottság beszámolóját. Horváth András beszédét mondja Horváth András beszéde Három évvel ezelőtt a megyei kommunisták pártértekezlete megbízást adott pártbizottságunknak, hogy Pest megyében képviseljék pártunkat, irányítsa, ellenőrizze a termelést, törődjön az emberekkel, segítsék őket mindennapi munkájukban — egyszóval szolgálják a népet. A párt Központi Bizottságának határozata alapján pártunk VIII. kongresszusa előtt most újra összejövünk, hogy beszámoljunk, hogyaei éltünk a megbízatással, a bizalommal, hogyan tettünk eleget kommunista feladatainknak. összegezzük eredményeinket, meghatározzuk az elkövetkező években ránk váró feladatokat. Megbeszéljük, megvitassuk azokat a politikai irányelveket, amelyek alapján majd pártunk kongresszusa tárgyal. Minden kommunista büszke lehet pártjára. Büszke lehet, hogy tevékeny tagja a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Ez a mozgalom hatalmas eredményeket ér eh Az első győztes szocialista forradalom óta sok száz millió ember szabadult fel. Szemünk előtt omlik össze az imperialisták gyarmati birodalma. Alig 50 évvel ezelőtt a kapitalizmus egyeduralkodó volt a földön. És mi a helyzet ma? A szocializmus világrendszerré vált. Hatalmas politikai és erkölcsi befolyással rendelkezik szerte a világon. Gyorsan fejlődő gazdasága, lebirhatatlan katonai ereje, összeforrottsága a népekkel, képessé teszi rá, hogy megfékezze az imperialistákat, hogy lefogja a háborús gyújtogató kezét. A szocializmus vitathatatlanul az élre tört. Rakétái embert hordoznak a föld körül, termelése gyors iramban fejlődik és nincs messze az idő, amikor a szocializmust építő országok termelése a világ javainak több mint a felét fogja adni. Az élet szinte betű szerint igazolja a kommunista és munkáspártok moszkvai Nyilatkozatát: korunk fő tartalma az átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba. A társadalomtudományban a harc a két társadalom között eldőlt. Nem vitás, hogy a jövő a szocializmusé. De az imperialisták még élnek, erőiket nem szabad lebecsülni. Az imperialisták fenyegetőznek, frontvárossá változtatják Berlint, provokációkat hajtanak végre hajóink ellen, fenyegetik a szabad kubai népet, még meg tudták akadályozni, ho?”' a hatalmas népi Kína elfoglalja helyét az ENSZ-ben. Tilalmi listákat állítanak fel, tiltják velünk a kereskedelmet. Mi, kommunisták azonban megtanultuk fejlődésében, változásában nézni a világot. Látjuk, ismerjük a fejlődőt és látjuk a pusztulót. Nyugodtan kijelenthetjük: még folynak a harcok, de lényegében a harc már eldőlt a szocializmus javára. Mi olyan jólétet akarunk teremteni a földön, amilyent ember nem ismert még. Ehhez békére van szükségünk. Békére van szüksége a gyarmati sorsból felszabadult népeknek és békére van szüksége a kapitalizmus igája alatt sínylődő munkásságnak is. Egy modern atomháború temetővé változtatná a világot. így válik a békéért folyó harc az osztályharc éles fegyverévé. így válik lehetségessé, hogy a szocializmus viszonylag békés körülmények között győzzön az egész világon. Ez a szocializmus győzelmének a leghumánusabb, az emberiség számára legelfogadhatóbb alternatívája. Csak így menthető át a szocializmusba, amit az emberi ész, az emberi munka évezredek óta alkotott. Ezért helyeseljük a kommunista és munkáspártok 1960. évi moszkvai Nyilatkozatát. Helyeseljük, hogy pártunk, kormányunk a szóban levő moszkvai Nyilatkozat platformján áll, ennek alapján folytatja országunk külpolitikáját. De ennek a platformnak részét képezi az is, hogy szárazon tartjuk a puskaport, azaz honvédelmünket korszerű színvonalon tartjuk. A szocialista tábor hadereje legyőzhetetlen. Ha az imperialisták eszüket vesztik és megtámadják a szocialista tábor valamely országát, ez a kapitalizmus teljes pusztulását fogja okozni. Az a fő feladatunk: minden erőnkkel teljesítsük nemzetközi kötelességeinket. Minden erőnkkel erősítsük a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista tábor egységét. Következetesen kijavítsuk azokat a hibákat, amelyeket a múltban elkövettünk. Országunkban olyan politikai és gazdasági helyzetet teremtsünk, hogy a még elnyomatásban élő népek példaként tekintsék rendszerünket. Erőnkhöz mérten vegyünk részt a szocialista országok nagy gazdasági együttműködésében. Tartsuk tiszteletben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által hozott megállapodásokat. Magunk is kezdeményezően se(Foly tatás a 2. oldalon) Tanácskozik a megyei pártértekezlet Hruscsov békét szolgáié javaslata Kennedyhez A Fehér Ház válasza: nem Igen tisztelt Elnök Ür! Nagy megelégedéssel fogadtam az ön válaszát U Thant- nak arra a javaslatára, hogy tegyünk lépéseket hajóink találkozásának meggátlására és így kerüljük el a jóvátehetetlen, végzetes következményeket. Ez az Ön, részéről tett ésszerű lépés megerősíti azt a véleményemet, hogy ön szívén viseli a béke fenntartását. Ezt megelégedéssel állapítom meg. Már elmondtam, hogy népünk, kormányunk és én magam, mint a minisztertanács elnöke, azon fáradozunk, hogy országunk fejlődjék éc méltó helyet foglaljon el a világ népei között a gazdasági versenyben, a kultúra, a művészetek fejlesztésében, a nép jólétének emelésében. Ez a verseny legnemesebb és szükséges célja, s mind a győztes, mind a legyőzött csak jól jár, mert ez a békét jelenti és azoknak az eszközöknek a gyarapítását, amelyek az ember életéhez és boldogságához szükségesek. Nyilatkozatában ön kijelentette, a fő cél nem csupán az, hogy megegyezzünk és lépéseket tegyünk hajóink találkozásának meggát- lására, és így annak megakadályozására, hogy elmélyüljön a válság, amelynek nyomán az ilyen összetűzésből kipattanhat a háborús konfliktus szikrája, ami után már minden tárgyalás feleslegessé válik, mert már más erők, más törvények kezdenek hatni, a háború törvényei. Én egyetértek önnel abban, hogy ez csak az első lépés. A fő dolog az, hogy rendezni és stabilizálni kell a helyzetet az államok, a népek között. Megértem, Elnök Ur, az ön aggodalmát az Egyesült Államok biztonságát illetően, mert ez az elnök elsőrendű kötelessége. Ámde, ugyanezek a kérdések foglalkoztatnak bennünket is, ugyanilyen kötelességek hárulnak rám is, mint a szovjet minisztertanács elnökére, önt nyugtalanság tölti el amiatt, hogy mi fegyvereket küldtünk Kubának, hogy segítsünk megszilárdítani védelmi képességét. Igen, védelmi képességét, mert hiszen Kuba. akármilyen fegyverekkel rendelkezzék is, nem mér- kőzhetik meg . önökkel, any- nylra különböző nagyságokról van itt szó — különösen, ha figyelembe vesszü'; a jelenlegi pusztító eszközöket. Célunk az Volt és ma is az, hogy segítsük Kubát. és senki sem vonhatja kétségbe azon törekvésünk em- berbarátí voltát, hogy Kub^ békésen élhessen és fejlődhessen, miként népe akarj: . Ön biztosítani akarja országa biztonságát, és ez ér<- hető. De Kuba is ugyanezt akarja: minden ország gondoskodni kiván saját biztonságáról. De akkor hogyan értékeljük mi, a Szovjetunió, kormányunk azt, hogj) önök katonai támaszpontok- kai vették körül a Szovjetuniót és szövetségeseinkeíi a szó szoros értelmében katonai támaszpontok (Folytatás a 11. oldalon) Az alábbiakban közöljük annak az üzenetnek a teljes szövegét, amelyet Hruscsov szovjet kormányfő küldött szombaton Kennedy amerikai elnöknek.
