Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-04 / 232. szám

rear

MC.

k/círlap

1982. OKTOBER 4, CSÜTÖRTÖK

A bőséges, jó ivóvízért a budai járásban

A vízellátási szakbizottság egy éven belül megvizsgálja huszonöt község

vízellátásának problémáit

A budai járás hat-nyolc- száz éve települt huszonöt községe 108 ezer lakosa nagy részének problémát jelent az ivóvíz-ellátás, mert az egész járás területe nagyon vízszegény. A vízszerzés kérdése éppen ezért állandóan visszatérő napirendi pont a járási tanács ülésein is. Legutóbb szintén foglalkozott vele a tanácsülés egy előterjesztett. tanulmánynak beillő jelentés alapján, amely Kovács Endre, a községfejlesztési állandó bizottság elnöke vezetésével végzett vizsgálat alapján készült.

— Tényként kell megállapítani — mondja többek között a jelentés —, hogy a fel- szabadulás előtti községi elöljáróságok és a kormányzat egyáltalán nem tettek erőfeszítéseket arra, hogy a községek lakosságát elegendő és megfelelő minőségű vízzel lássák el. Intézkedésük kimerült abban, hogy két- három évenként egy-egy ásott közkutat hoztak létre, de a problémák gyökeres felszámolására nem is törekedtek. A közkutakat a lakosság nagyobb része, a munkások és a parasztok nincstelenjei használták, akiknek igen nagy távolságból kellett hordaniok a vizet. Csupán a tehetősebb embereknek voltak magánkútjai. Abban az időben járásunk huszonöt községében összesen 265 közkút volt. S mivel községeink zöme sok száz éves település, a vizek felszíni szennyezettsége is nagymérvű volt.

Budaörsön, Budakeszin ciszternákban felfogott esővizet Ittak még a felszabadulás után is. Másutt is csak 1950 óta jutottak abba a helyzetbe a községi tanácsok, hogy

fokozottabb gondot

fordíthatnak, sok esetben megyei, vagy kormánytámogatással, új víznyerő helyek feltárására. Tizenkét év alatt mintegy húszmillió forintot fordítottak a vízellátás megjavítására. Építettek tizenöt mélyfúrású és hatvankilenc ásott közkutat, tizenhárom községben pedig több tör- pevízművet, forrásfoglalás, karsztakna, vagy több kút összekapcsolásával és ezekben a községekben 116 732 méter hosszú vízvezetéket amelyre 535 közkutat, vagy kozcsapot kapcsoltak. A régiek beszámításával a közműtek száma ezzel úgyszólván megháromszorozódott, s

«“felül 3425 házba vezettek be a vizet, vagyis 9—10 ezer család otthonában jut ivóvízhez. Viszont vizének magas nitrát-, nitrittartal- ma, vagy coli-fertőzöttsége miatt 149 régi közkút nem megfelelő, egy részüket meg kell szüntetni.

Úgyszólván évszázadok mulasztását kell pótolni és eh- l^ez a felszabadulás után a legtöbb község derekasan hozzá is látott, de még nagyon sok a tennivaló. Mindezt részletesen ismerteti a jelentés.

Bián a két éve készült törpe vízmű csak a lakosság kis részét látja el vízzel, költséges berendezések kellenének a hálózat továbbfejlesztéséhez, a szomszédos Torbágyot azonban a kiváló vizű forrás már nem láthatja el. Budakeszi és Budaörs a Fővárosi Vízművektől kap egészséges vizet, de a vízvezeték még távolról sem épült ki teljesen egyikben sem. Budaörsön még jó néhány utca lakóinak három-négyszáz méter távolságról kell vizet hordania, a legnagyobb probléma azonban a Frank-hegyi település vízellátása. Diósdon egy mélyfúrású kútra és 2500 méter hosszú vízvezetékre lenne szükség, hogy az 1960 óta működő törpe vízmű ivóvizet biztosítson az egész községnek.

Érden csak a lakosság negyedét látja el vízzel a törpe vízmű, további vízfeltárás és a vízvezeték kiépítése körülbelül tízmillió forintba kerülne. A nagykovácsi törpe vízmű csak a község egy részét látja el, egyes utcákban víznyerési lehetőség egyáltalán nincs, tehát kút sem.

Perbál sokkal szerencsésebb helyzetben van. Bővizű forrása máris a falu nagy részének biztosít vizet, hogy a megépítendő vezeték mindenhová elszállítsa azt, ahhoz tároló medencét kellene építeni, és ezzel megoldható lenne a két kis szomszédos község,

Budajenő és Telki

vízgondja is.

Pilisszentiván az 1949-ben elkészült percenként ezer liter vizet adó mélyszintű vízaknához kapcsolódó vízmüvével nemcsak a saját lakossága kilencven százalékát, hanem Pilisvörösvár egy részét, mintegy 3500 lakosát is ellátja. Idén mélyítették ugyan az aknát, de még így sem képes a két község egész lakosságát kielégíteni. Pilisvörös- várott hatezer ember fogyaszt egészségtelen vizet, sőt az új településeken az év jó részé- ban azt is távolról hordja, mert telkeiken levő kútjaik kiapadnak.

Solymáron a vízvezetéki hálózat évről évre bővül, a jó minőségű víz azonban nem biztosítható az egész lakosságnak. Újabb vízfeltárásra lenne szükség. A töki bővizű forrás elegendő vizet adhatna Töknek is, Zsámbék- nak is; ha a teljes vízveze- tékhálózat kiépítésére lenne anyagi fedezet. Törökbálinton

1958-ig esővizet és fogyasztásra alkalmatlan kútvizet ittak az emberek. Azóta két mélyfúrású kút és az azokhoz kapcsolódó vezeték csaknem az egész községet ellátja egészséges vízzel. A vízmű üzemeltetése karbantartása azonban 200 ezer forintba kerül évente, míg a vízdíjakból származó bevétel csupán negyvenezer forint.

Tárnokon az utóbbi événben három mélyfúrású kút épült, most készül a negyedik A vízvezeték kiépítéséhez további kétmillió forint kellene, amelyet ivóvíztársulat magalakítása révén lehetne biztosítani. Üröm és Pilisbo- rosjenő éppen ezekben a napokban alakítja meg közös ivóvíztársulatát, hogy törpe vízmüvet építhessen. Pátyon befejeződött. Tironye és Pilis- csaba most végeztet hidrogeológiai vizsgálatot víznyerőhelyek feltárására. Sótkút és ! Pusztazámor eddig ilyen vizs- í gálatra nem adott megbízást.,

; pedig mindkét község gyenge | vízellátása szükségessé tenné j Százhalombatta vízellátását az i épülő Dunai Hőerőműtől re*- , méli.

Lényegében így szól a je- ! lentés. A járási tanács meg- ! hallgatta és azután határozatot hozott:

Október 15-ig vízellátási ; szakbizottságot kell alakítani, í amelybe a járási tanács há- j rom tagot, köztük a község- I fejlesztési állandó bizottság elnökét küldi ki és egyben felkéri az Országos Vízügyi Fő- igazgatóságot, a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóságot, továbbá a megyei tanács illetékes osztályát, delegáljon a bizottságba egy-egy szakembert. A bizottság feladata lenne, hogy

községről.községre járva

tanulmányozza a jelenlegi helyzetet, kutassa fel a vízellátás megjavítását szolgáló lehetőségeket. s ahol ilyet talál, dolgoztassa ki a szükséges terveket, mégpedig 1963. október közepéig.

A járási tanácsnak ez a határozata bizonyára megnyugvást kelt a vízgondokkal küzdő falvak lakói között. Nemcsak azért, mert ebből is láthatják. hogy a hatóságok a lakosság égető problémáinak mielőbbi megoldására törekszenek. hanem mert nyilvánvaló. hogy a szakemberekből álló bizottság munkájának tüzetes vizsgálatainak eredménye új víznyerőhelyek feltárása lesz. Ezek segítségével pedig a vízellátást egyes helyeken tökéletessé tehetik, máshol még jelentősen megjavíthatják. Helyes lenne azonban, ha a bizottság .a. J^rá? ;falv$>. ban a s zen n yV f z& fvé zétés lehetőségeit is tanulmányozná, hogy a távolabbi jövőben a falu szocialista építésének ez az elengedhetetien kelléke is megvalósulhasson a budai járás községeiben.

— Kétmillió forintot jövedelmezett az idén a zöldségfélék termesztéséből és

értékesítéséből a Törökbálinti Állami Gazdaság. A

legkorábbi primőröktől és

spárgától kezdve a kései zöldbabig és borsóig sokféle árut vittek piacra.

VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK

Az év vegéig újabb négy film

A Hunnia Filmstúdióban újabb négy alkotás forgatását fejezik be az év végéig. Átadják a forgalmazóknak az Egyiptomi történet című magyar—egyiptomi koprodukciós újdonságot — rendezője Mészáros Gyula —. befejezték Az aranyember című Jókii-re- gény filmváltozatának jeleneteit — ezt Gertler Viktor irányításával forgatják. — Elkészül az Isten őszi csillaga című mai falusi tárgyú film. — amelyet Kovács András rendez — és Mamcserov Frigyes rendezésében a Mici néni két élete című vígjáték. f'TI) ____________

L

ászló korabeli iratot konzerválnak

Az Országos Levéltár fennhatósága alatt álló veszprémi levéltárban a Mohácsi vészt I megelőző időszakból 982 ere- , deti iratot őriznek. Ebből 150 okmány az Árpád-korból való. ! A történészek, a nyelvészek, az írásielek fejlődésével és a oecséttannal foglalkozó szakemberek, a magyar agrárélet múltjának kutatói sok érdekes okmányt és adatot találnak a későbbi korokból származó iratok között is. Az Anjouk korából 259. Zsigmor.d király uralkodása idejéből 243, Mátyás király korából pedig 154 irat látható a levéltárban.

A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja a Palóznak községigei -kapcsolatos. 1079- ben. I. László idején keletkezett oklevél. A tihanyi alapító- levél után ezt tartják az ország második legrégibb iratának. Az értékes iratot most az Országos Levéltár szakemberei konzerválják, és csehszlovákiai kérésre fényképmásolatot készítenek róla. (MTI)

Mindenki újakra készül

A -napokban hagyta el a sajtót az Akadémiai Kiadó gondozásában a „Mindenki újakra készül...” címsorozat második kötete, amely az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság felé haladó magyar közélet irodalmi igényű publicisztikáját tárja az olvasó elé. Móricz Zsigmond, Babits, Juhász Gyula, Kosztolányi, Gábor Andor, Bródy, Karinthy. Kassák, Hatvány, Krúdy és sok más írónk nagyrészt ismeretlen írásai, a kor kritikai élete került a kötetbe. fMTI)

wmjjjiirangaraannaiJiftMBWi

W imlii/rsi's (»‘rím-lés lúvlali írjlcs/lí'M'

A múlt héten ülést tartott a Ceglédi Járási Tanács végrehajtó bizottsága. Megvitatták a járás termelőszövetkezeteinek öntözési lehetőségeit az elkövetkező három évre. Az idén a tsz-ek 315 hold kertészeti növény öntözését tervezték. Ennél azonban nagyobb területre terjed Id az öntözéses gazdálkodás. A szántóföldi növénytermesztés és szőlő-gyümölcs öntözésére tervezett 60 hold helyett 283 holdon folyik öntözés. Problémái okozott, hogy,ahol korszerű berendezést biztosítottak. az a vízhiány miatt nem tudott kellő kapacitással dolgozni. A távlati fejlesztés érdekében a járási zöldségtermelési szakbizottság kiválasztott tizennégy termelőszövetkezetet, aho] az adottságok általában a zöldségtermesztés szempontjából megfelelőek.

Ünnepi hónap a Kossuth Múzeumban

Az országos múzeumi hónap keretében hetenként kétszer, szerdán és vasárnap tartanak előadásokat a ceglédi Kossuth Múzeumban. Október 7-én városnéző műemléki sétát rendeznek. Ezenkívül néhány érdekes beszámolóra kerül sor az elkövetkező hetekben.

Hasznos tapasztalatcsere

, A nyársapáti Haladás Tsz szőlészeti dolgozói, a szakmunkásképző tanfolyam hallgatói és a kertészeti tanulók tapasztalatcserén jártak a kunfehértói és az izsáki állami gazdaság szőlő- és gyümölcstermesztő üzemegységében. Érdeklődéssel tanulmányozták a gazdaságok új berendezéseit, valamint korszerű termelési módszereit, amelyeket otthon alkalmazni kívánnak.

MONOK ©VIDÉKE

■i körülményes. Egy-egy sor vé- j Pén a köténybe morzsolt ken- | dert a szél irányában kell per- I getniök, hogy a portól és az j ocsutól megtisztítsák. Utána I alig marad egy maroknyi tisz- j ta mag, amelyet aztán a par- I cellaszámmal ellátott zacs- | kokba öntenek. A kenderma-l I got a laboratórium vizsgálja j meg. ott kapnak választ tisz- | taságára és egyéb tulajdonságára vonatkozóan.

Meg kell gyorsítani a betakarítást

i Az elmúlt napokban este a Monori Gépállomás igazgatója és párttitkára, valamint a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ellenőrzést végzett a földeken. Ázt vizsgálták, vajon milyen eredménynyel dolgoznak a traktorok. Gyömrö határában a tsz földjén harminc-harminckét centis barázdát szánt az eke, a szánté- felülete egyenletes, sima. Úri határában az egyik traktort megállítják: nem fordít eléggé az eke, a második barázdán mindig bakhát képződik. A járásban egyébként naponta hatszáznyolcvan holdon kell elvetni, hogy október 20- ig befejezzék a vetést. Meg kell gyorsítani a betakarítás ütemét, mert mindennap kevesebb a terület a szántó-vető géneknek.

Német vendégek a Petőfi Tsz-ken

A Német Országos Mezőgazdasági Könyvtár két munkatársa ellátogatott a nagykőrösi Petőfi Tsz-be. A vendégek elsősorban a nagyüzemi öntözéses gazdálkodás eredményei iránt érdeklődtek. Kérdezősködtek afelől is, hogy a tudományos vívmányokat az Országos Mezőgazdasági Könyvtár segítségével a gyakorlatban hogyan alkalmazzák.

Ifjúsági

bélyegkiállítás

A bélyeggyűjtő kör ötéves fennállása alkalmából az Arany János általános iskolában Nagykőrösön ifjúsági bélyegkiállítás nyílt. A szebbnél szebb sorozatok és gyűj- | temények sok látogatót von- 1 zanak.

KENDERMAGSZURET

Az OVEF kísérleti telepen vidám hangulatban szüretelték a 200 négyszögöles kendertáblát. A lányok és asszonyok munkája bizony meglehetősen

Színész - másod-szereposztásban

színészéül kedvenc muzsikája — oly távolinak tűnik, mint az a nap, amelyen átlépte a Színművészeti Főiskola küszöbét. Alig engedték tovább, már a portán kiderült, nem olyan könnyű „bejutni" .:. Ám az első akadály leküzdése nem okozott különösebb nehézséget. A portás végülis barátságosan útbaigazította a mezőkovácsházi cipészmester szöszke lányát. aki büszkén lobogtatta a miniszteri engedélyt. Tizenötévesen ádáz autogramgyűjtőnek inkább nézték, semmint primadonnajelöltnek. Aztán eljött a várva várt nap: a dip- lomvizsga. A „Szelistyei asz- szonyok”-ban Vuca szerepét osztották rá. („Bár nem verték szét értem az Operettszínházat, úgy érzem, nem buktam meg”.) A következő állomás: „Bástyasétány 77’. Eisemann Mihály operettjében a szép és okos Annát alakította. A kritika? Néhány semmitmondó szó. (..Tudja, ez a legszörnyűbb: a szavak üresjárata. Se hideg, se meleg. Brrr!”)

A „nagy szerep” nem sokáig váratott masára. Az egykori Blaha Lujza Színházban a „Nebántsvirág” próbáira készültek ... A címszerepben Kovács Iby.

— Én voltam akkortájt a legboldogabb magyar színésznő — emlékezik. — Szellemes, kitűnő muzsika, nagyszerű partnerek — élvezet volt minden este bemenni a színházba. A tapsok visszaadták

megtépázott önbizalmamat. És úgy látszik, a közönség is szívébe zárta ezt az alakításomat. mert néha még ma is kapok levelet, amelyben erre a szerepemre emlékeztetnek.

ÁM A SIKER hűtlenné vált. Következtek a beugrások, ösz- szeszámolni is nehéz lenne, annyi. Hol egy szubrett, hol egy primadonnaszerep.

— Azt mondják, így lehet sokat tanulni — duzzog. — De én végre már bizonyítani szeretnék. Néha már magam is kétségbevonom: helyes úton járok-e. Amióta a férjem katona, a legszigorúbb kritikusomat is elvesztettem.

Fuldokló a mentőövbe nem kapaszkodhat kétségbeesettebben. mint én az önként kínálkozó témaváltásba. Végre is szomorú, ha az ember olyan panaszokat hall, amelyek jogosnak tűnnek, ám orvoslásuk felől sejtelmünk sincs. De nincs idő napfényesebb tájak felé terelni a beszélgetés zi- mankós hangulatát.

— Mondja, egy slágerénekesnek nem árt, ha hosszabb időre eltűnik a közönség szeme elől? És a hangja nem sínyli meg a katonaéveket? — záporoznak a kérdések.

MONDANÁM, bizonygatnám: Korda György — a férje — aligha esik ki a közönség kegyeiből, egy-kettőre vissza- szerzi népszerűségét, amint kiáll majd a pódiumra. A választ a hét óra felé ballagó óramutató szakítja félbe. Rövidesen elsőt csengetnek a Revü Színházban. És nem sokkal később megszólal az ügyelő fojtott hangja: „Kovács Ibyt kérem a színpadra”. A közönség pedig derül, kacag a csetlő-botló Knézitsen, a botcsinálta fotóriporteren, aki

nadrágba, bakancsba bújt, csakhogy világkörüli útjára indulhasson. Mókázik, táncol, énekel. Olyan, mint egy vásott kamasz.

Másod-szereposztásban is: színész.

Gyapay Dénes

NEVET. KESERŰEN, ami

pedig nem illik csupa napfény jellegéhez.

— Valami különöset akar hallani? Írja meg: találkozott a Beugró Színésznővel. Igen, így, nagybetűvel! Nem fontos a nevemet megírni, úgysem mond semmit annak, aki elolvassa. „Kovács Iby? Ki lehet az?” — kérdezik majd az emberek.

Legyintek, ám hasztalan a vigasztalás.

— Higgye el, már nem is bosszankodom, amikor mögöttem összesúgnak: „Nézd, a ?entay“. Vagy megfordulnak utánam: „Jé, de rég láttam a Mednyánszkyt!” A nyáron egyszer a KÖZÉRT-ben nevemen szólított az eladónő. Képzelhe; ti. milyen boldog voltam. Fir- ; tattam: hol. miben látott. „A i Marikában hallottam énekelni’

; — hangzott a válasz. Nem : mondom, a vendéglátóipari : „kiruccanás" legalább olyan i — vagy még nagyobb — pró- i bára teszi a színészt, mint fel- I lépni zsúfolt nézőtér előtt. Aki ; kávéját kavargatja, vagy szíve [választottjával üldögél az asz- ; tálnál, az csak ritkán váltja j meg a belépőt a műsor ked- ; véért, többnyire nem arra ki- ; váncsi. Szívesen dolgozom i vend ég látóipari műsorban, de ; szeretném, ha egyszer színház- : beli alakításom is visszhangra ! találna.

: Rég feledte már a premier ! lázas hangulatát. Az első elődadás közönségének tapsa «-