Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-04 / 232. szám

rear MC. k/círlap 1982. OKTOBER 4, CSÜTÖRTÖK A bőséges, jó ivóvízért a budai járásban A vízellátási szakbizottság egy éven belül megvizsgálja huszonöt község vízellátásának problémáit A budai járás hat-nyolc- száz éve települt huszonöt községe 108 ezer lakosa nagy részének problémát jelent az ivóvíz-ellátás, mert az egész járás területe nagyon vízszegény. A vízszerzés kér­dése éppen ezért állandóan visszatérő napirendi pont a járási tanács ülésein is. Leg­utóbb szintén foglalkozott ve­le a tanácsülés egy előter­jesztett. tanulmánynak beillő jelentés alapján, amely Ko­vács Endre, a községfejlesz­tési állandó bizottság elnöke vezetésével végzett vizsgálat alapján készült. — Tényként kell megálla­pítani — mondja többek kö­zött a jelentés —, hogy a fel- szabadulás előtti községi elöl­járóságok és a kormányzat egyáltalán nem tettek erő­feszítéseket arra, hogy a községek lakosságát elegendő és megfelelő minőségű víz­zel lássák el. Intézkedésük kimerült abban, hogy két- három évenként egy-egy ásott közkutat hoztak létre, de a problémák gyökeres felszámolására nem is töre­kedtek. A közkutakat a la­kosság nagyobb része, a mun­kások és a parasztok nincs­telenjei használták, akiknek igen nagy távolságból kellett hordaniok a vizet. Csupán a tehetősebb embereknek vol­tak magánkútjai. Abban az időben járásunk huszonöt községében összesen 265 köz­kút volt. S mivel községeink zöme sok száz éves település, a vizek felszíni szennyezett­sége is nagymérvű volt. Budaörsön, Budakeszin cisz­ternákban felfogott esővizet Ittak még a felszabadulás után is. Másutt is csak 1950 óta jutottak abba a helyzet­be a községi tanácsok, hogy fokozottabb gondot fordíthatnak, sok esetben me­gyei, vagy kormánytámoga­tással, új víznyerő helyek fel­tárására. Tizenkét év alatt mintegy húszmillió forintot fordítottak a vízellátás meg­javítására. Építettek tizenöt mélyfúrású és hatvankilenc ásott közkutat, tizenhárom községben pedig több tör- pevízművet, forrásfoglalás, karsztakna, vagy több kút összekapcsolásával és ezek­ben a községekben 116 732 méter hosszú vízvezetéket amelyre 535 közkutat, vagy kozcsapot kapcsoltak. A ré­giek beszámításával a köz­műtek száma ezzel úgyszól­ván megháromszorozódott, s «“felül 3425 házba vezet­tek be a vizet, vagyis 9—10 ezer család otthonában jut ivóvízhez. Viszont vizének magas nitrát-, nitrittartal- ma, vagy coli-fertőzöttsége miatt 149 régi közkút nem megfelelő, egy részüket meg kell szüntetni. Úgyszólván évszázadok mu­lasztását kell pótolni és eh- l^ez a felszabadulás után a legtöbb község derekasan hozzá is látott, de még na­gyon sok a tennivaló. Mind­ezt részletesen ismerteti a jelentés. Bián a két éve készült tör­pe vízmű csak a lakosság kis részét látja el vízzel, költsé­ges berendezések kellenének a hálózat továbbfejlesztésé­hez, a szomszédos Torbágyot azonban a kiváló vizű forrás már nem láthatja el. Buda­keszi és Budaörs a Fővárosi Vízművektől kap egészséges vizet, de a vízvezeték még tá­volról sem épült ki teljesen egyikben sem. Budaörsön még jó néhány utca lakóinak há­rom-négyszáz méter távolság­ról kell vizet hordania, a leg­nagyobb probléma azonban a Frank-hegyi település vízellá­tása. Diósdon egy mélyfúrású kútra és 2500 méter hosszú vízvezetékre lenne szükség, hogy az 1960 óta működő törpe vízmű ivóvizet biztosít­son az egész községnek. Érden csak a lakosság ne­gyedét látja el vízzel a törpe vízmű, további vízfeltárás és a vízvezeték kiépítése körül­belül tízmillió forintba ke­rülne. A nagykovácsi törpe vízmű csak a község egy ré­szét látja el, egyes utcákban víznyerési lehetőség egyálta­lán nincs, tehát kút sem. Perbál sokkal szerencsé­sebb helyzetben van. Bővizű forrása máris a falu nagy ré­szének biztosít vizet, hogy a megépítendő vezeték min­denhová elszállítsa azt, ah­hoz tároló medencét kellene építeni, és ezzel megoldható lenne a két kis szomszédos község, Budajenő és Telki vízgondja is. Pilisszentiván az 1949-ben elkészült percenként ezer li­ter vizet adó mélyszintű víz­aknához kapcsolódó vízmüvé­vel nemcsak a saját lakossá­ga kilencven százalékát, ha­nem Pilisvörösvár egy részét, mintegy 3500 lakosát is ellát­ja. Idén mélyítették ugyan az aknát, de még így sem ké­pes a két község egész lakos­ságát kielégíteni. Pilisvörös- várott hatezer ember fogyaszt egészségtelen vizet, sőt az új településeken az év jó részé- ban azt is távolról hordja, mert telkeiken levő kútjaik kiapadnak. Solymáron a vízvezetéki há­lózat évről évre bővül, a jó minőségű víz azonban nem biztosítható az egész lakos­ságnak. Újabb vízfeltárásra lenne szükség. A töki bővi­zű forrás elegendő vizet ad­hatna Töknek is, Zsámbék- nak is; ha a teljes vízveze- tékhálózat kiépítésére lenne anyagi fedezet. Törökbálinton 1958-ig esővizet és fogyasztás­ra alkalmatlan kútvizet ittak az emberek. Azóta két mély­fúrású kút és az azokhoz kap­csolódó vezeték csaknem az egész községet ellátja egész­séges vízzel. A vízmű üzemel­tetése karbantartása azonban 200 ezer forintba kerül éven­te, míg a vízdíjakból szár­mazó bevétel csupán negy­venezer forint. Tárnokon az utóbbi évén­ben három mélyfúrású kút épült, most készül a negye­dik A vízvezeték kiépítéséhez további kétmillió forint kelle­ne, amelyet ivóvíztársulat magalakítása révén lehetne biztosítani. Üröm és Pilisbo- rosjenő éppen ezekben a na­pokban alakítja meg közös ivóvíztársulatát, hogy törpe vízmüvet építhessen. Pátyon befejeződött. Tironye és Pilis- csaba most végeztet hidrogeo­lógiai vizsgálatot víznyerőhe­lyek feltárására. Sótkút és ! Pusztazámor eddig ilyen vizs- í gálatra nem adott megbízást., ; pedig mindkét község gyenge | vízellátása szükségessé tenné j Százhalombatta vízellátását az i épülő Dunai Hőerőműtől re*- , méli. Lényegében így szól a je- ! lentés. A járási tanács meg- ! hallgatta és azután határoza­tot hozott: Október 15-ig vízellátási ; szakbizottságot kell alakítani, í amelybe a járási tanács há- j rom tagot, köztük a község- I fejlesztési állandó bizottság elnökét küldi ki és egyben fel­kéri az Országos Vízügyi Fő- igazgatóságot, a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóságot, továbbá a megyei tanács ille­tékes osztályát, delegáljon a bizottságba egy-egy szakem­bert. A bizottság feladata len­ne, hogy községről.községre járva tanulmányozza a jelenlegi helyzetet, kutassa fel a vízel­látás megjavítását szolgáló le­hetőségeket. s ahol ilyet talál, dolgoztassa ki a szükséges ter­veket, mégpedig 1963. október közepéig. A járási tanácsnak ez a ha­tározata bizonyára megnyug­vást kelt a vízgondokkal küz­dő falvak lakói között. Nem­csak azért, mert ebből is lát­hatják. hogy a hatóságok a lakosság égető problémáinak mielőbbi megoldására törek­szenek. hanem mert nyilván­való. hogy a szakemberekből álló bizottság munkájának tü­zetes vizsgálatainak eredmé­nye új víznyerőhelyek feltárá­sa lesz. Ezek segítségével pe­dig a vízellátást egyes helye­ken tökéletessé tehetik, más­hol még jelentősen megjavít­hatják. Helyes lenne azonban, ha a bizottság .a. J^rá? ;falv$>. ban a s zen n yV f z& fvé zétés le­hetőségeit is tanulmányozná, hogy a távolabbi jövőben a falu szocialista építésének ez az elengedhetetien kelléke is megvalósulhasson a budai já­rás községeiben. — Kétmillió forintot jö­vedelmezett az idén a zöld­ségfélék termesztéséből és értékesítéséből a Törökbá­linti Állami Gazdaság. A legkorábbi primőröktől és spárgától kezdve a kései zöldbabig és borsóig sok­féle árut vittek piacra. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Az év vegéig újabb négy film A Hunnia Filmstúdióban újabb négy alkotás forgatását fejezik be az év végéig. Át­adják a forgalmazóknak az Egyiptomi történet című ma­gyar—egyiptomi koprodukciós újdonságot — rendezője Mé­száros Gyula —. befejezték Az aranyember című Jókii-re- gény filmváltozatának jelene­teit — ezt Gertler Viktor irá­nyításával forgatják. — Elké­szül az Isten őszi csillaga cí­mű mai falusi tárgyú film. — amelyet Kovács András rendez — és Mamcserov Fri­gyes rendezésében a Mici né­ni két élete című vígjáték. f'TI) ____________ L ászló korabeli iratot konzerválnak Az Országos Levéltár fenn­hatósága alatt álló veszprémi levéltárban a Mohácsi vészt I megelőző időszakból 982 ere- , deti iratot őriznek. Ebből 150 okmány az Árpád-korból való. ! A történészek, a nyelvészek, az írásielek fejlődésével és a oecséttannal foglalkozó szak­emberek, a magyar agrárélet múltjának kutatói sok érdekes okmányt és adatot találnak a későbbi korokból származó iratok között is. Az Anjouk korából 259. Zsigmor.d király uralkodása idejéből 243, Má­tyás király korából pedig 154 irat látható a levéltárban. A gyűjtemény egyik legérté­kesebb darabja a Palóznak községigei -kapcsolatos. 1079- ben. I. László idején keletke­zett oklevél. A tihanyi alapító- levél után ezt tartják az or­szág második legrégibb iratá­nak. Az értékes iratot most az Országos Levéltár szakembe­rei konzerválják, és csehszlo­vákiai kérésre fényképmásola­tot készítenek róla. (MTI) Mindenki újakra készül A -napokban hagyta el a saj­tót az Akadémiai Kiadó gon­dozásában a „Mindenki újak­ra készül...” címsorozat má­sodik kötete, amely az ősziró­zsás forradalom, a Tanácsköz­társaság felé haladó magyar közélet irodalmi igényű pub­licisztikáját tárja az olvasó elé. Móricz Zsigmond, Babits, Juhász Gyula, Kosztolányi, Gábor Andor, Bródy, Karin­thy. Kassák, Hatvány, Krúdy és sok más írónk nagyrészt is­meretlen írásai, a kor kritikai élete került a kötetbe. fMTI) wmjjjiirangaraannaiJiftMBWi W imlii/rsi's (»‘rím-lés lúvlali írjlcs/lí'M' A múlt héten ülést tartott a Ceglédi Járási Tanács végre­hajtó bizottsága. Megvitatták a járás termelőszövetkezetei­nek öntözési lehetőségeit az elkövetkező három évre. Az idén a tsz-ek 315 hold kerté­szeti növény öntözését ter­vezték. Ennél azonban na­gyobb területre terjed Id az öntözéses gazdálkodás. A szántóföldi növénytermesztés és szőlő-gyümölcs öntözésé­re tervezett 60 hold helyett 283 holdon folyik öntözés. Problémái okozott, hogy,ahol korszerű berendezést bizto­sítottak. az a vízhiány miatt nem tudott kellő kapacitás­sal dolgozni. A távlati fej­lesztés érdekében a járási zöldségtermelési szakbizott­ság kiválasztott tizennégy termelőszövetkezetet, aho] az adottságok általában a zöld­ségtermesztés szempontjából megfelelőek. Ünnepi hónap a Kossuth Múzeumban Az országos múzeumi hónap keretében hetenként kétszer, szerdán és vasárnap tarta­nak előadásokat a ceglédi Kossuth Múzeumban. Októ­ber 7-én városnéző műem­léki sétát rendeznek. Ezen­kívül néhány érdekes be­számolóra kerül sor az el­következő hetekben. Hasznos tapasztalatcsere , A nyársapáti Haladás Tsz szőlészeti dolgozói, a szakmun­kásképző tanfolyam hallgatói és a kertészeti tanulók tapasz­talatcserén jártak a kunfehér­tói és az izsáki állami gazda­ság szőlő- és gyümölcster­mesztő üzemegységében. Ér­deklődéssel tanulmányozták a gazdaságok új berendezéseit, valamint korszerű termelési módszereit, amelyeket otthon alkalmazni kívánnak. MONOK ©VIDÉKE ■i körülményes. Egy-egy sor vé- j Pén a köténybe morzsolt ken- | dert a szél irányában kell per- I getniök, hogy a portól és az j ocsutól megtisztítsák. Utána I alig marad egy maroknyi tisz- j ta mag, amelyet aztán a par- I cellaszámmal ellátott zacs- | kokba öntenek. A kenderma-l I got a laboratórium vizsgálja j meg. ott kapnak választ tisz- | taságára és egyéb tulajdonsá­gára vonatkozóan. Meg kell gyorsítani a betakarítást i Az elmúlt napokban este a Monori Gépállomás igazgatója és párttitkára, valamint a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője ellenőrzést végzett a földeken. Ázt vizs­gálták, vajon milyen eredmény­nyel dolgoznak a traktorok. Gyömrö határában a tsz föld­jén harminc-harminckét centis barázdát szánt az eke, a szán­té- felülete egyenletes, sima. Úri határában az egyik trak­tort megállítják: nem fordít eléggé az eke, a második ba­rázdán mindig bakhát képző­dik. A járásban egyébként na­ponta hatszáznyolcvan holdon kell elvetni, hogy október 20- ig befejezzék a vetést. Meg kell gyorsítani a betakarítás ütemét, mert mindennap ke­vesebb a terület a szántó-vető géneknek. Német vendégek a Petőfi Tsz-ken A Német Országos Mező­gazdasági Könyvtár két mun­katársa ellátogatott a nagy­kőrösi Petőfi Tsz-be. A ven­dégek elsősorban a nagyüze­mi öntözéses gazdálkodás eredményei iránt érdeklődtek. Kérdezősködtek afelől is, hogy a tudományos vívmá­nyokat az Országos Mezőgaz­dasági Könyvtár segítségével a gyakorlatban hogyan alkal­mazzák. Ifjúsági bélyegkiállítás A bélyeggyűjtő kör ötéves fennállása alkalmából az Arany János általános isko­lában Nagykőrösön ifjúsági bélyegkiállítás nyílt. A szebb­nél szebb sorozatok és gyűj- | temények sok látogatót von- 1 zanak. KENDERMAGSZURET Az OVEF kísérleti telepen vidám hangulatban szüretel­ték a 200 négyszögöles kender­táblát. A lányok és asszonyok munkája bizony meglehetősen Színész - másod-szereposztásban színészéül kedvenc muzsikája — oly távolinak tűnik, mint az a nap, amelyen átlépte a Színművészeti Főiskola küszö­bét. Alig engedték tovább, már a portán kiderült, nem olyan könnyű „bejutni" .:. Ám az el­ső akadály leküzdése nem oko­zott különösebb nehézséget. A portás végülis barátságosan útbaigazította a mezőkovács­házi cipészmester szöszke lá­nyát. aki büszkén lobogtatta a miniszteri engedélyt. Tizenöt­évesen ádáz autogramgyűj­tőnek inkább nézték, semmint primadonnajelöltnek. Aztán eljött a várva várt nap: a dip- lomvizsga. A „Szelistyei asz- szonyok”-ban Vuca szerepét osztották rá. („Bár nem ver­ték szét értem az Operett­színházat, úgy érzem, nem buktam meg”.) A következő állomás: „Bástyasétány 77’. Eisemann Mihály operettjében a szép és okos Annát alakítot­ta. A kritika? Néhány semmit­mondó szó. (..Tudja, ez a leg­szörnyűbb: a szavak üresjára­ta. Se hideg, se meleg. Brrr!”) A „nagy szerep” nem sokáig váratott masára. Az egykori Blaha Lujza Színházban a „Nebántsvirág” próbáira ké­szültek ... A címszerepben Kovács Iby. — Én voltam akkortájt a legboldogabb magyar színész­nő — emlékezik. — Szellemes, kitűnő muzsika, nagyszerű partnerek — élvezet volt minden este bemenni a szín­házba. A tapsok visszaadták megtépázott önbizalmamat. És úgy látszik, a közönség is szívébe zárta ezt az alakításo­mat. mert néha még ma is kapok levelet, amelyben erre a szerepemre emlékeztetnek. ÁM A SIKER hűtlenné vált. Következtek a beugrások, ösz- szeszámolni is nehéz lenne, annyi. Hol egy szubrett, hol egy primadonnaszerep. — Azt mondják, így lehet sokat tanulni — duzzog. — De én végre már bizonyítani sze­retnék. Néha már magam is kétségbevonom: helyes úton járok-e. Amióta a férjem ka­tona, a legszigorúbb kritikuso­mat is elvesztettem. Fuldokló a mentőövbe nem kapaszkodhat kétségbeesetteb­ben. mint én az önként kínál­kozó témaváltásba. Végre is szomorú, ha az ember olyan panaszokat hall, amelyek jo­gosnak tűnnek, ám orvoslásuk felől sejtelmünk sincs. De nincs idő napfényesebb tájak felé terelni a beszélgetés zi- mankós hangulatát. — Mondja, egy slágeréne­kesnek nem árt, ha hosszabb időre eltűnik a közönség sze­me elől? És a hangja nem sínyli meg a katonaéveket? — záporoznak a kérdések. MONDANÁM, bizonygat­nám: Korda György — a férje — aligha esik ki a közönség kegyeiből, egy-kettőre vissza- szerzi népszerűségét, amint ki­áll majd a pódiumra. A vá­laszt a hét óra felé ballagó óramutató szakítja félbe. Rö­videsen elsőt csengetnek a Revü Színházban. És nem sok­kal később megszólal az ügye­lő fojtott hangja: „Kovács Ibyt kérem a színpadra”. A közönség pedig derül, kacag a csetlő-botló Knézitsen, a bot­csinálta fotóriporteren, aki nadrágba, bakancsba bújt, csakhogy világkörüli útjára indulhasson. Mókázik, táncol, énekel. Olyan, mint egy vásott kamasz. Másod-szereposztásban is: színész. Gyapay Dénes NEVET. KESERŰEN, ami pedig nem illik csupa napfény jellegéhez. — Valami különöset akar hallani? Írja meg: találkozott a Beugró Színésznővel. Igen, így, nagybetűvel! Nem fontos a nevemet megírni, úgysem mond semmit annak, aki elol­vassa. „Kovács Iby? Ki lehet az?” — kérdezik majd az em­berek. Legyintek, ám hasztalan a vigasztalás. — Higgye el, már nem is bosszankodom, amikor mögöt­tem összesúgnak: „Nézd, a ?entay“. Vagy megfordulnak utánam: „Jé, de rég láttam a Mednyánszkyt!” A nyáron egy­szer a KÖZÉRT-ben nevemen szólított az eladónő. Képzelhe­; ti. milyen boldog voltam. Fir- ; tattam: hol. miben látott. „A i Marikában hallottam énekelni’ ; — hangzott a válasz. Nem : mondom, a vendéglátóipari : „kiruccanás" legalább olyan i — vagy még nagyobb — pró- i bára teszi a színészt, mint fel- I lépni zsúfolt nézőtér előtt. Aki ; kávéját kavargatja, vagy szíve [választottjával üldögél az asz- ; tálnál, az csak ritkán váltja j meg a belépőt a műsor ked- ; véért, többnyire nem arra ki- ; váncsi. Szívesen dolgozom i vend ég látóipari műsorban, de ; szeretném, ha egyszer színház- : beli alakításom is visszhangra ! találna. : Rég feledte már a premier ! lázas hangulatát. Az első elő­dadás közönségének tapsa «-

Next

/
Thumbnails
Contents