Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
PEST MEGYEI if-i'mrri'M világ prolet^wai. egyesöuttbc» Kftirlan AZ MSZMP PEST MEGYEI B1Z 0 TTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VL ÉVFOLYAM, 251. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. OKTOBER 26, PÉNTEK X i Bombarobbanás helyett tárgyalást! Kubára tekint a világ. A kis amerikai szigetország nevét akkor ismerte meg az öt földrészen mindenki, amikor népe véget vetett a gyarmati korszaknak és 1959-ben függetlenítette magát az Egyesült Államoktól. A több éves küzdelem győzelemmel ért véget és ezzel lezárult egy szakasz Kuba történetében. A forradalmi kormány Fidel Castro vezetésével nehéz és kedvezőtlen körülmények között vette át az országot. Elsősorban hatszázezer munkanélküli volt az országban, pontosan annyi, mint amennyi az Egyesült Államokban az egész világot megrázkódtató 1929—30-as válság idején. Hatmillió ember közül három és fél millió lakott nyomorúságos körülmények között és a nép harminchét és fél százaléka analfabéta volt. Azóta új élet kezdődött a szigetországban, az analfabéták száma 3,9 százalékra süllyedt, gyors léptekben épültek házak, üzemek. Kinek nem tetszik ez a békés építőmunka? Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok nehezen viseli el a kudarcot, ami Kubával kapcsolatban érte. A kis ország óriás szomszédja árnyékában féltve vigyáz kivívott szabadságára, amit Fidel Castro így fogalmazott meg és amit az egész kubai nép magáénak vall: „Halál, vagy a haza!” Az Amerikai Egyesült Államok nemcsak presztízs okból áll szemben Kubával. Amíg ugyanis a kis szigetország nem vívta ki szabadságát óriási szomszédjával szemben, addig a kubai bankok a külkereskedelem, az olajfeldolgozó vállalatok és a cukoripar teljesen az amerikai monopóliumok kezében volt. Tíz esztendő alatt több mint egymil- liárd dollárt kerestek az Egyesült Államok pénzügyi körei a kubai üzleteken. Amerika azzal az indokkal szeretné visszaszerezni nemcsak az elvesztett tekintélyét és főleg az elvesztett dollármilliókat, hogy azzal vádolja Kubáit: fenyegeti az Egyesült Államok biztonságát. Kennedy emögé az átlátszó spanyolfal, mögé szándékozott bujtatni igazi tervét. Milyen eredménnyel? Érzékeny barométerként reagáltak a világ haladó erői az amerikai elnök fenyegető tervére, a blokádra. Az Egyesült Államok nagyarányú tengeri, szárazföldi és légi csapatmozdulatokat hajtott végre. Az események azonban nem úgy alakultak, ahogy a Fehér Házban elképzelték. Kuba nem áll egyedül, a szocialista tábor országai kijelentették, hogy minden erővel támogatják Kuba szabadságszerető népét. A szovjet kormány rendkívül határozottan, emellett higgadtan és bölcsen, lépett feL Ez nemcsak a hivatalos szovjet kormánynyilatkozatból derül ki, hanem abból a levélváltásból is, amely Hruscsov miniszterelnök és az angol Bertrand Russell között folyt le. Az angol tudós joggal állapítja meg, hogy ha sikerül megmenteni a békét, akkor ez elsősorban Hruscsov miniszterelnöknek köszönhető, aki már sok történelmi órában bebizonyította, hogy tudja: mit várnak a békés emberek a nagyhatalmak kormányfőitől. Nyilvánvaló és az amerikai flotta mozdulataiból és más, hasonló előkészületekből kiderül, hogy a helyzet bár az elmúlt 24 órában némi enyhülést mutat, mégis meglehetősen feszült. Kennedy meghirdette a blokádot, miközben a már előzőleg útnak indított szovjet teherhajók Kuba felé tartanak. A világ békeszerető emberei aggódva figyelik, mi lesz, ha az Atlanti-óceánon tartózkodó szovjet hajók a veszélyes vizekre érnek. Természetes, hogy elsősorban a szovjet emberek figyelik a legnagyobb aggodalommal és együttérzéssel a hajók útját. Természetes, hogy a nehéz kubai helyzetben sok függ az államférfiak bölcsességétől és diplomáciai ügyességétől. Moszkvában bíznak abban, hogy tárgyalásokkal, megfelelő nyugalommal és higgadtsággal meg lehet találni a módot arra, hogy enyhüljön a helyzet. Magától értetődik azonban, a sikeres tárgyalás előfeltétele az, hogy az amerikaiak nem fenyegetőzhetnek és nem zsarolhatnak. A világ békeszerető emberei, amint ez a sorozatos Amerika-elle- nes tüntetések hangulatából is érződik, nem fegyverropogást, nem bombarobbanást, hanem tárgyalást várnak. A szovjet kormány, amint ez Malinovsz- kij honvédelmi miniszter beszédéből is kiderül, rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek alkalmasak arra, hogy lehűtsék a forrófejű imperialista politikusokat. Mindezt Kennedy elnöknek és kormányának világosan kell látnia. Éppen úgy az sem kerülheti el a figyelmét, hogy a tervezett kubai kalandba még a legmegbízhatóbb szövetségesei is csak vonakodva követik. A diplomácia nyelvén például Macmillan is az amerikaiak tudomására hozta, hogy Anglia nem lelkesedik az Egyesült Államok veszélyes terveinek végrehajtásáért. Ugyanígy nyilván elgondolkoztathatja a Fehér Ház politikusait a dél-amerikai államok megosztó magatartása is, mert például Brazília Kuba mellé áll. Megmozdultak a világ semleges államai is, érintkezésbe léptek U Thant E NSZ- főtitkárral és aggodalmukat fejezték ki a világ békéjét fenyegető veszély miatt. Az Egyesült Nemzetek , Szervezete, ha valóban feladata magaslatán áll, feltétlen segíthet azon, hogy a feszültség csökkenjen. A diplomáciai kezdeményezést azonban mindenekelőtt a szovjet kormánytól várhatja az emberiség és a moszkvai közvélemény szerint soha nem volt időszerűbb, hogy ösz- szeüljenek a nagyhatalmak kormányfői, hogy a lehető leggyorsabban elhárítsák az emberiség feje felől a háború veszélyét. A szovjet kormány, mint annyiszor, most is bebizonyította. hogy érzi a felelősség súlyát és mindent megtesz, hogy a feszültség ne öltsön még veszélyesebb méreteket. Utasítást adott arra, hogy a kubai vizek felé tartó szovjet hajók csökkentsék sebességüket és így mielőtt bármiféle incidens történne a blokád miatt, nyíljék mód arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében, vagy más, esetleg magasabb szintű tárgyalásokkal megakadá- lyozzák' hogy olyasmi történjék, ami helyrehozhatatlan és veszélyeztesse a világbékét. Csúcstalálkozó a kubai kérdésről ? Hruscsov Russellhez intézett távirata a nemzetközi érdeklődés középpontiáfcaa #1 ewn ívi yk €*tS t»s S^and&nbun — leashing ionban a iíís'fjsguiások lehetőséyenek hírére emelhetitek a tósstlei árfolyamok LONDON A csütörtöki angol sajtó pártkülönbség nélkül melegen üdvözli Hruscsovnak Bertrand Russellhez intézett táviratát, mint az első nagyjelentőségű lépést a kubai válság enyhítésére. A szélsőjobboldali Daily Sketch címlapján feltűnő tálalásban közli olvasóival, a Hruscsov-üzenet nyomán feléled a remény, hogy el lehet hárítani az összeütközést a tengerzár térségében. A Daily Express vezércikkében többek közt hangsúlyozza: a legörvendetesebb hír, hogy Hruscsov csúcstalálkozót javasol. Angliának most lehetősége nyílt — folytatja a lap-, hogy megmutassa diplomáciai ügyességét a béke ügyének előmozdításában. A Daily Express véleménye szerint feltehetően megkönnyítené egy Hruscsov—Kennedy találkozó létrejöttét, ha Macmillan meghívná a két államférfit. VARSÓ A lengyel közvéleményre rendkívül nagy hatást gyakorolt Hruscsovnak Bertrand Russellhez intézett üzenete. Az érdeklődés középpontjában Hruscsovnak az a megállapítása áll, hogy a Szovjetunió semmilyen formában sem egyezhet bele az államok közötti kalóz- és banditacselekményekbe. Nagy visszhangot keltett továbbá a szovjet kormányfő megnyilatkozásának az a része is, amely az amerikai agressziós lépések következményeinek felszámolásáról, a békés tárgyalások megkezdéséről szól. WASHINGTON Hírügynökségi jelentések közölték, hogy szerdán erős árfolyarryemelkcdés történt a New York-i tőzsdén. Ehhez hasonló, gyors emelkedés | csaknem négy hónap óta | nem fordult elő. Az AP tudósítója az áremelkedést ! a nemzetközi feszültség enyhülésének tulajdoniíja és tőzsdei szakértőkre hivatkozva kiemeli, hogy a vásárlási készség nagyarányú megnövekedése akkor vált nyilvánvalóvá, amikor megérkezett a híre a Bertrand Russellhez intézett Hruscsov-üzeneinek, amelyben a szovjet kormányfő csúcstalálkozót javasolt a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölésére. tiltakozó szavát a forradalmi Kubát veszélyeztető imperialista mesterkedések ellen. 200 millió asszony tiltakozása Á Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség szerdán táviratot küldött Kennedynek és a Biztonsági Tanácsnak, hangot adva kétszázmillió asszony tiltakozásának. Ugyancsak tiltakozott Nagy-Britan- nia Kommunista Ifjúsági Szövetségének vezetősége, az Algériai Kommunista Párt, valamint a Német Kommunista Párt központi bizottsága. Utóbbi azzal a felhívással fordult Nyugat-Németor- szág lakosságához, támogassa a hős kubai népet. Washington: hisztéria hangulat Hága: fellélegzés - Koppenhága: a csúcstalálkozó reménye Az Egyesült Arab Köztársaság, Svédország és Kanada elítéli a blokádot Az amerikai sajtó zöme továbbra is hisztériakeltő kommentárokban, tudósításokban számol be a blokádintézkedéssel kapcsolatos eseményekről. A Washington Star így ír: „hírek szerint az Egyesült Államok gyorsítja előkészületeit a Kubában levő szovjet rakétatámaszpontok megsemmisítésére. Egyes jelek arra mutatnak, hogy az elkövetkező néhány nap eseményeiből kiderül: ezeket a terveket végrehajtják”. E lapok kórusába azonban már új hangok is vegyülnek: egyes újságok komolyan foglalkoznak Hruscsov Russell filozófushoz írott levelével. A New York Times: ha Hruscsov javaslata valóban komoly, akkor üdvözöljük. Hiszen van miről tárgyalni. A New York Herald Tribune ezt jegyzi meg: ha Hruscsov hivatalosan is eljuttatja javaslatát, akkor nyitva áll az út a legmagasabb szinten folytatandó tárgyalásokhoz. A holland sajtó csütörtökön megkönnyebbüléssel állapítja meg, hogy eddig elmaradt a fegyveres összecsapás az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az Algemeen Dagblad véleménye: „várható, hogy a feszültség félelmetes hulláma, amely a kubai vizekről indult ki, elcsitul, anélkül, hogy katasztrófát okozna. Kicsit megkönnyebbülten lélegezhetünk fel”. A dán Politiken kommentárjában csúcstalálkozó lehetőségét latolgatja. Remélhető, hogy az Egyesült Államok és Oroszország vezetői valóban felhasználják az alkalmat egy ilyen találkozásra. Ugyancsak van miről beszélniük — írja a lap, Tovább gyűrűzik az a felháborodott tiltakozás, amelyet az Egyesült Államok legutóbbi Kuba ellen elkövetett provokációival a világ közvéleményében kelt. Jelentések szerint Kairóban ülést tartott — Nasszer elnöklete alatt — az Egyesült Arab Köztársaság Elnökségének Tanácsa. Az ülésen a nemzetközi helyzetet, s különösen a Kuba körül vont amerikai blokád kérdését vitatták meg. Ali Szabri miniszterelnök, az elnöki tanács tagja, az ülés után a sajtó képviselőinek kijelentette: az Egyesült Arab Köztársaság nem helyesli a blokádot és tiltakozik az ellen, hogy bármely országban is külföldi támaszpontokat hozzanak létre. Az EAK síkraszáll azért, hogy közvetlen tárgyalások kezdődjenek az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kuba között a válság megoldására. Küldöttségünk — mondotta Ali Szabri — elő fogja terjeszteni az erre vonatkozó határozati javaslatot az ENSZ-ben. A svéd külügyminisztériumban tanácskozást tartottak a különböző állami szervek és svéd hajóstársaságok képviselőinek részvételével. A vita tárgya a Kuba körüli blokád volt. A tanácskozás után a svéd hajótulajdonosok szövetségének elnöke, P Karlsson kijelentette: nem fogják megváltoztatni a Kuba felé haladó svéd hajók irányát. Hees, kanadai kereskedelemügyi miniszter nyilatkozatot adott ki, amelynek értelmében a kubai válság nem változtatta meg Kanada álláspontját: változatlanul fenntartja kereskedelmi kapcsolatait a szigetországgá l. Az amerikai blokád ellen egyébként világszerte tiltakoznak a különböző pártok és tömegszervezetek. A szovjet békebizottság felhívással fordult minden jóaká- ratú emberhez és az Egyesült Államok közvéleményéhez: kövessenek el mindent az agresszió és a háború erőinek megfékezésére. A Komszomol Központi Bizottsága 20 millió komszomo- lista és az egész szovjet ifjúság nevében emeli fel Az Amerikai Diákok Békeuniója tiltakozik a washingtoni Fehér Ház előtt a Kuba elleni blokád miatt (MTI Külföldi Képszolgálat)
