Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-25 / 250. szám

«ST Mf.CYF.I \J£írlao 1962. OKTOBER 25, CSÜTÖRTÖK Magyar kulturális küldöttség érkezett Varsóba Október 23-án, a késó esti órákban Varsóba érkezett Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter. aki Waclaw Tu- lodziecki közoktatásügyi mi­niszter meghívására tanul­mányozza majd a lengyel közoktatás tartalmi és szer­vezeti kérdéseit. A későb­biekben Ilku Pál vezeti majd a 1962—64. évi ma­gyar—lengyel kulturális egyez­mény megkötéséről ugyan­csak Varsóban tárgyaló ma­gyar küldöttséget, amelynek tagjai ugyancsak kedden este érkeztek a lengyel főváros­ba. (MTI) Hazaérkezett az NDK-ban járt népfrontküldöttség Hazaérkezett a Német De­mokratikus Köztársaságban járt népfrontküldöttség, amely Szatmári Nagy Im­rének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának vezetésével a demokratikus Németország Nemzeti Front­jának tevékenységét tanulmá­nyozta. (MTI) Akik már kiállták a próbát Ma délután 4 órakor ünnepi KlSZ-taggyűlést tartanak a dunakeszi Mechanikai Labo­ratóriumban. Ez alkalommal adják át az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalom máso­dik fokozata jelvényeit azok­nak a fiataloknak, akifk sike­resen teljesítették a próbá­kat. A taggyűlés jelentőségét nö­veli, hogy megyénkben ez az első ipari üzem, ahol az egész évi követelményeknek már most, októberben eleget tet­tek a mozgalom részvevői. A CIGÁNY LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK RENDEMÉÉRT Munkaalkalmakat teremtenek, építési kedvezményeket biztosítanak, egészségügyi és- kulturális intézkedéseket tesznek a tanácsok VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Ezekben a napokban a já­rási tanácsok végrehajtó bi­zottságai megtárgyalták a ci­gánykérdés megoldására irá­nyuló, mostanában elkészült intézkedési tervüket. Három ilyen intézkedési terv fekszik előttünk. Az egyi­ket, a szentendrei járásét már a .múlt hónapban, a budaiéta múlt héten, a dabasiét pedig csak néhány napja emelte ha­tározattá a járási tanács vég­rehajtó bizottsága. Mind a há­rom járásban ezernél jóval több cigány él, nagyobb részük kezdetleges körülmények kö­zepette. Hogyan akarják ezt megváltoztatni a tanácsok? Mindhárom járás intézkedési, tervében közös vezérfonalként négy tényezőre irányul a fi­gyelem: állandó munkahely, tisztaság és emberi életbe ? méltó lakás, valamint a kul­turális színvonal emelése. Számiba veszik tehát sürgősen a munkabíró, de rendszeres munkát nem végző felnőtte­ket és igyekeznek számukra munkalehetőséget terem­teni. Ott, ahol külön telepen össze­zsúfolódva élnek, a jövőben állandóan egészségügyi ellen­őrző vizsgálatokat tartanak, közutakat, járdát építenek, be­vezetik a villanyt, addig is, amíg ezeket a telepeket foko­zatosan megszüntetik. Mert a lakásigényléseknél a cigányo­kat a lakosság többi részével egyenlő elbánásban részesítik Eredményes verseny Gábris Elemér. a Sziget- szentmártoni Földművesszö­vetkezet tüzelő- és építő­anyag telepvezetője múlt év november 30-án munkaver­senyre hívta fel Pest me­gye telepvezetőit a befuva- rozással összefüggő bérkölt­ségek, valamint a minőségi értékcsökkenés, a selejt és egyéb kereskedelmi veszte­ség csökkentésére — 1961 el­ső félévéhez viszonyítva. A versenynek ez a szakasza ez év január 1-től június 30-ig tartott. A felhíváshoz 31 telep­vezető csatlakozott, azonban csak 20 telepet tud­tak értékelni, mert - a többi nem szolgáltatta be a szük­séges adatokat. A 20 telepet két csoport­ban értékelték, külön a nyolc, fűrészáru értékesí­tésére is kijelölt egyes tí- pusúakat és külön a 12 ket­tes, illetve hármas típusúa- kat. Az egyes típusú telepek versenye az 1961 első fél­évéhez képest 15 százalékos forgalom­emelkedést eredménye­zett, az összes ráfordítás költsé­ge pedig 2 százalékkal csök­kent. A megtakarítás mér­téke a befuvarozás- és mun­kabér-költségeknél 14 szá­zalékos. tehát tekintélyes. A nyereség 66 százalékkal több, mint 1961 hasonló idősza­kában volt. A második kategóriába tar­tozó telepek versenye már nem eredményezett ilyen jó teljesítményt, bár ennek ob­jektív akadályai is voltak. Summázva: ennek a ver­sen yszakasznak a legfőbb hú­zóereje abban mutatkozott meg, hogy az 1961. első félévében veszteséges jelle­gű telepek száma 7-ről 3-ra apadt. A telepek közötti verseny eredménye a következő; az I-es típusú telepek közül el­ső lett Tápiószele. második Ocsa, harmadik Pilis. A li­es csoportban első a szo- kolyai, második a ceglédber- celi telep. Kielégítően műkö­dött még a galgamácsai, a szigetszentmártoni és a nagytétényi telep. A MÉSZÖV igazgatósága a munkaversenyben felmuta­tott jó eredményeiért Frank Sándor tápiószelei üzemve­zetőt 600, Engle r Sándor ócsai telepvezetőt 400, Dö- mény Jenő nógrádverőcei telepvezetőt 500 és Holló Pál ceglédberceli telepveze­tőt 300 forint pénzjutalom­ban részesítette, Boldoczki Pál pilisi telepvezetőt pedig megdicsérte. A földművesszövetkezeti TÜZÉP-telepek versenye to­vább folyik a párt VIII. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások teljesítéséért, amellyel a lakosság jobb el­látása mellett a takarékosabb gazdálkodásra is törekednek. és a falun belül utalnak ki szá­mukra lakást. Végül fokozot­tabban ügyelnek arra. hogy a gvereikek az iskolát pontosan látogassák, az analfabéta fel­nőttek számára pedig tanfo­lyamokat szerveznek. A szentendrei járásban, Csobánkán, október else­jén már megnyílt az álta­lános iskolában a túlkoros osztály, Pomázon most szervezik. Január elsejétől napközit is szerveznek az iskolába járó ci­gánygyerekek számára. Cso­bánkán felelevenítik a régeb­ben szünetelő cigány kultúr- együttest. Ebben a járásban egyébként Pomázon, Csoioán- kán és Tafhitótfalun laknak nagyobb számban, a cigányok. A két előbbi községben a ci­gányférfiak zöme a híres po- mázi szegkovács kisipari ter­melőszövetkezet tagja. Velük együtt a férfi lakosság 60 szá­zaléka rendszeresen dolgozik, általában az iparban,, szórvá­nyosan a mezőgazdaságban. A járás üzemei. biztosítanak munkát a dolgozni akaróknak. A budai járásban a la­kosságnak több mint egy százaléka cigány. Szamuk 1240, összesen 254 család. A 269 iskolaköteles gyermek­ből 209 jár iskolába. Külön cigánytelepen él­nek Pátyon, Piliscsabán, Pilisvörösvárott és Tö­kön. Nagy számban, de a többi lakosság közé ékelve Bu­dakeszin, Budaörsön, Török­bálinton, Zsámbékon és kü­lönösen az utóbbi időben Érden. Nagyon sokan putrik­ban, kiselejtezett autóbusz­karosszériákban, sőt többen földbe vájt kunyhóban lak­nak. A férfilakosság 60 szá­zaiéira itt is rendszeres munkaviszonyban áll. Sokan dolgoznak a piliscsabai szeg­kovács ktsz-ben. A többiek népzenészek vagy vályogve­téssel, házalással és egyéb, alkalmilag végzett munkák­kal foglalkoznak. Kóbor és koldulásból élő alig-alig akad közöttük. Célul tűzte ki a tanács, hogy 1964. december 31-ig valamennyi munkaké­pes felnőtt cigányt munkába állít. Lakásviszonyaik meg­javítására a cigánycsaládok részére — ha rendszeres munkát végző a családfő — kedvezményes áru házhelye­Öíníéeli^iriair0 A felnőttek is tanulnak két, építőanyagot és építési hitelt biztosítanak. A járási vb november elsejére bizott­ságot létssít, amelybe saját kebeléből delegál néhány ta- j got, meghívja a járási párt- 1 bizottság agit.-prop.-osztályá- nak képviselőjét, a tömeg- I szervezetek titkárait és két- I három cigányt. A dabasi járás hat közsé­gében élnek tömegesebben cigányok. Számuk Örkény­ben 365, Tatárszentgyörgyön 153, Gyálon 107, Kakucson 89, Gyónón 55 és Sáriban 26, összesen 795 fő. Ebből 4G'ö a férfi és 395 a nő, a 16 éven aluliak száma pe­dig 391. Állandó munka­hellyel azonban mindössze 84-en rendelkeznek. A töb­biek idény-, illetve alkalini munkások és kis részben ván­doriparosok. Csak ebből a hat községből 188 munka­képes férfi munkábaállítását kell megoldani, e célból érintkezésbe lépnek a tsz-ek és vállalatok vezetőségével, hogy még ez idén minél több cigányt juttathassanak mun­kához. A hat községben élő 148 családot képező 795 em­ber 35 egy helyiséges épü­letben és 74 putriban, ka­lyibában lakik. A hat község tanácsának ez év végéig részletes ter­vet kell készítenie a ci­gánytelepeken élők szét- telepítésére. Saját területükön vagy más községekben jelöljenek ki ér­tékesíthető, olcsó házhelye­ket, kisebb épületeket, ame­lyeket kedvezményes felté­telekkel átadhatnak a jelen­legi környezetükből kisza­kadni akaró, hosszabb ideje rendszeres munkaviszonyban levő cigányoknak. Készítsen ezenkívül / a hat érintett község tanácsa saját intézke­dési tervet és tárgyalja meg évente a terv végrehajtásának állását. A járási tanács vég­rehajtó bizottsága egyébként a jövő év első félében újra napirendre tűzi a cigánykér­dést és megtárgyalja az in­tézkedési terv végrehajtása során szerzett tapasztalato­kat. Hasonló intézkedési terve­ket dolgozott ki a többi já­rás is, és ezzel egész Pest megyében megkezdődött a cigányság életkörülményei­nek megjavítását célzó, terv­szerű munka. gz g Húsz évvel ezelőtt bizony szegényes, iskolának aligha ne­vezhető épületben tanultai? a csámőiek. Sajnos, az eredmény érezhető is: az ötven éven fe­lüliek egyharmada írástudat­lan. Ma, minden igényt kielé­gítő, korszerű iskolában tanult hatnak a gyerekek. De nem­csak ők, hanem az idősebbek is szívesen pótolják, amit an­nak idején mulasztottak. így például a sóstelepi iskola esti agozatán harmincnyolc, a zöldhalmi iskola levelező tago­zatán negyvenhárom felnőtt tanul. BIZTATÓ KEZDET Negyedik szezonját nyitotta meg a múlt héten a Ceglédi Irodalmi Színpad. A bemuta­tó előadást a kubai verseknek és daloknak szentelték. A mű- sori Turgonyi Júlia élménybe­számolója vezette be. Az elő­adó a többi között elmondta, milyen nagyméretű harc fo­lyik Kubában a műveltség, ez írni-olvasni tudás elterjeszté­séért. Az esten fellépett Svéd Nóra és Varga András, mind­ketten az Állami Operaház magánénekesei, valamint Gál Éva és ősi János, az Opera­ház balett-táncosai. A művelő­dési ház színjátszói kubai köl­tők verseinek előadásával jól illeszkedtek az együttesbe. Az irodalmi színpad új éwidjá- nak bemutató előadása tehát biztató kezdet. Reméljük, a folytatás sem marad el. Baleset vagy öngyilkosság? A dánszentmiklósi Remdecz- ki Pál nyomtalanul eltűnt a faluból. Egyesek még látták, amint ittasan Aíbertiirsá irá­nyába támolygott. Hajnalban öt óra tájban holtan találták a vasúti vágányon. A nyomo­zás folyik, vajon baleset, vagy öngyilkosság történt-e. Versenyben a gépállomási és az üzemi traktorosok Több mint hatvan üzemi dolgozó érkezett az elmúlt hetekben a Monori Gépál­lomásra. Hatan közülük visszamentek a gyárba, a többiek azonban szeptember óta szorgalmasan szántanak- vetnek és előreláthatólag no­vember végéig becsülettel teljesítik, amit vállaltak. A 'legtöbb tsz-ben barátságos fogadtatásra találtak a fő­városból jött ipari dolgo­zók. Különösen Mendén, Ül­lőn, Vecsésen és Nyáregy­házán tanúsítottak nagy meg­értést elszállásolásukkal és ellátásukkal kapcsolatban. Munkábaállásukkal lehetővé vált, hogy száz traktor két műszakban dolgozzék. Ma már baráti, elvtársi szellem álakult ki a gépállomás trak­torosai és a gyárakból érke­zett dolgozók között. Sőt, ter­mékeny verseny is folyik kö­zöttük. Öt brigád a szocialista címért A Gyömrői Szabó Ktsz-ben öt brigád határozta el, hogy megszerzi a szocialista cí­met. Bár az ifjúsági brigád teljesítménye jelenleg csak 99 százalék, mégis vállalták, hogy a kitűzött határidőre teljesítik a kívánt felté­teleket. A november 7 tisz­teletére született bátor kez­deményezés nagy visszhangra talált a szövetkezetben. Végeztek a vetéssel Szombaton délig Nagykő­rös hat termelőszövetkeze­tében befejezték a rozs, az őszi árpa és a takarmány- keverék vetését. A búza előreláthatólag e hét végéig valamennyi közös gazdaság­ban a földbe kerül. A legjobb kollégium a megyében Bensőséges ünnepséget ren­deztek a nagykőrösi Arany János fiúkollégiumban. Az el­múlt tanévre meghirdették a Pest megyei diákotthonok psszetett versenyét, amelyet k nagykőrösi kollégisták nyertek meg. Jónás Zoltán, a megyei KISZ-bizottság munkatársa méltatta a kol­légium kimagasló teljesít­ményeit- és átadta a KISZ Pest megyei Bizottságának vándorzászlaját. A diákok nevében Polgár Zoltán, a kollégium titkára köszönte meg a bizalmat és megígér­te, hogy az elkövetkező év­ben is tudásuk legjavát nyújtják a fiatalok. Szüreti klubesttel folytatódott a mű­sor, amely méltó befejezője volt a kollégium nagyszerű napjának. ki az ur a házban GOLDONI VÍGJÁTÉKA A PETŐFI SZÍNPADON Kereken kétszáz évvel ez­előtt írta ezt a víg játékát Carlo Goldoni, az olasz víg­játék atyja, melynek ős­bemutatóját a Petőfi Színpad együttese tartotta az elmúlt napokban. Goldoni ma is kedvelt szer­zője az olasz színpadoknak, külföldön azonban ritkáb­ban játsszák darabjait, el­sősorban a műveinek átül­tetésével kapcsolatos nyelvi nehézségek miatt. Vígjátékai­nak többségét ugyanis ve­lencei táj nyelven írta,, s a bennük rejlő kifejezésbeli játékosság egyenértékű le­fordítása nagy erőfeszítést, hosszadalmas munkát igényel. Korábban — 1955-ben — hét vígjátékát jelentette meg kötetben az Űj Magyar Könyvkiadó. Azóta Vezér András több Goldoni-vígjá- tékot is lefordított, s az el­múlt színházi évadban a debreceni Csokonai Színház sikerrel játszotta azoknak egyikét, a Nem mindennapi házasságot. Pest megye kö­zönsége a mostani évadban a Ki az úr a házban című vígjáték előadásán ismerked- hetik meg Goldonival. Goldoni teljesebb megér- ; téséhez szólni kell röviden ; víg játékainak társadalmi és ; művészeti jelentőségéről. A \ korábban már hanyatlásnak indult Velencében minden hatalom a kereskedők és birtokos arisztokrácia kezé­ben összpontosult. A velük pátriarkális kapcsolatokban élő népet könyörtelenül ki­zsákmányolják, ingyen mun­kaerőnek tartják. Goldoni látja ezt a társadalmi igaz­ságtalanságot, s a bomló ural­kodó rend más erkölcsi hi­báival egyetemben, vígjáté­kaiban a nép ügye mellé áll. Szolgákkal, matrózokkal, gon­dolásokkal mondatja ki az igazságot uraikkal szemben. A népnek ilyen központi szerepeltetése a vígjátékok­ban, szükségszerűen a régi commedia deli’ arte — népi színjáték — kereteinek fel­bontását igényelte. A színé­szek arcáról leveszi a szín­pad eddig elmaradhatatlan kellékét, a maszkot. Nincs már arra szükség, élő em­berek, jellemek ütköznek össze a színpadon, akiknek arcát is látni kell. Goldoni művészi hitvallásából követ­kezik ez: „A komikus költő nagy művészete abban áll, hogy mindenben a termé­szethez ragaszkodik, s nem tér el tőle sohasem.” Hatal­mi és művészi ellenfelei foly­tonosan zaklatják, reformtö­rekvései azonban végül is az olasz színpadi realizmus győzelméhez vezetnek. A most bemutatott Ki az úr a házban vígjátékban a csa­láddal, alkalmazottaival zsar- nokoskodó, zsugori kereske­dőt, T oder ót állítja pellen­gérre, Fia, Pellegrin, vi­szont feleségének, a harcias Marcolinának papucsuralma alatt él. Desiderio, és ennek fia, Nicoletto ingyen mun­kaerők a háznál. Todero, hogy a hozományt megtakarítsa, egyetlen unokáját — Pelleg­rin és Marcolina lányát — a bárgyú Nicolettohoz akarja férjhez adni. Marcolina azon­ban már kiszemelte lánya férjét Meneghetto személyé­ben. Ebből adódik aztán a konflistus. mely a játék vé­gén Zanetta és Meneghetto házasságával oldódik meg, Cecilia, a huncut szobalány is egybekel szerelmével, Ni- colettóval. Lám, mégsem az történik, amit a zsarnok To­dero akart, hiába harsogja folyton, hogy ö az úr a ház­ban. A Ki az úr a házban társa­dalmi és jellemkomédia, Gol­doni műveinek a legjavából, örök emberi tulajdonságok — zsarnokság, fösvénység, női ra­vaszság, szerelem — ütköznek meg benne, mulatságos helyze­tekben. A főhőst, a zsarnok és zsu­gori Toderot alakító Végh Jó­zsef mindvégig átéli szerepét, a mindenki iránt bizalmatlan zsémbes öreg sokáig emléke­zetünkben ‘marad. A harma­dik felvonás elején, Meneghet- toval vívott szócsatájában, a legjobb színészi alakítások egyikét nyújtotta. Vörös Ti­bor Menegheitoja is itt volt a legjobb. Todero drámai ellen­fele — közöttük dúl a .komé­dia harca — Marcolina, a har­cias feleség. Galambos Gabi alakítása ebben a szerepben még nem tökéletes. Kevesebb méltósággal, több átéléssel jobban kiaknázhatná az anya és a kielégítetlen feleség jel­lembeli ellentmondásaiból fa­kadó vígjátéki lehetőségeket. Tóvári Pál Pellegrinjéről nem kell sokat beszélni. Természe­tes játékával a darab legjobb vígjátéki alakítását nyújtotta. Csornai Irén Cecíliája oko­sabb a kelleténél, ezért nehe­zen hiszi el neki a néző a kü­lönben jó bohózati figurát megjátszó együgyű Nicoletto iránti olthatatlan szerelmét. Tóth lla Fortunátája azt sej­teti, hogy nem csupán nagy­nénje Meneghettonak. A né­zőt jobban meg kellene győz­ni erről, s akkor a vígjáték is inkább megközelítené Goldoni célját: kigúnyolni a korabeli Velence romlott erkölcsi éle­tét. A rendező Földeák Róbert egészében jó munkát végzett, de érdemes lenne még a já­tékban fellelhető apróbb hibá­kon javítani, márcsak a da­rab még nagyobb sikere ér­dekében is. Különösen, ha Ion- tolóra vesszük, hogy a jellem­beli örök emberi hibák élesí­tése nélkül a vígjáték monda­nivalója ma már nehezebben kelti fel a mai közönség ér- dek'ődését, hiszen nálunk ezek az emberi hibák — ahol meg­vannak is — egészen más tár­sadalmi összefüggésben jelent­keznek. Bercsényi Tibor díszletei jól szolgálják az előadást. Ferencz Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents