Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-23 / 248. szám

VÁCI UAPLfl "ii =77TTT7T7?^?TTTTrTTrTr!rr"T!!TTT^ • A »»EST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA • VI. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1962. OKTOBER 23, KEDD Pedagógiai tanács létesült városunkban Ujjé, a hegyekben A váci kereskedelmi tanulók iskolájának 25 tanulója és 4 tanára tanulmányi kirándulást rendezett Váckömyék egyik legszebb tájára. Külön autóbusszal utaztak Kisinócig, in­nen gyalog mentek Hideghegyre Kárpáti János tanár ve­zetésével. Itt találkoztak a Híradástechnikai Anyagok Gyárának ipari tanulóival, akik szintén a felhőkkel egy- vonalban töltötték el szabad idejüket (Cserny Gábor képriportja) Kozmetika, öltözködés, sütés, főzés Pénteken kezdődik a nők akadémiája A nevelő-oktató munka mindig sok türelmet és oda­adást, gyermek- és hivatás- szeretetet kívánt valamennyi pedagógustól. Így van ez most is, áruikor az első tanítási naptól kezdve felelősségük tu­datában fáradoznak pedagó­gusaink, hogy az eredmények még a tavalyinál is jobbak le­gyenek. Közben az általános iskolai nevelőkre az a fontos feladat is vár, hogy minden­napi munkájuk mellett már az idén folyamatosan készüljenek a jövő tan­évben életbe lépő iskola- reform és új tanterv kö­vetelményeinek eredmé­nyes megvalósítására. Az eddiginél korszerűbb mód­szerekkel kell sokoldalúvá tenniük az élettel való kap­csolatot a tanulók számára. Az eddiginél hatásosabb esz­közökkel kell fokozni a tanu­lók aktivitását és öntevékeny­ségét, hogy az ismeretek job­ban megszilárduljanak. Jövő­ben az ismereteknek nem elég csak emlékezeti jellegűnek lenniük — amit el tud mon­dani a tanuló —, hanem alap­vető követelmény, hogy a tu­dása tökéletesebb legyen az eddiginél. Vagyis jártasabbak legyenek a ta­nulók ismereteik felhasz­nálásában. A jellemformáláshoz, a tudo­mányos világnézet megalapo­zásához az eddiginél is na­gyobb előrelátásra, a gyerme­kek életkori sajátosságait fo­kozottabban figyelembe vevő tevékenységre lesz szüksége a pedagógusnak, ha meg akar felelni a szocialista pedagó­gia követelményeinek. Ehhez az egyre tökéletesedő peda­gógusmunkához kíván segítsé­get adni a város valamennyi általános iskolai nevelőjének és óvónőjének a pedagógiai tanács. Az első, alakuló megbeszé­lésen mintegy 30-an vettek részt, az egyes iskolák és óvo­dák küldöttei, ők azok, akik­től a pedagógiai tanács sike­res tevékenvsége függ. Léte- sülésének két kedvező feltéte­le volt. az alapítók lelkesedé­sén kívül. Az egyik az, hogy a továbbképzés központi irányítása helyett a de­centralizálás elve érvénye­sülhet. Vagyis a helyi viszonyok ha­tározzák meg a szervezési fel­építést, a témaválasztást, és a módszert is. A másik adott­ság a város jellegéből fakad. Az egves iskolákat nem vá­lasztják el egymástól nagy tá­volságok. így különböző mun­kaközösségbe csoportosuló ta­nácstagok könnyen találkoz­hatnak. Célját, feladatait és munka- módszerét az első megbeszélé­sen így fogalmaztuk meg. A városi pedagógiai tanács a pedagógusok fóruma: 1. Elsősorban a pedagó­gusok önképzésének, to­vábbképzésének a fóruma. Nevelőinkben egyre terjed az a felismerés, hogy az ötletesség és rutinosság már magában nem elég a jó munkához. Szükség van arra, hogy pedagógiai tu­datosságukat egyre maga­sabb szintre emeljék, ön­képzés útján. A pedagógiai tanács segíti a kartársak ilyen irányú fejlődését. Irá­nyítja az óvónők és alsó­tagozati tanítók, a szakta­nárok és osztályfőnökök, a napköziotthon-vezetők és az igazgatók, valamint he­lyetteseik továbbképzését, a már eddig is működő szakmai munkaközössége­ken keresztül. Mint tanács­kozó és véleményező testü­let, hivatva lesz minden olyan átfogó és aktuális nevelési és oktatási prob­lémák megvitatására, amik városi szinten közérdekűek és azokban a pedagógusok döntést várnak. Ez a fó­rum készíti elő a nevelési értekezletek központi té­máinak vitaanyagát, ők ha­tározzák meg az új tanterv tanulmányozásának legcél­szerűbb munkamódszerét. 2. Égyre gyarapszik azok­nak a nevelőknek száma, akik szükségét érzik a me­rev tanítási órák, és sab­lonos formák feloldásának. A kötetlen. de hatéko­nyabb és korszerűbb mód­szerek alkalmazásának fel­karolásában, népszerűsíté­sében. valamint azok elter­jesztésében fontos szerepe lesz a városi pedagógiai tanácsnak. Ez az igény fel­veti egymás munkájának tanulmányozását és a konkrét célú tapasztalatok gyűjtését, hogy egymástól is tanulhassanak. Hivatva lesz segíteni a munkaérte­kezleten helyesnek elfoga­dott nevelési-oktatási el­vek és módszerek gyakor­latba való beoltását. Hivat­va lesz bátorítani azokat a kartársakat, akik idegen­kednek az újtól és této­váznak. Az eddigi tovább­képzés minden jószáridéka ellenére sem tudta biztosí­tani a keliő hatékonyságát. Nemcsak azért, mert a pe­dagógust nem tették érde­keltté a továbbképzési al­kalmak témájának kivá­lasztásában és előkészítésé­ben, hanem azért is. mert a központi kiadványok is­mertetése első hallás után nem fogamzott meg. Vi­szont utána már nem volt. aki figyelemmel kísérje és ellenőrizze annak sorsát. Ha a pedagógiai tanács be­bizonyítja a továbbképzés ezen újabb formájának hasznosságát, akkor széles körű tapasztalatcsere ki­bontakozása várható. Ezt kívánjuk szolgálni a helyi pedagógiai sajtóval is. Ter­mészetesen ezek után is támaszkodni kívánunk az egyéni tanulásra éppúgy, mint ahogy a központi ki­adványokat is tanulmá­nyozni fogjuk, a pedagó­giai tanács munkájának megkönnyítéséhez. Ezért ■gyarapítjuk az iskolai szak- könyvtárakat és a szak- szervezeti városi könyvtárt. 3. Még csak kezdetén vagyunk a pedagógiai ta­nács működésének és már­is többet ígér ez a terület, mint egyszerű továbbkép­zési formát és az önképzés irányítását. Kialakulóban van olyan tevékenységi ág is, amivel ta művelődési osztály és a szakfelügyelet számára sok hasznos ta­pasztalatot tud összegyűj­teni, tehát az oktatásügy­nek mintegy társadalmi ta­nácsadó testületéként is működni fog. Azzal, hogy a továbbképzés kapcsáín ellenőrző és irányító be­folyást is gyakorol az is­kolák munkája fölött, az államigazgatási feladatok megoldásából i részt vál­lal, ami első lépés lesz az állami oktatási funkciók társadalmasítása felé. Povázsai Sándor művelődésügyi oszt. vez. m minap a budapesti Kép- Zí zőművészeti Főiskola egyik végzős hallgatója: La- luja András izgatottan ko­pogtatott a városi KISZ-bi- zottság irodájának ajtaján. — Tessék — hangzott be­lülről Kulcsár Imre, a KISZ- bizottság egyik munkatársá­nak hangja. — A városi KISZ-titkárt keresem. — Értekezleten van, de ta­lán én is tudok segíteni. Mondja el, miről van szó. A fiatalember idegeskedé­se láthatóan enyhült. — Jó néhány évvel ezelőtt a váci gimnáziumban érettsé­giztem — kezdte. — Ez idő alatt nagyon szivemhez nőtt a város. Később a Kép­zőművészeti Főiskolán foly­tattam tanulmányaimat s most diplomamunkám el­készítésén dolgozom. Szeret­ném, ha Vác város lenne az a hely, ahol elhelyezhetném vizsgamunkámat. Kérem, se­gítsenek. ulcsár elvtárs gondolko­dik, majd néhány pil­lanat múlva Dombay Sán­dort. a város főmérnökét ké­ri telefonon. Folytatás: ide­jön a főmérnök s a K1SZ­Aki gyorsan ad... A Pest megyei Hírlap műit szerdai számában je­lent meg Nyíri Éva meg­ható írása egy kisfiúról, aki élni akar. A városban ha­mar híre ment, hogy Együd Lajosné, a DCM takarító­nője milyen problémákkal küzd, hogy beteg gyerme­két elkísérhesse a moszk­vai kórházba, ahol kigyó­gyítanák betegségéből. Még kora reggel volt, amikor csengett a telefon. Kovács Imre párttitkár elvtárs a kötöttárugyárból jelezte, hogy ők már tar­tottak is egy röpgyűlést a brigádvezetőkkel és elhatá­rozták. hogy segítik Együd Istvánka sorsát. Ezerkét- százan dolgoznak a gyár­ban és ha mindenki csak két forintot ad ... Talán ők voltak az első jelentkezők. De megmoz­dult azokban az órákban sok váci és Pest megyei szív. És ezrek bíznak ab­ban, hogy a kisfiú elindul­hat a szovjet fővárosba, ahol gondos ápolókra, gyó­gyulásra talál majd. irodában hosszan elbeszél­get a végzős főiskolással ter­veiről. alkotásairól. — Egyik munkám egy sport­szobor lesz — s Dombay főmérnök arca felderül, mert az alsóvárosi sportstadionra gondol, amelynek terveibe pontosan beleillik egy ilyen I képzőművészeti alkotás. Azután együtt járják a \ várost. Szóbakerül egy tó- ' plakett előkészítése. Erről már a Czifrakertnél esik szó, mely átrendezés után való­ban méltó keret lenne egy szépen sikerült munka szá­mára. / A végső részleteket ismét a városi KISZ-bizottságon beszélik meg. S a reggel még olyan nagyon izgatott képző- művészeti főiskolás azzal bú­csúzik, hogy két hónap múl­va diplomamunkáival már városunk közönsége is meg­ismerkedhet. S egy ki nem mondott gondolat: az egykori vá­ci diák indulását. az élet kapuján való átlépését segí­tette a KISZ-bizottság, amely mindenkor támogatja báto­rítja a hozzáforduló fiatalo­kat.'­D. S. A váci városi nőtanács a Váci Napló útján felhívja a helybeli asszonyok és lá­nyok figyelmét arra, hogy pénteken megkezdődik a ! nők akadémiájának nyolchó- j napos előadássorozata. Az el­ső előadást a pártház föld- I szinti előadótermében, este fél 6 órai kezdettel Veres Istvánná, a mértékutáni sza- j bóság vezetője tartja Az Öl­tözködés időszerű kérdései címmel. A következő hónapokban megtartandó előadások cí­mei: Hasznos kozmetikai ta­nácsok — Háztartási mun­kát könnyítő gépek — Olcsó, gyors főzés-sütési receptek — Hogyan segíthetjük gyer­mekeink iskolai munkáját? — Mit olvassunk mit néz­zünk meg? — Lakásunk ol­csó és ízléses díszítése — Tavaszi egészségügyi problé­mák' (vitaminhiány stb ). Egy-egy előadás körülbelül fél óráig tart. Az előadó ezt követően válaszol a feltett kérdésekre. A fő témát min­den alkalommal kiegészítik egy-egy rövidebb. de szintén a vezetőanyaghoz tartozó kiselőadással. Meghívót külön nem bocsá­tanak ki. Belépődíj nincsen. Az asszonytársakat ez úton hívja meg és várja szeretet­tel a Vác város\ nőtanács vezetősége Élménybeszámoló — Bernelák Béla is tagja volt annak a küldöttségnek, amely a közelmúltban a Szovjet­unióban járt,, a Híradás- technikai Anyagok Gyára dolgozóinak képviseletében. I Ezért kérte fel őt az üzem „November T‘ brigádja, hogy számoljon be útjáról, élmé­nyeiről. Az októberi brigádértekez­leten elmondott mindent, ami belefért egyórás tájé­koztatójába. Beszélt a TU— 104-es és az IL—18-as repülő- | gépekkel megtett utakról. A felhőtlen égen gyönyörű lát­ványban volt részük. Moszk­vában a 29 emeletes Ukrajna- szállóban laktak; egy min­den kényelmet kielégítő, dern épületben. A társadalmi munka becsülete A Csányí úti párt- és tö­megszervezeti székházba hívta egybe a járási tanács és a Ha­zafias Népfront az élenjáró társadalmi munkások tanács­kozását. A végzett, jó munka ered­ményeként Oros Károly nép­fronttitkár 14 könyvet és 5 el­ismerő oklevelet nyújtott át a legjobb teljesítményt elérők­nek. Könyvjutalomban része­sült többek között Bucsqnyi Ferenc alsógödi lakos, aki 245 munkaórát, Czobor János cső­mo­LEVELESLÁDÁNKBÓL : vári lakos, aki 60 munkaórát végzett a közönség javára, tel­jesen önzetlenül. Nagy meghatódottsággal vette át a könyvjutalmat Mayer Ferencné 70 éves rád! lakos, aki községében 50 nap társadalmi munkát ajánlott fel az egészségház építésénél, amelyből eddig már nyolc na­pot teljesített. Az ankét befejezése után a megjelent társadalmi munká­sok közös ebéden vettek részt. K. J. a brigádértekezleten Nagy figyelem közben be­szélt arról, hogy a szovjet emberek milyen fegyelme­zettek a munkában. A hír­adástechnikai, szakmai tár­gyaláson meglepő szaktu­dásról és magas színvonalú általános műveltségről tet­tek tanúbizonyságot. Üze­meikre jellemző a magasfokú szervezettség, a tisztaság, a biztonság. A munkafegyelem erős és a munkaidőkihaszná­lás tökéletes. Végül váro­sokról, műemlékekről be­szélt hosszan, lelkesen. A „November T’ brigád tagjai nem fukarkodtak a kér­désekkel. Gyorsan telt az idő, de nem sajnálták ezt az órát, mert hasznos ta­pasztalatokkal gazdagodtak. F. S. Holnapután: tanácsülés A főtéri nagyterem tatarozása miatt a Csányi úti pártház földszinti termében tartja októberi ülését csütörtökön reggel 9 órai kezdettel a városi tanács. Napirenden: 1. Beszámoló a Váci Fonógyár szociális és kulturális helyzetéről, 2. Tájékoztató a Dunai Hajógyár egész­ségügyi és munkavédelmi helyzetéről, 3. Javaslat az állandó bizottságok tevékenységének kiszélesítésére, 4. Bejelentések és 5. Interpellációk. A tanácsülésen a Pest megyei Tanács végrehajtó bizott­sága is képviselteti magát. A KISZ-bizottság segít Egy €Íélelútt a bírósiíyon Könnyű testi sértés. Gaál Ervin 20 éves fóti lakos né­hány fél deci pálinka elfo­gyasztása után összeszólalko­zott a falubeli Gvergyó Fe­renccel. A vita tettlegességgé fajult, először a házban, majd a verekedés az utcán folyta­tódott. Amikor a szomszédban lakó Huszár Istvánná felelős­ségre vonta a fiatalembert; őt is megütötte, majd zsebkést vett elő. hogy azzal támadjon. Erre már nem került sor. A Váci Járásbíróság büntető­tanácsa bűnösnek mondta ki könnyű testi sértés vétségében és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. Súlyos testi sértés. Csáki Péter 35 éves, Vác, Táncsics Mihály utca 10. szám alatti la­kos a „Gödör”-ben szórako­zott. Hat pohár sört és kétszer fél deci konyakot fogyasztott, majd a táncterembe ment. Itt vita támadt közte és Király János váci lakos között. Zárás után az utcán összevereked­tek, A verekedést ugyan a sértett kezdte, de a terhelt jo­gos indok nélkül lépte túl az önvédelem szükséges mérté­két. Király nyolc napon túl gyógyuló bokatörést szenve­dett. Rendőri beavatkozás szXintette meg a további ütle­gelést. A büntetőtanács 600 forint pénzbünteté=t rótt ki Csáki Péterre. Lehet, hogy szükség lesz rá? Kerékpárral — a járdán Az Április 4 tér megszépí­tett, parkosított külsejével Vác új, kellemes színfoltja lett. Jó lenne azonban a tér két oldalán a kocsiutakat is rendezni, mert addig a kerék­párosok a simább gyalogjár­dán száguldoznak. Lassan any- nyira fejlődik az ügy, hogy a kerékpárosok megkövetelik a gyalogosoktól az előnysza­bályt és mi — jól nevelt — gyalogosok, ezt meg Is adjuk. Javaslatom: szoktassuk gyer­mekeinket inkább a kocsiút- ra, ott legalább a járművek óvatosabban közlekednek, őzért az sem ártana, ha rend­őrség foglalkozna a Zrínyi ut­ca irányába reggel 7 óra táj­ban száguldókkal. M. J. Látni szeretném a Dunát Felépült egy szép emeletes, új ház az Ady Endre sétá­nyon. Foghíjas telek tűnt el, ennek örülök. Annak már ke­vésbé. hogy az építkezés va- gonnyi törmelékét a Dunába ömlesztették. Sebaj, jövőre úgyis rendezik ezt a szakaszt. Am a vízszabályozó szigeten most már olyan dús és olyan magas a cserje, hogy a korzón sétálók nem látják a Dunát. Pedig van. aki messze vdék- ről jön ide, mint turista. Ha a váciak kedvéért nem is. az idegenek nratt irtassa ki vagy metszesse le tanácsunk, ezt az alkalmi dzsungelt, hngv az ősi folyóban gyönyörködhessenek azok, akik a váci korzón jár­nak. z. t. Báthory utca 3.

Next

/
Thumbnails
Contents