Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-19 / 245. szám

✓ «VIDEOS a pest megyei Hírlap kOlönkiaoAsa • IV. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1962. OKTOBER 19, PÉNTEK KÖZGYŰLÉS A PILISI HUNYADI TSZ-BEN A Bgggfpy kiesésekről nestn teltet szorgalmasan dolgozó tagság .Jiit'Sis’t* 600 Sunlilmn Ivss tlustthb a lármán — Emeld!... Jó!... Újabb stáció, ki tudja há­nyadik reggel óta. Dél felé jár. Akik a fogdmeg munkát csinálják, félmezte­len igazítják, tisztítják, cse­rélik a fúrót. Félmeztelen, de sapkában. Akár az egyen­ruhások, úgy ragaszkodnak a svájci sapkához. íratlan szabály ez a viselet a kútfú­rók nem éppen népes seregé­ben. — Ez itt a vecsési határ’ — kérdem a legfőbb parancs­noktól. Fekete Sándor, a kút­fúrómester kisujjával le­pöccinti a cigarettavégről a hamut, aztán bólint: — Az Alagj Állami Gaz­daságé ... Mellette városi • kinézésű ember áll, az igazítja ki: — A föld ahol most va­gyunk, s a környékből egy dara b... ' Bemutatkozik. A vecsési üzemegység zöldségtermelési brigádvezetője Lukács Jó­zsef. Tőle tudjuk meg, hogy: — Öntözéshez fúrják a cső­kutat. Mindent locsolunk, esőztetésseí, nemcsak a zöld­séget. Vizet kap a takar­mányféle, a kukorica, s más növény is. Kilenc kút készül az idén a működő többihez. Akkor 600 kataszteri holdon per - meteznek szét vizet ezen a környéken! Kérdem a mes­tert: — Hol vezetik a vizet? — Alsó vezetéken — azaz, hogy a föld alatt. — S mennyit haladtak az idén? — Vagy négyszázötven mé­tert. — Idevalósi? — A gazdaság embere va­gyok. — Mióta mestersége ez? — Harmincnyolc óta. — Szép. S hány kutat fúrt azóta? — Hujuj!... Meglepi a kérdés, tanácsta­lanságában nevetni kezd, s | a többiekre néz, mintha azok segíthetnének. — Nem tudom, igazán nem tudom mennyi lehet. Volt köztük kétezer méteres is. az biztos. Olajkutak. Leg­utóbb Cegléden jártam ... A hosszú útból sok em­lék kívánkozna elő, de aki már 38 óta mester ebben az egyébként hallgatag szak­mában, az nehezen szólal meg. Az út másik felén, szemben a kútfúró emberekkel nagy sugárban, messze szórja a föld mélyéből nyert csapadé­kot a „vízágyú”. Jövőre 600 holdon lesz dúsafob a termés. (t. gy.) — Szüreti mulatságot rendez vasárnap Pilisen a ICISZ-szer- vezet. Délután 3 órakor szín­pompás felvonulás lesz, este 7 órától pedig bál a művelő­dési otthonban. Kedden este a szokásos ne­gyedévi közgyűlésre gyüleke­zett a pilisi Hunyadi Tsz dol­gozó tagsága. Eljött a szom­széd gazdaság e jelentős ese­ményére Bernula Károly elv- társ, az Űj Élet Tsz elnöke is. Első napirendi pontként Lenthár Kálmán elvtárs, a tsz elnöke beszámolt a tag- I Ságnak az elmúlt közgyűlés óta végzett munkáról. Ismertette, hogy a gabona betakarítása után milyen eredmények születtek. Mint a beszámolóból kitűnt, az elmúlt őszi munkák során sok hiá- j nyosság volt, aminek a kiha- j tása az idei termésen meglát­szott. Tavaly .még november j végén is vetettek és bizony ez a gabona megsínylette a szeszélyes telet és tavaszt. Ez az oka, hogy (Tudósítónktól.) Az utóbbi időben a járás fiataljai előtt egyre ismerteb­bé válik a Maglóéi Gépgyár KISZ-szervezetének neve. Merczel József KISZ-titkártól érdeklődtünk a szervezeti élet felől. — Ha ne'm is vagyunk a leg­jobb KISZ-szervezet, azért azt elértük már, hogy a jobbak között emlegetnek. Pedig mi se csinálunk semmi különöset. Taggyűléseket havonta, veze- I tőségi üléseket kéthetenként J tartunk. Azt azonban ered- j ményként könyveljük el, hogy 1 minden KISZ-tagunk jelentke­zett az Ifjúság a szocializ­musért mozgalomba. Kíváncsian lapoztuk fel a nyilvántartó dossziét, vajbn idáig hányán teljesítették a követelményeket. Sajnálattal kellett megállapítani, hogy a 38-ból eddig még csak öt. A legnagyobb lemaradást a munkakövetelménynél láttuk. Helyes volna, ha a veze­tőség beszámítaná a mun­kakövetelményhez — tel­jesen szabályosan — a mnnkaversenyben való részvételt is. A KISZ-szervezet vezetőségé­nek — közösen a vállalat il- illetékeseivel — kellene alakí­kenyérgabonából 15 va­gon, takarmánygabonából pedig 7 vagon esett ki a tervezetthez viszonyítva. Ez a tsz pénzügyi helyzetén is megérződik, mert az érté­kesítésre betervezett mennyi­ségből 18 vagon esett ki, ami mintegy 380 ezer forintot emelt ki a tsz zsebéből. A tsz tagjai 135 holdon ül­tettek paradicsomot és 40 hol­don uborkát. A nyár legele­jén még úgy mutatkozott, hogy soha akkora termés nem termett, mint az idén, de saj­nos, közbejött a júliusi és augusztusi kánikula — ami­nek ugyan a nyaralók örültek, de a tsz-tagok nem — ami a szép reményeket tönkretette. A betervezett 135 vagon he­lyett csak mintegy 70 vagon­nal tudtak átadni a felvásár­tani egy brigádot, amely meg­pályázza a szocialista cím el­nyerését is. — Hisz megvannak ehhez a lehetőségek, adva vannak a körülmények és az emberek is — mondta Tuba István elv­társ — csak ki kellene hasz­nálni. De megállapítottuk azt is, hogy a kulturális és sport­követelmények teljesítéséhez a vezetőség megteremtette a le­hetőségeket és a fiatalok él­tek is az alkalommal. Dicsé­ret illeti őket. A Micsurin Tsz KlSZ-szer- vezete a maga 13-as létszámá­val, valósággal jelentéktelen­nek tűnik fel nagyobb testvé­re mellett. De a valóságban nem így van. A jórészt tsz- fiatalokból álló KlSZ-szerve- zet sem tétlenkedett ebben az évben. Főként a társadalmi munka terén értek el szép eredmé­nyeket. Két és fél hold krump­lit műveltek a fiatalok. Ebben élenjárt a titkár, Paulovics Lászlóné és férje. De a kol­lektíva szorgalmas munkájá­nak tudható be az is, hogy átlagtermésük sokkal na­gyobb volt a tsz átlagánál. Nekik a hátralevő másfél hónap alatt, főleg a sport te­rén elkövetett mulasztást kell pótolni. ló szervnek, aminek egy része a szárazság miatt nem ütötte meg az exportméretet és csak a jóval alacsonyabb bel­földi árat kapták érte. össze­vetve a paradicsomból és uborkából több mint 700 ezer forinttal kevesebbet profitál­tak, mint ahogy tervezték. Éppen ezek a kiesések azok, amelyek miatt a Magyar Nemzeti Bank — látva, hogy ezekről a tagság nem tehet —, rendkívüli középlejáratú hitel folyósításával sietett a termelőszövetkezet dol­gozó tagjainak segítsé­gére, hogy a munkaegység értékét.. — ami a kiesések miatt erő­sen megcsappant — megemel­je és ezzel biztosítsa a tsz dolgozó tagjainak megélheté­sét. A második napirendi pont­ban tárgyalta a közgyűlés a betakarítási és vetési munká­latok állását és az azzal kap­csolatos feladatokat. Mezőgaz­dász hiányában ennek a na­pirendi pontnak is az elnök volt az előadója. Elmondta, hogy a vezetőség és a tagság okulva az idei gabonakiesés kárából, hozzáláttak idejében a vetési munkálatokhoz. Terv szerint 330 hold árpát kell el­vetni, amiből már 321 holdat elvetettek. A tervben 100 hold rozs vetése szerepel, ezzel szemben 130 holdat vetettek el. Sajnos, a búzavetéssel egy kicsit lemaradtak, mert a gépállomási gépeknél gyakori a meghibásodás és a szántás ezért lema­radt, de 25-re itt is maradéktala­nul végeznek. A közgyűlés az eddig vég­zett jó munkáért a jól dolgo­zókat megdicsérte, a hanya­gokat megrótta. Mindenki dolgozzon, ez volt a közgyű­lés határozata —, mert csak így lehet biztosítani á na­gyobb jövedelmet, és az olyan mumkaegységértéket, amiért tényleg érdemes dolgozni. Fekete Benő — Ülést tartott tegnap a já­rási közművelési bizottság. Megtárgyalták a bizottság ne­gyedéves munkatervét, a vég­rehajtandó feladatokat. — A Járási Testnevelési és Sporttanács közli: irodájuk­ban felszerelték a , telefont, s ezentúl Monor 263 telefonszá­mon hívhatók. IFJÚSÁGI ŐRJÁRAT: Híradás két maglódi KISZ-szervezet életéről MOZAIK SZŐLOKÓSTOLO (Pétcrffy András felvétele) l’j Érrmás címmel irodalmi-zenei es­tet rendez a járás irodalmi színpada hol­nap este hét órakor Ve- csésen. A. műsor kereté­ben a járás területén élő költők és zeneszerzők mű­veiből mutatnak be egy csokornyit. GOMBOSTŰ A feketekávé rajongói, ha éppen erre vezet az útjuk, a ntonori gyorsbüfét is felkere­sik egy szimplára, vagy dup­lára. Nem túl ritka azonban az az eset, amikor a párolgó fekete helyett a feketerajon­gó csak valamilyen kitérő vá­laszt kap. A válaszok között ilyenek szoktak szerepelni: nincs gőz, nincs nyomás, nincs villany. Most ezekhez egy újabb és igen érdekes kitérő válasz csatlakozik: „nincs ká­vé” kiegészítve azzal, hogy szemes kávé van ugyan, de „daráló nincs". Ezután már azon sem fo­gunk csodálkozni, ha legköze­lebb a feketerajongót a mo- nori gyorsbüfében azzal a kér­déssel fogják fogadni: „darálót hozott magával?" Elismeréssel nyugtázzuk, hogy észrevételeink meg- szívlelésre találtak és a monori dohányelosztó Pe­tőfi Sándor és Móricz Zsigmond utca sarkán levő bejárat felett szép új cégtáblát látunk. A fal mellől az elosztó dolgo­zói — dicséretes társa­dalmi munkával — a sok gaznövényt is eltakarítot­tál^ úgy hogy az üzlet környéke rendezettnek hatna, ha az épület ütött- kopott, majdnem romos külsejét a háztulajdonos rendbehozatná. Igazán ráférne! SZÜRET Kövér fürtök, duzzadt szemek lehúzzák már a tőkét. Gereblyézik is szaporán Bogrács alá a rozsét. Rotyog a birkapaprikás, jó fűszer szaga illan. Itt van a csősz és a gulyás, a szemük összevillan. Lesz itt ma vidám áldomás — Kati tartja a csuprot És kortyolgatják szaporán az édes, piros mustot. Férfiak puttonyt hordanak, a legények dalolnak, jót nevetnek a lányokon, de közben — udvarolnak. Mert, hogy a lányok szőlőt már ma pantallóban szednek — s ettől bátrabban hajlanak és ettől is csak szebbek. Ürül és telik a kosár, csorog a prés is fürgén, zümmög a méh, dong a'darázs, csak a karó áll szürkén. Már találgat a férfinév — hány lesz a teli hordó? hány hektó lesz maid a fehér? a piros és a bordó? S már látják a havas telet, gazdag tort — s elcsitulnak. Derűs pirosló arcukon a gondok elsimulnak. Fcrenczy Hanna .Megveszt égetéssel váfloltitn állt a bíróság előtt B, F.-né üllői lakos Az ügy ismőreié­hez tartozik, hogy a vádlott a tavasz folyamán a fia nevé­ben, aki tsz-tag, kérte a tsz vezetőségét, szüntesse meg an­nak tagságát, mert vissza sze­retne menni régi munkahe­lyére, ahol körülbelül 15 évvel ezelőtt dolgozott. Lukács Lázár tanácselnök- he’yettestől munkavállalási engedély kiadását kérte. Az elnökihelyettes a kérésnek nem tett eleget, mert ezt törvénye­ink nem engedik meg. P. F.-né ekkor pár darab százassal bé­lelt borítékot „felejtett" az aztalon. gondolva, ez majd más belátásra bírja a törvé­nyekhez szigorúan ragaszkodó elnökhelyettest. . ....... A bíróság B. F.-nét bűnös­nek találta és 6 hónapi bör­tönbüntetésre ítélte, politikai jogait pedig egy évig nem gyakorolhatja. Az ítélet vég­rehajtását azonban háromévi próbaidőre felfüggesztette. 10 KÉRDÉS — 100 JUTALOM A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és az OTP Pest megyei fiókja „10 kérdés — 100 jutalom” címmel pályázatot hirdet, a takarékossági napok kere­tében. A pályázati űrlapok bármelyik OTP-fiókban, vagy postafióknál díjtala­nul beszerezhetők. A kitöl­tött űrlapokat is ide kell eljuttatni. A szerencsés pá­lyázók aktatáskát, presszó­gépet, totó-lottó szelvénye­ket nyerhetnek. Adatok Gyömrő középkori történetéhez Egyike járásunk azon köz­ségeinek, melyről a legtöbb írásbeli adat maradt ránk. Közel harminc oklevél, több urbárium, összeírás, monogra­fikus leírás. Mindezek fényé­ben nagy valószínűséggel tud­juk rekonstruálni a település történetét. A sok fennmaradt írásos emlék egyben bizonyí­tója is a község fontosságá­nak. (Bár keletkezésüket túl­nyomórészt a sok birtokper­nek köszönhetik.) A falu történetével foglal­kozó monográfiák közül — részletessége miatt — kettőt emelhetnénk ki: a régebbi Iványi Béla Széki gróf Tele­ki-család gyömrői levéltára (Szeged, 1936.) című munká­ját, a néhány évvel későbbi Halmi János Töredékek a gyömrői református keresz­tény egyház történetéből (Bu­dapest, 1938.) című művét. A tíütjtő közül tárgyilagosság szeInpontjából Iványi műve magasan túlszárnyalja Halmi enyhe lokálpatriotizmusától átitatott írását. Sajnos, járási monográfiánk, amely mind­két tanulmány adatait átveszi (zárójelben mondva: kritika nélkül), sokszor ellentmondás­ba keveredik önmagával, A monográfia Gyömröről szóló része példázza legjobban a mű szerkesztési hibáit, adat­beli pontatlanságát, s veti fel előfordulás és a később tár­gyalandó népességösszetétel alapján a község keletkezésé­nek. idejét a XII. századra te­szem. A XV. században igen sű­rűn találkozunk nevével. 1421- ben Hertel Zsigmond halála után Borbála királynő tulaj­donába kerül. 1440—1446 kö­zött fokozatosan István váci kanonok és rokonai, a tahi Botos-család birtokába jut az egész birtok. 1455-ben ez vég­legesen sikerül is, amikor az ősi birtokos Gyömrői család kihal. Birtokukat nem sokáig élvezhették, mert 1458-ban Mátyás király a hatalmas Rozgonyi-család egyik tagjá­nak, Sebestyénnek adomá­nyozza. A község szerepére fényt vet egy 1470-ben ki­adott érseki oklevél, amelyben Tamás érseki helynök utasítja a vecsési, üllői és gyömrői plé­bánosokat, hogy Kenderessi Balázst vessék egyházi átok alá. Ebben az időben csupán az nagyobb községek rendelkez­nek plébániával. 1473-ban gombai Nemze István elcse­réli két itteni jobbágytelkét Parlaghy Lászlóval. 1484 és 1486 között hosszú per folyik a Dávidházy- és Nagylucsei­— Járási tanácstagi fogadó­napot tart holnap, szombaton Dulin János Maglódon, Híd­végi Ferenc Nyáregyházán. MAI MŰSOR Mozik Monor: Lopott boldogság (szé­les). Vecsés: Feltámadás I—II. MINDEN REGGEL láthatjuk ezt a pillanatképet Üllőn a főtéri kútnál: Ripp Ferencné és Vass Lajosné, az üllői óvoda dolgozói innen szállítják a vizet a főzéshez. (Foto: Kútvölgyi) minél sürgősebb átdolgozásá­nak kérdését. Gyömrő történetét objekti­ven vizsgálva is igen sok ér­dekes és említésre méltó ada­tot találunk benne. Jelen cik­kemmel én mindössze egy épí­tőkockával szeretnék hozzájá­rulni ezen adatok feltárásá­hoz. A község nevét nyelvészeti bizonyítékok alapján kapcso­latba hozhatjuk a jömöre (rontani, pusztítani) török-ta­tár és csuvas, vagy a kümür (szín) török eredetű szóval. A Magyar Nyelvőr 1911. évfolya­mában megjelent tanulmány alapján minden valószínűség szerint a jömöre igéből vezet­hető le. A község neve először családnévben jelenik meg 1274-ben, amikor Gyömrői Miklós fia Istvánt Oszlár bir­tok határjárásánál említik. Hasonlóan 1341-ben Gyömrői (de Gemereu) Miklós fia Ger­gely szolgabíróról esik emlí­tés. Magát a települést 1361- ben Péteri határjárásakor em­lítik először Gwmurew néven. Hasonló neveken fordul elő a további századokban is: Gym- reu, Gemereu, Gemerew, Gyemreő, Gyeömrew, Giöm- rő, Gömrő. Az okleveles családok között a falu birto­káért. Buda elfoglalása után nem sokkal a község is a hódoltsá­gi területhez kerül. Ennek el­lenére még néhány ízben sze­repel a megyei nyilvántartá­sokban: 1552-ben 6 fizető por­tát írnak össze, 1553-ban Sztháry Farkas itteni birto­kát felosztják az Olgyayak között, 1556-ban a megyei adó- lajstromban 12 porta szere­pel. 1559-ben említik először tö­rök források, ekkor 25 házat tartanak nyilván. Ettől fogva többnyire valamely ziamet (nagyobb birtok) részeként szerepel. 1562—63-ban a csá­szári birtok része, 7293 akcse (török pénzegység) jövedelem­mel. Említik még 1592, 1597— 1598, 1608—9, 1632, 1633-34- ben. A megyei hadiadó össze­írások szerint 1639-ben 2 V2 porta. 1647-ben 3 porta volta faluban. Az 1628-as ráckevei egyház- kerületi zsinaton képviselve van a gyömrői református egy­ház is. Ügy látszik, a protes­tantizmus első áramlata meg­érintette már Gyomrot. 1674- ben a kiadott protestáns-elle­nes rendeletek értelmében Becsi György prédikátort a pozsonyi vésztörvényszék elé idézik és gályarabságra íté­lik. Gecsényi Lajos Javítják az utakat A napokban a Budapesti Közúti Üzemi Vállalat út­fenntartó és javító részlegé­nek munkavezetőjével. Kere­kes Györggyel beszélgettem. Beszélgetés közben egyebek között munkaköréről és mun­kájukról esett szó. Örömmel közölte, hogy az általuk fel­újított utak nemcsak a meg­rendelőknek (a tanács szak­embereinek tetszenek, hanem a lakosság is megelégedéssel nyugtázza munkájukat. Monoron jelenleg négy ut­ca — a Mátyás király, Mun­kásőr, Liliom és a Vöröshad­sereg utcák — portalanítási munkálatainak befejező mű­veleteit végzik. Itt az utakat előzőleg kikátyuzzák (a göd­röket meleg bitumenes zúza­ékkővel kiegyengetik), utána meleg bitumenes fedőréteggel bevonják és lehengerlik. Mun­kálataik költségét (27 000 fo­rint) a községi tanács fedezi. Végezetül még megtudtam, bogy egyik brigádjuk, a Ko­vács-brigád jelenleg Bényén a Népfront Tsz-nek egy 600 mé­ter hosszú új portalanított kö- vesutat épít. (—h—y) — A lengyelországi vasúti szerencsétlenség két magyar áldozatát, Teleki Lászlót és feleségét — egykori gyömrői akosokat — tegnap temették ;1 Gyömrőn,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents