Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-17 / 243. szám

A Csendesben minden csendes Megszomjaztam, s hogy szomjam oltsam, elindulok a maglódi Csendes íelé. Amikor belépette, a felolajozott padló friss szaga köszönt, no meg a vendégek is kíváncsian for­dultak felém. Nekem szól-e az érdeklődés, vagy a társasá­gomban levő német vendég­nek, nem tudom hirtelen meg­állapítani. Tény, hogy a ki­szolgálás gyors és kifogásta­lan. * Széjjelnézek. A vendégek egy része az asztaloknál ül és csendes beszélgetés között fo­gyasztja sörét, borát, fröccsét. Willi Lícralh, német barátom is megelégedéssel veszi tudo­másul a rendet és a tisztasá­got Egyet kifogásol, neveze­tesen: miért vannak a négy­zet alakú asztalok egymáshoz tolva? Nem lenme-e célsze­rűbb, ha minden asztal külön- külön lenne? Többen tudná­nak elhelyezkedni az asztalok mellett, s -kevésbé Is zavarnák egymást, mint így, hogy egy­más mellé téve egy hosszú asztalt alkotnak! Próbálom vele megértetni, hogy nálunk ez így szokás, mert a magyar barátságos nép, s szereti, ha ismerőseiül egy asztalnál ül, így közvetlenebbül tud velük beszélgetni... A vendégek zöme a gép­gyárból hazafelé tartó mun­kás. Van ugyan egy kettő, aki ellenkező irányban lakik, de megértem, hogy ide jött, mert a bor, amit mi is kaptunk, ki­fogástalan, finom, jóízű. Egyik­másik már danolászni kezd, ami Willi barátomat kissé meglepi. Nincs hozzászokva, hogy egyes vendégeli zavar­ják mások beszélgetését, de V. I. kellemes tenorja nem hozza ki sodrából, sőt meg­lepte, milyen könnyedén tudja kivágni a „magas C”-t. Kinn az udvaron dübörög a tekegolyó, csak akkor csattan fel az örömteli hurrá, amikor valaki kilenc fát üt. Ez per­sze érthető is, hiszen még csak délután 5 óra van. Estére el­csendesedik a kuglipálya is, és villanyfénynél valóban csendben gurítják a golyókat a tekesport hívei. Megittuk fröccsünket, indu­lunk kifelé. Barátságos bú­csúzkodás egy-két vendégtől. Az egyik asztal mellől feláll B. F., köszönt, s nevetve meg­jegyzi: „Aztán meg ne írd, hogy zsugáztunk!” Akkor né­zek csak az asztalra. Valóban a 32 lapos imakönyv kiterít­ve az asztalon, számlálják össze a lapokat. Megállapí­tom, hogy nem huszonegyet játszottak! Örülök, hogy elmentem a Csendesbe, s egy régi adóssá­gomat róhattam le ezen cik­kem megírásával. Remélem, hogy a jövőben még szebb, még szolidabb lesz a vendég­lő, s a vendégek valóban jól érzik magukat a finom bor és a hideg sör mellett! —es jó— NOHOBiVIDEEE Névadó ünnep az üzemben • 1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szombaton bensőséges név­adó ünnepség színhelye volt a pilisi hizlalda kultúrterme. „Kívánjuk ennek a gyer­meknek, hogy egészségben nőjön fel, váljon hazáját, né­pét szerető, igaz szocialista IV. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1962. OKTÓBER 17, SZERDA Megnövekedett a tagiiik §zoi*ga!ma és Jövedelme a pilisi IJj Élei Tsz-fee fii I — Tavaly ilyenkor szinte ! térdenállva könyörögtünk a tagoknak, hogy kezdjék meg a kukorica törését, az idén , alig van már betakarítani va- 1 lónk — kezdi a beszélgetést Bernula Károly, a tsz elnöke. — Tavaly még november vé­gén is vetettünk, ez az immel- í ámmal végzett munka meg is [ látszott a terméseredménye- ! ken. Rozsból négy, búzából ] hét mázsát takarítottunk be holdanként. Az idén október 20-ra az utolsó szemig a föld­ben lesz a mag. Pedig 1100 holdon kell elvégezni ezt a nem is olyan könnyű munkát. A mi földjeink minősége ki­csit rosszabb, mint a szomszé­daink területe, de tagjaink szorgalma, igyekezete, mun­kaszeretete kiegyenlíti ezt. Gyere, nézd meg, most is te­li a határ! Kocsira ül az elnök, a szi­gorú tekintetű Tóth Rudolf főkönyvelő és a csupa lelkese­dés főmezőgazdász. Virág Fe­renc. Útközben a főkönyvelő el­mondja, hogy a munkaegység értékét 18 forintra tervezték, de a napokban végzett felmé­rés szerint már 25 forintot ér. Emellett munkaegységenként minden tag kapott másfél kiló kenyérgabonát és két kiló 1 ár­pát. Tehát nem járnak rosszul azok akik szorgalmasan dolgoz­nak. A Baltazár erdő mellett két traktor csörömpöl, széleskere- kű vetőgépeket húznak. Hul­lik a puha földbe az aranyszí­nű búza. A két traktoros: Gál István és Mihály csak köszön A gyömröi kisipari szövetkezetek szolgáltató tevékenységéről NAFTALIN... Vásároltam már olyan áru­cikket, amely selejt volt, mit tehettem mást, belenyugod­tam a megváltozhatatlanba, selejttnek kell lenni — gondol­tam, hiszen akkor tudjuk iga­zán értékelni a jó minőségű árucikket. Nemrégiben a Mac­kó csokoládé, amit keresztlá­nyomnak vettem, szappan­ízű volt. Eddigiek során azon­ban az elmúlt napokban ért a legkülönösebb meglepetés, a Negró cukorka, amit torok- gyulladás gyógyítására vet­tem: naftalinízű volt! Ennek kapcsán az alábbi következtetést vontam le a kereskedelem termékeiről: 1) Kedvező hatást vált ki az olyan árucikk, amire még so­káig visszaemlékezünk. 2) Azért van mellékízük a csokoládéféléknek, mert vala­ki bizonyára újítási díjat vett fel érte. 3) Mire lenne felhasználva a dohos, szellőzetlen raktár, ha nem a közfogyasztási cikkek­re? 4) S nem utolsósorban: va­lószínűleg azért volt naftalin- szagú a Negró, nehogy meg­romoljon! (—ő—ő) A napokban jelent meg egy rövid tájékoztatás a járási pártértekezlet anyagéból, amely a járási üzemeknek és kisiparosoknak a lakosság szükségleteire történő szol­gáltató tevékenységét bírálva hasznos tanácsokat ad a hi­bák orvoslására. Helyénva­lóságukat a járás kisiparo­sainak számát egy korábbi évszámmal való összevetése is igazolja. Sokszor esett szó közsé­günkben is szövetkezeteink szolgáltató tevékenységéről. Nem egy tanácsülés bírálta szövetkezeteink vezetőit a községnek nyújtott kevés szolgáltató tevékenység miatt. Kiváncsi voltam és meg­próbáltam tájékozódni ezen a területen. A kapott adatok alapján elmondhatom, hogy a legjobb helyzetben ezen a téren a Vegyesipari Ksz van. Fodrász­részlege négy üzlettel (há­rom Gyomron, egy Üllőn) működik, két cipőjavító mű­helye van (egy Gyomron, a másik Péterül). Az asztalos, kárpitos és a legutóbb meg­indított rádió-, televízió- és kisgépjavító részleg is a la­kosság igényeit elégíti ki elsősorban. Korábban a be­vételek hatvanöt százaléka közületi megrendelések ki­elégítéséből és csak har­mincöt a lakosság igényei­nek kielégítéséből származott. Az utolsó negyedév százalé­kos kimutatása azt bizonyít­ja, hogy már hatvan száza­lék a szolgáltató tevékeny­ségből származó bevétel és csak negyven a közületi megrendelések teljesítéséből adódó összeg. Nem ilyen jó a helyzet a Vas- és Fémipari Szövetke­zetben. Bár negyedévenként Itt is negyven-ötvenezer fo­rint a szolgáltatásból szár­mazó bevétel (a harmadik negyedévben ötvenezer volt), ez nem jelentős százaléka a szövetkezet bevételeinek. Még rosszabb a helyzet a másik két kisipari szövetke­zetben. Az építők lakóház- építéseket, bepucolásokat is végeztek. Tatarozások, mint azt a községben érdeklődve megtudtam, folynak jelen pil­lanatban is. Érdeklődésem időpontjában azért nem tud­tak számszerű felvilágosítást adni, mert a negyedév vége lévén, épp a lakosság részére végzett munkákat számláz­ták. A Gyömrői Szabók Kis­ipari Szövetkezete minden jó szándéka mellett nem tud a községben élők számára dolgozni. Mi csak közvet­ve, áruházak útján jutunk termékeikhez. Régen terve­zik egy mértékutáni szabó­ság felállítását_ de beruhá­zási összeg hiányában, ez csak terv máradt. Ez meg­oldaná az ilyen irányú igé­nyeket. Ha megkapják, azon­nal hozzálátnak megvalósí­tásához. A fentiekben felsoroltak is azt bizonyítják, Gyömrőre vonatkozóan helytálló a párt­értekezlet megállapítása. Bár történt javulás, még mindig fokozni kell — keresve a szö­vetkezetek számára is járható utat — a lakosság igényeinek kielégítését. Furuglyás Géza Vendégek a gimnáziumban A közelmúltban a budapesti Fürst Sándor gimnázium diákjai voltak látogatóban a mi gimnáziumunkban. A ven­dégek megtekintették az egész iskolát, majd közösen szórakoztak a mi diákjainkkal (Foto: Kútvölgyi) és máris lódulnak tovább a fürge mozgású gépek. * j Hét fogatos vetőgép' is itt kering, sietni kell, maholnap itt van október 20-a! — Üj kultúrákat keresünk — halljuk a mezőgazdásztól —, a talajelőkészítésnél is igyekszünk változtatni a ha­gyományokon . — 60 holdon lengyel Mies- kó fajta kukoricát termel­tünk, mihelyt szállítható álla­potban lesz, morzsoljuk és szállítjuk Lengyelországba, ahol kizárólag vetőmagként használják fel. Jövőre még nagyobb területen .termeljük ezt az aranyözönhöz hasonló fajtát. Paradicsombokrokon elszá­radt leveleket zörget a szél. — 90 hold Bizonunk volt az idén, jövőre 150 holdon palán- tázunk paradicsomot — a kecskeméti törpét. Minden darabját külföldre szállítja a MÉK. — A burgonyánk sem fize­tett rosszul. A Merkur 60, a Gülbaba 35 mázsát adott. Per­sze, figyelembe kell venni a mostoha időjárást is. A he­lyén már — 220 holdon — zöl- dell a búza. Jövőre, kísérlet­képpen, 50 holdba a lengyel import' Pierviers fajtát tesz- szük. Ez a rózsához hasonló burgonya igen bőtermő. Per­sze, a talajt is úgy készítjük elő. 70 centi mélyen altalaj lazítást végzünk még az ősz folyamán^ tavasszal pedig megkezd­jük a 4 éves trágyázási forgó beállítását. Tavaly ilyen tájt jártam er­refelé, néhány krumplit, sző­lőt bengésző embert találtam csak a határban, ma tényleg teli a határ, vetnek, törnek, paradicsomot szednek az Űj Élet szorgalmas - tagjai. (Az egyik asszony elmondotta, hogy keddre virradóan még az elnök, a főkönyvelő és a mezőgazdász is műtrágyát szórt egész éjszaka.) Kiss Sándor A szülők, valamint Baranyai Mihály és felesége, névadó­szülők nagy figyelemmel hall­gatják ... emberré.” Ezzel fejezte Sass Sándor vb-titkár beszédét, mikor a szocialista névadó ünnepség keretében Kása Pál és felesége kisfiának a Sándor nevet adták. A hizlalda dolgozóinak éle­tében először volt névadó ün­nepség. Ebből az alkalomból Halasi János tanácselnök egy emléklapot nyújtott át a szülőknek. Majd Keszler Jó­zsef szb-titkár nyújtotta át a szakszervezet ajándékát: láb­zsákot, paplant, fürdőlepedőt, ágykabátot és játékokat. Ez­után a jelenlevők vidáman koccintottak a kis Sándor egészségére, és arra, hogy ezt az első ünnepséget követi a többi. Erre az utóbbira célzott dr. Varjú Oszkárné ez alkatomra írott tréfás versének egyik szakaszában: Ezt a kis legénykét, laérí ma van itt ünnep, S akinek a jelenlevők nevet adni jöttek, Kislánynak várták —, s fiú lett. Na de sebaj Pali, Mához egy évre kislánynak fogunk nevet adni, Kép és szöveg: Kútvölgyi . Sass Sándor községi tanácstitkár ünnepi szavait Az újtelepiek panaszkodnak a pékáruk szállítására A fehér kenyerét naponta délután 4 órakor szállítják ki az újtelepi 69, 160. és 75. szá­mú népboltokba. Ez rendben is volna, mert ebben az idő­pontban nyitnak, így a vásár­lók időben hozzájutnak. Az azonban már nem helyes, ami szombaton történt (nem is először). A vásárlók négy órától várakoztak a kenyérre és a 69. számú boltba negyed hatkor, a 160-asba háromne­gyed hatkor és a 75-ösbe pe­dig hat óra előtt öt perccel Árkon-bokron át a sülyi határban A sülyi tsz vezetősége mó­dot adott arra. hogy mind a kívülálló egyének, mind a tsz tagjai, amennyiben a rendkívüli időjárás miatt a vállalt szőlőterületük után az előírt szőlőmennyiséget teljes egészében átadni nem tudnák, e körülményt záros határidőn belül jelentsék be. E felhívás­ra mintegy harminc bejelen­tés érkezett. A vezetőség a szőlőterületek megtekintésére bizottságot alakított. A bizott­ság tagjai Gazsi János raktá­ros, Tari János szőlészeti bri­gádvezető és Szűcs József nö­vénytermelési bíigádvezető voltak. Negyediknek én is hozzájuk csatlakoztam. Ne­kem az a szerep jutott, hogy a bejelentett panaszok nyo­mán a bizottság megállapítá­sait írásban rögzítsem. A beje­lentéseknek megfelelően min­den zeg-zugot. dimbet-dombot össze jártunk. Midőn felértünk a hegyre, érdekes kép tárult a szemünk elé. ötven hold burgonyaföl­det kétszáz iskolás gyermek pásztázott, végig. A tsz asszo­nyai ugyan már végeztek a krumpli szedésével, ennek da­cára azonban a tsz vezetősége úgy gondolta, hogy nem árt. ha még egyszer átfésülik a területet. Az általános iskola felső tagozata politechnikai oktatás keretében vállalta is e feladat végrehajtását. S a diá­kok fáradozását siker koro­názta, mert amint láttuk már jó pár zsákot teleraktak bur­gonyával. Viszonzásul a veze­tőség ígéretet tett. hogy zár­számadáskor a tanulók nyári táborozási költségeihez erejé­hez mérten hozzá fog járulni. Nemsokára találkoztunk Skanda József csősszel. Skan- da bácsi elmondta, hogy nem­igen szeret otthon tartózkodni, mert csak a szabad levegőn érzi jól magát. Már 76 éves. de nem emlékezik ara. hogy beteg lett volna valaha. Ne­vetve jegyezte meg, hogy fel- szabadulás előtt gróf Pállfy Annánál volt cseléd és akkor bizony nem volt semmije, most pedig övé az egész ha­tár ... Tovább menve, a község lakóinak tekintélyes részével találkoztunk a határban. Itt is, ott is benépesedtek a par­cellák. Nagy eseménynek szá­mit a szüret minden család­ban. Emitt. a nagypapát lát­tuk, amint mélyen meggör­nyedve szedte a sötétes szín­be játszó szép kadar szőlő­fürtöket. Előtte egy kisfiúcs- ka és egy kisleányka, a két kedves unoka ugrabugrált és hatalmas bukfenceket hányt. Nem nessze tőlük egy eladó leányka éppen egy nagy fürt szőlőt tépett le. de nyomban rá egy nagyot sikoltott, mert a nyomában kullogó s már le­génysorban járó Pista gyerek a szőlő helyett a ringó dere­kát találta megcsípni. Ez a kis epizód roppant tetszett a nagypapának. Rögtön felénk fordult a jó öreg és a jelenet láttán, imigyen mérte le hosz- szú életének tanulságát: — Látják ... látják ... az élet semmit sem változott... mert akár hiszik, akár nem. én is ilyen voltam legénykorom­ban ... Krátky László érkezett meg a szállítmány. Ugyanakkor az utóbbi népbolt zárási ideje fél hat! Akkor, mikor naponta idejében meg­érkezik a kenyér, érthetetlen, hogy éppen szombaton, mi­kor a vásárlóknak is legtöbb dolguk van és a vasárnapi munkaszünet miatt a nélkü­lözhetetlen kenyeret óhajta­nák beszerezni, nem tudnak hozzájutni csak 1—2 órai ácsorgás után. Mivel magam is a várakozók között voltam, a többi vásárlók jogos kíván­ságát tolmácsolom azzal, hogy szüntessék még ezeket a visz- szásságokat, mert minden dol­gozó elsőrendű érdeke, hogy kenyeréhez órák hosszat való ácsorgás nélkül hozzájusson. A zsemlye, kifli szállítása pedig hetek óta naponta ké­sik. Sok szülő reggel azzal bocsátja gyermekét iskolába — pénzt adva nekik —, hogy a boltban vásárolja meg a sü­teményt, de 9 óráig nem tud­nak reá várni, így esetleg az egy-kétnapos száraz süteményt rághatják. Az újtelepi dolgo­zók kérik és elvárják, hogy a pékáruk szállítása körüli hiá­nyosságok végre szűnjenek meg. Szűcs Gyula MAI MŰSOR Mozik Gomba; Csinos férj. Gyömrő: Szerencsés Tóni. Maglód: Rákócz hadnagya. Mendc: Megmérgez < családom. Monor: Randevú Kop­penhágában (széles). Pilis: Gero- steini kaland. Tápiósüly: A kaov nyitva marad. Úri: Zendülő fia­talok. üllő: a nagy érettségi (fe­les). Vasad: Kilencedik kör. Ve- esés: Pirosbetűs hétköznapok. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Kósa Pál és Mar: Ilona fia: Sándor, Halász Istvú és Vetési Róza ♦leánya: Rozáli. Gömöri István és Kulcsár Mari leánya: Mária. Nagy Imre és Fa ragó Erzsébet leánya: Rozáli: Kun József és Aschen brenn er Es? ter fia: László. Molnár Laic Gyula és Bodor Edit leánya: Edi‘ Szilágyi Lajos és Burján Mari fia: András. Dobos Sándor é Böhm Éva Irma leánya: írén Eri ka. Elhunyt: Kovács Józsefné Krup Mária 77 éves.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents