Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-17 / 243. szám
1962. OKTOBER 17, SZERDA rr»T megyei yíiHflP AZ ÉLET VOL Mate József, a nagykátai Koreai—Magyar Barátság Termelőszövetkezet elnöke taps közepette jelentette a pártértekezletnek, hogy október 7-ig 150 kataszteri hold búzát már elvetettek. Helyeslő moraj futott végig akkor is a termen, amikor sertéstenyésztésük 35 százalékos növekedését ecsetelte. A területeket családokra osztották fel és így a termés- j eredményeken lemérhették, melyik tag érzi már sajátjának a közöst és melyik nem. Felszólalásában szerényen húzódott meg egy mondat, ami pedig talán minden számnál ékesebben bizonyította az új győzelmét, a szocialista mező- gazdaság fölényét a régivel szemben. A Koreai—Magyar Barátság Termelőszövetkezetben az állattenyésztők számára kötelezővé tették a szakmai továbbképzést! Termelőszövetkezeti tagokat közgyűlési határozattal ma már arra lehet kötelezni — és azok örömmel vállalják —, hogy tanuljanak! A pártértekezleteken a felszólalók türelmetlenül követelték a magasabb szaktudást, a termelőszövetkezeti tagság szakmai műveltségének növelését. Galbicsejc Károly, a megyei pártbizottság tagja, egyik pártértekezleten hosszabban beszélt arról: 1953-ban nem ákartak tanulni az emberek. Beszélhettünk mi iskoláról, a magasabb tudást igénylő munkáról, leintettek bennünket: ki kívánhatja felnőttektől, hogy munka után tanuljanak? És ma nem tudjuk kielégíteni a tanulnivágyók igényeit! Kevésnek bizonyulnak a kihelyezett technikumok! Keszi József a tápiógyörgyei Zöld Mező Termelőszövetkezet elnöke közösségük vegyes összetételéről beszélt. Együtt dolgozik a határban a volt középparaszt és az akinek morzsányi földje sem volt so- .ha. Hogy voltak-e ellentétek? Hogy hánytorgatták-e a múltat egymásnak? Bizony - náluk- *s sok baj volt. De egy esztendő alatt, mintha évszázadokat lépték volna át: náluk máivá munka szerint Ítélkeznek. Nem írták ki sehol a falra, de jelszavukká vált: „Nem az számít ki mit mond, hanem mit tesz!” S a vezetőség, a közgyűlés is azokat dicséri, akik jól dolgoztak, hogy ki kapja a bírálatot, azt sem a valamikori rang (Jönti el! A faluban azelőtt soha nem volt annyi jófoarát, mint manapság. Tőzsér Béla, a Szentmárton- kátai Gépállomás főagronómu- sa arról a segítségről beszélt, ami a városból érkezett. Huszonegy ipari munkás vá’Jal- ta az éjjel-nappali munkát a traktoron. Otthagyták egy időre a várost, a családot és szombat-vasárnap szántanak, vetnek, akár a vérbeli mező- gazdasági munkások. A falu szeretettel fogadta őket és hálás a segítségért... A járási a városi pártértekezletek felszólalói egy-egy csöppnyi részt mutattak be életünkből. Igaz, valamennyi gazdasága, vagy járása gondjaival foglalkozott —, általánosságban. mindentől elvonatkoztatva senki nem beszélt. Egyszerűek voltak a íelszóla- lásokíde belőlük összeállíthatjuk az egészet: valamennyi járási pártértekezlet lényegét. Amit a beszámolók úgy fejeztek ki, hogy az átszervezés után sikerült a termelő- szövetkezetek megszilárdítása, ezernyi példával bizonyították: valóban sikerült. Emelkedett a termelés színvonala, néhány kivételtől eltekintve valóban jól fizetnek a közös gazdaságok. S a fejlődést nem is csupán az elért számok bizonyítják, hanem a. törekvés: mit akarnak ezután?' Hogy megnőttek az igények: tanulni, időben elvégezni valamennyi munkát és nem akárhogyan! — szakértelemmel, jó szakvezetőkkel! Már nem kóstolgatják a termelőszövetkezetek tagjai az újat. hanem óhajtják, akarják azt, dolgoznak az újért. A pártértekezletek azért sikerültek jól, azért érték el céljukat, mert az újért való harc mozzanatait jól összefoglalták. Nem festették szebbre a valóságot, mint amilyen, terveikben sem szaladtak előbbre, mint amilyen messze menni lehet. Számol- tak^ „§ dot tsága i kkal és , arra törekedtek: a lehetőségeket teljesen kiaknázzák, de az erőket csak annvira veszik j igénybe, arpennjrrt kár nél- kü: elbírnak. A pártértekezleteken áz élet a maga valóságában volt jelen. A kongresszusi irányelveket nem holt betűkként hangoztatták, hanem a lakosság mindennapi munkáját, szükségleteit figyelembe véve, elemezve a párt politikáját, a helyi politikán-------------1 B EMUTATÓ ELŐTT Október 18-án, Vecsésen mutatja be a Pest megyei Petőfi \ Színpad Goldoni: Ki az úr a háznál című színművét. Jelenet az’ első felvonásból mérve. Dr. Diósi Imre járási főügyész a törvényesség betartásáról beszélt. Nem emlékezett a múltra, a jelent idézte: egyetlen olyan eset se forduljon elő, amikor szándékosan, vagy akaratlanul megbántunk becsületes embereket, vagy olyasmit akarunk bizonyítani valakire. amire soha nem volt bizonyítékunk. A rendőrség, az ügyészség, a bíróság munkáját a szocialista törvényesség szigorú tiszteletben tartása vezérli. Amikor a gyárak fejlődéséről szólották, nemcsak a termelési eredmények kápráztattak el, hanem az is, hogy valamennyi gyár az országos követelményeket is szem előtt tartja. Világszínvonalat akarnak elérni — és ez a szó „világszínvonal” mind többször hangzott él az értekezleteken. Nemes törekvés. s hogy ebből nem engednek, a szigorú önbírálat, a szoros tervszámok bizonyították. A kommunista erkölcsről, a magánélet tisztaságáról, a kommunista példamutatásról is mindenütt beszéltek. Erről sem általánosságban, inkább személyre szólóan mondották el, hol van a hiba. Az egészségügyi, a művelődési gondok is helyet kaptak a tanácskozásokon. Talán egyetlen területe sem volt életünknek, amelyről ne esett volna szó. S mert őszinte volt a tanácskozás mindenütt, soksok bírálat hangzott el. Vácon javuljon meg a sütőipar munkája, váljon kifogástalanná a hústárolás a húsipari vállalatnál, a gyárakban jobban törekedjenek a balesetek megelőzésére! A termelő- szövetkezetek használják ki fokozottan gépeiket és ne a kézierő szorítsa ki a gépit, hanem megfordítva! Ne akkor forduljanak a— gépállomásokhoz' javításért, amikor már tönkrement a gép, előzzék meg a bajt! A gyárak törekedjenek erőteljesebben gépeik korszerűsítésére, a kapacitás jobb kihasználására, az újítások gondosabb elbírálására. A kommunisták érezzenek nagyobb felelősséget az ifjúság neveléséért. Vagy ahogy elvi kérdéseinkről Papp Jánosné, a Váci Kötöttárugyár dolgozója nagyon okosan szólott: „Becsüljünk meg minden jól dolgozót, függetlenül attól, hogy párttag-e vagy sem, de vigyázzunk arra is, hogy se jobbról, se balról ne torzítsuk el pártunk politikáját”. Nem tudnánk felsorolni mindazt, ami egy-egy párt- értekézleten elhangzott. Egyet tudunk csak: az utóbbi szombatokon ^és vasárnapokon, amikor a városok és a járások lakossága békésen pihent, a kommunisták százai öltöttek ünneplő ruhát, hogy reggeltől késő estig mérlegeljék: mit végeztek jól az elmúlt években és mint javítsanak az elkövetkező időben. Mit tehetnek a maguk portáján, hogy a párt irányelveinek szellemében dolgozzanak továbbra is, ahogy lették a VII. kongresz- szug után. A pártértekezletek végére a küldöttek elfáradtak. Nehéz munka volt összegezni az eddig megjárt út eredményeit. A választások nem okoztak nagy gondot, hi- I szén a megváltozott p’ártbi- j zottsági tagok névsora ta- | núsítja: nem sok változás í történt, nem sokan cserélőd- j tek ki a régiek közül. De | mind a pártértekezletek, | mind a választások eredményei választ adnak a kérdésre: miért változtatták volna vezetőiket, amikor az élet bizonyította, hogy jó munkát végeztek; a nép helyesli cselekedetüket, egyetért munkájukkal. (Gábor felvj « Sági Ágnes AUTOSTOP címmel október 3-án megbíráltak. Kedves utas, valóban emlékszem, hogy 1962. szép- I tember 21-én délután 5.40 óra- | kor a 68-as számú járattal, | amely Zsámbokig közlekedik, a túrái templomnál nem áll- I tam meg. Hogy miért? Azért, j mert azon a napon péntek j volt, a buszban rengetegen | voltak, ,az állomásról körül- j belül 70—75 utassal indultam, ! holott az autóbusz megengedett terhelése 61 személy. Az említett napon, az említett já- i ratnál volt egy rásegítő ko- ; esi, erre felszállhatott volna. ! Szóvá teszi, hogy szórakozás- j bői lassítottam. Csak azért j lassítottam, mert a megálló útelágazásban van és egy 75 utassal megterhelt busszal — a biztonság érdekében — csak minimálisra csökkentett sebességgel fordulok be egy derékszögű kanyarba. Lukács Mihály, a budapesti MÁVAUT gépkocsivezetője Pedikűröst Szívesen járok a váci kádfürdőbe, mert közel van és lakásomban nincs fürdőszoba. A fürdő alkalmazottai igen udvariasak, és nem rajtuk múlik, hogy fürdés közben az embernek kellemetlen gondolatai támadnak. Ugyanis gyógy- pedikűrt hirdet egy tábla, de aki igénybe venné, annak fel kell keresnie a varos egyik távoli utcájában dolgozó pedikűröst. Úgy gondolom. mindenki örömmel venné, ha a váci fürdő vezetősége — úgy, mint régebben — a helyszínen alkalmazna szakembert. Kuti Géza Nógrádverőce SUTTOG A RADIO címmel a szeptember 12-i olvasók fórumában megjelent cikk a vecsési vezetékes rádióval kapcsolatos pa.nasz- szal foglalkozott. Az alábbi választ kaptuk: .»Megállapítottam, hogy a panasz jogos volt. Ezt az utcában lakó többi vezetékes rádió-előfizető is bizonyította. A vezetékesrádió-hangszórók augusztus 20-; elhalkulását vonalzárlat okozta. A többi műsorkimaradásról feltehető, hogy a zavarok itt is hálózati hibákból eredtek. Az illetékes fenntartási üzemet utasítottam a hálózat jobb karbantartására, és figyelmeztettem, amennyiben a zavarelhárítás további panaszra ad okot, ellene szigorúbban fogok eljárni. A helyszíni szemle során felkértem az előfizetőket, hogy — a gyorsabb zavarelhárítás érdekében —, a hibát a postahivatalnál jelentsék be, és annak előjegyzését kérjék. Kelemen János, a Budapest Vidéki Postaigazgatóság vezetőiének távközlési helyettese. Lyuk a vízmelegítőn Július végén elvitette tőlem a vízmelegítő hengert a pálya- fenntartási főnökség, mert lyukas volt és folyt belőle a víz. Azóta többször jártam már a .pályafenntartási, főnökségen és érdeklődtem a lakótelep vezetőjétől — de mind a mai napig nem javították ki a hengert, sőt. azt a választ kaptuk, hogy legalább egy félévet kell várni a megjavítására. Persze, mi új ljengert szeretnénk kérni, mert a régi lyukas, olyan állapotban van már. hogy ha használatba álNYULTENYESZTOK Október 14-én vezetőségválasztó ülést tartott Budakeszin a nyúltenyésztő szakcsoport. A szakcsoport 1961 augusztusában alakult meg, huszonnyolc taggal. Gál elvtárs, a községi pártszervezet titkára, Kim Imre, a tanács elnökhelyettese és Szabó Gusztáv, a község agronómusa figyelemmel kísérték munkánkat és sokat segítettek. Sajnos, egy év alatt a tagság lemorzsolódott, jelenleg csak tizenketten vagyunk, viszont akik maradtak, ötven forintos részjegy befizetésével tagjai lettek a Pátyi Földművesszövetkezetnek. Valamennyien üzemi dolgozók vagyunk, akik munkánk után foglalkozunk a nyulakkal. Hasznos foglalkozás ez, mert a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet a sertéspestis gyógyszerének előállítására nyulakat használ fel. A nyulak tízezreinek „közreműködésével” nyert szérum évente körülbelül 300 millió forint értékű sertésállományt véd meg a pestistől. A Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet, a Gyógyszer- ipari Ellenőrző Laboratórium és a különböző intézmények és kórházak évente több tízezer nyulat igényelnek kísérletre. Természetesen a nyűi bőre is nagyon jól hasznosítható. A minőségi szűcs ktsz évi 200 ezer nyúl prémjét tudná feldolgozni — ha volna. A kalapgyár az elmúlt évben jelentős nyúlbőrt volt kénytelen importálni, mert a hazai termelés nem fedezte a gyár szükségleteit. Ezért is fontos a szakszerűen végzett nyúltenyésztés. Mi, budakesziek, tudományos előadásokat hallgatunk. s ezenkívül szerződést kötöttünk a földművesszövetkezettel — így felkészülten és szervezetten tenyésztjük a nyulakat. A mezőgazdasági kiállításon nyolc nyállal indultunk, ebből kettő arany, öt ezüst és egy bronzérmet nyert Szeretnénk, ha a jelenlegi nehézségeink megoldódnának és minél többen belépnének a nyúl- tenyésztők táborába. Kiss István. Budakeszi, Fő u. 105. Panaszkodik az utas Figyelemmel kísérem az autóstopról folytatott vitát. Meg kell állapítanom, hogy a különböző hozzászólások sok érdekes ötletet és javaslatot felvetnek — sajnos ezeket a javaslatokat nálunk még nem lehet megvalósítani. Ugyanis Lengyelországban már évek óta rendszeres intézménnyé vált az autóstop, nálunk tömegméretekben tulajdonképpen az idei nyáron kezdődött eSafe meg. Uj hajtás még az autóstop, a bűnüldöző szervek és a KISZ (nagyrészt az autóstoppal utazó fiatalok hibájából), még nem tudott ez ügyben véglegesen állást fogtetni. Hozzá kell tennem: az autóstopnak csak a tisztességes válfaját szeretem — de ma ki tudja ellenőrizni azt, hogy (főleg nyáron) ki és milyen szándékkal, mennyi pénzzel és hová utazik? Kovács Gábor Vác Irtanák, rövidesen újra kilyukadna. Jó volna, ha elintéződnék már ez a henger ügy, mert nagyon sok kellemetlenségünk származik emiatt. Csenki Pál, Dunakeszi, Gyártelep Al in megoldás kikapcsolnák, s bevezetnék az áramot, az volna az igazi jó világ — ilyen tartalmú fohászkodás liangzott el a műit szerdai olvasók fórumában, a kartali lakosok tollából. A községi tanácstól az'alábbi választ kaptuk: A község villamosítási tervét inár két évvel korábban a községfejlesziési alapból elkészítettük. Két év óta tárgyalásokat folytatunk a felsőbb szerIia a petróleumlámpái vekkel a villamosítás érdekében. A Pest megyei Tanács vb, ismerve villanyháló- zati problémánkat, az október 3-i vb-ülésen ezt letárgyalta, illetve a tervünket elfogadta. Amennyiben a megyei tanács vb határozatát az Országos Tervhivatal is jóváhagyja, úgy jövőre egyik legnagyobb problémánk, a község villanyhálózattal való ellátása megoldódik — két rövid utca kivételével — ahol a járási tanács segítségével kívánunk hálózatot építeni. A villamosítási tervekkel az október 5-én megtartott tanácsülésen foglalkoztunk, ahol a háromszáz résztvevő a lakosság képviseletében megígérte, hogy az új vonalak mentén házanként 6 00 forinttal és társadalmi munkával járulnak hozzá a villamosításhoz. Sőregi János vb-elnök címmel, a szeptember 12-i Olvasók fórumában Lengyel László Alberürsa, aláírással megjelent cikkre közöljük, hogy az abban foglaltakat kivizsgáltuk. Ennek során a szabálytalanul eljáró pénztárosnőt felelősségre vontuk. Sárvári Mihály, a MÁV Budapesti Igazgatósága vezetőjének helyettese
