Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-17 / 243. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f VL ÉVFOLYAM, 243. SZÁM ARA 50 FILLER OHM 1982. OKTÓBER 17, SZERDA LENGYEL BÉKEVONAT ÉRKEZETT BUDAPESTRE Kedves vendégek érkeztek kedden reggel Budapestre. A lengyelországi tartalékos tisz­tek klubjának tagjai, to­vábbá a nőszövetség és más társadalmi szervezetek kül­döttei jöttek el hazánkba há­romszázötvenen a béke és ba­rátság vonaton, amely előző­leg az NDK-ban és Csehszlo­vákiában járt. A lengyel béke és barátság vonat utasai három napot töl­tenek hazánkban, mialatt a fő­város és az ország nevezetes­ségeivel ismerkednek. (MTI) KEKKONEN EBEDET ADOTT MOSZKVÁBAN Kekkemen finn köztársasági elnök, aki Krim-félszigeti üdülésének befejezése után fe­leségével együtt a szovjet fő­városiban tartózkodik, kedden ebédet adott a moszkvai finn nagykövetségen. Az ebéden Hruscsov, Koz­lov, Koszigin és más kiemel­kedő szovjet személyiségek vettek részt A belterjesség a fő cél KőröstetétlenenJ Három hold szántóra jut egy számosállat a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Nincs még egy éve, hogy az egykori Dózsa és Kossuth ter­melőszövetkezet Vörös Csillag Termelőszövetkezet néven egyesült Kőröstetétlenen. Egy esztendő kevés még ahhoz, hogy jelentkezzék a szélesebb körű összefogás eredménye, ezért a jelenlegi kép azonos azzal, amelyet — reális számí­tással — várni lehetett: a Vö­rös Csillag Tsz nincs olyan jö­vedelmező gazdaság mint a Dózsa Tsz volt, de jövedelme­zőbb, mint amilyen a Kossuth Tsz volt A tagság — érthetően — így méri fel a helyzetet: a Dózsa Termelőszövetkezetben 42 fo­rint, a Kossuth Termelőszö­vetkezetben 22 forint volt ta­valy egy munkaegység értéke, a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet pedig 35 forintot tervezett munkaegységenként az idén. Ennélfogva a volt Dózsa Tsz tagjai úgy érzik, hogy az idén rosszabbul jártak, a Kossuth Tsz tagjai pedig látják, hogy Lepereg a víz az új műszáSszövetekről A Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárban az idén csak­nem 200 féle újszerű műszál- szövet gyarapítja a minta vá­lasztékot. Többségük kockás, az apró pepitától az Esterhá­zy mintáig a legkülönbözőbb változat megtalálható. Ezekből az újdonságokból választ most a kereskedelem. Az új kelmék kikészítésénél olyan vegyszert használnak majd, amely víz­taszítóvá teszi a szövetet. Szá­lai nem szívják magukba a nedvességet, a rácsöppenő víz lepereg róla. Ez a vegyszeres kezelés nem azonos az imp- regnálással, a szövet nem vá­lik teljesen vízhatlanná, de megtartja rugalmasságát, s így hosszabb viselés után sem kell vasalni. A női ruhaszö­veteken kívül a férfiöltöny­anyagok is vízlepergető keze­lést kapnak, a vegyszer hasz­nálatát ugyanis nemcsak á Magyar Gyapjúfonó- és Szö­vőgyár, hanem az Újpesti Gyapjúszövőgyár is megkezd­te. (MTI) 2 amerikai kísérlet - 2 kudarc Az Egyesült Államok hét­főn ismét megkísérelte, hogy a Csendes-óceán térségében, a Johnston-sziget fölött magas- légköri nukleáris robbantást hajtson végre. A hatvan kilo­méternyi magasságban terve­zőit robbantási kísérlet azon­ban kudarccal végződött. Az amerikai atomenergia-bizott­ság Washingtonban hivatalo­san bejelentette, hogy a Thor hordozórakétát és a nukleáris szerkezetet „technikai hiba miatt” néhány perccel a kilö- vés után kénytelenek voltak megsemmisíteni. Egy szóvivő szerint nem keletkezett nukleáris robbanás és „a roncsok egy előre kije­lölt térségre hullottak vissza.” A tervezett magaslégköri atomrobbantás ereje megköze­lítette volna az egymillió ton­na tnt-t. Az Egyesült Államok most próbálkozott ötödik alkalom­mal magaslégköri nukleáris robbantással a Csendes-óceán térségében. A kísérletek közül azonban csak egy. a július 8-i járt sikerrel, amikor a nukleá- . ris szerkezet 300 kilométer magasságban robbant a Johns­ton-sziget fölött. A mostanit meeelőző kísérlet során, július 24-én. a Thor hordozórakéta felrobbant és tekintélyes rom­bolást vitt végbe a kísérleti +-lep technikai berendezésé­ben. Egy másik jelentés szerint Cape Canaveral-ben bejelen­tették, hogy a Ranger—5 hold­rakéta keddre tervezett kilö­vését huszonnégy órával el­halasztották. jobban jártak, mint te tavaly. Mechanikusan tekintve a dol­got arra a következtetésre jut­hatnánk, hogy a tsz-tagság egy részle zúgolódik, a másik része pedig örül az egyesítés miatt. A valóságban azonban másként fest a helyzet. A 3400 hold összterületű, s ezen belül 2900 hold szántó­területű közös gazdaság erő­forrásai olyan méretűek, ame­lyet megfelelően kihasználva gyorsan előre léphet az egye­sült tsz. Ez a gyors előrelépés — kedvező körülmények kö­zött — azt jelentette volna, hogy már az idén elérhették, vagy megközelíthették volna a volt Dózsa Termelőszövetkezet jövedelmezőségi szintjét. Ha az időjárás az idén nem olyan közismerten kedvezőtlen, mint amilyennek bizonyult, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet jó­val a tervezett érték felett oszthat a közös jövedelemből munkaegységenként. S ha a jö­vő év egy kicsit is kedvezőbb lesz ez ideinél, s ha a mun­kaszervezéssel és az agrotech­nikával, állattenyésztéssel sem lesz különösebb baj, ezt az előrelépést feltétlenül meg is teszik. Mi a biztosíték er­re? Berta Mihály elnök és Fe­hér Pál főkönyvelő «vatos em­berek, akik a bevételt keve­sebbnek, a kiadást többnek számolják a reálisnál, amikor a jövőről szólnak. Igazuk van, hiszen szándékuk nemes: in­kább többet oszthassanak, mint kevesebbet annál, amire a tagság számít. A gazdálko­dás helyzetét és lehetőségeit mérve azonban ők is optimista következtetésekre jutnak. S hogy sem nekik, sem a tagságnak nincs oka pesszimizmusra az a továb­biakból kétséget kizáróan ki­derül. A tsz-nak jelenleg 443 szarvasmarhája (ebből 92 te­hén, 150 göböly, 151 növen­dék, 16 előhasi üsző és 30 bor­jú) van. A sertésállomány összlétszáma 1526, amelyből 120 az anyakoca és 530 a hí­zó. Hetvennégy lovuk van Nem gátolja a dunai kishajó-átkelést az alacsony vízállás Gödnél már át lehet gázolni a Dunán — adták hírül a teg­napi lapok. Az alacsony vízál­lás nemcsak a pesti ivóvízel­látást nehezíti, hanem gondot okoz a hajózásban is. Például a dömösi személyhajó ma már 17-én, a váci Duna- ágon közlekedik, nem érinti a szentendrei Duna-ág állomá­sait. Szombaton a vízibuszok megkezdték téli pihenőjüket. Felhívtuk a Pest megyei Kishajózási- és Javító Válla­latot, hogy megtudjuk, befo­lyásolja-e a dunai kishajó­átkelést a szokatlanul ala­csony dunai vízállás. — Nem — kaptuk a vá­laszt. — Az átkelőhelyek ki­kötőit úgy alakítjuk ki, ahogy az alacsony vízállás következ­tében a part változik. Átkelő- hajóink, a személy- és a teher­járatok is menetrendszerűen közlekednek. — Meddig? — Amíg a Dunán el nem kezdődik a nagyobb arányú jégzajlás. Általában hatvan- hetven százalékos zajlásig biz­tosítani tudjuk az átkelő for­galmat. — Milyen a jelenlegi forga­lom? — Most, hogy az idő hűvö­sebbre fordult, csökkent a Du­nakanyar kirándulóinak a szá­ma, áz átkelőhajókat is keve­sebben veszik igénybe. (sp) I még és háromezer vágóbarom-^ fi, amelyet rövidesen piacra í visznek. Ez az állatállomány hétszázötven számosállatnak számit, ami a szántóföldi arányhoz viszonyítva jónak mondható. A trágyatermeiés szempontjából még számítás­ba lehet venni a háztáji állat- állományt is. Ily módon há­rom holdra jut egy számosál­lat a termelőszövetkezetben. A magas állatlétszám ön­magában még nem jelent bel­terjességet, hiszen manapság elsőrendű szempont a gépesí­tés. a műtrágyafelhasználás, öntözés, segédüzemág aránya stb. Mindezek ismeretében, sem ítélhetünk még helyesen, ha például nem tudjuk: mi­lyen a kenyér- és takarmány- gabona arány, s önellátás, vagy vásárlás útján szerzik, meg a szálastakarmányokát aj termelőszövetkezetben. Mit mond ezekről a tsz-elnök? — Ami a traktorokat illeti — mondotta —, úgy vélem, hogy a főbb növénytermesz­tési munkák gépesítését meg­oldottuk. Igénybe vesszük ugyan még a gépállomás gépi segítségét, de lényegében már a mi traktorainkkal szántunk, vetünk és szállítunk. Jobb gépkihasználással, valamint^ egy-egy gép beszerzésével í teljesen önellátókká válunk. Jelenleg két lánctalpas, két 45 lóerős univerzális, három 25 lóerős univerzális, egy G—35- ös és egy RS—09-es trakto­runk van. A műtrágyafelhasználás arányát nem növelhetik a ked­vük szerint, mert annak gátat vet még a szűkös országos ke­ret, de az adott lehetőségeket teljesen kimerítik. Az öntözé­ses gazdálkodással kapcsolat­ban elmondotta az elnök és a főkönyvelő, hogy itt mutatko­zik meg legjobban az egyesí­tés előnye. A Dózsa Tsz-nek ugyanis volt anyagi ereje ön­tözőberendezés vásárlásához, de megfelelő földterület és víztartalék nélkül. Ez utób­biakra a Kossuth Tsz-nél volt mód, amely azonban nem volt hozzá elég gazdag üzem Így az egyesítéssel lehetővé vált az öntözés, amelyet jövőre még csak húsz holdon, de ké­sőbb nagy területen kíván­nak alkalmazni. A tsz 385 tagja közül 43 a nyugdíjas, mégis 370—380 em­ber vesz részt rendszeresen a munkában. Ez a tény azt mu­tatja, hogy a közös nagygaz­daság már most is rendszeres jövedelmet biztosít tagjainak. Náluk tehát nem arra kell tö­rekedni már, hogy mindenki kapjon munkát, hanem arra, hogy mindenki munkája jövedelmezőbb legyen. Ebből a szempontból a mun­kaigényesebb és termeléke­nyebb üzemágakat kell fej­leszteniük, amilyen az állat- tenyésztés és a kertészkedés. Természetesen a növényter­mesztés további fejlesztése is fontos, amelynek legjobb út­ja a gépesítés. Ha e törekvé­seikben összhangot tudnak teremteni, megtalálják, a gyors felemelkedés útját a kő- röstetétleni Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet tagjai. Nagymiklós István TÍZEZER VAGONRA NÖVELIK A NAGYKŐRÖSI KONZERVGYÁR ÉVI TERMELÉSÉT A Nagykőrösi Konzervgyár 1967-ig a jelenlegi 4260 vago- nos évi termelését jelentős üzembővítéssel 10 000 vagonra emeli. A beruházás összege meghaladja a 200 millió forintot. Jövőre már munkába állítják a „befőtt" üzemrészt. A gyár termékei külföldön és belföldön egyaránt elismerést szereznek konzerviparunknak. Tárolótartályokban gyűjtik a passzírozógépből kikerült paradicsomot Préseléshez készítik elő az almabor alapanyagát Munkában az olasz gyártmányú automata paradicsom gépsor (MTI foto: Tormai Andor felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents