Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-16 / 242. szám

rear »i revei ü Mírlav 1963. OKTOBER 16, KEDD Pályamunkások ÁTÉPÍTIK A DÉLEGYHÁZI VASÚTÁLLOMÁST Micsoda október! Még melegnek érezni a na­pot. Ing nélkül sem fázik az ember déltájt. Igaz, itt már nem a nap ad forróságot, de az izmok „hőerőműve”. Az pe­dig annál erősebben melegít, mennél embertkívánóbb a munka. A pályamunkások ma sem gombnyomogató, huszonegye­dik századbeli emberek. A -Jd­— Fogd meg!... Hé-rukk!... Hé-rukk! A hosszú sínszál az árok széléről az újdonatúj kavics­ágyhoz indul. Rá az ugyancsak új, hamuszürke betontalpakra. Mennyi robogást, micsoda ter­heket visel majd a hátán! — Hé-rukk! ... Ez megvan. Ami utána kö­vetkezik, az aprómunka: egye­nesíteni hullámvonalait, s csa- I varokkal kötni a talpakhoz. Viszik a hosszú sínt a talpfákhoz gányok súlya sem könnyebb. m5nt valamikor. A csákány ugyanúgy ritmusra veri az ap­ró követ a talpfák alá, ahogy két-három évtizede. Megfeszül, hegyet-völgyet dudorít a testeken a sok te­herrel, munkával nevelt izom. Vissza indulnak az út elejé­re, ahol még most vetik a ke­mény kavicságyat. Hosszú füttyel elrobog mel­lettünk egy vonat Már új pá­lyán repül tovább, célja felé. A délegyházi állomás négy yágányát építik át. Ez az utol­Rendőrségi krónika VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK só. A hegesztők aztán össze­fogják a síndarabokat, hogy zakatolásmentesen rohanjon tovább a szerelvény. Ilyen j lesz a vonal nemsokára Buda­pesttől Szegedig. (t. gy.) Lakat alatt a kerékpárosok réme. Az elmúlt időben so­rozatosan érkeztek a pana­szok Aszódról és Aszód kör­nyékéről, hogy ismeretlen tettes lopkodja a kerékpá­rokat. A rendőrség most el­fogta M. J. tizenhat éves I aszódi fiatalembert, aki ki­lenc kerékpár ellopását is­merte be. Bűnvádi eljárás indul ellene. / Földművesszövetkezeti Tüzép-telepek versenyfelajánlása A Pest megyei földműves­szövetkezetek építő- és tüze­lőanyag-telepeinek dolgozói legutóbbi munkaértekezletü­kön a VIII. pártkongresszus tiszteletére felajánlásképpen elhatározták, hogy az 1963-as gazdasági évben valamennyi telep hiánymentesen gazdál­kodik és elérik a kiváló egy­ségszintet, a forgalmi költsé­gekből pedig öt százalékot megtakarítanak. Ugyancsak a pártkongresszus. tiszteletére húsz telep csatlakozott a szo­cialista brigád mozgalomhoz. Az aszódi járás egyik leg­nagyobb községe Túra. Lakos­sága lassan túlhaladja a nyolca ezret. Ebből félezernél több az óvodáskorú. Óvodájuk csak nyolcvanszemélyes, így az igényjogosult gyerekeknek kis részét tudják csak elhelyezni benne. Naponta járnak a szü­lők a községi tanácshoz, hogy gyereküknek miért nem jutott hely? Ezen az állapoton kívánt se­gíteni a tanácstestület, amikor az idén tavasszal elhatározták, Védekezzünk a gabonacsócsárló ellen vább pusztítanak. Ebben van kártételük jelentősége, mert tömeges elszaporodás ese­tén. a mind nagyobb ará­nyú táplálkozás és tovább vándorlás következtében az egész tábla vetése ki­pusztulhat. A nagyarányú elszaporodás megakadályozása végett, a csócsárló elleni vegyszeres vé­dekezést a fertőzés kezdetén — amikor a kártétel még csak kisebb foltokban, vagy sávokban jelentkezik — azon­nal meg kell kezdeni. Ilyen­kor még egyszerű háti porozó­gépekkel, tíz százalék ható­anyag-tartalmú HCH ideg­méreggel, eredményesen vé­dekezhetünk és könnyen ele­jét vehetjük a további pusztí­tásnak. Foltfertőzés esetén négyszögölenként körülbelül két dekagramm HCH elegen­dő. Ez esetben előbb kijelöl­jük a fertőzött gócokat és azok szélét — a már lerágott és még egészségesnek látszó re­gattán részek határán — egy­két méter széles sávban vé­gezzük el a vegyi védekezést. Ennek elhanyagolása esetén, amikor már az egész tábla fertőzött, csakis nagyüzemi motorosgépekkel lehet véde­kezni. Ez esetben holdanként 35 kilogramm HCH-vegy- szert kell számítani. A porozást a késő délutáni órákban végezzük, mert nap­fényes időben a vegyszer ha­tóképességéből veszít. A védekezés elmulasztása esetén a községi tanácsok sza­bálysértési eljárást indítanak. Fehér Aladár növényvédelmi felügyelő logy a községi ej lesztési alapból 50 hellyel kell növelni az óvo­da befogadóképességét. A terveket elkészítették. A jelenlegi óvoda szép napos, dé­li fekvésű szolgálati lakását csatolják a főépülethez, abból alakítják ki az újabb terme­ket. Helyette 3 szoba összkom­fortos új házat emelnek, s ab­ban két óvónő kap lakást. Az átalakítás összesen 250 000 fo­rintba kerül, ebből a lakosság 30 000 forint értékű társadal­mi munkát vállalt. Óvodai he­lyek létesítéséhez az állam még személyenként kétezer forinttal járul hozzá. Ezt az összeget is — a százezer forin­tot — betervezték. ígéretet is kaptak rá, hogy amint meg­kezdik az építkezést, a pénzt folyósítják. Bizakodva láttak munkához, s reménykedtek, hogy az őszre már 120 gyerek­ről gondoskodhatnak. Sajnos, az elképzelésből nem lett valóság. Az igénylést a kétezérforintos hozzájáru­lásra szabályszerűen felter­jesztették a járási tanácshoz, de úgy látszik, az ügyirat va­lahol elakadt. A turaiak pedig leálltak s izgatottan várják a napi postát; jön-e már a ked­vező értesítés? Ha a megyei tanács művelődésügyi osztálya még gyorsan intézkedik, jó­kor teszi, mert a szép őszi na­pokat kihasználva a fagy be­álltáig dolgozhatnának az épí­tők. Ezért kérik a turaiak a gyors intézkedést. K. M. KIK ÉS MIRE TAKARÉKOSKODNAK Hétfőn kezdődött a takaré­kossági hónap. Ebből az alka­lomból érdemes röviden átte­kinteni, kik és mire takaré­koskodnak Cegléden. A Villa­mosipari Gyárban például szorgalmasan gyűjtik a forin­tokat a KST-ben. Görög Géza nősülés előtt áll és havonta 1500 forintot tesz félre. Te- recskei Jánosné minden hó­napban 100 forintot jegyez be a takarékba. Persze, kölcsönt is felvesznek a KST-tagok. Ez évben júliusban például 67 ezer forintot kértek,, elsősor­ban nyaralásra, a dolgozók. A Földvári iskolában a múlt év­ben 49 ezer forint értékű ta­karékbélyeget gyűjtöttek a diákok. Az idén is hasonló lendülettel láttak hozzá a ta­karékoskodáshoz. Már szep­temberben 3000 forintot fizet­tek be. A járási tárnics 67 dol­gozója közül 55-en részt vesz­nek a takarékossági mozga­lomban. Az állomány; 43 ezer forint. A Cifrakerti Állami Gazdaságban havonta több mint 5000 forinttal gyarapo­dott a betétállomány. Az OTP ceglédi fiókjának tájékoztatá­sa szerint a múlt évi takaré­kossági hónap több mint egy­millió forintos betétállömány- növekedést eredményezett. Remélhetőleg az idei sem zá­rul rosszabb egyenleggel. MOMORaVIDfigE ISMÉT AZ ITAL Kolompár Sándor (Monor, Cinka Panna utca 1.) annyira lerészegedett, hogy a mentők­nek kellett elszállítani. Bódi János (Monor, Cinka Panna utca 3.) Jánoshidán, a föld­művesszövetkezet italboltjá­ban ittasan összeverekedett egy vendéggel. Mindkét eset­ben bírságot róttak ki az it­ta sokra. Panaszok a TÜZÉP-re Mendén igen sok családi ház épül. Az építtetők ter\ mészetesen a földművesszö­vetkezet helyi telepén sze­retnék beszerezni az anyagot. Ott azonban számos apró bosszúság éri őket. A vásá­rolt ajtóhoz például csak egy oldalra való típuslécet ad­nak, a szabvány szerint pe­dig mindkét oldalra jár a léc. A telepvezető szerint a német gyártmányú ablakhoz nem jár egyáltalán léc. A valóság viszont az. hogy ezen a típusú ablakon is kiké­pezték az ablakdeszka he­lyét. A mész vásárlói is pa­naszkodnak. Az egyik pél­dául „véletlenül” egy má­zsával kevesebbet kapott, mint amennyit kifizetett. Nem lesz gond a kölcsönzés A Nagykőrösi Földműves- szövetkezet ellhatározt», hogy új üzletet nyit, amely külön­böző háztartási gépek kölcsön­zésével foglalkozik majd. A nagykőrösiek mosógépet, pad- lókefélőt, porszívót, sőt kerék­párt és gyermekkocsit is köl­csönözhetnek az üzletben. Né­ha nagy problémát okoz a la­kodalmi vendéglátás. Az új üzlet felszerelésében a többi között evőeszközöket is talá­lunk, így aztán ezen a gondon is enyhítenek. AKI KEZET CSÓKOLT KOSSUTHNAK Kilencvenhárom éves és máig is fizikailag, szellemileg friss özv. Pgpp Lajosné nagy­kőrösi pedagógus. A ritka ju­bileum: a diplomaszerzés 75. évfordulója alkalmával, gyé­mánt diplomával tüntették ki. Papp néni nem sokkal a taní­tóképző elvégzése után Pá­rizsba ment. A francia fővá­rosban megismerkedett Mun­kácsy Mihállyal. 1889-ben né­pes küldöttség tagjaként fel­kereste Torinóban Kossuth Lajost. Az akkor még fiatal tanítónő meghatottan kezet csókolt Kossuthnak. Egy brosstűt és egy csokor virágot, amelyet Kossuth Lajostól ka­pott, sokáig legbecsesebb em­lékeként őrzött. A felszabadu­lás óta Nagykőrösön él lányá­nál. A ritka évforduló alkal­mából számos tanítványa ke­reste fel jókívánságaival az idős pedagógust. Kollégisták a múzeumban A nagykőrösi Arany János fiúkollégium tanulói elláto­gattak a helyi múzeumba, ahol megtekintették a IV. pla­kátkiállítást. Nagy érdeklődés­sel szemlélték az ötletes anya­got, majd végigsétáltak a helytörténeti múzeum kiállí­tásán is. A kollégium munka- tervében múzeumok és tárla­tok látogatása is szerepel, ez­zel gyarapítják a fiatalok lá­tókörét, növelik művészi ízlé­sét. István bácsi f őzt je — Leszek én tyúkász ná­latok Jóska. ha megegye­zünk! — Mire kell ráállnunk Ist­ván bácsi? — Adjatok . naponta más­fél egységet és ötven csir­kémnek teljes ellátást. — Hát... — Különben nem vállalom. Kovács József elnök is­merte már az öreg Fekete Istvánt vagy huszonöt esz­tendeje. Akkoriban jött a faluba lakni, s azóta sok­mindennel foglalkozott. Volt ő már urasági kanász, kis­bíró, csősz (a felszabadulás előtt), mezőőr, sertésgondozó, tanács-alkalmazott és végül nyugdíjas (a felszabadulás után). Bármint is kereste azonban a kenyerét, a húst hozzá mindig csak otthon nevelte. István bácsi mindig is híres volt a tyúkjairól, meg arról. hogy bolondja volt a csirkepaprikásnak. Nem mai gyerek az elnök, ha fiatalabb is István bácsi­nál, azért azt ő is tudja: olyan kalappal kell köszönni, amilyen van. Meghányta-ve- tette magában a dolgot, nézte az előnyt, a hátrányt és vé­gül csak oda lyukadt ki, hogy megéri. Az öreg csősz, ka­nász, kisbíró. mezőőr, sertés­gondozó, hivatalsegéd jól ér­ti a dolgát és rá lehet bíz­ni a szövetkezeti csirkét. Az ugyan beláthatatlan dolog, hogy az öreg Fekete egyéni csirkéi együtt nevelkedne): a tsz-ével, de hát annak a ve­szélyességét is csökkenteni le­het. Már tudniillik az egész­ségügy szempontjából azáltal, hogy az öregnek is a tsz veszi a csirkét. Az árát majd beleszámítják a munkaegy­ségbe. Telt-múlt az idő, a csirkék szépen cseperedtek. Az első turnusból mindössze kétszáz hullott el a piacig, ami nem mondható rossznak, a tízezer­hez képest. Az elnök is csak örült ennek az eredménynek, hiszen kezdetnek egészen nagyszerű az. Akkor még az sem tűnt fel neki, hogy István bácsi ötven csirkéjénél száz százalékos volt a felnevelés. A második turnus hasonló eredményei arra biztatták a tsz-vezetőséget, hogy ne áll­janak meg a tervnél. Üjabb csirkéket rendeltek terven fe­lül. Szépen fejlődött ez az ál­lomány is és az elnök gyak­ran dicsérte István bácsit. Ilyenkor aztán az öreg meg­eresztette a lelkét, hívott só- gort-komát és maga csinálta csirkepaprikás került az asz­talra. Néhány ilyen vacsorá­hoz az elnök is hozott inni valót, mert hitte, amit a tyúkász mondott: „A maga­méból vágtam Jóska, szívesen adom”. Csakhát mért volna elnök Kovács József, ha nem lenne szeme. Nem is hordta ő azo­kat a zsebében. Amikor rá­jött. hogy csakis a tsz csirkéi­ből készülhetnek azok a finom paprikások, igencsak haragra gerjedt. Na megállj, te vén furfangos! Eleinte arra gondolt, hogy könyörtelenül levonja az öreg munkaegységeiből a csirkeva­csorák áldozatainak az érté­két, de aztán mást gondolt. Nem egyszerű ez a dolog. Elő­ször is nem tudja, hogy hány csirke került vacsorára, má­sodszorra az öreg igazán jó hasznot hajtott a szövetkezet­nek még így is, harmadszor­ra pedig maga is evett a szö­vetkezet csirkéiből. Így aztán csak olyan igazságtalanságot látott a dologban, hogy a tag­ság egy része — akik nem voltak sógorok, komák — nem kóstolhatta meg István bácsi főztjét. Ezen még lehet segí­teni, ezért a harmadik turnus végén így szólt a tyúkászhoz nagy komolyan, hivatalos han­gon: — István bácsi, estére el­szállítjuk a csirkéket! — Ott leszek Jóska fiam. — Máshol lesz magára szükség, István bácsi. A tag­ságot meg akarjuk vendégel­ni egy kis csirkepaprikással, azt meg maga tudja igazán főzni. Elvállalja ugye? — Hű, de még mennyire! Nem tréfálsz, te Jóska? Bor is lesz ahhoz a csemegéhez? Mindig is mondtam, hogy te vagy a világ legrendesebb tsz- elnöke. Hát nincs igazam? Volt nagy ihaj-tyuhaj, nyelvcsettengetés, amit csak elképzelhet bárki. Reggelre virradt, amire végeszakadt. István bácsi volt a főhős, aki­nek főztjét még az asszony­nép is váltig dicsérte, gvett- ivott ő is derekasan, három ember helyett. Ezért aztán reggel, amikor az elnökkel kocsin kiértek Császárgyepre, nem hitte el. hogy józan: tel­jesen üres volt a hodály. Tár- ta-csukta az ajtót, értelmetle­nül motyogott, majd hirtelen megértett mindent. — Az én csirkéim etették meg az este!? Hű azt az ánti- krisztusát! Hogyan jutott esze­tekbe ilyesmi? Dúlt-fúlt az öreg, mondta a magáét és mindenek felett egyszeriben kijózanodott. Vá­logatott sértéseket vagdalt az elnök fejéhez, .aki nem tud­ta, melyik lábára álljon: „De igazán, István bácsi, nem ér­tem. hogy történhetett a do­log. Mi azt hittük, hogy a maga csirkéi elpusztíthatatla- nok ...” Nagymiklós István Kétszer ad, aki gyorsan ad ÓVODAÉPÍTÉS TUKÁN- A történet eleje tavaszra \ nyúlik vissza, március kö- ; zepéig. Akkor határozta el a 1 tsz, hogy nem hagyja üre- ! sen állni az éven át a birka- \ hodályt, hanem szépen kita- j karíttatja. ellátja fakelrecek- ! kel, azokat meg csirkékkel '• bőven. Húszezer naposcsi- \ bét vettek be a tervbe, s \ gondolták, két-három tur- \ nusban kineveli majd a ho- • dály. Azaz, hogy majd a ht>- \ dályban a gondos baromfi- \ telepvezető. í Nem nagy istenség nyá- ! ron a csibenevelés, ha van í hozzá minden. Ez a minden ! meg éppen nem túl sok: szál- ! lás, takarmány, naposállat, ! víz és pásztor. Ha aztán bevá- ! lik a jó terv, akkor szépen ! dől a pénz. A vezetőség teje, ! az elnök úgy számolta, hogy ! a tsz feltétlenül jól jár. ; A mondott öt feltétel közül ; az elsőt a Cstíszárgyep-tanya > kínálta, amelyet az isten is l baromfitelepnek teremtett. A \ világtól távol, erdő ámyé- f kában, a Dunához közel fek- ; szik ez a tanya. Nem is sokat ! halogatták a dolgot, hanem \ megrendelték a. csirkét, át- i rendezték a holdályt és ki- \ szállították oda a csirketá- J pot. Most már csak a gon- ' dozó hiányzott. Az utóbbi napokban az el­vetett korai őszi gabonafélék erőteljesen kelnek és szépen j sorolnak. A mostoha időjárás miatt nagy erőfeszítések árán , előkészített talajba került ga­bonavetéseinket, a jó termés sikere érdekében meg kell vé­deni a legveszedelmesebb kár­tevők pusztításaitól. A gabonafutrinka lárvája — népies nevén a csócsárló — a kikelt gabonafélék legna­gyobb ellensége. Rendszerint olyan szántó­földeken lép fel, ahol az előző évi kalászos növény lekerülte után ugyanabba a talajba ismét gabonát vetettek. Mivel ez idén még sok ter­melőszövetkezetben nem ke­rülhetik ezt el. biztosra vehe­tő. hogv a kártevő hamarosan megjelenik. Az előrejelzések szerint is erős fertőzésre íe-_ hét számítani. Ezért termelői! üzemeink vezetői, mezőgazda-£ szai és növényvédelmi felelő-^ sei a gabonavetéseket foko-^ zott gonddal figyeljék és elő- j fordulás esetén a védekezést! azonnal kezdjék meg. Nem szabad ölhetett kézzel £ nézni a csócsárló pusztítását, J amely először csak kisebb föl-' tokban mutatkozik, de a vé-; dekezés elhanyagolása esetén néhány nap alatt holdszámra ! teszi tönkre a vetést. Ha aj gabona olyan táblába került, J ahol előzőleg is kalászos nö-J vény termett, akkor rendszerint a gabonáké- ; resztek és a kombájnszal- ; ma-csomók helyein mutat- j kozik a fertőzés. Ha azonban a jelenlegi gabo- í navetés olyan táblán van, í amelynek csak a szomszédság gában volt az előző gazdaságig évben j£*lászos növény, akkor j a fertőzés rendszerint a szom ■ \ szédos tábla felől indul ki és\ sávosan halad befelé. A kártevő felismerése vé- í gett tudni kell, hogy a tojás-g bői kikelő lárvák körülbelülJ két centiméter nagyságúra í nőnek. Hátuk barnásfekete,! hasoldaluk szürkésfehér, fe- { jük fekete és lapított, ásásra; alkalmas. A lárvák a talajban^ tartózkodnak, ott függőleges! járatokat készítenek és éjjé-; lenként ide húzzák be a ki-j kelt gabonanövények gyenge! leveleit. A levélnedvet kiszív-! ják, a kócszerűen összego-! molyodott (csócsárolt) levele- i két pedig otthagyják és nő-! vényről növényre haladva, to-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents