Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-14 / 241. szám

»62. OKTOBER 14, VASÁRNAP

k/EíHoo

Félmillió dollár értékű import-megtakarítás

A híradástechnikában használatos 85 féle finomkohászati alapanyagból a csepeli fémműben jelenleg már hatvanöt félét gyártanak, az import tehát igen nagy mértékben csökkent. Külföldi anyagok helyettesítésével eddig körülbelül félmillió dollár értékű behozataltól mentesítették a népgazdaságot. ____________

I

fgli’zi

shtuf-i válasz

Amikor G. B. Shaw „Szent Johanna” című színdarabját New Yorkban műsorra tűzték, a színház igazgatója azzal a kéréssel fordult a mesterhez, rövidítse meg kissé a darabot, mert az elővárosokban lakó nézők különben nem érik el az utolsó vonatukat. Shaw sürgönyileg a következőket válaszolta: „Rövidítés kizárva, változtassák meg a menetren- det. ____________

E

gyünk sok almát!

A Michigan Egyetem 1380 hallgatója az elmúlt három évben naponta rendszeresen fogyasztott néhány almát. Megállapították, hogy a hallgatók között összehasonlíthatatlanul ritkábban fordult elő nátha, vagy más légzőszervi megbetegedés és idegileg is sokkal kiegyensúlyozottabbak, mint azok a diáktársaik, akik nem esznek almát.

Érdemes versenyezni

Százezer forint jutalom — A járás „egyetlen" községe — A diósdi útjavítás — November 7-én zárul a megyei községfejiesztési verseny

Kilenovenmillió forint. A hegyvidék, a Dunakanyar és az Alföld sok-sok sajátos szépségét magában sűrítő Pest megyében az idén ilyen nagy ösz- I szeg alakul át — a község fejlesztés keretében — vízveze- j té-kké, járdává, villanyvezeték- ! ké, iskolává. Hogy a tervezett összeg lehetőleg minél hamarább a városok és községek szociális, kulturális, egészségügyi és kommunális ellátottságát javítsa — ezért hirdetett versenyt a Hazafias Népfront és a Pest megyei Tanács. A verseny november 7-én, a Nagy Októberi Forradalom évfordulóján zárul — négy hét van még hátra, most következik a hajrá. A hajrá, amely még eldönti: melyik járás, község, város kerül az élre, s eldönti: a sereghajtók behozzák-e a lemaradást.

Nézzük, hol tart a verseny a legutóbbi értékelés alapján? Azt a százezer forintot, amelyet jutalomként a legjobb járás kap meg, a monori, a budai, a ceglédi, a dabasi, a ráckevei és a szobi járás egyaránt elnyerheti.

Persze, a többi járás is beleszólhat még a versenybe, még nem biztos, hogy a második helyezettnek járó 80 ezer forintot és a harmadiknak járó 50 ezer forintot a pillanatnyi „élmezőny” tagjai között fogják kiosztani.

S nemcsak a járás — a község eredménye is fontos. A megye három legjobb községében — az egyenként 30 ezer forintos jutalomból — jövőre újabb járda, újabb vízvezeték épülhet. A legjobb város jövőre 50 ezres többlettel indul — négy hét van még hátra, érdemes versenyezni. Érdemes versenyezni — nem úgy, mint a szentendrei járás, ahol a 13 községből az egyetlen Visegrád „indult”.

De jó példákat is hozhatunk. A 90 millióból az összeg 15 százalékát. 10 millió forintot takarít meg a lakosság azzal, hogy a napi munka után a különböző létesítményeken dolgozik.

S a társadalmi munka döntő,

hiszen az igények mindig nagyobbak, mint a pénzügyi fedezet. Érthető módon, mert 17 év alatt nem lehet felépíteni mindazt, amit azelőtt nem építettek fel hosszú évtizedek folyamán. Érdemes példákon lemérni, hogyan találkozik össze az igény és a lakosság alkotó lendülete.

Maródi Józsefné zenetanár tanítja a fiatalokat zongorázni

SZÁLLODA HELYETT IRODA

BONYODALMAK A TAHI AUTÓCSARDA KÖRÜL

Azok a turisták, akik autón, motoron, kerékpáron vagy gyalogszerrel gyakrabban közlekednek a Szentendo^rVisegEád-kQSftiti, nemrég átépített gyönyörű . útszakaszon» még.a múlt é'ytígö kellemes meglepetésként értesültek. arról, hogy a tahi hídfőnél modern bisztrót épít a földművesszövetkezet. Az alapozási munkálatokkal

gyorsan elkészültek és las- sankint kibontakozott az új vendéglátóipari létesítmény tetszetős külső képe is. Az épület földszinti helyiségeit szánták a bisztró és az eszpresszó céljaira,

az emeleti részen pedig szállodaszobákat terveztek.

Ennek főleg az idegenforgalmi szervek örültek, hiszen a ^ szállodahiány a Dunakanyar jj egyik legsúlyosabb problé- ^ mája.

A földművesszövetkezetet ^ természetesen nem a turista ^ célok vezették, amikor elha- í tórozta ezt az építkezést. A ^ nagy forgalmú út szemközti ^ oldalán, ahol a járművek | fölkanyarodnak a tahitótfalui ^ hídra, roskatag öreg épü- { let áll, ebben működik a föld- { művesszövetkezet italboltja.^ Az épületet éppen az út i; átépítése miatt lebontás- '{ ra ítélték.

V

A tulajdonos földművesszö- ^ vetkezet természetesen teljes ^ kártérítést kapott érte. Ezt ^ a pénzt használta fel első- ^ sorban az új autócsárda épí- ^ tésére. ^

Eredetileg az volt a terv, á hogy az igen tetszetős új Z épületet a műit év végén ad- '{ ják át rendeltetésének. de a % munkálatok alaposan elhú- $ zódtak. Közben elmúlt a ^ nyár is. végül most elérkez- tek a munka befejező sza- '{ kaszához. Akik figyelemmel ^ kísérték az építkezést, nagy ^ meglepetéssel értesültek ró- ^ la, hogy ^

a földművesszövetkezet '{ az ntolsó pillanatban meg- '{ változtatta eredeti tér- '{ vét, az emeleti részt köz- '{ falak nélkül készítette el, í

y

mert úgy határozott, hogy^ itt helyezi el körzeti iro- ^ dóját, amely jelenleg a le- bontásra ítélt öreg epulet- '{ ben működik. „

A földművesszövetkezet el-; járása jogos visszatetszést {

keltett minden vonalon, mert hiszen köztudomású, hogy az építkezéshez éppen azért kapott támogatást a helyi szervektől. és,,..a. Közlekedés, és Postaügyi Minisztériumtól, hogyv -új. létesítményével az idegenforgalmi érdekeket is szolgálja, nem pedig azért, hogy irodaházat építsen magának. A szövetkezet vezetősége arra hivatkozik, hogy azért kellett megváltoztatnia az eredeti tervet, mert Tahi község tanácsa a régi épület lebontásával hajléktalanná váló iroda számára nem tud megfelelő helyiségeket biztosítani.

A . kérdésre különben már a megyei szervek is felfigyeltek. Keleti Ferenc vb-elnök, aki a napokban megtekintette a befejezés előtt álló építkezést, kijelentette, hogy a szövetkezet eljárása önkényes, mivel az építési engedélyt kifejezetten az eredeti tervekre kapta meg,

az illetékes helyi tanács hozzájárulása nélkül azokat meg nem változtathatja. Az épületben tehát szállodát kell berendeznie. A megyei tanács vb-elnöke szerint nem valószínű, a hogy a szentendrei járás tanácsa, amely illetékes ebben az ügyiben, tekintettel az idegenforgalom eminens érdekeire, hozzájárulna az eredeti terv megváltoztatásához. A földművesszövetkezetnek tehát másképpen kell gondoskodnia körzeti irodájának elhelyezéséről.

Modell után rajzolnak a képzőművészeti szakkör tagjai

(MTI foto, Bojár felv.)

Fiatal rendezők új filmjei

A Hunnia Filmstúdióban ezekben a napokban fiatal rendezők három új filmjének forgatását készítik elő. Rényi Tamás, akinek a kő- közelmúltban mutatták be Legenda a vonaton című alkotását. újabb, napjainkban játszódó, munkáshősöket bemutató történetet visz filmre. A forgatókönyv fiatal j szerző. Kertész Ákos műve.

I Ö írta a Kéktiszta szerelem című újdonságot is. Ennek ] története egy szerelemről I szól. s a polgári előítéletek

bírálatát fogalmazza meg. A filmet Zolnay Pálnak. az ugyancsak a közelmúltban bemutatott Áprilisi riadó rendezőjének irányításával forgatják majd.

Megfilmesítik Rejtő Jenő (P. Howard) Vesztegzár a Grand Hotelben című regényét is. A történetből a Meztelen diplomata címmel írtak filmforgatókönyvet. A vidám. kalandos, szatirikus újdonságot Palásthy György rendezi. (MTI)

A\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\>Ä\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\^^^

KERTÉSZ AGNES:

rv*

ORE

tatokkal. Keresztbe áll az úton, ha meg akarják előzni. Hiába intem, beletapos a gázba. A kis magánautósokra különösen haragszik. Egyről sem hiszi, hőgy valaha is megtanul vezetni. Amióta eszembe jutott, hogy nyugdíjazni kellene az öreget, kísértenek százszor. ezerszer elmondott történetei. Azok a történetek, amelyeket eleitől végig Soha meg sem hallgattam. Mosolyogtam rajtuk. Az öreg úgy dédelgette emlékeit, annyit beszélt róluk, hogy talán a sok-sok kiszínezést már maga is elhitte. Bejárta a világot. A cári Oroszországtól a Távol-Keleten át Afrikáig utazott. Ügy beszél a Báli sziget világszép leányairól, mintha valamennyi érte látta volna meg a napvilágot. Észak hideg asszonyai pedig mintha az ő csókjaitól melegedtek volna fel. Múzeumban, képtárban, vagy történelmi romok között járt-e? Nem hiszem. Azokra soha nem emlékezett.

Olvasni, sokat olvasott. A jó isten tudja csak. hová tűnt fejéből a sok élmény. Emlékezetében nem nagyon őrizte meg a betűk értelmét. írójukról sem tudott sokat. Neki csak időtöltésre kellett az írás. A mélyebb világot nem keresje bennük. Ha olykor elmondta egyik-másik könyv tartalmát, se eleje, se vége nem volt a történetnek, az olvasottakra soha rá nem ismertem.

Az ilyenekre azelőtt nem nagyon ügyeltem. Jól vezetett az öreg. Ennyi tartozott rám és kész. Mégis, miért jutott épp mlost az, eszembe? Talán azért, mert olyan furcsa ma az öreg. Csak ül előttem, gör- nyedten. Szúrós szeme is olyan homályos. Még nem szólt, mióta bejött, de érzem, hogy valami rossz történhetett. Kicsit esetlenül biztatom: szóljon már. Ö meg csak dadog. Orvosnál volt. A kötelező vizsgálaton. És 250 a vérnyomása. Azt mondta az orvos, hogy 67 éves ... Nos mit ért az orvos az egészből? Csak. a vérnyomást látta... és ott nyomban ... elvette a hajtási igazolványt. Az engedélyt.

Érzem, csodára vár. Talán arra, hogy lármát csapok, hívom az orvost és... Vagy odamennek a telefonhoz és megszidom a lelketlent. Ép vedig nem mozdulok. Ülök ügyetlenül és tehetetlenül. Az öreg is ül. F.n vedig arra gondolok: mi minden köti össze az embert enn.idegennel. Ide- aepnel? Az ören soha nem volt idegen. Emlékszem öhv- dáról gyalogolt át az 56-os

zűrzavarban. Óbudától jött Lágymányosig. Veknit hozott a hóna alatt. Félt. hogy nincs mit ennünk. Sorbaállt. Haragudtunk érte, hogy hatvanegyéves ember ilyesmit... Es harmadnap újra beállított. Húst hozott.

Az autót pedig eldugta akkor — ki tudja már hová. Amikor újra csend volt az utcákon. előhozta. Fényesen, tisztán — semmi nem változott. Simogatta, törülgette, nem bírt betelni vele. A kocsi a mindene. Most is mindig vezetné. Dörmög, ha egész nap állnia kell. A vasárnapra is mindig haragudott; ő nem tud pihenni. Negyven évet ült a volán mellett. Baleset nélkül. Értsék meg!

Még mindig csak ülünk. A csend irtóztató. Szólni kellene, de nem megy. Az Öreg motyog valamit. Olyasmit: miért kel fel majd holnap reggel? Mihez kezdjen? Vigasztalásul semmi nem jut az eszembe. Cso.k veregetem a hátát: jól van, öreg, maid lesz valahogy. Tuszkolom a kijárat felé. Szeretnék magam maradni. Végre becsukhatom utána az ajtót. Mintha a lépcsőn mondana valamit. Igen hallom. Azt kérdi: minek virrad holnap?

Valami olyan rossz. Nem is az Öregre, hanem magomra gondolok. Arra. hoov holnap nem vár rám. Valaki idegen lesz a ház előtt. Vajon Pontos Icsr-e mint ti? étten át min- ,mot rátért az ören o? volt. Inkább egv sorokká’ odébb várt, de a ház éjé percre pontosan érkezett. Az új azt sem fogja tudni, hová dugta az öreg a pótalkatrészeket, amiket a műhelyben lopkodott össze, nehogy valami is hiányozzon. ha egyszer szükség lesz rá. Ott is megszokták már az öreget, elnézték, ha valamihez hozzányúlt. Tudták, tán jobban vigyáz rá. mint ők.

Hirtelen érzem a füstöt is, ami megrontotta az autó levegőjét. Érdekes, soha nem figyeltem meg. mit szív az Öreg. Csak azt tudtam, hogy kellemetlen a szaga. Felelevenedik minden: a könyv, az együttes vidéki utak. Talán minden falun keresztülmentünk. A százszor hallott tréfák, az ifjúkori emlékek. Hirtelen felocsúdok: jaj. elment az öreg! Vissza kellene tartani, ne tűnjön el!

Kinyitom az ajtót, szólni akarok utána. Ne menjen! Várjon egy pillanatot! Csak egy pillanatot... De már eltűnt. Az ablakon át látom. Társai között. Úgy ahogy az előbb én. ők is a hátát verik, és mintha náthásak lennének valamennyien, folyton tapogatják zsebkendőjüket. Azután autóba ültetik. Hazaviszik. Az öreg kocsija ottmarad az út- szélen. Senki nem érinti. Félreállították. amíg nem kap egy új. valamilyen idegen gépkocsivezetőt. akiről még azt sem tudom, szereti-e a volánt bejárta-e a világot olvasott-e könyveket, ismeri-e a megszokott utat és olyan rossz szagú cigarettát szív-e. mint tíz. igen, tíz esztendőn át az öreg?

\ Péceli este

•

Négy éve működik a péceli Szevneve Pál művelődési ott- S hon a volt Pekáry-kastélyban. Az 1958-ban újjáalakult műve- \ lődési otthon élére Karsai Zsigmond, a népművészet kiváló \ mestere, népi táncos, festőművész került. Az otthonban kora \ délutántól a késő esti órákig tanulnak, művelődnek a község í lakói a különböző szakkörökben.

:

Először a számokat nézzük.

I A budai járásban 16, a mono- i riban 15, a váciban 12 és a szobiban 11 forint az egy felnőttre jutó társadalmi munka : értéke. A versenyfeltételek ; szerint 20 forintot kell elérni — de az értékeléstől eltelt időben, s hátralevő négy hét I alatt ezek a járások elérhetik a nagyon szép summát kitevő I fejenkénti 20 forintot.

A monori és budai járásban példamutatóan dolgoznak — de a községek szintjén még szebb példákat találunk.

Hévízgyörkön például öttantermes iskola építését tervezték, s mivel a pénz kevés volt, „megtoldottak” társadalmi munkával. Péteriben a kultúrotthon átalakítását tartották a legfontosabbnak, s a felnőtt lakosság fejenként 85 forintos- munkavégzéssel járult , hozzá az átalakításhoz. Diósdon a község valamennyi útját rend- j behozták, nagyon 'kevés fo-: rintből és nagyon sok társa-: dalmi ^munkával — a százalék,: a pontérték megnő.

Diósd jogosan pályázik a legjobb községnek járó 30 ezer forintos jutalomra.

Négy hét van még hátra, l nem esik áz eső, ilyen kelle- j mes időben még lehet építeni, dolgozni. A tanácsok, a népfrontbizottságok — az állandó bizottságok bevonásával — még megszervezhetik az építés és a társadalmi munka utolsó nagy hajráját. Érdemes versenyezni, hiszen még nyitott a pálya — s az idei tervek végrehajtása legalább olyan fontos, mint a jövő évi tervek elkészítése. És érdemes versenyezni, mert minden megtakarítás, amely o»-- társadalmi munkából ered, a jövő évi beruházás összegét gyarapítja.

Érdemes versenyezni — de nemcsak a verseny a fontos, nemcsak a jutalom, a dicsőség, A fontos az, hogy minden objektum, beruházás elkészüljön időben. Minden villanyvezeték, járda, minden tanterem, rendelő. A sok „minden”, amely mind-mind a lakosságot, a munkából részt kérő és részt vállaló városi és falusi embereket szolgálja.

(m. j.)

í Óvatosan nyílt az irodám $ ajtaja. Az öreg lépett be. Alig '^ismertem hirtelen rá. A szo- { kásosnál jobban összetöpörö- Iídött. Apró, vézna testén még 'fáz a kis termetre szabott öl- { töny is lötyögött. Vékony nya- { ka eltűnt előretartott, sárgás, { mongolos arca alatt. Bőrét 67 '{év ezernyi ránca barázdálta. '{Fekete, keskenyvágású szeme '{riadtan pislogott. Olyan szo- '{morú látvány szegény!

'{ Milyen más volt tíz eszten- '{deje. amikor megismertem! % Akkor sem bálványozhatták a '{nők, nem tartozott a szíveket '{ dobogtató öregedő férfiak kö- 'fzé. de akkor mégis más volt. '{ Akkor madárnyi feje nem ébresztett olyan szánalmat a fónagy kocsiban mint mostaná- 'f ban. Megvénült az öreg.

'{ Már régen tervezgetem, hogy '{nyugdíjba küldöm. Hiába, felelőtlenség továbbra is -volán '{mellé engedni. A forgalom nő. '{egy pillanat és kész a baj. Ki '{tudja, mikor jön egy rövidzárlat ... Még rágondolni is rossz. '{Amúgy is magas nyugdíjat '{kapna. Nyugdíjba kellene kül- '{deni — ha az csak úgy men- '{ne.

'{ Valami visszatart, pedig $ mostanában sokszor haragszom is rá. Le akarja győzni f.az öregségét. Versenyez a fia-