Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-12 / 213. szám

1963. SZEPTEMBER 12, SZERDA «»< *f cetet 3 A TERMELÉKENYEBB MUNKA KULCSA A NAGYOBB SZAKMAI ÉS POLITIKAI TUDÁS KiUdöiiváSaszSó imppyüSés MIberlirsáis Összevont párttaggyűlésre hívták egybe Alfoertirsa kom­munistáit. Hiánytalanul meg­jelentek, hiszen most dől el, ki legyen az a tizenhét párt­tag, aki a járási küldöttvá­lasztó értekezleten községüket képviseli. Miről szólt a titkári beszá­moló, mit vitattak meg a párt­tagok és a meghívott párton- kívüliek? Azt. hogy boldogulni, felemelkedni csak jobb munkával le­het és jobb munkát csak átfogóbb, nagyobb tudás alapján végezhetnek. A munka és a tanulás szo­ros egységéről beszélt Ratsch József községi párttitkár. A község két termelőszövetkeze­te 1960 óta jelentősen megerő­södött. A Dimitrov Tsz ötezer holdjával igazi nagyüzemmé fejlődött. Másik termelőszövetkeze­tüknek, a Szabadság Tsz-nek is jelentősen megnőtt a föld­területe; 5700 holdon gazdál­kodik. Munkaerőhelyzete vi­szont lehetne jobb is. A két termelőszövetkezet egymással, Albertirsa pedig Abonnyal áll páros verseny­ben. A fellendült kulturális ér­deklődést mutatja, hogy jelen­leg 2332 rádió, 175 televízió van a lakosság birtokában. Ez a szám azonban állandóan emelkedik. Naponta 405 Nép- szabadságot, 418 Pest megyei Hírlapot és hetente' 607 gzabad Földet hord ki a postás. Szép eredményeket értek el a köznevelés más területén is. Huszonhárom alkalommal tar­tottak ismeretterjesztő elő­adást, amelyeken összesen 1139-en vettek részt. Emelkedett a politikai okta­tásban részt vevők száma. A 130 párttagból az elmúlt év­ben kilencvenötén 'Vettek résát valamilyen pártoktatási for­mában. Az átszervezés óta a dolgozó parasztok közül sokan nemcsak támogatták és helye­selték a helyi pártszervezetek tevékenységét, erőfeszítését a jobb munka érdekében, ha­nem maguk is párttagokká váltak. A Dimitrov Termelőszö­vetkezetben 9-ről 32-re nőtt a párttagok száma, a Szabadság Termelőszövet­kezetben pedig a kezdeti 30 helyett ma már negy­venötön vannak. A Szabadság Tsz főkönyve­lője is szót kért. A pártonkí- vüliek nevében azt kérte, ne zárkózzanak el á párttagok, hanem terjesszék széles kör­ben a párt politikáját. Bölcső Gusztáv, MÁV állomásfőnök azt fejtegette, a párttagokat ne. a listáról lehessen megis­merni, hanem arról, hogy részt vesznek az emberek tu­datának formálásában. Szántó elvtárs iskolaigazgató arról be­szélt, hogy a tavalyi 23 helyett az idén már 58 ismeretterjesz­tő előadást szeretnének tarta­ni. Tudással segítik a terme­lést, de ne csak a brigád- és munkacsapatveaetók, hanem a tsz-tagok is mind többen ta­nuljanak. Elhangzott olyan felszólalás is, amely megálla­pította. hogy a párttagok el­zárkózásának nemegyszer vi­taképtelenség, képzetlenség az oka. Az emberek ma már szak­mailag és politikailag jó­val többet akarnak tudni,' s ebben a tudásvágyban a kommunistáknak kell élen járniuk. Pintér Miklósné iskolaigazgató szavait megtapsolták: jöjjön mindenki hozzájuk, aki tudni akar, mert elérkezett az az idő. amikor a parasztnak már nemcsak a termelőeszközeit, de a szívét és az eszét is be kell vinnie a termelőszövetke­zetbe. A taggyűlésen jelen volt 1 Király IAszló elvtárs, a Pest megyei Pártbizottság titkára is. örömmel állapította meg, hogy mind a két termelőszö­vetkezet jelentős mennyiségű húst ajánlott fel eladásra. Ez­zel emelkedik a tsz-ek bevé­tele — mondotta — és több húst adunk a közelhatásnak. Erre a felajánlásra építeni le­het, mert kommunisták mond­ták. Késő este lett, mii"e elfo­gyott a szavak árja. Sokalérő, hasznos, volt a taggyűlés va­lamennyi részvevő számába. Felmérték eredményeiket, megjelölték a követendő utat: dolgozni, tanulni. Egy hiá­nyosságról azonban mégis meg kell emlékezni: a titkári be­számoló alig foglalkozott a hibákkal, nehézségetekéi. Ezt a felszólalók sem pótolták. Sem­mit nem vont volna le a kül­döttválasztó összevont taggyű­lés ünnepélyességéből, sőt hi­telét emelte volna, ha a két­ségkívül meglévő problémák­nak is hangot adnak. R. M. Ráckevén tartja ülését a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége csütörtökön Ráckevén tartja ülését a já­rási tanács épületében. A meghívották' meghallgat­ják a Hazafias Népfront járá­si bizottságának jelentését a községfejlesztést segítő mun­ka szervezési és politikai ta- paSiZtalatairól, majd a megyei elnökség számol be a nép­front-bizottságok mellett mű­ködő műszaki akcióbizottsá­gok szervezetéről, tevékeny­ségéről és további feladatai­ról. Győzött a népgazdasági érdek A megyei pártbizottság ipa­ri osztályán értesültünk róla a közelmúltban, hogy a Ceg­lédi Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalat el tudná látni az egész országban foglalkozta­tott lánctalpas traktorok nagy­javítását és alkatrészellátását, de az illetékes szervek nem akarják megbízni ezzel a na­gyon komoly feladattal. Olyan elképzelések voltak akkor, hogy másutt létesítenek egy műhelyt erre a célra az FM illetékes szervei. Illogikus volt ez az elképzelés. Ezért nem értett vele egyet az ipari osztály, s kifejezést is adott ennek a véleményének. Érve­lését azzal támasztotta alá, hogy a ceglédi üzemben már tíz éve foglalkoznak a lánc­talpas traktorok javításával és alkatrészellátásával. Eddig ugyan zömmel a KPM-hez tar­tozó gépek javításával foglal­koztak, de most mintegy 40 millió forintos szabad kapaci­tásúik adódott, ami lehetővé teszi, hogy az egész országban használt lánctalpas traktoro­kat javíthassák. Nemcsak a szabad kapacitás, a tízéves gyakorlat is ezt in­dokolja. Mégis, amikor az ügyben felhívtuk a Mezőgaz­dasági Gépalkatrészellátó Vál­lalat beszerzési csoportvezető­jét, Pasztorális. István elvtár­sat, elzárkózott ettől a megol­dástól. Arra hivatkozott, hogy korábban már kötöttek szerző­dést a ceglédiekkel, de ezt csak három évre teljesítették. Ér-nen ezért nem szívesen dol­goznak velük. Nem megbízha­tó partnerek — mondotta. Vé­gül mégis azt javasolta, hogy a ceglédi gyár vegye fel a kapcsolatot az Agro-tröszttel, mint a közvetlen felügyeleti szervvel. Látva az elzárkózást, ezt az utat magunk sem tartottuk járhatónak. Megtudtuk, hogy a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat vezetői a pártközpont­hoz fordulták az ügyben. Vár­tunk hát, amíg itt döntenek. A napokban beszéltünk Gyenei Györggyel, a vállalat igazgatójával, aki örömmel új­ságolta, hogy megszületett a döntés: a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Földművelés- ügyi Minisztérium és az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság el­vi megállapodást kötött a lánctalpas traktorok nagyjaví­tására és alkatrészellátására. Eddig a történet dióhéjban. Győzött a népgazdasági ér­dek, tehát le is lehetne zárni az ügyet. Mégis érdemes még egy-két szót ejteni róla. Miért csak a felső szerv közbelépésére született meg a kedvező döntés? Miért nem hiszik el egy vállalat vezetői­nek, ha korábban voltak is hibák a munkában, hogy most kedvezőbb feltételek kö­zött ki tudják elégíteni az igé­nyeket? Miért nem hiszik el, hogy egy tízéves gyakorlattal rendelkező üzem jobban tud termelni, mint egy új? S még sok-sok kérdést fel lehet­ne sorolni az ügy kapcsán. Neves írók, költők gyűltek össze kedden a Magyar írók Szövetségének székházában, hogy köszöntsék, ünnepeljék a 80 esztendős Gellért Osz­kárt. A meghitt, baráti han­gulatú ünnepségen részt vett Szecsődi László, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos és kulturális osztályának helyettes vezetője, Darvas Jó­zsef, a Magyar írók Szövet­ségének elnöke, dr. Köpeczi Válaszként egyetlen szó to­lul az ember tollára: tárcasovinizmus. Lehet, hogy vitába szállnak velünk az illetékesek. Lehet, hogy alapos, körültekintő meg­fontolásra hivatkoznak, s le­het, hogy a konkrét esetben igazuk is van. Az sajnos nem bizonyítható, hogy egy-egy ügy intézése közben ki mire gondolt. Any- nyi bizonyos, hogy a tárcaso- vinizmus nem újkeletű foga­lom és sok jó megoldásnak vált kerékkötőjévé. Azt javasoljuk tehát, hogy ne vitatkozzunk. Örüljünk együtt annak, hogy egy fon­tos, országos jelentőségű ügy­ben ismét sikerült a népgazda­sági érdekeket figyelembe vé­ve dönteni, s most már min­den érdekelt tárca együttes erőfeszítéssel igyekezzék elő­segíteni a kibontakozó gyakor­lati megoldást Legyen ez a példa is fi­gyelmeztető: szükség van az alapos megfontolásra, de a döntéséknek mindig a népgaz­daság érdekeit kell szolgál- niok — még akkor is, ha a pártközpontban nem tudnak róla. Farkas István Béla, a Kiadói Főigazgatóság főigazgatója, Szehilér Ferenc romániai magyar író, a Ro­mán írószövetség titkára, ott voltak továbbá az írószövet­ség elnökségének és titkársá­gának tagjai. Az idős költőt Dobozy Imre, az írószövetség titkára, Illés Béla és Szabó Pál, az elnökség tagjai, Haj­dú Henrik, Devecseri Gábor és Szemlér Ferenc köszöntöt­te. Hatvan esztendő a haladó magyar irodalom szolgálatában MOGYORÓDIAK A DUNAKANYARBAN Lelkes kis csoport állja kö­rül az idegenvezetőt Visegrá- don. s hallgatja a magyaráza­tot a várról, az Anjoukról és Mátyás királyról. Huszonnyol­cán figyelik az idegenvezető szavát, valamennyien a Mo­gyoródi Földművesszövetke­zet dolgozói: elnök, bolti dol­gozó. adminisztrátorok. fő­könyvelőnő — hallgatják az idegenvezetőt és élvezik a lát­ványt, a Dunakanyar fenséges panorámáját. Az Ismerd meg hazádat mozgalom keretében jöttek el a mogyoródiak erre az IBUSZ- szervezte, Visegrádot. Esz­tergomot és Dobogókőt érintő áutóbusztűrára. Egész úton jól érezték magukat, munkájuk után megérdemelten élvezték a pihenést. F. M. SUTTOG A RADIO Vecsése« sok baj van a vezeté­kes rádiókkal. Hétköznap, de va­sárnaponként dél­előtt rendszerint szabályosan meg­rémül az adás, vagy esak igen gyengén hallat­szik a műsor, sut­tog a rádió. A műsort ilyenkor képtelenek va­gyunk figyelem­mel kísérni, meg­hallgatni. így volt ez augusztus 20­án is. Hiába kér­tük a postán, erő­sítsék fel a rádiót, kérésünk süket fülekre talált. Többször rekla­máltuk már a múltban, s min­den reklamálás után javulás mu­tatkozott — de csak átmenetileg. Szeretnénk, ha már végleg véget érne ez a suttogó rádió körül kiala­kult türelemjáték. Perger Ágoston Vecsés VÁSÁR TÚRÁN Szeptember 5-én tartottak Túrán az első őszi vásárt. Nagy volt a felhozatal, sokat is vásároltak, Pestről és a megye határain túlról is ér­Mésik a posta címmel a Pest megyei Hírlap augusztus 23-i számában, Az olvasók fórumában Huszárik Mihály elpanaszolta, hogy au­gusztus 16-án későn érkezett Ácsára a posta. Az ügyet meg­vizsgáltam, s megállapítottam, hogy az említett napon a bu- dapest—szobi vonathoz csatolt mozgóposta 48 perces késése miatt a MÁVAUT csak egy későbbi járattal tudta Ácsára a postát szállítani. A posta és a MÁVAUT a menetrendvál­tozás alkalmával a postát szállító autóbuszjáratok köz­lekedését összehangolta — a 48 perces késést azonban elő­re nem kalkulálhattuk be a menetrendbe. Ezen túlmenő­en, részben a posta kérésére, részben pedig az esetleges^- — nem ilyen nagymérvű —' vo­nat késésekre számítva a MÁ­VAUT a váci pályaudvaron a postaszállító gépkocsijáratnak tíz perc várakozási időt is előír. A panasz azon részét, hogy a késés többször is előfordult, konkrét adatok hiányában nem állt módomban hasonló részletességgel megvizsgálni. A posta csak akkor érkezhet későn Ácsára, ha a Budapest­ről Szobra tartó 103. számú mozgópostával ellátott vonat annyit késik, hogy a szigorú menetrenddel dolgozó MÁ­VAUT már nem tudja bevár­ni. Dr. .Iáder Béla, a Budapestvidéki Posta- igazgatóság vezetőjének helyettese keztek Túrára. Sok sertés (jövendő sonka, (hurka és kol­bász) cserélt gazdát, s mivel ősszel kezdődnek a lakodal­mak, nagy volt a bútorvásár­lás. S mivel a Galga menti községekben sokan építkez­nek, sok-sok ajtó, ablak és építkezéshez szükséges kellék kelt el szeptember 5-én. A Galgamenti Tsz — szá­mítva a vásárra, no és a le­hetőségük is megvolt ehhez —, a szokásos előlegen kívül öt forinttal többet fizetett munkegységemként. így min­denki könnyebben megvehet- te azt, amire szüksége van. Dúsa Piroska Túra Nem megoldás Augusztus 26-án délután hat óra után kissé elmérgese­dett a hangulat az albertirsai állomás pénztáránál, ahol egy fiatal pénztárosnő teljesített szolgálatot. Ugyanis a pénztá­rosnő egész egyszerűen nem volt hajlandó biztosítás nél­küli jegyet kiadni — pedig többen kifejezettén ilyen je­gyet kértek. A pénztárosnő sokszor arra hivatkozott, hogy nincs aprópénze, de — ezt a lányomtól tudom —, néha az előre kikészített aprópénzhez is kér még húsz fillért, mert csak „biztosított” jegyet ad ki. Tudjuk, hogy a biztosítás ön­kéntes, nem kötelező — nem megoldás az, ha erőszakosan rákényszerítik az emberekre. Lengyel László Albertirsa, Erkel Ferenc u. 39. A ZAVAR OKA Lapunk augusztus 1-i szá­mában egy szentendrei olva­sónk elpanaszolta, hogy rádió­vételét valami zavarja, s hogy mi, a posta ezt mind ez ideig nem tudta megállapítani. Értesítem, hogy az észlelt rádiózavart Pirk János rádió- vevőkészüléke okozta. Neve­zett a készülékét meg­javíttatta, de a zavar teljesen így is csak ak­kor szűnik meg, ha Pirk János rádiójához nem Írasznál földelést. Pirk Jánost a vevő- készülék földelés nélküli üze­meltetésére írásban felszólítot­tam. Horváth Lajos a Posta Vezérigazgatóság szakosztályvezetője Nem újítás, nem ipari csoda — egyszerűen a jó munka eredmé­nye a hulladékból televízió. A múlt iskolai évben ugyanis — o me­gyei úttörőelnök­ség, a megyei ta­nács művelődési osztálya és a Pest — Nógrád — Bács megyei MÉH Vállalat által ki­írt hulladékgyűj­tési verseny kere­tében — még idő­ben rákapcsolt a dömsödi 2760-as II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat. S a kezdeti lendület tovább tartott, egészen május 31- ig, a verseny lezá­rásáig. Sorra gyűl­tek a rongy-, pa­pír- és fémdom­bok a dömsödi MÉH-átvevőhe­lyen. Mintegy négyszáz dömsödi úttörő vett részt a gyűjtésben, s ösz- szesen 180 mázsa fémet, öt mázsa papirt és majd­nem négy tonna rongyot adtak át a MÉH-nek. A napokban megtartott tanév­nyitó ünnepségen új „vendég” is részt vett. Egy új televíziókészülék, amelyet a dömsö- diek kaptak ju­talmul a MÉH- től, azért, mert a három megye út­törőcsapatai kö­zül ők kerültek az \ első helyre. S a pilisszentkereszti úttörők, akik a második helyen végeztek, ugyan csak Dömsödön kapták meg jutal­mukat: egy teljes sátorfelszerelést S Kertész elvtárs, a MÉH igazgató­ja, Balogh László­nak, a dömsödiek csapatvezetőjé­nek kiváló fém­gyűjtő kitünte­tést adott, Mucsi Kornéliának, a legjobb egyéni gyűjtőnek pedig pénzjutalmat. Biró Gábor Ráckeve Csodálatos dolog történt velem Hatvan­ban, 1962. augusztus 30-án, a tejüzem tejivójában. Két cso­koládé tortalapot kértem, s az üzlet egyik alkalmazottja azt felelte, hagy még nem vették át, de várjak, rögtön megka­pom. És megkaptam. Mondom, csodálatos élmény volt ez a fi­gyelmes. pontos, gondos ki­szolgálás — szeretném, ha me­gyénkben is egyre többször' érnének ilyen csodálatos él­mények. Gólya József Túra Miért olvad jiit-i « í$yáli kjflj és zsrnilc V Sajnos, ezt a kérdést az utóbbi időben egyre többszo feltették Gválon. Számomra is meglepő volt, hogy amikor elémkerült a frissen sült süte­mény. olyan picinek találtam, mint amilyennek még soha. Nemcsak pici, hanem mintha a súlya is kevesebb lenne. Sze­retnénk tudni, mi az oka en­nek?^ Hámori László Gyál Napközi vagy kisvendéglő Hulladékból televízió címmel augusztus 29-én Klenk József albertirsai lakos az al­bertirsai 1. számú kisvendéglő problémáival foglalkozott. Klenk József kifogásolta, hogy korábban számítanak fel zenés árakat, nyolc óra után is van­nak gyerekek a kisvendéglő­ben stb. A fentiekkel kapcso­latban felhívtam a kisvendég­lő vezetőjének figyelmét a ki­fogásolt kérdések megoldásá­ra. illetve a rendeletek pontos betartására. Halasi János, a ceglédi FJK ig. elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents