Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-11 / 212. szám

VÁCI MAP • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • VI. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1962. SZEPTEMBER 11, KEDD Huszonnégyezer bejáró dolgozó A munkásosztály helyzeté­nek megjavításáról szóló 1958. októberi párthatározat szel­lemében a járási tanács meg­tárgyalta a lakóhelyükről más helyiségekbe bejáró dol­gozók helyzetét.' Az eredmény meglepő, mert a váci járás 61 520 lakosából 24 608 bejáró dolgozó. A vitára bocsátott jelentés leszögezi, hogy ez a tekintélyes számú dolgozó politikai és gaz­dasági erőt jelent s ezért fontos kérdés: hogyan le­het őket a járási és köz­ségi politikai és gazda­sági célkitűzések megva­lósítására mozgósítani? Vácra bejár 1810; Budapest és környékére 18 900; a járás területére 1880; a környező já­rásokba 2018 dolgozó. A be­járó munkások tehervállalása és életkörülményeinek meg­javítása során felvetődik a közelebbi munkahelyen való foglalkoztatás, esetleg csere kérdése. Dunakesziről például nagyszámú dolgozó utazik a Landlerbe; ugyancsak sokan vonatoznak a fővárosból Du­nakeszire. azonos szakmunká­sok, akik lakóhelyükön is ugyanazt a munkát végezhetnék. Hasonló kérdések foglalkoz­tatják az Egyesült Izzó váci részlegét, ahol jövőre újabb 600 fős létszámemelkedés vár­ható és budapesti egységből tervezik, ismét nem váci la­kosok ideirányítását, ami pe­dig előzetes betanítással meg­oldható és újabb tömegek fe­lesleges utaztatása elkerülhe­tő lenne. Az építőipari szakmában foglalkoztatott környékbeli szak- és segédmunkások hely­zetét kívánják megoldani a felsőgödi Dunamenti Ktsz bő­vítésével. Az iparpolitikai tervek alapján 60 dolgozóval nö­velik a szövetkezetei. Hogy milyen erőt jelente^ nek a bejáró munkások a po­litikai és a társadalmi élet­ben, azt mutatja, hogy a já­rás területén a tanácstagok 36 százaléka bejáró dolgozók­ból kerül ki. A bejáró, utazgató munká­sok kérdése tehát nem lehet közömbös sem tanácsi, sem vállalati vezetők számára. Együttes erővel kell, hogy megoldást keressenek e hely­zet mielőbbi javítására. Pusztai Ede A KONGRESSZUS! IRÁNYELVEK CSOPORTOS TANULMÁNYOZÁSA Még ebben a hónapban, az őszi oktatási évad beindulása előtt összejönnek valamennyi politikai iskola hallgatói. A terv az, hogy a szeminárium- vezetők segítségével szeptem­ber 20-ig megismerjék, tanul­mányozzák a kongresszusi irányelveket. Városunkban 2000 hallgató jelentkezett po­litikai oktatásra. A szakszer­vezeti és a KISZ-iskolák hall­gatóságát beszámítva, a közeli napokban mintegy négyezren vitatják majd meg az MSZMP VIII. kongresszusának téziseit. ITT A DINNYESZEZON Levelesládánkból: Kislány nagy panasza Ha késett is a nyár, a jó illatú sárgadinnyék s a tekintő1 lyes gömbölydcd görögök beértek. A keddi és pénteki hetipiacokra a Kossuth Tsz nagy mennyiségben szállít mindkét fajtából (Gyimesi Sándor felvétele) Ksszöntjük az állami zeneiskolát Őszintén a vád sportról: II. Jön a segítség, a támogatás A város vezetői nemcsak az elmúlt időszakban, de az előbb említett helyzet kialakulása után azonnal hozzáfogtak és megfelelő intézkedéseket, tet­tek a helytelen gyakorlat fel­számolására. Nagy sportaktí­vát szerveztünk, az elmúlt év­ben új vezetőségi választás volt az egyesületben. E vezető­ségválasztás alkalmával több hozzászóló igazolta, hogy hely­telen az az út, az a szemlélet, ami évek óta uralkodott Vác város sportéletében. Tárgyalá­sok voltak a területi vasas­szakszervezet vezetőivel annak érdekében, hogy vegyék át az egyesület irányítását. Ennek meg is volt az alapja, hiszen Vácott 5 vasipari üzem műkö­dik. melyek közös összefogásban képesek arra, hogy az egyesü­letet kijuttassák a zsákutcá­ból. Az új vezetőség igen nagy lelkesedéssel látott munkához. Intézkedni kellett, hogy a já­tékosok megfelelő munkahe­lyet kapjanak, edzésekre rend­szeresen járjanak. Ezt a gaz­dasági vezetők megértése, he­lyes hozzáállása meg is oldot­ta. Több esetberi történtek megbeszélések — a párt-vég­rehajtóbizottság kezdeménye­zésére — az SZMT sportfele­lőse és a párt megyebizottság képviselője részvételével, ami legtöbb esetben az egyesület részére szükséges anyagi alap biztosítását célozta. Az SZMT 80 000 forintos ál­lami támogatást nyújtott az egyesület fenntartásához. A városi tanács gondoskodott ar­ról, hogy a sportpálya karban­tartását, az ottani alkalmazot­tak bérét költségvetésileg biz­tosítsa, így kb. 40 000 Ft hoz­zájárulást kapott az egyesület a várostól, ami azt jelenti, hogy ugyanazt az összeget kapta meg, mint az' előző év­ben, az NB II-es “ szereplés idején. A múlt héten megtartott ta­nácsülés ismét 27 000 forint hozzájárulást szavazott meg felszerelések pótlására és a ví­zi szakosztály hajóinak meg­javítására. Játékosok szerzése helyett a helyi utánpótlást is biztosítot­ták. Fiatal, tehetséges játéko­sok kerültek az egyesülethez. Soha ennyi fiatal nem járt ki edzésekre, mint az elmúlt év­ben és jelen időszakban. A fiatalokkal való foglalkozás helyesen folyt, de még most sem kielégítő. Sokszor foglal­koztak egyéni problémáikkal, beiskolázásukkal, anyagi hely­zetük, szociális körülményeik megjavításával. A fiatal együt­tes, az ittmaradt, idős, tapasz­talt játékosok jó játékával eredményesen szerepelt. A múlt évben — ha nehezen is — de bentmaradtak az NB Ill-ban. A sportegyesület vezetői, valamint a város vezetői gon­doskodtak arról, hogy a csa­pat 16 tagja a nyár folyamán 10 napos üdülésre menjen. Mindezek a törekvések azt szolgálták, hogy a csapat még- jobban összeforrjon, a követ­kező szezont jól kezdjék. Magyar András Ami biztos az biztos A bonni szülészeti klinika egyik osztályán történt. A fia­tal apa, amikor megmutatták neki újszülött gyermekét, gyors mozdulattal pecsétnyo- j mót vett elő a zsebéből és a kisbaba leggömbölyűbb test­részére nyomta, mondván: — így legalább nem cseré­lik el! — Elmegyünk cipőt venni — mondta anyukám egyik délután és én nagyon örültem. Általában mindig örülök, ha valami újat kapok. Örömöm­nek azonban csakhamar vége lett. A két váci cipőboltban nem lehetett harminchatos számiban csak női cipőt kap­ni. Én még kislány vagyok, s emiatt a magas sarkú, nagyon hegyes orrú cipő nem illik nekem. — Miért nem gyártanak több bakfiscipőt? — méltat­lankodott anyukám. Ezt az el­adó sem tudta. De látta, hogy új cipőt szeretnék és rá akar­ta beszélni anyukámra a he­gyesorrút, ami egyáltalán nem volt kislányos forma. A har- minchatos szám már női — mondotta. Gyermekcipők har­mincnégyes számig vannak. Szeretnék nekem való, ízlé­ses cipőt kapni, s velem együtt még sok tizenkétéves kislányt — ugyanez a cipő szorít. Gömöri Cecilia VI. oszt. tanuló 100—200—300 forintos büntetések Saubúifjscríési ítéletek A termelői igazolvány nél­küli árusítás négy éve tilos, mégis vannak, akik megpró­bálják kijátszani ezt a rende­letét. Cseri Józsefné (Ambró utca 19.) öt pár csirkét árult a váci piacon termelői igazol­vány nélkül. Lehóczki Antal hat tyúkot kínált eladásra, de nem volt igazolványa. Mind­kettőjüket 100—100 forintra büntették. A Vác és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat feljelentése alapján Hajdú Gyulán© (Eötvös u. 14.) váci lakost a szabálysértési előadó 200 forint pénzbírsággal súj­totta, mert a 10-es számú ön­kiszolgáló boltban fél kiló (10 forint értékű) lecsókolbászt tett zsebre s azt fizetés nélkül akarta az üzletből kivinni. A rendőrség váci kapitány­ságának feljelentése alapján eljárás indult Németh Julian­na, Lakatos Rozália, Raffa Ju­lianna, Raffa Andrásné szül. Németh Erzsébet vác-csatame- zői lakosok ellen, mert a Kos­suth Termelőszövetkezet föld­jéről különféle mezőgazdasági terményeket (dinnye, kukori­ca, burgonya stb.) loptak. A szabálysértési előadó vala- mennyiüket 300—300 forint pénzbírsággal sújtotta. Havonta jelennek meg a Jókai-sorozat kötetei Az Akadémiai Kiadó ez év júliusában indította meg a Jókai-sorozatot, amely máris nagy népszerűségnek örvend. Több olvasó kérésére meg­gyorsították a kötetek kiadá­sának ütemét és ezáltal a tel­jes sorozat megjelenésének időtartamát is lerövidítették. A fokozottabb munka miatt a kiadó több kutatót kapcsolt be a szerkesztés munkájába, s ennek eredményeképpen az év minden hónapjában megje­lenik egy-egy Jókai-kötet. (MTI) Hosszú évek harca után, szeptember elsejével végre megkezdte munkáját a váci állami zeneiskola. Igaz. két éve az abonyi zeneiskola tag­iskolája két, majd három ok­tatóval működött már, ez azonban csak előhírnöke volt a most meginduló zeneiskolá­nak. Az új zeneiskola egyelőre a művelődési házban kapott hajlékot. A közelmúltban megtartott ‘tantestületi alaku­ló értekezleten Szabó Sándor elvtárs, megbízott igazgató is­mertette az 1962—63-as tanév fő feladatait. Az új zeneokta­tási intézmény fontosságára való tekintettel, az értekezle­ten részt vett Almássy György elvtárs, a zeneművészek szak- szervezetének oktatási cso­portvezetője, Pozsonyi Béla városi népművelési felügyelő és Biró Károly, a művelődési ház igazgatója — úgy is mint házigazda. — Nem könnyű egy új in­tézmény munkájának a bein­dítása, különösen így. vendég­ként, egy másik intézmény épületében, de mindenképpen szükség volt már az állami zeneiskola megindítására. Vác zenei élete csak úgy fejlődhet a továbbiakban, ha megfele­lő utánpótlást kap, ha zene­értő és zenekedvelő közönsé­get nevelünk. Az országosan fellendülő zenekultúránknak egyik láncszeme ez a zeneis­kola. itt, Pest megye legna­gyobb ipari városában — mondta többek között Szabó elvtárs. csak arra utalni, hogy 1962. szeptember elsejétől Magyar- országon a középfokú oktatás ingyenes lett. Vagy nézzünk szét városunkban, az egymás­után új köntöst öltő művelő­dési intézményeken, iskolá­kon: mindez hatalmas össze­gekbe kerül. Az állami zene­iskolában egy növendék egy évi iskoláztatási költsége hoz­závetőlegesen 1000 forint, eb­ből a szülőkre átlagosan mind­össze 150 forint hárul. A tan­díj összege ugyanis — amint erről a városban kifüggesztett plakátok útján a lakosságot már tájékoztatták — 100—250 forint, a tanulmányi előmene­teltől függően. így a zenetanúlás ma már nem luxus, nem az úrikisasz- szonyok. privilégiuma, amit csak kiváltságosok vehetnek igénybe, hanem mindenki szá­mára hozzáférhető. A beirat­kozások az év eleji szervező­tehetségkutató munka befe­jeztével — melyet az iskola tanárai az általános iskolák alsó tagozatos osztályaiban vé­geznek — megindul a rendes tanítás a zongora, hegedű, magánének és cselló tansza­kon, majd — kellő számú je­lentkező esetén —— a fúvós tanszakon is. A munkáját most megkez­dő állami zeneiskola minden tanárának, dolgozójának és növendékének, eredményes, jó munkát kívánunk. Kívánjuk, hogy legyen ez az intézmény a magyar dolgozó nép kultu­rális forradalmának újabb . győzelme, lépcsőfok a kultu­Allamunk óriási összegeket rális felemelkedés egyre na- aldoz az ifjúság és az egész gy0hb magaslatok felé vezető aolgozo népünk művelődési útján! igényeinek kielégítésére. Elég p, j$. T IT-nyelvtanfolyamok A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Pest megyei szervezete az új tanévben Vá­cott orosz, angol, olasz, fran­cia és német nyelvtanfolya­mokat rendez. Az első félévi nyelvtanfolyami órák október 1-én kezdődnek. Beiratkozási díj egy-egy félévre 70—85 fo­rint. Jelentkezni lehet szep­tember 14, 15 és 16-án este 17-től 18 óráig a városi mű­velődési házban, a TIT járá-. sí titkáránál (I. emelet). Igaz mese egy szép kertről Alsóvárosi búcsú (Foto: Cserny Gábor) r/ olt egyszer, hol nem volt, V volt egyszer egy ember, nevezték őt Vigyázó Sándor­nak. Ez a Vigyázó Sándor na­gyon gazdag volt és elhatároz­ta, a világ minden virágát, füvét, fáját az ő kertjébe te­lepíti. Elindult megkeresni azt az embert, akiről mindenki tudta, hogy néki vannak leg­szebb álmai a világon. Elment hozzá ás mondta neki: „Hal­lottam rólad te Jámbor Vil­mos, gyere el hozzám, megfi­zetem álmaidat és varázsold azokat kertembe, kőbe, fába’’. Egymás tenyerébe csaptak és Jámbor a kertben, a puszta­ságban dombokat emelt, völ­gyeket vágott, patakot duz­zasztott, tavakat varázsolt, messze, messze hegyekből sziíklákat görgetett, elhozta a világ minden tájáról a leg­szebb fákat, virágokat és be­ültette a kertet. Három évig dolgozott és zuhatagok omol­tak a sziklákról, patakok csör­gedeztek a páfrányok alatt, tavirózsák nyíltak a tavakban, kő- és fahidak íveltek át a vizek felett, klastrom romjai meredtek a hatalmas kínai fák alatt, napfény simogatta a rózsaszigeteket és csodálatos buja rengetegben mesélte el a szél kalandos útjait. Aztán meglengette Jámbor Vilmos garabonciás kalapját.-rp Imént és azóta valami JOj átok sújtotta a gazdag ember életét, kertjét. Meghalt felesége, szépséges lánya, , ön­gyilkos lett fia, pereskedő utó­dok jöttek, megnyerték a pert, de a csodakert az ügyvéd kezére került. A gonosz ügy­véd, irigyelte a kert szépsé­geit, kiirtotta a nyoleholdas fenyvest, lebontotta a kastély tornyait, bozót, dudva ütötte fel a fejét. Akkor Katonák jöt­tek és a néppel összefogva el­űzték a gonosz ügyvédet, a kertet pedig megkapta a nép. Azóta a virág mérnökei gon­dozzák, ápolják a parkot és fiatal szerelmesek andalognak az évszázados fák alatt. M ese? Nem. Volt Vigyázó Sándor, volt Jámbor Vil­mos és volt gonosz ügyvéd is. Az álom 1875-ben vált valóra, a kert ma is virágzik Vácrá- tóton. A 42 holdas kert 30 mil­lió forintba került, a földesúr 70 000 hold jövedelmét öntötte bele és amikor a felszabadulás után kitessékelték, onnét az ügyvédet, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia botanikus kertje lett. Megteremtették a botanikus óvodát, a virágok történetének kertjét, a modern üvegházat, 400 botanikus kert­tel tartanak kapcsolatot, cse­rélik ki a virágok magjait, fák csemetéit. Ma a zenélő ma­lom, vagy a csörgedező pata­kok mellett, rózsaszigetek pad­jain, Kínából, Afrikából, Ame- rilcából, Indiából hozott fák alatt pihenhetik ki fáradalmai­kat az emberek. A melegágyak botanikus óvodájában több ezer növény 30 fokos hőségben kapaszkodik a napfény felé és megférnek a hatalmas park­ban egymás mellett a pesti rózsák, a hollandiai tulipánok, a kínai páfrányfenyők, az af­rikai banánfák, a finn fenyők, a perui, brazíliai, kaukázusi ősrengeteg fái. f/an itt vasfa, életfa, ákéba, V tulipánfa, kaktuszok és páfrányok ezrei és a szárnyas dió gyümölcse úgy úszik a tó vizén, mintha szerelmesen sze­retné átölelni a hatalmas vi­zet. Mély tisztelettel nézzük nemcsak a kert tudósait, or­vosait, mérnökeit, de a félsze­mű, zsíroskalapú öreg parasz­tot, az éjjeliőrt is, aki bot­jára támaszkodva, messzené- ző tekintettel vigyázza a park életét. A kert és virágai most vizsgáznak, miként a diák jú­niusban. A vizsa helye: a me­zőgazdasági kiállítás Buda­pesten és mi reméljük, kitű­nőre vizsgáznak. Mindezt az öreg, félszemű éjjeliőrtől hallottam, aki — mint mondta — értesü’ését az igazgatótól lopta el, amikor neves vendégeket, külföldie­ket Útikalauzai ebben a ren­getegben. Ha nem igaz, az ő lelke rajta. — os —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents