Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-08 / 210. szám

A PEST MEGYEI ÍRÓK és Művészek Alkotóközösség folyó hó 10-én, hétfőn dél­után megbeszélést tart já­rásunk íróival, alkotóművé­szeivel, énekeseivel és szava­iéival. TÁRGY: a járási író- és művészcsoport, valamiül a já­rási irodalmi színpad meg­alakítása, A megbeszélés helye a Mo- nori Járási Tanács vb-terme. A vezetőség szívesen lát min­den érdeklődőt. Gombostű Jó pár hónapja már, hogy a monori Ady Endre úton, a sörkirendeltség épületével -szemben ismeretlen tettesek, mintegy 10 méter hosszú­ságban, megrongálták az út­test szélén húzódó, parkíro­zást elkerítő védőkorlátot. Azóta a helyreállítását nem végezte el senki, sőt: eltűnt á megrongált, de még fel­használható — vaskorlát is! Pedig egyszerűbb lett vol­na: rövid időn belül helyre­állítani ! ★ Hasonlóan az előbbihez, a vasútállomással szemközti parkot bekerítő vasrácsok is lassan eltünedeznek. Már alig-alig van egy-egy darab a helyén. A vasrácsok igen alkalmasak a villanytartó te­tőoszlopnak, eltulajdonításuk tehát egyeseknek „csemege“’. Felhívjuk erre a községi tanács illetékeseinek figyel­mét. Ugyanitt tárolják már több hete a Duna-kavicsot is. Nem gondolják, hogy az is szemet szúr majd valaki­nek. Miért nem használják már fel?! „HALLOTTUK.. Az üllői Kossuth Tsz 62 szorgalmasan dolgozó tagját viszi el külön autóbuszon a mezőgazdasági kiállításra, ahol a kiváló minőségű para­dicsomuk aranyérmet nyert, ■k A Kossuth Tsz tervében szerepel, hogy szeptember vé­gén kétnapos kirándulásra vi­szi a brigádok legérdemesebb tagjait Egerbe és környéké­re. Könyvtárost keres a vecsési tanács Yecsésen sok panasz érke­zett a községi tanácshoz a könyviár működésével kap­csolatban. Az illetékesek ki­vizsgálták a panaszokat és intézkedtek abban az irány­ban, hegy a könyvtári mun­kák ellátása arra hivatott kezekbe kerüljön. A Vecsési Községi Tanácsnál kell je­lentkeznie olyan, legalább érettségivel rendelkező fiatal­embernek vagy leánynak, aki hivatást érez a könyvtári kulturális szolgálat ellátásá­ra. MQHOB-VIDÉEE Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS A • IV. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1962. SZEPTEMBER 8, SZOMBAT XítpBBBBÍBB 6—8 VBBffBBBl BBB'BR k&B'iit €M %öldségbaíÉBPhhu Ezekben a kora őszi napok­ban megsokasodnak a házi­asszonyok gondjai is. Ez az időszak a télire való felkészü­lés, a befőzés, az eltevés ideje, érthető, hogy a piacokon és a zöldségüzletekben nagy a for­galom. Paprika, paradicsom, uborka, burgonya, dinnye minden mennyiségben elfogy, ami a piacra és az üzletekbe kerül. Áru pedig kerül bőven a piacra. Hogy néha mégis hiány mutatkozik egyes áru­cikkekben? Talán a háziasz- szonyok túlzott óvatossága és fokozott mennyiségű i bevásár­lása okozza, hogy egyes cik­kek gyorsabban elfogynak. Az eladók szintén óvatosak es nem rendelnek raktárra, ha­nem éppen csak annyit, amennyi biztosan elfogy, így aztán hiány keletkezik, amit nem lehet azonnal pótolni, mert. a szállítás időbe kerül. Hogy éz mennyire így van, meggyőződtünk a MÉK mono­ri vasúti elosztótelepén, ahon­nan a járás 18 községe 69 zöldségboltjának áruellátása elindul. Kovács János telepvezető kis irodájában pillanatonként szól a telefon. Hol ő, hol Mat- kovics Zoltánná adminisztrá­tor veszik fel a kagylót és adnak megnyugtató választ a türelmetlen megrendelők­nek, akik rendszerint pótren­delést sürgetnek. A legtöbb válasz a következő: „Van árunk elég, a meg­rendelt mennyiséget amint lehet, küldeni fogjuk.” — Persze a megrendelők azt szeretnék — mondja ké: telefonbeszélgetés közben Ko­vács elvtárs — ha az áru már ott is volna, ez azonban nem megy. Mi naponta reggel négy órakor kezdjük a mun­kát a megrendelő üzletek sze­rinti komissiózást, ót óra után jönnek a gépkocsik, rendszerint öt-hat, felveszik az árut és viszik az üzletek­be. Figyelembe keli azonban venni, hogy a községeink 10 —15—20 kilométernyire van­nak, a szállítás időbe kerül és ha valahol valam: kifogy, azt nem lehet azonnal pó­tolni. Ha van rá mód és le­hetőség, pótszállítmányt is küldünk. Hogy a napi forgalomról egy kis képet alkothassunk, fellapoztuk a szállítási nap­lót, amelyben például augusz­tus 31-én a következőket lát­tuk: ellaburgonya 276 mázsa, gülbaba 109, paprika 55, pa­radicsom 196, uborka 6, fok­hagyma 24. fejes káposzta 69. görögdinnye 74, sárgadinnye 3 mázsa. Ezen a napon tehát kere­ken 8 vagon áru került az üzletekbe. — ígéri. 6—8 vagon a napi átlagforgalmunk — mondja Fekete István raktáritok —.és máris méri tovább az áruval teli ládákat, melyeket Kle- novszky István és Dobrovinsz- ky László óvatosan raknak a mázsára, nehogy a szép áru megtörjön. Nálunk a szezon­ban éjjel-nappal, foiyik a munka. 24 órás szolgálatot teljesítünk. Jönnek a vago­nok, azokat azonnal ki kell rakni, az árut csoportosítjuk, hogy hajnalban az autók vihes­sék az üzletekbe. Váltáskor jön a váltó ráktárnok, Gul- freúnd Elemér és a másik két rakodó, Vince Győző és Sán­dor Ferenc és a munka meg­állás nélkül megy tovább. Mindezt közelről szemlélve, megnyugvással tapasztaljuk, hogy községeink ellátásáról — ha kisebb zökkenők elő is fordulnak —, komoly igyeke­zettel iparkodnak gondoskod­ni. Huszty Károly EZERNYOLCSZÁZ HOLD ÓRE A gyömrői erdő hűs ámyat- adó iái alatt éppen déli pihe­nőjét tartja Rab András, a Petőfi Tsz mezőőre, mikor rá­találok. — Elfáradt, András bácsi? — kérdezem.-j- Hát bizony, nem gyerek­játék az állami gazdaság 600 holdja és a tsz 1200 holdja fe­lett egyedül őrködni. Szeren­cse, hogy ilyen jó kutyám van, mint a Pajtás. — Pajtás, a nagy farkaskutya, nevének említé­sére felpislant és fogát vicso­rítja az idegenre. TISZTELIK ÉS SZERETIK MAI MŰSOR Mozik Ecser: Balti égbolt II. Gomba: Szombat esti tánc. Gyömrö: Vad­állatok a fedélzeten. Maglód: Ne­vessünk. Mcnde: Egy asszony meg a lánya. Ifjúsági előadásra: Az emberkét én rajzoltam. Monor: Legenda a vonaton (széles). Nyár­egyháza: Egy katona meg egy fél. Pilis: Éjszakai vonat. ^Tápiósáp: Pesti háztetők. Tápiósülj': Két- szoba összkomfort. Úri: Házasság­ból elégséges. Üllő: Nagyváros Örömei (széles). Vasad: Uira egye­dül. Vecsés: Amikor a fák még nagyok voltak. AZ ÉJSZAKA csendjében elhaladó kocsizaj vert fel ál­momból. Kinéztem az ablakon, az orvosnőt láttam, akit ál­maiból felzavarva egy beteg­hez hívtak ki. Elgondolkod­tam. vajon mikor alszik, mi­kor pihen, mert a falu nagy és talán nincsen olyan éjsza­ka, amikor ne szorulna rá va­laki arra. hogy segítsen.. Visszagondolok arra a késő nyári napra, a-miikor még én is kisdiák voltam és a többiek­kel együtt először láttuk dr. Télessy Józsefné orvosnőt, akinek első útja a 'maglódi is­kolába vezetett. Annak immár több mint 15 esztendeje. Be­mutatkozása első pillanatában meglátszott rajta a hivatás- szeretet, amely azóta is ben­ne él. Gyógyítja betegeit, ren­geteg dolgozónak adta vissza tudása, szerető gondoskodása az életet és egészséget. SOK BETEG embert nyert vissza dolgozó társadalmunk­nak. Amerre a faluban elsza­lad a kis hin tója, mindenütt integetnek feléje, mindenütt csak a szeretet fogadja. És talán ebhez nem is kell több szóbeszéd, a tények be­szélnek minden helyett. A mi­nap a rendelőjében jártam, a váróból csendes szavát hal­lottam, amely mindig meg­nyugtató a betegeknek. Min­denkivel szépen beszél. Mikor megkérdeztem tőle. mióta van ma szolgálatban, azt felelte, éjjel egy óra óta. Azóta dol­gozik, pedig ő is lehet beteg, de ezt nem is akarja észre­venni, körzete betegjei az el­sők számára. Mikor most ezt a sok szépet és igazat vetem papírra, a valóságról beszélek. Körzete betegjei és a magam nevében is kívánom, hogy még sok rászorulónak segítsen. Na- (gyón köszönjük fáradságos munkáját és mindazt, amit körzete és a falu dolgozóiért tett. Ifj. Merezel József — Egyedül vigyáz ekkora területre? — A hét végén kapok 4 ki­segítőt. Meg aztán a tagság is vigyáz saját munkájának gyü­mölcsére. Most érik a szőlő, kukorica, dinnye, még foko­zottabb figyelemmel kell jár­nunk a mezőt — feleli. — Mióta mezőőr András bácsi? — Tavaly nyár óta. Rt égeb­ben is ilyen fajta foglalkozást űztem. Felszabadulás előtt vadőr voltam ao Teleki-grófok­nál, édesapámmal együtt. Ve­szélyes munka volt. Édesapá­mat meglőtték, engem tó sok­szor célbavettek. Azután jött a felszabadulás, a szigorú tör­vények véget vetettek a vad­orzók garázdálkodásának. — Kikkel van a legtöbb dol­ga? — Főleg a falubeli suhan- cokkal. Van közöttük egy IS éves fiatalember, névszerint Bállá István, aki nem dolgozik sehol, csak a határban csava­rog és lop, amit tud. Nagyon helyeslem a Pest megyei Hír­lap kezdeményezését, hogy nyilvánosan megszégyenítik a közösség megkárosítóit. A lenge szellő hirtelen re­mek sültszalonna illatot hoz felénk. Az erdő szélén Kun István tehénpásztor kis rácsban szalonnát süt. — Nem lehet valami gondja — szólok hozzá, ván vidám fütyörészését. — Gond éppen akad — mu­tat a kiégett apró fűre. — Ke­vés a legelő 34 tehénnek. Lassan elmarad mögöttem az erdő, s hátranézve még lá­tom; amint R’Ub András Paj­tás kutyájával kilép a fák kö­zül és elindul a zöld kukorica­földek felé. bog­sok hall­ERRE MÁR NINCS SZÜKSÉG’ Monor határában napok óta látjuk (Gál György felvétele) TELEVÍZIÓ Vasárnapra, az ifjúsági találkozó­ra meghívást ka­pott a magyar rá­dió, valamint a televízió is. Mo- noron nagy izga­lommal várják a televíziós kame­rák megjelenését, sok takarító em­bert lehet látni a főútvonalak mel­lett. Az a szerencse, hogy a piacon nem árulnak ba­nánt, így annak a héján senki sem csúszhat el. De azért ne fe­ledkezzünk meg a dinnyehéjról sem! A MACSKA A Mátyás utcá­ban az egyik is­T *+4 merősöm házában elpusztult egyik kedvelt háziállat, a cica. A gyere­kek délután kese­regve temették el a macskát, de úgy, hogy a feje kilátszott a föld­ből. — Miért így te­metted el? — kér­dezte a nagybáty­ja. ■— Hogy kapjon levegőt! — hüp- pögte a gyerek. ÜJ JÁTÉK Gyomron új tár­sasjáték alakult ki a Halászkert vendéglőben: Én vágom — Te vá­god cím alatt. Az egész játék egy­szerű és az aszta­lok billegésére épül fel. Ha egy­szerre két ember eszik egy asztal­nál, az egyik élet­len vendéglői ké­sével vágja a húst, a másiknak várni kell a mű­velet befejezésé­ig, akkor az asz­talt átbillenti a saját oldalára és ő vág. Ha többen étkeznek egy asz­talnál, a játék változatosabb. Kovács László MHS-elnök nyilatkozata a vasárnapi ifjúsági találkozóról, a fegyveres erők napjáról A napokban sok meghívót vitt szét a posta az ifjúsági találkozó műsorával. Téves nyomdai szöveg miatt a teljes MIiS-program lemaradt róla, holott közösen rendezi a járá­si KISZ-bizottság, az MHS és a Hazafias Népfront járási el­nöksége a TST-vel karöltve a nagyszabású fesztivált. — Milyen műsorral tarkítja az MHS az amúgy is színes, változatos napi programot? — A műsor keretében nem­csak a járás MHS-szervezefei versengenek, hanem más já­rásbeli klubtagok is bemutat­ják tudásukat. Az elnökség igyekezett a bemutató számo­kat, és a versenyszámokat is úgy összeállítani, hogy azt a kívülállók is élvezhessék. Idő­rendi sorrendben szeretném ismertetni az eseményeket: Délután egy órától kettőig rendezzük meg a koronglövők Benkó István emlékversenyét, területünkön működő vadá­szokkal karöltve, ugyanebben az időben kerül megrendezés­re az összetett honvédelmi verseny járási döntője is. Két órától négy óráig a eeg- lédberceli motoros akrobaták bemutatója következik. Az or­szágszerte híres együttes sze­replését nagy érdeklődés kí­séri már jó előre. Négy órakor azonban a fi­gyelem a földről a levegőbe terelődik, mert a strand felett motoros műrepülést mutatnak be ugyancsak MHS-versemy- zök. Húsz perces bemutató után az ejtőernyősök műsora következik. Először a monori MHS -alap s zerv ezet ejtőernyős szakosztályának tagjai kötött- ugrást hajtanak végre, utána a cegiédi klub tagjainak zu- haijcugrása következik. Öt órától a pilisi és a mag­lódi modellező kör tagjainak bemutatója, m^jd versenye következik. Este a látványos tűzijátékot is közösen rendez­zük a KISZ-szel. Gy. S. A VASÁRNAP PROGRAMJÁBÓL Ilyet is fogunk látni (Csák András rajza) VILLAMRIPORT A Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat neve já­rásunk területén nem ismeret­len. Gyomron van a vegyi részlege, Monoron a konfekció részlege. Szőllősi Ferencnétől, a monori részleg vezetőjétől érdeklődtünk, hogy a vállalat valamilyen formában indí­tott-e versenyt a dolgozók kö­zött. — Igen — hangzott a válasz. —r Az egyes üzemrészek áll­nak versenyben egymással, a pártkongresszus tiszteletére. — És a monori részleg mi­lyen eredményt ért el? — Hosszú ideje elsők va­gyunk a versenyben. Az el­múlt havi teljesítménye 106 százalék volt az üzemnek. Egyénileg talán egyetlen dol­gozót sem lehetne kiemelni, de az összteljesítmény jó. — A munka minősége? — Természetesen a mennyi­ségi termelés mellett jó mi­nőséget is kívánunk. De nem is lehet panasz. Osztályos árunk alig-alig van, a meg­engedettnél jóval kevesebb, selejtet pedig egyáltalán nem gyáriunk. HÉT VÉGI SPORTJEGYZETEK Tsz-sportkörré alakult át a Péteri KSK Amiről a JTST elnökségi ülésén szó esett A járási testnevelési és sportta­nács szeptember 4-i elnökségi ülésének egyik fő napirendi pont­jaként; a Péteri KSK munkáját, tsz-sportkörré való átszervezésé­nek lehetőségeit vitatták meg a megjelentek — s mindjárt a be­vezetőben mondihatom. hogy nem kis sikerrel. Blaskó elvtárs JTST-elnök meg­nyitó szavai után ismertetje a péterj KSK helyzetét, majd rámu­tatott azokra a súlyos és megol­dásra váró hiányosságokra — a j átékosok kollektiv.áj árnak felbom­lása, játékoshiány, anyagi nehéz­ségek, közönség. régi vezetők gyenge irányítása,; a nevelés el­mulasztása. minei< következtében a fiatalok egy része elromlott, s nem tekintette szívügyének a fut­ballt, és a biztató., jó szó is csak ritkán hatotta meg — melyek az elmúlt szezon első felében még bajnokj el öltnek . vélt csapatot ilyen tragikus helyzetbe zúdítot­ták. A JTST elnöke ezután a helyi szervek képviselőinek adta át a szót. akiknek felszólalását össze­gezve elmondhatom azt, hogy ők is a régi vezetőket, a játékoso­kat és a közönséget vádolják azért, hogy a KSK ilyen szaka­dékba zuhant. Jelenlegi * fiatal játékosgárdánk — néhány tagjának kivételével — egyöntetű véleménye az, hogy ők akarnak játszani — tervük még az, hogy létesítenek sakk-, röp­labda-. atlétika-szakosztályt is — de elvárják azt. hogy olyan veze­tőséget állítsanak az élükre, mely fel tudja lendíteni úgy anyagi­lag. mint erkölcsileg a KSK-t. Az ülés fénypontja volt. amikor Szenyán János tsz-párttitkár nagy örömmel jelentette be felszólalá­sában, hogy az előbb említett fel­adatokat fogja fokozatosan fel­számolni a Péteri Rákóczi Tsz. s a mai napon átveszi a Péteri KSK-t. Csak az elismerés hangján szól­hatunk a tsz-nek e helyes irányú törekvéséről, s bízunk abban, hogy fel fogja serkenteni fiatal sportolóink küzdeni akarását, re­méljük. fiataljaink is szívügyük­nek tekintik majd az aktív spor­tolást és a KSK helyzetén bekö­vetkezett lényeges változás némi kötelességérzetre is készteti majd őket. ; Végül megkérek minden sport­vezetőt. sportolót és sportbarátot« hogy kéz a kézben fogjunk ösz- sze a közös cél érdekében, hogy abból a régi büszkeségből, illetve dicsőségből csak egy szikrányit szerezzünk visisza — minek eléré­se számunkra már fél siker —i s ha ezt megtesszük, akkor ma­gabiztosan léphetünk porondra a vonalba,jnokságban. a nagyközön­ség előtt. Hrutka János ÚRI—TAPIOSAP 3:1 (2:0) A mérkőzés sportszerűen folyt le, a játékvezető kiengedte ugyan kezéből a mérkőzést, inkább csak a nézőket figyelte, ennek ellené­re a két csapat sportszerűen küz­dött. Góllövők: Sárközi, Sára. Mázás; Jók: László, Sárközi, Sára, Mázas; illetve Hunka. Az ificsapatok csak barátságos mérkőzést játszottak. mivel a vendégcsapat késve érkezett. Komjátl A bírálat védelmében Az elmúlt héten lapunkban bí­rálat jelent meg Stettner György monori labdarúgó Ceglédbercel el­len nyújtott játékáról. . A magáról megfeledkezett labdarúgó a játék hevében kétszer utána rúgott Macskásinak, az ellenfél csatárá­nak. aki lábán izomrosthúzódást szenvedett. A sportszerűtlen jelenet láttán mindenki egyszerre szisszent fel és elit élte a durva, kíméletlen szerelést. Voltak azonban olyan sportemberek is, akik időközben megváltoztatták véleményüket, mondván: ..Hát ami igaz. az igaz. nem volt szép Stettner szerelése, de hát a monori játékosokat is érte már hasonló inzultus az el­lenfél részéről — mint például az első bajnoki találkozón Abonyban —. mégsem írta meg senki, minek az ilyet szellőztetni.” Sőt, Rolla Imre intéző olyan formában adott elfogult véleményének kifejezést, hogy a sportkör székháza előtt lelökött a kerékpárról, s talán meg is ütött volna, ha mások je­lenléte nem zavarja, pusztán azért; mert megírtam és a nagy nyilvá­nosság elé tártam véleményemet. Ha csak ellenem követett volna el inzultust, úgy talán nem rea­gálnék Bolla Imre megnyilvánulá­sára. De ennél többről van szó! Hiszen ezek az emberek vannak megbízva fiatal játékosaink neve­lésével. életmódjuk kialakításával. Ezért felelősséggel tartoznak ön­maguknak, s a társadalomnak. Ha így fojtják el a jogos, nevelő- célzatú kritikát, hogyan tudnak állást foglalni olyan ügyekben,- ahoi mindenekelőtt a szocialista sporterkölcs igazságát kell érvé­nyesíteni ! Hörömpö Jenő \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents