Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-07 / 209. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f PEST MEGYEI VI. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1962. SZEPTEMBER 7, PÉNTEK Reális tervezés — magabiztos munka MINDANNYIUNK ÜGYE: A GYENGE TSZ-EK MEGERŐSÍTÉSE Aktívaértekezlet a megyei tanács székházában Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiben többek között a következőket olvashatjuk: „A VII. kongresszus óta jelentős gazdasági eredményeket értünk el. A nemzeti jövedelem a hároméves tervben előirányzott 13 százalékkal szemben 22 százalékkal nőtt. s az ötéves terv első két évében további 14 százalékkal nő. Szocialista iparunk a három évre tervezett 22 százalékkal szemben 40 százalékkal növelte termelését. A második ötéves terv első évében, 1961-ben az ipari termelés 12 százalékkal növekedett, amit kétharmad részben a termelékenység emelésével értünk el. 1962-ben a szocialista ipar termelése legalább 8—9 százalékkal nő és 3—S százalékkal több lesz, mint amit az ötéves tervben 1962-re előirányoztunk. 1958 óta ipar- fejlődésünk üteme elérte a többi szocialista országét.” Más helyen ez áll az irányelvekben: „Gazdaságunk egészségesen fejlődik. Ttép- gazdasági terveink reálisak. A liövetkező években az ország gazdasági tevékenységének középpontjában a második ötéves terv teljesítése és gazdasági céljainkkal összhangban álló túlteljesítése áll. Ez egész népünktől jelentős erőfeszítéseket követel.” Ismerős adatok, ismerős megállapítások. Ma már a világ legtermészetesebb dolgaként vesszük tudomásul valamennyit. Az ember hajlamos lenne rá, hogy átfussa ezt a néhány sort és folytassa e fontos okmány többi részének olvasását, pedig érdemes megállni egy kis időre és elgondolkozni azon, hogy mennyi munka, mekkora energia tükröződik e két rövid idézetben. Sokszor elmondtuk, már szinte közhelyként hat, hogy pártunk helyes politikája a realitásokra épül. Az élet bizonyította e megállapítás igazságát. Miért kell erről beszélni? — kérdezhetné bárki, hisz mindenki tudja, hogy így van. Ez való igaz, de emlékezzünk csak, amikor néhány évvel ezelőtt azt mondta a párt, hogy nem termelhetünk fejetlenül, számba kell vennünk anyagi készleteinket és a szükségleteket, s ennek alapján szigorú terveket kell szabni minden iparág, minden üzem számára. Hányán mondták erre, hogy mesterségesen fékezzük a termelést és a munkaversenyt. Nem a rosszindulat szülte ezeket a megjegyzéseket, hanem az értetlenség, a korábbi helytelen szemléletek hatása. Hol vannak már az ilyenfajta vélemények! A pártnak lett igaza. A termelés és a verseny lefékezése helyett — az eredmények bizonyítják — az ipar erőteljesebb fejlődése következett be. Mindez azért történhetett így, mert jól hajtottuk végre a párt helyes politikáját. A realitásokon nyugvó tervezés és gyártás megtermetté gyümölcsét. Az ipari termelés fejlődési üteme egyenletes. Az évi nyolc-kilenc százalékos termelésnövekedés nyugodt, körültekintő munkával, minden különösebb megerőltetés, kapkodás nélkül biztosítható. Ez a tény hallatlan biztonságérzetet ad. Megteremti a távlatokban történő gondolkodás, tervezés alapjait. Lehetőség nyílik arra, hogy egyre inkább tudományos alapon foglalkozzunk a termelés jövőjével, jobban összehangoljuk ipari termelésünket a KGST keretein belül a többi szocialista országéval, egyszóval, hogy a lehető leghelyesebben fejleszthessük a termelőerőket, amelynek nyomán a termelés is állandóan tökéletesedik, stabilizálódik Pest megye szocialista iparának termelése 1958-ban érte el az ellenforradalom előtti színvonalat. Azóta ez az ütem egyenletesen emelkedik. 1959- ben több mint 12 százalékkal, 1960-ban 14 százalékkal, 1961- ben pedig 16 százalékkal termeltünk többet, mint a megelőző esztendőkben. E fejlődésen belül a megfelelő arányok is biztosítva vannak. A leggyorsabban a gépipar fejlődik, termelésének részaránya a megye ipari termelésében 47,7 százalékos, s az utóbbi másfél év alatt 34 százalékkal növelte termelését. A megye iparának exportja 1958 óta mindig nagyobb mértékben növekedett, mint amilyen mértékben az össztermelés fejlődött. Ez az idén is folytatódik, amit bizonyít, hogy 1962 első felében 10,4 százalékkal nőtt a szocialista ipar termelése, ugyanakkor 14,6 százalékkal több árut vittünk külföldre a megyéből. Mindez azt bizonyítja, hogy megyénk ipara is egyenletesen fejlődik, s nálunk is biztosítottak a termelés országosan meglévő összes feltételei. Valamit azonban szóvá kell tenni. Bárhogyan bizonygattuk is eddig, hogy a tervezés az anyaggazdálkodás terén is reális, a szükségletekhez igazodik, úgy látszik, egyes gyárak vezetői ebben a tekintetben még korántsem magabiztosak. Ezt bizonyítja a Magyar Nemzeti Bank nemrég megtartott vizsgálata, amely meg-, állapította, hogy az anyag- készlet Pest megyében nagyobb a megengedettnél. Az idén 5 százalékkal több anyagot tárolnak az üzemek, mint amennyi az 1961-es év átlaga volt. Az elfekvő készletek és a fogyóeszközök húsz százalékkal növekedtek az előző évihez képest. Semmi sem indokolja ezt a túlzott óvatosságot, de annál több érv szól ellene. A nép- , gazdaság szempontjából a túlzottan óvatos anyagtárolás mindenképpen káros, mert zavarja a tervek országosan ösz- szehangolt végrehajtását és felesleges,' elkerülhető kiadásokat is jelent. Meg lehetne oldani ezt a kérdést még szigorúbb adminisztratív eszközökkel, de sokkal helyesebb lenne, ha a termelés többi területén bekövetkezett és mind termelékenyebbé váló biztonságérzet e téren is minél előbb úgy érvényesülne, hogy*az illetékesek saját maguk belátják, eddig rosszul gazdálkodtak az anyaggal és saját, jobb meggyőződésük alapján változtatnak rajta. így továbbnöveljük az ipari termelés stabilitását, ami feltétlenül számottevően gyarapítja majd az ország erőit. Farkas István Tegnap délelőtt kilenc órai kezdettel fontos értekezletet tartottak a megyei tanács székházában. A megye termelőszövetkezeteinek. állami gazdaságainak, gépállomásainak, valamint párt- és tanácsszerveinek vezetői a gyenge termelőszövetkezetek megsegítésének módszereit vitatták meg. Az értekezleten részt vett Király László, a megyei pártbizottság titkára, Keleti Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamint a Földművelésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a gödöllői Agrártudományi Egyetem képviselője. Az értekezletet Keleti Ferenc nyitotta meg. aki bevezetőül áttekintést nyújtott a mezőgazdaság fejlődésének szakaszairól. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelmével ugyanolyan történelmi jelentőségű sikert arattunk, mint amilyen az 1945-ös földosztás, illetőleg az 1948— 49-es államosítás volt. Szocializmust építő társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszából tovább kell jutnunk, mégpedig a mezőgazda- sági termelés gyormtemű fejlesztésének útján. Ezután került sor dr. Dajka Balázs, a megyei tanács elnök- helyettesének nagy érdeklődéssel kísért előadására. Dr. Dajka Balázs részletes számadatokkal illusztrálta a termelőszövetkezetek helyzetét, az erősebb és a gyengébb termelőszövetkezetek fejlődése közötti ellentmondásokat. A többi között elmondotta, hogy megyénkben a gyenge termelőszövetkezetek állóeszközellátottsága csupán 70 százalékát teszi ki a többi termelő- szövetkezetek állóeszköz-ellátottságának. Hasonló a helyzet a tiszta vagyon gyarapodása, illetőleg a munkaegységrészesedés tekintetében is. A meggyőző számok ismertetése után néhány következtetésre hívta fel a figyelmet. Kijelentette, hogy a gyenge termelőszövetkezetek termelési és jövedelmezőségi színvonala elsősorban nem az eszközellátottság hiányára, vagy egyéb objektív okokra, hanem szubjektív okokra vezethető vissza. Ilyen szubjektív okok közé tartozik például a szakszerűség hiánya, a szervezetlenség, és a rossz vezetési módszerek. E téren is a példák sokaságát sorakoztatta fel Dajka elvtárs, többek között azt, hogy a gyenge termelőszövetkezetek csupán a szántó- területük 9 százalékán végeztek istállótrágyázást tavaly, szemben a kívánatos 25—30 százalékkal. Hasonló hiba volt az is, hogy az őszi kalászosoknak csupán 37 százalékát vetették el optimális időben a gyengébb termelőszövetkezetek. Nem csoda tehát, hogy a terméseredményeik 2—3 mázsával is alulmaradtak az átlagosnál. A gazdálkodás szakszerűségének hiányaként említette meg azt is, hogy a gyenge termelőszövetkezetek csupán szántóterületük 4 százalékán kertészkednek, holott a megyei átlag ennél jóval magasabb. Az üzemágak közötti helyes arány megállapítása, illetve kialakítása nélkül elképzelhetetlen a gyenge termelőszövetkezetek megerősítése. Részletes adatokkal illusztrálta, illetve bizonyította ezt is, a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztő és egyéb üzemágak példáján keresztül. Nemcsak az erős és a gyenge termelőszövetkezetek között. hanem a gyenge termelőszövetkezeteken belül, az egyes üzemágak között is nagy eltérés mutatkozik a belterjesség tekintetében. A vb-el- nökhelyettes a többi között a gyömrői Petőfi Termelőszövetkezet példáját említette, ahol a kifogástalan kondíciójú szarvasmarhaállomány mellett a sertések és a baromfiak nem kapják meg a termelésükhöz, illetőleg fejlődésükhöz szükséges tápanyagokat. Érthetetlen a gyömrői Petőfi Tsz. vezetőségének ilyen értelmű felfogása, hiszen köztudomású, hogy a sertéstenyésztésbe, de főként a baromfitenyésztésbe fektetett pénz gyorsabban forog és a takarmányér- tékesités is óit a legjobb. Ha tehát a tagság jövedelme növelésére, a közös gazdaság fejlesztésének meggyorsítására törekszenek, akkor felül kell vizsgálniok módszereiket. Dajka Balázs ezután a munkaszervezés és a munkairányítás problémáiról beszélt. Több példát hozott fel arra vonatkozólag. hogy egyes termelő- szövetkezetekben — mint például a ráckevei Aranykalászban és a dömsödi Dózsában — a tagság kénytelen munka nélkül lézengeni, mivel a munkaelosztást nem szervezték meg. Hasonló példákat hozott fel arra nézve is. hogy néhány termelőszövetkezetben semmibe veszik az alapszabályt, az elnök a tagság, sőt, gyakran a vezetőség tagjainak megkérdezése nélkül intézkedik. A továbbiakban az állami vezetők felelősségéről beszélt. Elmondotta, hogy ők is feleA kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Földművelésügyi Minisztérium előterjesztésére a kormány határozatot hozott arról, hogy 1963- ban milyen alapelvek figyelembevételével támogatja az állam a -termelőszövetkezetek termelésének további fejlesztését. A Termelőszövetkezeti Tanács elnöke és a földművelésügyi miniszter közös előterjesztése alapján, a Minisztertanács határozatot hozott a termelőszövetkezetek termelési versenyéről és a legjobb eredményeket elért közös gazdaságok kitüntetéséről. A kormány ezután meghallgatta és tudomásul vette á Földművelésügyi Minisztérium jelentését a mezőgazda- sági munkák menetéről és az Élelmezésügyi Minisztérium jelentését a feVásárlás helyzetéről. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a vegyipar fejlesztéséről szóló határozat lősek a körzetükben levő termelőszövetkezetek. különösen a gyenge termelőszövetkezetek helyzetéért. Ezután a megyei tanács terveivel és feladataival foglalkozott. A megyei tanács valamennyi osztálya részt vesz a gyenge termelő- szövetkezetek patronálásában, a mezőgazdasági osztály például hetenként felülvizsgál néhány gyenge termelőszövetkezetet és az így nyert tapasztalatok alapján jelöli meg a járási tanácsok feladatait. Megyénkben is vannak már tanulságos példái. „Az erősebb segítse a gyengét” mozgalomnak, amelyet azonban szélesebb alapokra kell helyezni. Jó néhány állami ^zdaság és erős termelőszövetkezet vezetősége szívlelheti meg ezeket a tanácsokat, hogy méltóan fáradozzon e mozgalom sikeréért. Befejezésül az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről és a közvetlen termelési feladatokról beszélt az előadó. Hangsúlyozta, hogy az őszi mélyszántási, valamint a vetési munkák gyors elvégzése nélkül nem képzelhető el a jövő évi jó termés. Az értekezleten megjelent vezetők figyelmét felhívta arra, hogy elsőrendű feladatukként oldják meg e munkák szervezési és irányítási problémáit. N. I. (Munkatársunk telefonjelentése.) A Ráokevei Járási Tanács mezőgazdasági osztálya csütörtökön egésznapos öntözési bemutatót és tapasztalatcserét tartott az áporkai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A tapasztalatcsere iránt nagy volt az érdeklődés, több tervégrehajtásáról, majd a belkereskedelmi miniszterrel közös beszámolót terjesztett elő az 1961. december 10-i árintézkedés eredményességéről és a forgalomra gyakorolt hatásáról. A Minisztertanács a jelentéseket tudomásul vette. A kormány az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének előterjesztése alapján elfogadta az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendeletét. A Minisztertanács jóváhagyta az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnökének beszámoló jelentését a földnyilvántartással kapcsolatos munkákról. A kormány a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján — a módosított KRESZ 1963. január 1-ével történő életbelépésével kapcsolatban — rendeletet hozott a közúti közlekedési szabály- sértésekről. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Az Elnöki Tanács kinevezte a magyar küldöttséget az ENSZ-közgyűlés ülésszakára A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kinevezte a Magyar Népköztársaság küldöttségét az ENSZ közgyűlésének 17. ülésszakára. A delegáció vezetője Péter János külügyminiszter. Tagjai: Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese. Csatorday Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ- képviselője, Beck János nagykövet, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövetségének vezetője, Radványi János követ, a Magyar Népköztársaság washingtoni követségének ideiglenes ügyvivője, dr. Ustor Endre főkonzul, külügyminisz- tériumi főosztályvezető. (MTI) Húsz évre ítéltá az OAS egyik alvezérét A francia katonai bíróság húszévi kényszermunkára ítélte Philippe Castille-t, az OAS egyik alvezérét, aki többek között beismerte, hogy egyetlen éjszaka 16 plasz- tikbombás merényletben vett részt. Lakásán kisebbfajta lőszerraktárt és a titkos szervezet fontos dokumentumait találták meg. Érdekes momentum, hogy Castille-t 1958-ban tízévi kényszermunkára ítélték a Sálán ellen elkövetett pán- célöklös merénylet miatt. 1960-ban az algíri puccs után kiszabadult a börtönből és — Sálán egyik közeli munkatársa, az OAS alvezére lett. melőszövetkezetből nemcsak az öntözést irányító szakemberek jöttek el, hanem az öntözést végző termelőszövetkezeti tagok is. A ráckevei Rákóczi Tsz-bőj például hatan jelentek meg. Tamás János, a járási tanács öntözési előadója nyitotta meg a tapasztalatcserét, majd Detrich László, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke mondotta el. mi késztette őket az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A termelőszövetkezet állatállományának növelését csak a takarmánytermesztés nagymértékű fejlesztése mellett biztosíthatják. Az idén például a tervezettnél háromszáznál több sertést sónak az államnak, s jövőre még többet szándékoznak hizlalni. Ehhez pedig rengeteg szemestakarmányra van szükségük. Ugyancsak- megörültek, amikor a felsőbb szervektől még a tavasszal ígéretet kapta* nagy teljesítményű öntözőbe rendezésre. Nyomban elhatározták. hogy a kukoricát' cs i lucernát öntözéses módszerre termelik majd. Noha a tagság egy része bizalmatlanul fogadta a javaslatot, a kukorica alá a talajfelőkészítést, a műtrágyázást. ma jd a vetést az öntözés követelményeinek megfelelően végezték. Ma már mindenki örül a termelőszövetkezetben ennek a „sakkhúzás- nak”. Negyven holdon megtermelik ugyanis azt a meny(Folytatás a 2. oldalon.) Fi Mimiszfiearftcmécs ülése Jól üzemeltetett öntözőberendezés: 330 ezer forint tiszta haszon Öntözési bemutató az áporkai Vörös Csillag Tsz-ben
