Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-06 / 208. szám

BÚCSÚBAN Bő a választék a sok játék kö­zött. Igaz, Karina Laci? Szeretik a fiatalok, a gyere­kek a körhintát is Hrutka János képei ■:X> A FEST MEG YEI HÍR LAP KÜLÖNKIADÁSA • rv. ÉVFOLYAM, 208. SZÄM 1352. SZELTEM BEK 6, CSÜTÖRTÖK SZEPTEMBER 9, SZEPTEMBER 9, SZEPTEMBER 9, Hogyan készülnek járásunk fiataljai az ifjúsági találkozóra Kérdésünkkel először Ajtay György elvtársat kerestük meg, aki a monori KISZ- szervezetek' - felkészüléséről adott rövid tájékoztatást. — Már szombaton este elkezdő­dik a „műsorunk" fáklyás felvonulással. A vasárnapi felvonuláson sze­retnénk kitenni magunkért. A dekoráció ’elkészítésében 10 fiatal szorgoskodik. A sport­részen a tavalyi eredménye­ket szeretnénk elérni, min­den egyéni számban legalább 6 fővel veszünk részt. Furuglyás Géza, a gyömrői Erzsébet-telepi iskola felké­szüléséről mondott néhány szót. Felvonulunk, dekorá­cióval természetesen, létszá­mot nem mondok egyelőre, sőt még azt sem árulom el, hogy milyen dekorációval vo­nulunk fel. A gépgyári fiatalok készü­lődését Merczei József KISZ­A járási KlSZ-bizottsá­gon nagy a sürgés-forgás. Mondhatni azt, hogy egymás­nak adják az emberek a ki­lincset. Ezernyi probléma merül fel, annak megoldásán nemcsak a vb függetlenített munkatársai, hanem a társa­dalmi aktivisták is dolgoznak. Hétfőn operatív bizottsági ülésen vitatták meg a fel­adatokat. Itt határozták el, hogy a már meglevő nyere­ménytárgyak (rexasztal. ping­pongasztal, lemezjátszó, vi­lágvevő rádió, világvevő rá­dióba épített magnetofon, labdarúgó-felszerelés, labdák, serlegek) mellé még egy magnetofont és néhány köny­vet is vesznek. A tavalyi, tavalyelőtti, az­előtti évek nyerteseinek fel­készüléséről Kakucska Jó­zsef titkártól érdeklődtünk. — A felvonulásunkat sze­retnénk színpompássá tenni. Lehet, hogy ebben az évben nem leszünk elsők, de a fel­készülésről azt elmondha­tom, hogy minden este ki van vilá­gítva az ifjúsági otthon. Barkácsolnak a dekorációhoz, próbál az énekkar, a tánc­csoport. Sok községben egyesítették erőiket a fiatalok, összevont KlSZ-taggyűiésen tárgyalták meg a feladatokat a gyöm­rői KISZ-isták, beszélgettek az üzemek, társadalmi szer­vek vezetőivel. Példájukat követték a monori fiatalok is. Külön említést érdemel, hogy Monoron a községi pártbizottság is komolyan foglalkozik az ifjúsági ta­lálkozóra való felkészüléssel. Megérdemelt nyugdíj BAULAGAS ÉS ÉVNY ITÓ A monori újtelepi óvodások szép ünnepély keretében bú­csúztak hétfőn az óvodától, hogy. már másnap az iskola padjaiban ismerkedjenek a tudással, betűvel. Szavalatok, versek, táncok bemutatása után egy leányka ajkáról el­hangzott a Búcsú az óvodá­tól című vers, majd Gál Pál- lié óvónő, aki szintén búcsú­zik a telepi óvodától, hogy jij munkahelyén, Pilisen folytassa tanítását, egy-egy tarisznyát nyújtott át a kicsinyeknek és megkezdődik a ballagás. A hozzátartozók szemeiben könny, a csöppségek még egy­szer körüljárják az udvaron a ,jBaba-lak”-ot, a virágágyáso­kat, búcsút intve a nagy mac­kónak. Párosával felsorakoz­nak, majd megérkeznek az is­kolás úttörők, akik közrefog­va a kis óvodásokat, a hozzá­tartozók kíséretében megin­dul a menet az Ady Endre úti általános iskola felé, ahol már várják őket a tanévnyitó ünnepségre összegyűlt tanulók és hozzátartozóik. Az ünnepi beszédben Magócsd^ Károly igazgató vázolta az iskola hi­vatását, kihangsúlyozva a szü­lök felelősségét is. — Érdeklődjenek a szülők többször gyermekeik előmene­tele iránt. Nagyon fontos a pedagógusok és szülőik együtt­működése. Az ifjúságot már nem a múlt szellemében kell nevelni, hanem az új, a kom­munista nevelés legyen a cél — mondotta. Szűcs Gyula titkár vázolta. A felvonulás­ban szeretnének jól szere­pelni, a kulturális és sport­műsorba nem, „szállnak be” a gépgyári fiatalok. Maglódon, a központi isko­lában délután négy órakor tartották az évnyitó ünne­pélyt. Az udvar megtelt a gyermekekkel, a szülőkkel. BBOTEKCIO Panaszok a kenyér- és péksütemény­ellátásra Péteriben Az utóbbi időben egyre töb­ben panaszkodnak arra, hogy Péteriben nem tökéletes a kenyérellátás. Sok fogyasztó­val elbeszélgettem melyek során a következő panaszokat vetették fel: Kevés a barna kenyér — sok esetben délután már üresek a polcok, s nem jut kenyér jó- néhány dolgozó asztalára. Nincs fehér kenyér — ami szintén helytelen, mivel a sok gyomorbeteg, terhes anya szí­vesen fogyasztana ebből a ke­nyérfajtából, örülne, ha nem kellene más faluból vagy ép­pen Pestről beszerezni napi szükségletét. De fehér kenyér sincs az üzletben. Kévés a péksütemény — olyannyira, hogyha az ember 8 óra körül vásárolni szeretne, nem kap, mert elfogyott. Mi lesz most, hogy megkezdődött az iskolaév, ez a sok gyerek is szívesen fogyasztana zsem­lét és kiflit tízóraira. Mindezekért a hibákért a fogyasztók egybehangzó véle­ménye alapján a felelősség a boltvezetőt terheli, mivel a sü­tőipar biztosítani tudja szá­mára a kívánt mennyiséget, csak ő nem hajlandó rendel­ni, vagy talán fél attól, hogy az áru a „nyakán” marad? Ez ne legyen akadály, ren­deljen inkább többet, hogy a fogyasztók igényeit elégítse ki — a megmaradt mennyiséget —, persze akkor ha az nem túlzott — a sütőipar a jövő­ben vissza fogja venni. Figyelemmel kísérjük a ke­nyérellátást Péteriben, mely­ben mielőbbi javulást várunk. Hrutka János Rajtuk kívül rengeteg érdek­lődő is megjelent. Szontágh Pálné tanítónő ezen a napon 46 éves működés után ment nyugdíjba. A két iskola nevelőinek ne­vében Ladányi János igazga­tó búcsúzott a nyugdíjba me­nő kartársnőtől, aki megha- tottan, könnyes szemmel hall­gatta a búcsúztató szívből jö­vő szavakat. A községi tanács nevében Szeili Mihály élvtárs, a vb elnöke köszönte meg „Gizi néni” fáradozását, aki 46 évi munkából 40 évet egyfolytá­ban Maglódon tanított, s ez alatt az idő alatt gyermekek százait, sőt ezreit tanította a legnehezebb mesterségre, a betűvetésre. MA! MESE Egyszer volt, höl nem volt, még a péteri kastélyon is túl, volt egyszer egy kis ország. Ebben az egérien picike kis országban egészen furcsa szo­kás alakult ki. Ha idegen ér­kezett az országba, azonnal az ország nagyjai vették párt­fogásukba, etették, itatták, azonnal felkínálták neki a ház kulcsait. Ha az idegen kérte, akár vezető állásba is juttat­ták, mert' azt tartották, hogy új ember, új színeket visz a vezetésbe. Történt egyszer, hogy az or­szág igazgatásában változás állott be. Három személy egy­szerre akart nyugalomba vo­nulni és addig-addig könyö­rögtek, amíg kettőt elenged­tek közülük. És most követ­kezett a probléma. Ki álljon be helyettük a munkába? Egyik este aztán felvonul­tatták a legjobb helyi erőket, de eredménytelenül. — Ennek a bajusza ferde, annak a szeme nem áll jól és még aztán ki tudná felsorolni hány ellenvetés hangzott fel. Mikor végre sikerült minden­kit elutasítani, döbbenten néz­tek egymásra. De most aztán kit? Még az a szerencse, hogy valakinek hirtelen eszébe ju­tott két idegen neve. A sza­vazás azután már nem volt probléma. Mindenki lelkesen emelte a magasba a kezét. (A rosszmájúak szerint volt aki két kézzel szavazott.) Hogy miért vették fel őket ismeretlenül? Mert még item ismerték a hibáikat. . (Gyarmati) innen-onnan Van? Nincs? Akad! Járá­sunk egyik kisközségének la­kója JC. Y. Édesapja Monoron dolgozik. Ö most végezte az általános iskolát — jelesen. Jelentkezett a gimnáziumba, de nem vették fel. Ekkor az apja bevitte a Corvin Étte­rembe, s pincértanulónak szer­ződtették. Am a fiú tervei- vágyai közé semmiképp nem illett az új helyzet, környezet, munka. Otthagyta. Az apa — a gyerek kívánságára — egyik monori üzemünkben próbálta tanulónak szerződtetni fiát. Amikor a szerződéskötéssel kapcsolatosan érdeklődött, így fogadták: nincs hely, nem szerződtetünk már. Különben is, protekció nálunk nincs. S még aznap délután felvet­tek egy elégséges rendű mo­nori gyereket, mert... nem­csak az egyszerű munkás szü­lő támogatta, kérte a felvé­telt. Nálunk protekció nincs, de egyes helyeken a jó összeköt­tetés mégis csak szükséges. — sk — NEM TUDNI HONNAN, de újból feltűnt Monoron a Hoff- her-traktor, a „hazaáruló”. Még igen élénken emlékezünk kitiltására községünkibőJ. Aho­gyan tegnap végigdüibörgött az Ady Endre úton, mintha ezer pokol szabadult volna el! Pe­dig csak ezt az egyet kell új­ból eltanácsolni! KOVÁCS ÉVIKÉNEK az el­múlt napokban kerékpározás közben egy lelógó faág tüs­kéje megsértette szemét! A ki­lenc éves kislányt kétségbe­esett szülei kísérték kórházba. Mindez a Vöröshadsereg utcá­ban történt. A szerencsétlen eset figyelmeztet: háza, portá­ja előtt, nyírja meg mindenki a fák lehajló ágait! Ez köte­lessége! . A MONORI ÚJTELEP Lu­xemburg Róza utcai (volt Hor- ti-féle) népboltban péntek óta: 60 mázsa burgonyát, 15 mázsa paradicsomot és 10 mázsa pap­rikát vásároltak meg a házi­asszonyok. Dicséret illeti a MEZÖKER-t és a holt dolgo­zóit, hogy az őszi eltevés ide­jére jó minőségű, friss zöld­áruval állnak a lakosság ren­delkezésére. OLVASOM AZ ÚJSÁ­GUNKBAN, hogy nem akar­nak a „szarkák” elfogyni. Egy-két forintos csokoládé, egy üveg Smaragd kölni, egy doboz cigaretta mindig csábos alkalom, s egyesek élnek is vele. Nevük aztán belekerül az újságba, amiért „méltat- lankodásuknak” adnak kifeje­zést. Előbb kellene meggondolni! MEGJELENT A PIACON, üzletekben a görögdinnye. Édes, jó ízű, azonban csak nagy ritkán található. Éppen ezért az üzletekben drágább, mint a piacon. Idős Szalaí néni az Uj Élet Tsz Ady End­re úti boltjában vásárolt. Az eladó nagyön előzékenyen meglékelíe a görögöt — a néni megkóstolta, majd így szólt: — Ez igen, ez finom, édes, lelkem — és elvitte! Két fo­rintért kilóját. Nem találta drágának, mert jó volt! Per­sze ez ritka eset! VASÁRNAP a Roccó és fi­vérei című olasz filmet ját­szotta a monori filmszínház. A, 18 éven felüli filmet fiata­labb korosztályfaeliek is szíve­sen megnézték volna. A követ­kező párbeszédet hallottuk erről: Egyik „kamasz”: „Én elkértem a bátyám személy­azonosságiját". A másik srác: „Én hosszúnadrágot is vet­tem ...” A harmadik serdülő: „Sajnos engem ismernek”. A vége az lett: megnézték a kitett képeket, s megállapítot­ták: a nő nem is olyan klassz, többet ér a filmnél egy jó fo­cimeccs. Mégis van önkritikájuk — gondoltam. (H. J.) EGYSÉGBEN AZ ERŐ A maglódnyaralói pedagógusok példamutatása Szombaton délután kis cso­port haladt a József Attila ut­ca irányába Mag’.ódnyaralón. 9 nő és 3 férfi ment vidáman j az útépítéshez. A maglódnya- j ralói általános iskola nevelő- [ testületé 50 társadalmi mun­kaórát vállalt, azt ment ledol­gozni. Vidáman ment a munka. Az igazgató és beosztott, nevelő és hivatalsegéd lapátolt egymás mellett. Mire hólyagos lett vol­na a tenyerük, le is telt az 5 órai munkaidő. — ön Budapesten lakik, mi­ért lapátol mégis? — kérdem Zsolnai Sarolta igazgatóheiyet- ! test. : — Egyrészt azért jöttem, I dolgozom örömmel és szíve­sen, mert az utat iskolánk növendékei és azok szülei használják, másrészt pedig azért, mert az iskola nevelő- testületének vállalásáról volt szó, s nekem szolidaritást kell. vállalnom a munkában is ne­velőtársaimmal. — Nem hólyagos a tenyere? — kérdem Nagy Antónia fia­tal, 22 éves pedagógust. — Nem! Mire belejöttünk a lapátolásba, már abba is kel­lett hagynunk. Szinte kár. hogy nem vállaltunk több munkát. — Ezen ne múljon — mond­ta Koritsánszky János nyug­díjas pedagógus — munkát bőven lehet még vál'alni, mert még körülbelül 100 köbméter föld megmozgatása hátra van. — Jövünk is! — mondták a pedagógusok... Igen, a példaadás a legjobb nevelési eszköz. Gratulálunk, nyaralói nevelők. Az épülő új járási művelő­dési ház Gyomron kacagó fia­taloktól volt hangos szeptem­ber 2-án vasárnap, már kora reggel. A gyömrői Zallca Máté KISZ-aiapszervezet felhívásá­ra jött, össze mintegy 30 KTSZ- tag, hogy vasárnapjukat felál­dozta, előbbre segítsék mun­kájukkal az épülő járási mű­velődési házat. Betonelemek mozgatása, sa- takhordás a tetőzetre, planirc- zás, anyagmozgatás szerepel ezúttal első napirendi pont­ként. Nagyszerűen haladt a munka, s vidám volt minden­ki. — Balogh Sándor ezúttal nem a matematikai feladatok megoldásának helyességén fá­radozott, hanem szorgalmasan építette a betontetőzetet, Szij- jártó Erzsi most nem a szép női tir-okat „dekorálta", mint kozmetikus, hanem a dimbes- dombos udvart egyengette. S Bódis János elvtárs, ki mar nincs ugyan KISZ-sorba, ő is szorgalmasan lapátolt: összegezve: köszönet illeti mind a 30 fiatalt, mind Ka­kucska elvtársat, aki ilyen szépen megszervezte a társa­dalmi munkát. Bizonyára mindannyiuknak az járt a fe­liben, hogy maguknak, a gyömrőieknek, főleg a fiata­lok számára építik a járási művelődést házat. Reméljük, sokat fogják használni is. JÓL KEZDŐDÖTT a tanév a monori Ady úti is­kola és a gyömrői Kossuth is­kola úttörői számára. Az el­múlt tanévben részt vettek a hulladékgyűjtési versenyben. A nagydijat, a tv-t nem sike­rült Jgyen megszerezniük, de a jó munkájuk jutalmául 900 —900 forint pénzjutalomban részesültek a csapatok. Külön jutalmazták az űttörővezető- ket és egyénileg a legjobb .eredményt elért pajtásokat. Reméljük, hogy ebben az év­ben is ilyen lelkesen, szorgal­masan végzik majd ezt a mun­kát. További jó eredményt és sok sikert kívánunk. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Liiio-mfi. Mende: Az Inffuri partján. Úri: Soha több«, Vecsés: Amikor a fák még na­gyok voltak. ANYAKÖNYVI HÍREK Pilis Házasságot kötött: Fiel Ferenc és Bánsziki Erzsébet. Elhunyt: Malik Mihályné Dob- rogyinszki Anna 74 éves. Üllő Házasságot kötöttek: Soós Jenő Ferenc és Tóth Julianna. Bévai Péter Pál és Mészáros Ilona. • Vecsés Házasságot kötött: Komár Gyu­la József és Méhész Éva. Elhunyt: Tarr Ferencné T>ávid Julianna 81 éves. ,4 í. Lombhullás a DÄV szabványai Kezdődik a szezon Monor szerint ősi zarándokhelyén Kemény a föld a monori határban (Csák András rajzai) A gyömrői fiatalok lelkes segítsége

Next

/
Thumbnails
Contents