Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-05 / 207. szám

rear jMEcrei \1tirlan 1962. SZEPTEMBER 5, SZERDA A kistarcsai üzemavatás Elégedettek az új gépekkel? — kérdi Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, s a válasz egyöntetű: „Nagyszerű most itt dolgozni!” Az újjáalakított, hétfőn felavatott Kis­tarcsai Fésűsfonógyárban — amint arról már beszámol­tunk — új élet kezdődött. Ez itt az előfonó. A puttonyokból tekeredik fölfelé, s to­vább a géphez a könnyű gyapjú. A mennyezet alatti cső­vezetéken páradús levegő áramlik be. ÁRNYÉKBAN? A szorgos munka eredménye ______ J ól fizet a paradicsom — Tervek az öntözésre a furái Uj Utón Tsz-ben A fürge gépek egy-kettőre fölhajtják az anyagot — mu­tatja Singler Vilmosné. A gyapjúszalag tekercs kész, me­het tovább a fonodába, (Koppány felv.) .\\\\\W\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V Rendezgetem a túrái üj Utón Termelőszövetkezetben felvett jegyzeteimet, s közben a röptében felrótt sorok kö­zött egy idézőjeles szó ragad­ja meg a figyelmem: „árnyék­ban.”. Oh, igen — már meg is van, mit jelent a titokzatos­nak tűnő fogalom. Sára Mi­hály főmezőgazdász mondta ezt némi szemrehányással kint a paradicsomföldek szé­lén a minap, amikor összeta­lálkoztunk. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy bár lassan két esztendeje látogatom szor­galmasan megyénk termelő- szövetkezeteit — csak most, e talá.kozásnál hallottam először Sára Mihályék gazdaságáról. — Ne írjon mirólunk, nem vágyunk babérokra — mondta —, különben is akad a kör­nyéken, de még itt a faluban is ismertebb, jobb nevű szö­vetkezet. Pótolván a mulasztást, s hogy meggyőződjek — tényleg „árnyékban” vannak-e az Uj Utón Tsz gazdái, ott nyomban elhatároztam, nem tágítok Sára Mihály mellől, hanem elkísérem délutáni határszemléjére. Amíg kiértünk az Uj Utón Tsz földjeire, beszélgetés köz­ben a közös gazdaságról fag­gattam. Csak egy-két idézetet a feljegyzéseimből: Három éve alakult a gazdaság, közel négyezer hold földön, több mint félezer gazdával. Az 525 tagból 420-an állandóan részt vesznek a közös munkákban. Jelenleg már kilenc erőgépet vallhat magáénak az „ár­nyékban” levő gazdaság, ugyanakkor a tagok jövedelme is évről évre növekszik. Az utolsó zárszámadáson például — elég nehéz esztendő volt a múlt év — a tervezett ,42,70 forint helyett 50,20 forintot osztottak. Egy-egy szövetkeze­ti gazda átlagjövedelme ta­valy már meghaladta a 14 és félezeiv forintot. A fogatosok átlagosan 21 000 forint tiszta jövedelmet szereztek, nem ke­vesebbet az állattenyésztők. Bár a nagyüzemi gazdálko­dást már a második év vé­gére kialakították az Űj Ütőn Tsz gazdái, ahogy Sára Mihály mondta, még nem nőttek ösz- sze a földek. Több apróbb táb­la nehezíti a kimondott nagy­üzemi munkát, ami persze már nem sokáig okoz gondot. Arra törekszenek, hogy szű­kítsék a „vegyes” profilt és leginkább kertészeti növények termesztésére térjenek át. Ká­poszta, paradicsom, paprika — Összeállítják a házhelykatasztert Tervszerűbb útra tért a telekgazdálkodás — Valamennyi falu kidolgozta már a községrendezés irányelveit Az ország nagy lakásépítési feladatainak tervszerű valóra- váltására már valamennyi fa­lu kidolgozta a községrendezés irányelveit, 63 város pedig el­készítette az ennél sokkal rész­letesebb általános rendezési tervét. A telekgazdálkodás egyik legkellemetlenebb hibája az volt, hogy sok faluban és városban a települések szélén jelölték ki az új házhelyeket. s még a mezőgazdasági műve­lésű földeket is igénybe vet­ték, pedig a jó úttal és köz­művekkel ellátott belterületen is sok még az üres telek. A falvakban szinte általános je­lenség, hogy a családi házakat nem egymás mellé csatlakoz­tatva, sorrendben építik, ha­nem szétszórtan, rendszertele­nül, ami rendkívül megnehe­zíti, megdrágítja és évekig késlelteti .a közműépítést. Ez­zel a területpazarló módszer­rel nem tudják elérni azt a laksűrűséget — hektáronként 160 személy —, amelynek alap­ján a tanács intézkedhetne az új Lakóövezet teljes közműve­sítéséről. Nemrégiben volt egy országos vizsgálat, amely meg­állapította, hogy csupán a vidéki városok­ban mintegy 16 ezer, zöm­mel közművesített telek kihasználatlan. Az építésügyi miniszter és pénzügyminiszter legutóbbi közös rendelete alapján most már új, az eddiginél tervsze­rűbb útra lépett a telekgazdál­kodás. Ennek az a jelentő­sége, hogy lehetővé teszi a távlati város- és községrendezési elgondolások tervszerű és gazdaságos végrehajtását. A kiválasztott új lakóövezet­ben csak a tervben előírt faj­tájú lakóházat építhetik fel — például sorházakat, sávháza­kat vagy ikerházakat stb. —, s a tervtől eltérő házak kivite­lezését építési tilalommal aka­dályozzák meg. A telektulaj­donosokkal előre közllk az építési korlátozást, hogy ha másféle házat á\<arnak építe­ni, akkor kellő időben kaphas­sanak cseretelkeket más terü­leten. Most már meghatároz­ták a családiház-építésre szó­ba jöhető területek felhaszná­lásának sorrendjét. A városok és a községek közművesített területeinek üres telkeit épí­tik be leghamarabb. Ezt köve­tik a belterületekhez közel fekvő, de közmű nélküli ház­j helyek, s általában csak leg- ' utoljára hagyják az új lakó­övezetek helyének felhasználá­sát. Az egységes város- és köz­ségrendezést nem hátrál­tathatja a személyi tulaj­donban levő házhely sem. Ezért elősegítik a tulajdono­sok telekcseréjét. A foghíjas és más belterületi telkek be­építése érdekében pedig egy korábbi rendelet alapján lehe­tőségük van a személyi tulaj­donban levő házhelyek kisajá­títására is, ha a tulajdonos nem építkezik. A nagy, új ház­helyterületek felhasználására három—öt éves tervet dolgoz­nak ki, és megjelölik a telkek beépítésének határidejét is, hogy az új lakóövezetek ne megszakításokkal, hanem folyamatosan és a koráb­biaknál gyorsabban épül­jenek fel. Az Építésügyi Minisztérium rövidesén átadja a megyei, a városi és a fontosabb községek tanácsainak a második ötéves terv végéig várható magán­építkezések tervszámait, hogy jó előre gondoskodjanak ház­helyekről és az új lakóépüle­teket ellátó létesítmények meg­tervezéséről. ez a három növényféle lesz majd az uralkodó, ezen belül pedig főként a túrái tájjellegű káposzta termesztését szorgalmazzák. Kánikulai melegben értünk ki a szövetkezet kertészetébe — amerre csak végighalad­tunk. mindenütt a perzselő nyár sárguló nyomaival talál­koztunk. Mégis a 60 holdnyi káposzta, amit nem kis büsz­keséggel mutatott a szövetke­zet főagronómusa, frissen, zöl­den állta a 30 fokos augusztus végi napsütést. Tavaly a ká­poszta — 120 holdon termel­ték — holdanként 8—10 000 fo­rint bevételt hozott a gazda­ságnak. Az idén 150 holdon termelik már az itt kialakított egyedi tájjelegű fajtát. Erről egyébként nem sokat árult el Sára Mihály, ami érthető, hisz a fajtakísérletek, amelyek még tartanak, végtére az ő ne­véhez fűződnek, ö is csak nyugtával akarja dicsérni a napot, ha a káposztafajta va­lóban megfelel az itteni talaj­adottságoknak, bő termést hoz, s tényleg olyan kitartóan bírja majd a szárazságot, mint amire az eddigi jelek követ­keztetni engednek. Kísérletképpen az idén a paradicsom egy részét már ikersorosan palántázták ki. A saját szememmel meg­győződhettem róla. hogy ez a módszer itt is sokkal jobb a hagyományosnál. A tagok is megértették, s jövőre már va­lamennyi paradicsomot iker­sorosan termelnek. A . legnagyobb gondot a szö­vetkezetben jelenleg a vízel­látás, az öntözés okozza. Ad­dig is, amíg nem rendelkez­nek elegendő csőkúttal, meg­felelő öntöző berendezésekkel, a szárazságtűrő növényfajtá­kat termesztik. így például paradicsomból, különösen a K 42-es fajta bírja a szárazsá­got, Sára Mihály is erre es­küszik. Amikor kint jártunk, 640 mázsát szedtek fel az asz- szonyok. Most, hogy az érés meggyorsult, naponta több va- gonnyi paradicsomot szállíta­nak innét a konzervgyárak­nak. N A termelőszövetkezetben a gépesítés nem frázis, hanem valamennyi vezető tényleg szívügyének tekinti a nehéz, fizikai munka megkönnyíté­sét. Utaltunk már rá, hány új gépet vásároltak, jpég talán csak annyit, hejgy lassan el­felejtik itt az asszonyok a ké­zi palántázást. A tavasszal is gépek rakták földbe a kerté­szeti növények palántáit, s jö­vőre tovább folytatják a gépe­sítést. Mostoha volt a múlt eszten­dő, nem lehet jobbat monda­ni az ideiről sem. Hetek óta egy szem esőt sem látott a túrái határ, a tavasszal is csak alig hullott csapadék. A gondos munka mégis sikerrel jár, nem rosz- szak a kilátások az Űj Úton Tsz-ben. A tervek? Magukban foglalják a szövetkezet .szak­értő gazdáinak hasznos elkép­zeléseit. Hatszáz holdon akar­nak kertészkedni. 300 hold ön­tözését szeretnék megvalósí­tani. Ügy gondolom, a legfonto­sabbakat sikerült elmondani a túrái Űj Űton Tsz-ről, ame­lyet ha ritkábban is emleget­nek, azért még sincs „árnyék­ban”. Súlyán Pál MESTROVICS-MŰZEUM NYÍLIK ZÁGRÁBBAN Zágrábban, a felső városban hamarosan megnyitják a Mestrovics-múzeumot. Azt az épületet alakították át mú­zeummá, amelyben a nagy szobrászművész 1922 és 1942 között élt és dolgozott. Iván Mestrovics tíz' évvel ezelőtt Zágráb városának ajándékozta a házat és a benne levő 190 szobrot. A szobrokat a műte­remben és az épület udva­rán állítják ki. írógépautomata A moszkvai írógépgyárban olyan írógépet szerkesztettek, amely automatikusan regiszt­rálja a termelési folyamatok üzemi adatait. Ezeket az ada­tokat különleges műszerek, elektromos jelek közvetítésé­vel juttatják az „EUM-23” tí­pusú új írógépautomatába. Az írógépet a legfontosabb iparágakban széles körben al­kalmazzák majd. Visszatérő „májfoltok“ a Holdon Fiatal magyar amatőr csillagászok új eredményei egy texasi csillagászati konferencián Érdekes magyar előadás hangzott el hétfőn Texasban, a 15 éves fennállását ünnep­lő egyesült amerikai csiüa- gászati szövetség és a Hold- és bolygókutató szövetség által rendezett jubiléris ülés sokféle nemzetiségű csilla­gászai előtt: ifj. Bartha La­josnak, az Uránia bemu­tató csillagvizsgáló munka­társának beszámolója más fiatal amatőr csillagászok­kal végzett kutatásairól. A Holdon már a múlt szá­zadban találtak a csilla­gászok olyan sötétszürke folto­kat, amelyeknek színe, alakja és területe állan­dóan változik, mégpedig egyeseké teljesen szabálytalanul, másoké pedig rendszeresen visszatérő for­mák, árnyalatok és méretek váltakozáséval. A Hold arculatának ezek a változó „májfoltjai” egye­sek szerint a Hold talajában a fény hatására bekövetkező vegyi átalakulásokra vezet­hetők vissza mások szerint nem egyebek, mint parányi gejzirkúpszerű képződmények tömegének egybeolvadó ár­nyékai. A kérdésre azonban ma még kielégítő válasz nincs. Ifjú Bartha Lajos beszá­molója az Uránia csillag- vizsgáló köré tömörült fiatal magyar amatőr csillagászok ezzel kapcsolatos, immár 14 éves kutatásai­nak eredményeit tárja fel. Többek között azt a meg­van például, amelyik a holdbéli napkeltekor vi­lágos és kicsi, délre megnövekszik és lesöté­tedik, amikor pedig el­érkezik a Holdra a nap­nyugta, ismét kisebbé és világosabbá válik. Mások napkeltekor sötétek és nagyok, majd napnyugtáig fokozatosan, kisebbednek és világosodnak. A legnagyobb sikere azon­ban annak a bejelentésnek volt, hogy fiatal csillagá­szaink a Hold arcának köze­pe táján. az Alphonsus krá­terben négy, a Hold nyu­gati oldalán pedig„ a válsá­gok tengere síkságán egy elég nagy kiterjedésű, eddig ismeretlen változó holdfol­tot találtak. Az eredmény hatására most a két amerikai szövetség, va­lamint az össznémet csilla­gászati társulat felhívja tag­jait, készítsenek közös mun­katervet a változó holdfol­tok rendszeres megfigyelé­sére. (MTI) Világűr-múzeum A ekszandr Vlaszov akadé­mikus, építész, Pjotr Kapica akadémikus, Valentyin Kata- jev író. Valentyin Kovaljov berepülőpilóta és Tyihon Hrennyikov zeneszerző nyílt levélben a Komszomolszkaja Pravdában javasolta. hogy alapítsanak Moszkvában űr­múzeumot. — Ebben a múzeumban át- , fogóan be kell mutatni a koz- allapitasat, hogy a foltok mikus térségbe való beható­alakja, mérete és színe egy- egy — tizennégy földi na­pig tartó — holdbéli nappal alatt hűséges kísérőnk fény- változásaival párhuzamosan ingadozik, mégpedig megle­hetősen sokféle törvénysze­rűség szerint. Mesterséges tej, tehén nélkül Az angliai Gars­ton kísérleti inté­zetében megtör­téntek az előké­születek egy nö­vényi anyagokból mesterségesen előállított tej tö­meggyártásához. Azt remélik, hogy ez a fehérjéből álló „mütej” ál­talánosan elter­jeszthető, különö­sen azokban az országokban, ahol kevés a tehéntej és körülbelül olyan szerepe lesz, mint a vaj helyett fogyasztott mar­garinnak. A növényi tej alapanyaga a jó minőségű takar­mány, here, fiatal fű, vagy répale­vél, A zöldíaltar- mányt először is péppé zúzzák, majd addig mele­gítik, amíg a ben­ne levő fehérje megalvad és ki­választható lesz. Ezután vitamino­kat, növényi, zsí­rokat, í ásványoltat és cukrot adnak hozzá, s a keve­réket főleg por- alakban és kon­denzált tej formá­jában hozzák for­galomba. Az ize termlészetesen nem egyezik tel­jesen a tehéntej ízével, de remélik, hogy tömeggyár­tásnál sokkal ol­csóbban hozható forgalomba. A szintetikus úton előállított tej különösen a fej­lődésben elmara­dott országok szá­mára lehet jelen­tős; az indiai My- soreban működő kutatóintézet máris élénken ér­deklődik az újfaj­ta tej iránt, nem­csak azért, mert a lakosság gyors szaporodása kö­vetkeztében egy­re nagyobb a tej­hiány, hanem mert az indiai új­szülöttek allergiá­sak a tehéntejjel szemben. lás egész történetét, kezdve nagy honfitársaink munkáitól, egészen a legutóbbi napokig — hangsúlyozzák a levél írói. — Itt*kell elhelyezni a koz­mosszal kapcsolatos fényké­peket és maketteket, műszere­ket és készülékeket, az űruta­sok ruháit, az űrhajók napló­it, az űrkutatás problémáival foglalkozó könyveket és más dokumentumokat. Színházlátogatók figyelmébe Iowa állam .USA) egyik színházának kiadott műsorán szokatlan megjegyzés olvasha­tó: „A későn jövők kapnak ugyap még helyet, de minden­ki mélységesen utálni fogja őket." (MTI) JÉG A HORGÁSZOKNAK Újítást vezettek be a Ned York-i horgászok számára. At East River partján felállítod automaták a megfelelő pénz* darab bedobása ellenében égj kis darab jeget dobnak ki. A horgászok ily módon frisset tarthatják a kifogott halakat

Next

/
Thumbnails
Contents