Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-28 / 227. szám
KEDVES VENDEGEK MAGLÓDON Már közel két hete tartózkodnak Maglódon. A Német Demokratikus Köztársaságból jöttek el. hogy viszonozzák a yiaglódiak két év előtti látogatását. Monika Lübke és Hella Grimm a nevük. A Saale melletti Haliéból jöttek, s — ahogyan mondják —. legszívesebben itt maradnának, örökre. — Hogy érzik magukat Magyarországon? — kérdem. — Nagyon jól. Gyönyörű minden, amit eddig láttunk! — válaszolják, szinte egyszerre mind a ketten. — Mi mindent láttáik eddig? — Voltunk a mezőgazdasági kiállításon, az Állatkertben, a Vidám Parkban, láttuk a gyönyörű Budapestet éjjel és nappal... — Mi tetszett a legjobban? — A Vidám Park! Nagyszerű volt minden, s ki is próbáltunk mindent! — A magyar konyhával hogy vannak megelégedve? — Hamar megszoktuk. Ettünk már -oaprilkáscsirkét galuskával és uborkasalátával, töltöttpaprikát, lecsót, gulyást4 pörköltet (ők úgy mondták, hogy paprikasch!), Gyenes Pista bácsiéknál szüretelni is voltunk. Nagyszerűen érezzük magunkat. Kicsit eltáradtunlk a munkában, de kárpótolt a sok élmény, amiben részünk volt. — Mi ízlett a sok felsorolt étel közül^a legjobban? — A lecsó! — kiáltják megint csak egyszerre. — Ilyen pompás ételt még soha nem ettünk. Viszünk is haza egy- egy szatyor paprikát! — mondják nevetve. — A mezőgazdasági kiállításon mi tetszett a legjobban? ■■— A sok szép állat, a kiállított gyönyörű termények. Megizleltük a finom borokat is, ettünk halászlét. Kár, hogy haza kell mennünk. — Remélem, találkozunk még? — Ó. igen, szeretnénk jövőre is eljönni. Remélem sikerül. Oly sok barátnőre tettünk szert a fiatalok között... s ez ideig annyi meghívást kantunk, hogy nem tudunk eleget tenni azoknak! — esjó — VIDÉKE • > A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • IV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1962. SZEPTEMBER 28. PÉNTEK JOBB OTAKAT, JOBB VILLANyELLÁTÁST, AUTÓBUSZMEGÁLLÓT KAPOTT TÁPIÓSÁP Új kuiat, művelődési otthont, óvodát terveznek a jövő esztendőre MAI MŰSOR MoziK Monor: Lázadás (széles), vecsés: A pokol szolgálatában (széles). Hűvös irodaihelyiségében beszélgetek Szántai Istvánnal, a tápiósápd tanácselnökhelyettessel. Minden kertelós nélkül a tárgyra térek: — A község 1962. évi eredményei, a jövő tervei érdekelnének. Légy szíves Pista bátyám, egész röviden, dióhéjban szólj valamit erről. A dióhéjnyira tervezett beszélgetés több mint egy óráig tartott s bizony sok mindent megtudtam, a község életéből, terveiből Az idén portalanítoMák a község két főutcáját, a Kossuth Lajos utcát és a Dózsa György utat. Ez utóbbit — a hideg beállta miatt — teljesen csak a jövő évi felmelegedések során fejezik be. Az állam több mint 300 ezer forintot költött a két utcára, a község pedig 106 ezer forint értékű társadalmi munkát és anyagot adott hozzá. Megtörtént a községi villanyhálózat átszerelése is. A régi faoszlopok helyett vasbetonoszlopok merednek az égre, s új. ezüstös huzalok csillognak az őszi napsütésben. Ez a munka 350 ezer forintjába került az államnak. Szép nagy munka volt, mégsem elégedettek a sápi emberek. Még mindig petróleummal világítanak, ugyanis a községgel szorosan egybeépült Peres-telepen 38 szép, új ház várta az áramot. Be is tervezte a tanács a villamosítást, de az ÉMÁSZ elhárította ezt a munkát. A költséges trafó hiányára hivatkoztak, pedig egy kilométerre sincs a sülyi Vasút utcai új transzformátor. Ezzel a pe- resiek villanyellátását is megoldhatták volna. Hiszen sokkal bonyolultabb feladatokat is megoldott az ÉMÁSZ. Több mint két kilométerről, sápi trafóról villamosították például a sülyiek Tápiósáp szomszédságában levő új, vasút mentén fekvő települését. Ez úton is kérik a peresiek: nézzék meg még egyszer a kérdést. Az érdekeltek társadalmi munkával és forinthozzá- járulással is támogatnák új lakótelepük villamosítását. Büszkén beszélt a tanácsel- . nökhelyettes az új autóbuszmegállóról is, hiszen ez teljes mértékben községi erőből épült. A jövő feladatai közül a legfontosabbnak a község vízellátásának megoldását látják a vezetők. Szinte hitetlenkedve hallottam, hogy a Kossuth utca és Dankó utca sarkán van egy 130 méter mélységig fúrt kút, amit 1944-ben a háborús események miatt abbahagytak, s a kútfúrási munkákat azóta sem fejezték be. Pedig égető szükség lenne erre, különösen a környékbeli cigánylakosság érdekében. Elképesztő . számpkkal illusztrálta Szántai elvtárs az új bölcsőde, óvoda jövő évi megteremtését is. Egymillió 300 ezer forint költséggel Tápiósápon építik meg jövő évben a járás legmodernebb, apró emberkék gondozását szolgáló létesítményét. Ugyancsak a jövő évben kezdik meg a művelődési ház építését. Itt fogják elhelyezni a községi könyvtárat, olvasó- . termet, a KISZ helyiségeit, színháztermet, öltözőt és klub- helyiségeket fognak építeni. Merészek a tervek, de Szántai elvtárs szerint reálisak s a felettes hatóságok is jóváhagyták azokat. Marton Károly Megérte a fáradságot! Szezonvégi beszélgetés a dinnyéssel Az ember, ha Monori-erdőt élhagyva kitekint a vonatablakból, jókora dinnyetáblát lát, ahol még mindig szedik a 4—5 kilós dinnyéket. A pilisi Uj Élet Tsz főkönyvelőjének kocsiján érkezünk egy délután a dinnyeföldre. Kovács Pál elnökhelyettes éis Tóth Rudolf főkönyvelővel együtt fázósan húzzuk össze ballonkabátunkat, amint kilépünk a kocsiból és megindulunk a szorgalmasan dolgozó dinnyések felé. Két család költözött a tavasszal Csányból Pilisre. Nagy Illés és Szklemár László régi tapasztalt dinnyések, kora tavasszal nekiláttak a szorgos munkának. Munkájuk gyümölcse most ért be igazán. A 20 hold területen 20 vagon dinnyét terveztek termelni, ezzel szemben ténylegesen megtermeltek és eladtak mintegy 35 vagonnal, a tervezettnél jóval magasabb áron, mert Illés bácsi diny- nyéje márka a pesti piacon. Csetneki ■ Mihály bácsi, a termelőszövetkezet el’enőr- ző bizottságának tagja, aki kísérte a szállítmányt minden éjjel Pestre, mesélte, hogy alig álltak meg a piacon kocsijaikkal, máris meglepték őket a kereskedők és® mázsás tételekben kapkodták el a dinnyét, sőt már elővételben lefoglalták a következő napi szállítmányt is. — Minek köszönhető ez a ezép eredmény? — szegeztem Vaev illés bácsi mellének a térdést. — Hát kérem: első a jó vetőmag, az idejében való vetés és a megfelelő gondozás. Ez a tábla, ahol most termelünk, nem is az a kimondott dinnyetermő terület. de már kiválasztottam a legjobban megfelelő területet a Miavecz dűlőben, ott fogok majd gyönyörű diny- nyéket termelni jövőre. — Bizony, nekünk is megéri — vetette közbe Kovács Pali bácsi, a tsz elnökhelyettese —, mert ezen a 20 holdon több mint 500 ezer forint bevételünk volt. ha a dinnyések részét és az értékesítés költségeit leszámítjuk, még akkor is több mint 200 ezer forint volt a tiszta haszon, pedig még a szárazság is közrejátszott. A kunyhóban a meleg kályha mellett közben hozzálátunk egy vérpiros bélű 8—10 kilós görögdinnyéhez, mert nem illik dinnyéstől elbúcsúzni úgy, hogy ne kóstolja meg az ember a termést. — Sajnos, a korai ősz nem kedvez nekünk. mert még elég sok apró dinnyénk van, ami kedvező időjárás esetén beérhetett voina, de így kénytelenek vagyunk az éretlen kisdinnyéket piacra vinni, ami még újabb forintokat hoz a tsz és a mi kasszánkba — mondta Szklemárné* aki már a hazautazáshoz készíti elő a holmit. — Viszontlátásra jövő nyáron! — búcsúztunk a szorgalmas dinnyésektől. Fekete Benő Csak a bennszülött mononak, azoknak is csak az öregebbre tudja a község egyes dűlőinek elnevezését megmondani. Különösen a külső ré- . székén nehéz megtudni, hogy az ember tulajdonképpen hol is jár. Monori-erdő felé a 4-es számú műút és a vasútvonal közötti területen vannak a pedagógusföldek, nagyobbrészt gondosan megművelt kukoricatáblák. Ide látogattunk el a kora délutáni órákban, hogy körülnézzünk ebben a határban. Szekér fordul be a műútról és a kétméteres kukoricaerdőben vágott csapáson hamar eltűnne a szemünk elől a táblák között, ha utána nem szöknénk és meg nem állítanánk az útjában. — Bajkai Sándor vagyok a Luxemburg utcából — mondja a nagybajuszos magyar — a második forduló kukoricát viszem haza L. Ferenaéknek. Érdeklődésünkre, hogy mi a neve ennek a dűlőnek, megvakarja ^z öreg a fületövét és úgy mondja: — Furcsa neve van ennek a dűlőnek: „Disznópáskomnak” hívják, de hogy miért nevezik így, azt bizony én sem tudom. Tovább kísérjük útjában a rendeltetési helyére, ahol az egyik egyholdas parcellán L. Ferenc és felesége kora reggel óta gyűjti a csapás mellé munkájuk gyümölcsét, a kukoricacsöveket. — Még bizony a teljes be; éréshez kellett volna néhány meleg nap — mondják szerényen —. de nem lehet várni, mert lelkiismeretlen és felelőtlen emberek dézsmálják a kukoricát. Kénytelenek vagyunk egy kicsit zölden letörni, mert sajnos, mindennap kevesebb lesz, a szárazság miatt úgy sincs nagy termésünk. — Mennyire számítanak?-i- Egy holdat kaptunk megmunkálásra, korán vetettünk, kétszer megkapáltuk, úgy gondoljuk, 10—12 mázsa lesz a munkánk eredménye. Lehetne több is, de így is meg vagyunk elégedve, a malackánk el lesz látva, abból meg nekünk lesz egy kis finom harapnivaló. Sok szabad időnk munkája fekszik ebben a kukoricában, azért is sietünk a munkánk eredményét biztosítani. A szomszéd parcellákon is sietve dolgoznak, törik a kukoricát, mert bizony azt senki sem szeretné, hogy verej- téices munkája gyömölcsét lelkiismeretlen emberek» élvezzék. Huszty Károly Cipőt javíttattam Gombán Az egyik nap leesett az egyik cipőm sarkáról a vas. Megesik mással is az ilyesmi. Azt mondták az emberek menjek az Iskola út 9-be, ott van a Monori Szolgáltató Ktsz cipőipari részlege. Mondanom sem kell, nagyon megörültem. Micsoda fejlődés. Nagy szükség volt már erre régóta. A néhány ezer gombai lakosnak megoldódik a cipőjavítási problémája. Ennek igazán csak örülni lehet. Szőnyi Imre a helyi részleg vezetője vette pártfogásba a szék hiányában állva lehúzott cipőt. Nem is a helyettese Páczi György, mert gondolom a két fős üzemben a vezetőnek, helyettes is kell. Különösen ha az a jelenlegi jól szervezett rendszer szerint hátizsákban maga hordja ki Monorról az anyagot. Ilyenkor gondolom Páczi elvtärg a teljes értékű részlegvezető helyettes. Fellelkesülve a váratlanul jött kellemes meglepetéstől érdeklődtem megvarnák-e egyik cipőmet, mert a varrása felfeslett. Kézzel igen — volt a válasz, meri stoppológépé még nincs a részlegnek. Az kellene, meg egy köszörűgép. Nagyon közelhajoltak a munkához Gondoltam felkattintom a villanyt, ne rontsák a szemüket. ^ Hiába, villany nincs bevezetve a helyiségbe. Ö munkahelyvilágítási normák. (Erről jut eszembe: majd kályha is kellene.) — És mi a részlegvezető fizetése? — kérdeztem. — A bevétel után 5 százalék — volt a válasz. — Nyáron ez nem haladja meg az 5—10 forintot havonta, akkor talán nem is kell itt ülnie egész nap! — De bizony a nyitvatartási idő ránk is kötelező — világosítottak fel. Azután Szőnyi Imre kiállította a munkáról a 162. számú bizonylatot, feltüntetve rajta a hatvanöt fillért kitevő munkadíjat. Mindezt még három különböző nyilvántartásba bevezette az 5 százalékért. Mégis: örülünk a gombai cipőjavító részlegnek és bízunk abban, hogy a kezdeti nehézségek: géphiány, stb. is hamarosan kiküszöbölődnek. Kobzos — Mtntaklubestet rendeznek szombaton este 7 órai kezdettel Monoron, az ifjúsági otthonban, Utazzunk csak pár évig a monori „helyin”, meg tudjuk különböztetni, hogy ki, hol lakik. Akinek a vonaton nem jut ülőhely, csak az ajtónál állva, vagy a lépcsőn utazik, az biztosan vecsési. Viszont aki hazajött Vecsé- sen az ájtó mellett áll és a három szót így ejti ki, „három”, az üllői bennszülött. A!ki a vonaton közli veled, hogy a falu szélén lakik és azzal dicsekszik, hogy vasárnap rókát fogott az pé- teri lakos. Aki Monoron a leszállásnál bármerre, csak nem a kijáraton át távozik, \ A járási pártbizottság' ülése Tegnap ülést tartott a járási pártbizottság. Meghallgatták és elfogadták az október 7-i járási pártórtekezleíre előterjesztendő beszámolót és határozati javaslatot. Szombaton: j járási tanácsülés Napirend: 1. Elnöki beszámoló (Szijjártó Lajos). 2. A tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti funkciója érvényesítésének vizsgálata (Kozák Sándor). 3. Jelentés az 1961/62. oktatási év eredményeiről és az 1952/63. tanév elindításáról (Rétvári Gyula). 4. Az 1963. évi költségvetési terv megtárgyalása (Szabó Imre). 5. Indítványok, javaslatok. AZ OKTÓBERI MOZIMŰSOR Monoron és Veesésen több új és jó filmet ígér. A Lopott boldogság című új magyar filmet szinte Budapesttel egyidőben mutatják be Monoron, s október végén játsszák Veesésen is. Mindkét filmszínházban bemutatják Tolsztoj Feltámadás című regényének legújabb, kétrészes^ szovjet filmváltozatát. A monori moziban ezeken kívül a Ha velem tartanál; Vigyázz nagymama, Üjra egyedül, Randevú Koppenhágában, Utolsó vac.sora, Ne fogadj el édességet idegentől! című filmeket vetítik. A vecsési mozi műsorán az Aki átmegy a falon, Legenda a vonaton, A nagyváros örömei, Piros betűs hétköznapok, Pillantás a hídról, Túl fiatal a szerelemre című filmek szerepelnek. A gyömrői és maglódi mozik októberi műsora meglehetősen középszerűnek ígérkezik. 99 Szarkák*“ Horváth János (Maglód, Thököly u. 37.) segédmunkás meglopta az üzemét, 15 méter hosszú 8 milliméteres drótot akart onnan elhozni. A szabálysértési hatóság 200 forintra bírságolta. Bozóki József és Bozóki Pál (Tápiósüly, Kiskókai u. 12.) az állami gazdaságot lopták meg, sütőtököt vittek el a gazdaság földjéről. 150, illetve 100 forintra bírságolták őket. Bokros István (Monor, Köztársaság u. 24.) saját magát lopta meg, illetve a tulajdonát képező, de másnak felesbe kiadott szőlőt dézsmálta meg. Tettéért 200 forint bírságot kell fizetnie. az biztosan monon. Az az utas, aki este kivilágítatlan kerékpárjára kap, az csak vasadi lehet Aki a monori helyiről „kényszerleszállást” hajt végre, hogy tovább utazzék, de a gyorsbüfébe tér és ott ragad, lekésve vonatj«tt, az monori- erdei vagy pilisi lakos lehet. Aki a helyi vonaton ülőhelyet egy nőnek vagy egy idős embernek átadja, az... No, ilyen ember ezen a vonalon nemigen akad! Várva a gyömrői vonal hasonló ismertetését, maradok tisztelettel: Szűcs Gyula Iskolarádió tnüködik a gimnáziumban, reggel 8 óra előtt és a nagy szünetben sugározza műsorát. A képen a rádió szerkesztője, Szalontai Attila a legfrissebb híreket mondja be. (Foto: Kútvölgyi) Űj lőteret nyit meg az üllői MHS Ä járás egyik legjobb lövészcsapata, amely számtalan verseny abszolút győztese lett, a Gazdákerdejének festői környezetében új, korszerű lő- pályát' nyit meg. A megnyitás a fegyveres erők napján — szeptember 29-én, szombaton délelőtt 9 órakor lesz nagy meghívásos lóverseny keretében, amelyen részt vesz a XVIII. kerületben állomásozó szovjet alakulat bét csapattal, a ceglédi honvédség, a monori munkásőrség, a járási rendőrkapitányság, a járási kiegészítő parancsnokság, a pénzügyőri szakasz és a vendéglátó üllői MHS lövészcsapata. A nagyszabású és érdekes sporteseményt közös ebéd követi, este pedig a művelődési otthonban tartanak regruía- bált Szabás-varrás tanfolyam A monori községi nő tanács ingyenes szabás-varrás tanfolyamat indít október 8-án kezdők és haladók részére. Jelentkezni lehet a községi tanács titkárságán Dobrovolni Pálné elvtársnőnél. BÜCSÜZNAK A TANÍTVÁNYOK Szombaton tanít utoljára a maglód-nyaralói iskolában Imets Ákosné tanárnő. Hosz- szú működése alatt sok szép dalt tanított meg, amit volt tanítványai ma is szívesen énekelnek. Jelenlegi és volt tanítványai szeptember 30- án búcsúztatják utolsó tanítási órája után. A sp n ripú iijn nem le ff elő! Pilisen többen összetévesztették a sportpályát a legelővel és lovukat, birkáikat, baromfiaikat kicsapták oda le- gelészgetni. Emiatt Donáth Istvánt (Mikes u. 17.) 150, Kovács Sándornét (Kossuth u. 65.) 100, Lenthár Kálmánnét (Dózsa Gy. u. 34.) 100, Berkesi Jánost (Dózsa Gy. u. 33.) 50 forint pénzbírsággal illette a szabálysértési hatóság. — Hagyományos szüreti bál lesz, felvonulással egybekötve vasárnap, Vasadon. ANYAKÖNYVI HÍREK Pilis Házasságot kötöttek: Szabó László és Berinszki Magdolna. Ba- gyinszki Ferenc és Bl^hut Mária. Venczel István és Lehoczki Mária, Szél Sándor és Kerepeszki Zsuzsanna. Elhunytak: Sztahó Mária 2 hónapos, Pribelszki János 69 éves. Porubszki Mihály 77 éves. Jakab Antalné Fodor Anna 63 éves. Ja- gyugya Istvánné Simon Zsuzsanna 70 éves. Vecsés Házasságot kötöttek: Lindvurm Nándor és Boda Anna Kiss Lajos és Remete Mária Terézia. Kárász Antal és Konfár Luca. Koncsor Ferenc és Varga Terézia. Peregi Oszkár Gásoár és Elei. Kis János és Mátyás Rozália. Törik a kukoricát a pedagógusfoideken M O ZAIK Miről ismerjük fel, hogy ki hová való ?
