Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-28 / 227. szám
«JI Hier» zMírlap 1!H»2. SZEPTEMBER 28, PÉNTEK Az úthálózat ésszerű fejlesztéséért: 1963 január 1-től december 31-ig országos forgalomszámlálás Még az idén próbaszámlálás lesz a bekötőutakon, kijelölik a számláló állomásokat Az országút a közlekedési eszközöknek még a mai, rendkívül gyors fejlődése idején is, sokáig „él”, húsz-ötven esztendeig használják anélkül, hogy jelentősebben módosítanák nyomvonalát és teljes hosszában építenék az útburkolatot. Ezért az útépítést megelőző tervezést gondosan kell megoldani, az út szélességének kialakításánál, a burkolat megválasztásánál, a nyomvonal kitűzésénél, az ívek és az emelkedők meghatározásánál számolni kell a következő évtizedek forgalmával is. Ehhez pedig sok adatra van szükség. Különösen sok adat kell az útügyi szakembereknek ezekben az években, amikor hozzálátnak a magyar úthálózat 15 éves fejlesztési tervének kidolgozásához. Volt néhány évvel ezelőtt — 1955—1956-ban országos forgalomszámlálás, ez azonban inkább csak a felszabadulás utáni forgalmi helyzetről nyújt képet. Csak ezekre az adatokra nem lelhet támaszkodni a tizenötéves távlati terv elkészítésénél Éppen ezért a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium intézkedett, hogy 1963. január 1-től december 31-ig új, országos közúti forgalomszámlálást tartsanak. A közúti forgalomszámlálást, amely természetesen kiterjed a fővárosra és az ide torkolló útszakaszokra is, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi osztályának irányításával az Útügyi Kutató Intézet készíti elő. A számlálás módszereinek kidolgozásába bevonja az egyetemek közúti közlekedéssel foglalkozó tanszékeit, a legkiválóbb tudósokat, egyetemi tanárokat, az érdekelt tervező- és kutatóintézeteket, továbbá a közúti igazgatóságok műszaki vezetőit. Az a- törekvés, hogy minden fontos utat, amelynek fejlesztése egyáltalán szóba jöhet, megvizsgáljanak, felmérjék naponként, a hét különböző napjain, évszakonként a forgalmat és a legtökéletesebb adatfeldolgozás segítségével kiszámítsák a forgalom fejlődésének várható mértékét. Az ilyen nagyarányú hatalmas felmérés igen gondos előkészítést igényel. Folyamatosan az idén négy-négy kis-, közepes- és nagyforgalmú út átkelési szakaszain próbaszámlálást tartanak, októbertől kezdve pedig azt vizsgálják, milyen bekötő utakat kell bevonni a számlálásba. Az idei feladatok közé tartozik a számlálóállomások kijelölése is. Két fő ellenőrző állomás lesz, mégpedig Érden és Vecsésen. mert legalaposabban és leggondosabban a 4-es és a 7-es utat kell vizsgálni, ott kell minden részletre vonatkozóan elemezni a jelenlegi helyzetet és a fejlődés arányát. A vidéki városokban 16 ellenőrző állomás lesz és mintegy 45—50 főállomás a különböző jellegű utak különböző szakaszain. Az országban mintegy hatezer mellék- állomáson is gyűjtenek forgalmi adatokat. A nagyarányú forgalomszámlálás adatainak összegyűjtése és értékelése után a KPM útügyi osztálya olyan helyzetképpel rendelkezik, amelynek segítségével a távlati tervezés már biztonságos lesz. (MTI) ___________________.____________ BETEGL ÁTOGATÁS Száll József | a Magyar Népköztársaság 1 új római követe \ 'í Az Elnöki Tanács Száll Jó- ^ zsef rendkívüli és meghatal- ^ mázott nagykövetet, rendkívü- £ li követi és meghatalmazott £ miniszteri rangban megbízta a £ Magyar Népköztársaság római ^ követségének vezetésével. Dobi István, az Elnöki Ta- ^ nács elnöke és Kádár János, ^ a magyar forradalmi munkás-^ paraszt kormány elnöke ío- íj gadta Száll Józsefet, a Magyar ^ Népköztársaság új római kő- £ vetét, aki a közeljövőben uta- £ zik el állomáshelyére. (MTI) á — SZOMBATON HÉTFŐ - HÉTFŐN SZOMBAT! Filmszakemberek egész sora tanulmányozza, hogyan alakul napjainkban a mozik látogatottsága. A statisztikák ugyanis arról tanúskodnak, hogy hazánkban is megkezdődött, s mi több, erőteljessé váll a televízió és a filmszínházak vetélkedése. A tv-előfizetők táborának növekedésével egyidejűleg csökken az eladott mozijegyek száma. Tavaly például kevesebben voltak moziban, mint tavalyelőtt, s az idei első félév eredménye is elmaradt a A korszerű baromfitenyésztésért Ötszáz termelőszövetkezetbe és hetven állami gazdaságba összpontosítják a baromfi-árutermelést — Speciális tojás-, illetve hústermelő tyúkfajtákból alakítják ki a nagyüzemi telepek állományát A baromfitenyésztés nagyüzemi formáinak kialakítását — a növekvő hazai és exportigények jobb kielégítése érdekében — a legsürgősebb állattenyésztési feladatok közé sorolták. Dr. Kántor István, a Földművelésügyi Minisztérium kisállattenyésztési osztályának vezetője tájékoztatásul közölte, hogy országosan 500 termelőszövetkezetet és 7l állami gazdaságot jelölnek ki az idén árutojás és tenyész- tojás, illetve húsbaromfi- termelésre. Száz termelőszövetkezetben és 7 állami gazdaságban összpontosítják majd az árutojás- termelést, s ezeket külföldről behozott, illetve a hazánkban Műzeumigazgatók országos tanácskozása Pécsett Csütörtökön Pécsett megkezdődött a múzeumigazgatók kétnapos országos tanácskozása. Az ülésen részt vett dr. Hadnagy László művelődés- ügyi miniszterhelyettes, továbbá a megyei és városi tanácsok több képviselője. Dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője ismertette a vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe adásának eredményeit. Elmondotta, ' hogy a minisztérium körülbelül 14 millió forint gazdálkodási kerettel adta át a múzeumokat, 1963-ban pedig már mintegy 30 millió forintra számítanak a múzeumok. Az előadó egyik fontos feladatként jelölte meg, hogy a vidéki múzeumok az újkori és legújabb- kori történelem jelentős eseményeit a múzeológia eszközeivel bemutassák, ismertessék a dolgozók körében. A tanácskozást ma folytatják. (MTI) már meghonosodott, speciális, sokat tojó tyúkfajtákkal látják el. További 200 termelőszövetkezetet és 14 állatni gazdaságot jelölnek ki húsbaromfi nevelésre. Ezekben a Plymouth, Hampshire és a cor- nich fajták kereszteződéséből származó csibéket nevelik majd nagy tömegben. Ugyancsak, 200 termelőszövetkezetben és 50 állami gazdaságban rendezkednek be „hústermelő” tyúkfajták tenyésztésére, illetve a húscsibék keltetéséhez szükséges tenyésztojások előállítására. Ez utóbbiak látják majd el tenyésztoj ássál a keltetőállomásokat, ahonnan a háztáji gazdaságok, valamint a nem speciális baromfi- tenyésztő termelőszövetkezetek beszerezhetik a naposcsibét. A minden eddiginél nagyobb arányú tenyészbaromíi- akeió megindításával egy időben gondoskodnak arról is, hogy a nagyüzemi baromfitenyésztéshez, neveléshez elsősorban ezek a termelőüzemek kapják meg a szükséges beruházásokat, itt építik fel majd a modern tojóházakat, a telepeket ellátják automata etető- láncokkal, önitatókkal stb. A baromfitápgyártás gyors ütemű fejlesztése már 1963-ban módot ad arra, hogy valamennyi baromfitartó termelőszövetkezetet és állami gazdaságot — cseretermény ellenében — ellássanak teljes értékű, a termelést fokozó baromfitáppal. (MTI) múlt év hasonló időszakáétól. Természetesen más tényezők is közrejátszanak ebben, de minden jel arra mutat, hogy elsősorban a televízió csökkenti a mozik vonzerejét. A „házhoz szállított” vetítéseknek tudható be például, hogy a filmszínházak látogatottságának dolgában helyet cserélt a szombat és a hétfő. A mozisok naptárában ugyanis évetizedekig a szombat állt az első helyen — ilyenkor bonyolították le a legnagyobb forgalmat — majd a vasárnap következett, s csak ezután jött a hét többi napja. A sor végén pedig áltálában a hétfő kullogott Az utóbbi néhány évben azonban megváltozott a helyzet. Élre került a hétfő, s mind gyakrabban válik utolsóvá a szombat. A magyarázat: a tv általában szombaton sugározza a legérdekesebb, változatosabb műsorokat, hétfőn pedig nincs adásnap. — Tudtok helyettesíteni a hivatalban? — Hogyne! Kovács intézi az aktákat, Simon főzi a kávét és Bognár alszik a te helyeden ...! Több mint százezer forint jutalom a legjobbaknak A kongresszusi verseny eredményeiért vezérigazgatói elismerést kapott a Dunakeszi Járműjavitó Ünnepséget tartottak tegnap délután a MÁV Dunakeszi Járműjavító dolgozói. I?zen az ünnepségen jelentették be a gyár vezetői, hogy a vállalat a kongresszusi munkaverseny féléves eredményei alapján vezérigazgatói elismerést kapott és az elismeréssel együtt 118 ezer forintot osztanak ki a legjobb dolgozók között. Az elért sikereket Pintér János szb-titkár méltatta. Hangsúlyozta, a kongresszusi munkaversenyben a gyár 155 brigádjának 1855 tagja tett értékesebbnél értékesebb vállalásokat, s valamennyien becsületesen teljesítették a vállalt feladatokat. Felhívta a dolgozók figyelmét, hogy az év hátralevő napjaiban még sok feladattal kell megbirkózni, de ezek közül egyik sem teljesíthetetlen, s a gyár vezetői biztosak abban, hogy az eddigi lelkesedéssel valamennyit meg is oldják. A jutalmakat Koroknai Jenő főmérnök adta át, majd neves fővárosi színészek szórakoztatták a gyár dolgozóit Százhalombattán is épít gömbtartályokat a Wilhelm Pieck-gyár A gömb alakú gáztartály, a győri Wilhelm Piéck Vagon- és Gépgyár újítása, az ország különböző résziéin megtalálható. Az elsőt a Győri Városi Gázüzemnél állították üzembe, tíz évvel ezelőtt. Azóta Nagykanizsán, Szombathelyen, legutóbb pedig Szegeden a városi gázellátáshoz, Tiszapal- konyán és Kazincbarcikán pedig a vegyipar céljára szereltek fel gömbtartályokat. A városképbe esztétikailag is jól beleülő gömbtartályok előnye, hogy előállításuk sokkal olcsóbb, mint a vízmedencés tartályoké és nagy nyomás alatt jóval több gázt tudnak befogadni. A Dunai Kőolajipari Vállalat most újabb 18 gömbtartályt rendelt a Wilhelm Pieck gyárban a Százhalombattán épülő kőolajfinomító részére. Folyékony propán-bután gázt tárolnak majd bennük 16, illetve 20 atmoszféra nyomás alatt. Ezek az eddigieknél kisebb méretű, de nagyobb nyomásit bíró tartályok nagyszilárdságú acélból készülnek. A magyar kohászat új termékének, az MTA—50 jelű man- gántitán-alumínium ötvözetű, nagy szilárdságú, jól hegeszthető hengerelt acélnak ez lesz az első nagyobb méretű "fél- használása. Ez idő szerint a tervezésen dolgoznak a híd- gyáregység szerkesztői. A gyártás megkezdésére a jövő évben kerül sor. (MTI) — A Veresegyház és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a téli művelődési program keretében két-két alkalommal a veresegyházi, illetve az őrszentmi'klósi falusi ifjúsági szövetkezet tagijai ..részére. . nyúltenyésztési szakmai továbbképző előadást rendez. Mindkét ifjúsági szövetkezet előszeretettel foglalkozik ugyanis a házinyúl tenyésztésével. Tömeges zenetanulás, több ezer ifjú muzsikus Pest megye falvaiban Pest megyében ma már a legtöbb községben van zeneoktatás, s ezt a lehetőséget minden évben növekvő számban veszi igénybe a távoli falvak ifjúsága is. Az általános és középiskolákban folyó zeneoktatásban több mint 2000 tanuló vesz részt. Az elmúlt néhány évben 12 városban és községben szervezték meg az állami zeneiskolákat, ahol jelenleg 1500 fiatalt képeznek hangszeres zenére. Az oktatásba bekapcsolódtak a művelődési házak is, amelyek 45 községre, a zeneoktató munkaközösségek tevékenysége több mint 20 községre, illetve városra terjed ki, ezek majdnem ezer fiatal tanulását irányítják. A falusi szülők nagy számban taníttatják gyermekeiket magánúton is. Olyan kis községben, mint Farmos, több mint 40 gyerek játszik különböző hangszereken. Az itt működő gyermekzenekar párját ritkítja: az évek óta tanuló kis muzsikusok gyakori időközökben egész estét betöltő hangversenyeken, igényes zeneművek színvonalas előadásaival szórakoztatják a közönséget. Cegléden az állami zeneiskola a város egyik legfontosabb kulturális intézménye: rendszeres nyilvános zenei műsoraikon kívül előadásaikkal felkeresik a környékbeli termelőszövetkezeteket, üzemeket is, és hosszabb idő óta sikerrel szervezik a budapesti hangverseny- és operalátogatásokat is. (MTI) wwwwww Súly voltam — Légy holnap reggel kilenckor a Ló utca és a Legelő tér találkozásánál... — mondotta titokzatosan a barátom. Ott voltam. Barátom autóval érkezett. Vadonatúj C-betüs kocsival. — Indulás előtt iszunk egy szörpöt — szóltam. — Szörpöt itt Pesten? Majd odalenn vizet. Ülj be. Két légy egy csapásra. Bejáratjuk a kocsit és megízleljük az üdítő vidéki vizet is. ' Elindultunk. — Hány kiló vagy? — kérdezte a vezető. — Nyolcvan. ■— Hm. Pont jó. Mert ha nem sejtenéd, te most súly vagy. — Micsoda? — Olvastam, hogy a legcélszerűbb, másfélmázsa súllyal bejáratni a kocsit. Én hetven kiló vagyok, te nyolcvan, ez kereken másfél mázsa — mondta és félkézzel elengedte a kormányt. Bal kezével legyezgette magát, akárcsak a fülével az elefánt. — Mit művelsz? — Melegem van. Most vezetek egyedül életemben először. Ne félj, kitűnő a technikai érzékem. az indulásnál elfelejtettem teljesen kihúzni a kéziféket... — Szomjas vagyok — szóltam. Az aggodalomtól kiszáradt a szájpadlásom. Már messze jártunk Pesttől. Az országút mellett fehérre Meszelt parasztház, mögöite gémeskút, tőlünk talán száz méterre. Kis híd vezetett át az útmenti árkon. Barátom ismét kapkodni kezdett. Túlhaladtunk a házon, mire sikerült megállnia. — Gyalog megyünk be a házhoz — mondtam csendesen. — Azért szurkoltam le hatvanötezer forintot autóra, hogy gyalog járjak? — mérgelődött a barátom. — Szállj ki, ha nincs mer- szed. Én kocsival megyek a kúthoz. Kikászálódtam. A barátom hátrafelé éviekéit. így akart átjutni a keskeny hídon. Az árok szélén álltam, irányítottam. — Hátra! Jobbra! Barátom arcán láttam, hallja amit mondok, csak nem érti. — Elég! Állj! — kiáltottam, mert a kocsi vészesen közelgett az árokhoz. Szavam elveszett a motorzxigásban és az autó — zutty belecsúszott. Két első kere'ke az égnek meredt, a hátulja az árok mélyén kapálódzott. Az eddig néptelen országút megelevenedett összetódultak a kocsik. Mindenki bennünket szidott. Egy nyurga sofőr rádörrent barátomra. — Legalább másszon ki a kocsiból! Kötele van? — Nincs — szégyenkezett a barátom. A ház tulajdonosa is előbaktatott. — Nekem van. Csak vigyázzanak rá, mert ezzel kötöm ki legelni a tehenet — mondta és elsietett a kötélért. Rákötötték a kocsira és hatan megragadták. A kötél elszakadt, a kocsi visszacsúszott az árokba. — Jaj, a kötelem —, kesergett a tulajdonos. — Jaj, a kocsim! — kiáltott barátom. — Vesz magának újat az úrvezető — mondta a nyurga sofőr. — De addig is hozzon egy láncot. A lánccal végül is sikerült a szerencsétlen kocsit kicibálni az árokból. Az országút felszabadult. A szitkozódó vezetőkkel ismét meglódult a veszteglő autó- sor. — Tűnjünk el — szóltam. — Jó. Előbb azonban iszunk a gémeskút vizéből, hiszen ezért jöttünk — mondta barátom. — Bajosan — válaszolt a fehérre meszelt ház tulajdonosa. — Nincs víz a kútban. Kiszáradt. Tavaly elszökött a forrás, de szívesen megkínálom önöket. Van a hűtőszekrényben kitűnő gyümölcsszörp .. . Molnár Károly Váltott. Jobb kézzel legyezgette magát, majd félkézzel tekergette a kormányt. — Kiszállok — mondtam. — Ne izgulj. Súly vagy. Semmi bajod nem történhet. — Inkább veszek neked egy zsák lisztet, az is nyolcvan kiló. Vagy ültess magad mellé egy homokzsákot. Az még olcsóbb. — Nyúlj hátra! — Súly vagyok... Nincs kezem, csak kilóim vannak. — Ne bolondozz! Vagy óhajtod, hogy én nyúljak hátra? — Azt már nem! Kotorászni kezdtem a hátsó ülésen. — Lapozd fel a használati utasítást és keresd meg, mit ír a bejáratásról. Hány kilométerrel ajánlatos bejáratás közben hajtani a második sebességgel? Sima aszfalton gurultunk. Barátom gázt adott, a sebesség nem emelkedett. — Télen könnyebb lesz, mert most erősen ragad a négy kerék — szólt a vezető. — Olvad az aszfalt a nagy melegben. Egyszerre kifogyott az aszfalt. Betonra értünk. — Valamit nem értek — szóltam. — A beton nem olvad és mi mégis ragadunk. Barátom kapkodott a különféle fogantyúk, pedálok és gombok tömkelegé között. Rángatott valamit. — Tyűh ... nem az aszfalt olvadt, hanem
