Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-27 / 226. szám
1962. SZEPTEMBER 27, CSÜTÖRTÖK r/.' i meg re» kMis'Shd A Ladoga titkai Szovjet régészek és történészek adatai szerint az óriási Ladoga-tó déli részének mélyén igen sok, elmúlt évszázadokban elsüllyedt hajó pihen, mivel errefelé gyakoriak a viharok. \A második világháború idején, a hitlerista megszállók számos hajója és szállítóbárkája veszett oda. A Szovjetunió Földrajzi Társasága és a Központi Haditengerészeti Múzeum elhatározta, hogy különleges víz alatti expedíciókat szervez a Ladoga-tóban különféle korokban elsüllyedt hajók felkutatására. Az egyik expedíciós csoport máris munkához látott. A Ladoga-tó tit- j kainak feltárása érdekes régé- j szeti leleteket ígér. A legfontosabb feladat: a tanulás A középiskolai KISZ-szervezetek munkáját, feladatait vitatták meg a tanácsadó tanárok — II tear end ezesre, járda- és útépítésre összesen 160 ezer forintot fordít Alsóné- medi tanácsa a jövő esztendőben. Ebbe az összegbe azonban beleszámít a lakosság által felajánlott harminckilencezer forint érdekű társadalmi munka is. Megbeszélést tartottak szerdán délelőtt a megyei középiskolák KISZ-tanácsadó tanárai Arató András, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára tájékoztatójában részletesen foglalkozott azokkal a feladatokkal, amelyek az elkövetkező iskolai évben a KISZ vezetőire. aktíváira s az ifjúsági szövetség munkáját segítő pedagógusokra várnak. — Egyik legfontosabb tennivaló — mondotta —, hogy a KISZ KB középiskolákra vonatkozó irányelveit megismerjék a diákok s annak szellemében dolgozzanak. Eziek az irányelvek magukban foglalják mindazt, ami megvalósításra vár iskoláinkban. Arató elvtárs elmondotta ezután, hogy a KlSZ-szer- vezetek legfontosabb feladaMátyás király híres könyvtárának kötetei A magyar Helikon Könyvkiadó érdekes mű megjelentetésére készül. Kiadják A magyarországi corvinák címmel azt az összeállítást, amely Mátyás király világhírű könyvtárának Magyarországon Őrzött 45 kódexét és két ős- nyomtatványát mutatja be. A magyarországi múzeumokba került 45 kódexből készült kiadványt Berkovics Ilona művészettörténész állította össze. Az eredeti Corvina kódexek legszebb illusztrált lapjaiból készült színes táblaképek és szövegközi képek hű képet nyújtanak az olvasónak a jelenleg fellelhető corvinákról. (MTI) Januárban új gyógyszertár építését kezdik meg Érden A hét elején megnyílt a második gyógyszertár Érd- ligeten, a régi éndi patika azonban még továbbra is a rozzant ósdi épületben működik, de már nem sokáig. Megállapították, hogy az ósdi épület nem alkalmas tatarozásra, sem átépítésre, be- dűléssel fenyegető tetőzetét fel is dúcolták. Most már bizonyára zavartalanul folyhat benne a munka, amíg mostani helyétől kissé távolabb az új épület, ahová még előreláthatólag a jövő év derekán átköltöztetik, megépül. Az építési munkák jövő év januárjának első napjaiban kezdődnek. A Pest megyed Gyógyszertári Központ az új gyógyszertár részére már megvásárolta a telket és a terveket is elkészítette. A megye, sőt talán az ország legkorszerűbb vidéki patikáját' készül felépíteni Érden. Az építkezés költségeire 1 600 000 forint áll rendelkezésre. Jelenleg a megyei gyógyszertári központ különben két elavult gyógyszertárában, a tápiószentmártoniban és a nógrádverőcei'ben folynak építkezési munkálatok. Előreláthatólag a jövő év legelejére ezek az építkezések befejeződnek és addigra a központ műhelyében elkészül mindkettő számára a korszerű, új berendezés is. A két községben tehát 1963 elején meg is nyílhat az újjáépült gyógyszertár. Ugyancsak jövő év első felére várható a váci DCM lakótelepén már épülő új gyógyszertár megnyitása is. ta továbbra is a tanulás — a jó tanulmányi eredmények elérésének — segítése. Javítani kell az osztályok közösségi szellemét. elérni, hogy a tanulók puskázás és súgás helyett értékes és maradandó segítséget adjanak egymásnak. A szervezeti élet fejlődésével kapcsolatban a tájékoztató hangsúlyozta: a számszerű adatok azt bizonyítják, hogy az elmúlt esztendőben növekedett a KISZ-tagok létszáma az iskolákban, több lett az alapszervezetek száma is. Jelenleg 142 megyei középiskolai alapszervezetet tartanak nyilván és 4016 KISZ- tagot, a statisztika szerint tehát a diákok 72 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. Egyes KlSZ-veze- tők és tanácsadó tanárok ezzel kapcsolatban aggodalmukat fejezték ki, hogy a szervezetek „felhígulnak”. A megyei KISZ-bizottságnak az a véleménye, hogy nem kell félni a taglétszám-növekedéstől, e helyett törődni kell a diákok megfelelő foglalkoztatásával, politikai nevelésével, magatartásának, fegyelmének, tanulmányi eredményeinek javításával. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalomról szólva Arató elvtárs elmondotta, hogy az elmúlt tanévben a diákok 90 százaléka vett abban részt, s többségük teljesítette is a követelményeket. Idén még többen jelentkeztek, éppen ezért a vezetőségeknek gondoskodtok kell a követeJnem Y. Érdekes kezdeményezés a tanácsülés előkészítésére Megyei tanácskozás a szocialista demokratizmus erősítéséről A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága a tanács legközelebbi ülése elé terjeszti A szocialista demokratizmus kiszélesítéséről és a társadalmi erőknek az állami munkába való bevonásáról szóló fontos anyagot A megyei tanácsülés előkészítésének új formájaként a végrehajtó bizottság hét szakbizottságot bízott meg az anyag kidolgozásával. A szakbizottságokban ösz- szesen mintegy háromszáz ember vett részt. A bizottságok értekezleteket és ezeken kívül területi ankétet (a da- basi és a szentendrei járásban, valamint Vác városában) tartottak, majd ezek tapasztalatai alapján állították össze jelentésüket, amelyeket egy külön munkabizottság dolgozott össze. Az így elkészített anyagot tegnap megyei tanácskozáson vitatták meg. Bészt vett ezen az értekezleten a megyei tanács végrehajtó bizottságának vezetőin kívül Török György, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, továbbá a járási és városi tanácsok elnökei és titkárai, a Hazafias Népfront járási titkárai, minden járásból és városból két községi tanácsvezető, illetve állandó bizottsági tag, valamint dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának munkatársa és dr. Aibner Pál, a Tanácsakadémia igazgatója. Az értekezlet, amelyen dr. Farkas Mihály, a végrehajtó bizottság titkára tartott vitaindító előadást, részletes és alapos vita után úgy határozott, javasolja a végrehajtó bizottságnak, hogy az anyagot a tanácskozáson elhangzott észrevételekkel kiegészítve terjessze majd a megyei tanács legközelebbi ülése elé. VX«v\'«ŰX*.<v8Í6 Építés alatt a hatalmas vasbetonkémény. A kétszáz méter magasra felszökő kéményt csúszózsaluzással készítik. A csúszózsaluzatot újszerű módon, a képen látható bebori- tással, az időjárási viszontagságoktól függetlenítették + + A vízlágyító épülőfélben levő épülete (MTI foto, Balassa Ferenc felv.) 200 millió forint értékű társadalmi segítség a politechnikai oktatáshoz „Hivatalosan” az 1958—1959- es tanévben kezdődött meg iskoláinkban a gyakorlati oktatás. Államunk évről évre jelentős összegeket költ, hogy állandóan bővüljön a műhelyek hálózata, ahol a gyerekek a fizikai munka alapismereteit elsajátítják. A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint eddig az általános iskolai politechnikai műhelyek felszerelésére több mint 100 millió fo- eántot fordított a népgazdaság, hozzászámítva az idei esztendőre előirányzott összeget is. A tanulók műszaki gyakorlati képzésének fontosságát felismerte a társadalom is, és segitő készségének igen nagy része van az elmúlt években elért fejlődésben. 1961-ben és az idén társadalmi erőből — részben állami támogatással — csaknem 200 politechnikai műhely készült el. Ezeknek az építését számos üzemi dolgozó, szülő, tanár és diák segítette. Amíg a kétszeresére nő a terv Hogyan hajtiák végre a gépipari határozatot a váci Könnyűipari Öntöde* és Alkatrészgyárban ? A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozik a váci Köny- nyűipari öntöde és Alkatrész- gyár. A főhatósági hovatartozás azonban nem változtat a lényegen: az üzem gépeket gyárt, textilipari gépek készülnek műhelyeiben, s mint ilyen, a gépipar része. Jól felismerték ezt a gyár vezetői, de a dolgozók is, ezért beszélnek így: — A megyei pártbizottságnak a gépiparra vonatkozó határozatát mi magunkra nézve is kötelezőnek tartjuk. Nemcsak mondják, eszerint cselekednek is. A párt- és szakszervezeti vezetők, a gyár szakmai vezetői közösen megtárgyalták, hogyan lehet a határozatot a gyár helyi, sajátos viszonyaira alkalmazni. E megbeszélés nyomán szeptember 20-ig minden gyárrészleg elkészíti saját intézkedési tervét úgy, hogy a dolgozókkal közösen beszélik meg a további előrehaladás lehetőségeit és a feladatokat. A határozat alapján továbbra is a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését és a minőség javítását tartják a legfontosabbnak. Aki ismeri a gyárat, tudja, hogy nem a legjobbak adottságai. Bár az elmúlt években kaptak kisebb-nagyobb összegeket építkezésre és jelenleg is építkeznek, ezzel azonban csak a korábbi zsúfoltságot csökkentik. Gépi felszerelésre nem sok jutott eddig. Megtehették volna, hogy várnak, de nem ezt tették. Jól tudják, ha rájuk kerül a sor, itt sem marad el a mindent átfogó rekonstrukció, a feladatok azonban addig is növekednek és azokkal lépést kell tartani. Az ipari vásáron a nagyközönség is megismerhette már azt a modern szövőgépet, amelyet ennek a gyárnak a dolgozói készítenek. A Szentgotthárdi Selyemszövőgyárban már 160 váci szövőgép dolgozik, de sok textilgyár várja már ezeket a- gépeket és a bálabontó-, kettőző- és keresztesé vélőgépeket is, amelyek ugyancsak itt készülnek. A teljes országos szükségletet innen kell biztosítani. Nem kis feladatot bíztak rájuk, s az is kiderül az eredményekből, hogy állják a sarat. Tavaly 41 és félmilliós tervet kellett teljesíteniük. Jó szervezéssel, önálló műszaki fejlesztéssel elérték, hogy a gyártott cikkek árát 40— 45 százalékkal csökkenthették. Ennek ellenére az idén már közel 44 milliós tervet kell teljesíteniük. — Sikerül? — érdeklődünk Vogel Emil igazgatótól. — Biztosan — ennyi a válasz, s mellé egy szám: — Az első félévben a múlt évhez képest a termelés emelkedéséből 14,4 százalékkal biztosítottunk többet a termelékenység emelése révén. Egy másik adat pedig arról beszél, hogy 1957 óta 178 százalékra nőtt az egész gyár termelése és eközben csupán 39 új munkaerőt vettek fel, az öntöde viszont megduplázta termelését. — S mi lesz jövőre? — Jövőre ugyanott folytatjuk, ahol korábban abbahagytuk. Amikor egy-egy építkezés befejeződött, fogtuk a gépeket és megkezdtük az áttelepítést. Minden gép csak addig állt, amíg 'átvittük az új helyre. Jövőre is így lesz. Elkészül a most épülő új csarnok, s azt ugyanígy telepítjük be. Az élet követeli így tőlük, mert 1960-hoz képest jövőre már több mint a kétszeres lesz a terv, a létszám viszont ugyanéhhez a bázishoz képest csupán 33 százalékkal lesz magasabb. Továbbra is az üzemszervezés és a saját erőből végzett műszaki fejlesztés az előbbrejutás két alapvető lehetősége. Saját maguk valósították meg a szövőgépek szalagszert: szerelését. Ügyes kis kocsikon gördülnek a gépek egyik munkahelyről a másikra. Ha csak ennyit tettek volna, dicsére, illetné őket, de száz és szé kisebb-nagyobb jelentősé: ötlet, elgondolás valósult íru meg, s ezekből kerekedtek k. a jó eredmények. Most azon gondolkoznak, hogy az öntödében teljesen gépesítik az anyagmozgatást. Nemcsak a vezetők, a munkások is törik a fejüket, mii tehetnének még saját erőből a megyei pártbizottság gép' ipari határozatának végrehaj* tása érdekében. Ez a közöl tervezgetés eddig is sok ered1 ményt hozott, biztos, hogy l jövőben sem lesz eredmény' télén. F. I. menyek teljesítésének fel-: tételeiről. • Jól bevált módszer, hogy a tanulók a húsz óra társadalmi munkát a községekben, városokban — a fejlesztési terv — érdekében végzik el. Több iskola segédkezik alkalmanként termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. „Munkahiányról" ilyenformán nem panaszkodhatnak a KlSZ-szer- vezetek, kicsit körül kell nézni a ..portán’*, hol van szükség munkára, segítségre. Ami a sport- és kulturális követelményeket illeti jó alkalom a házi bajnokságok lebonyolítása és a középiskolai kulturális szemle. Végezetül Arató elvtárs két problémára hívta fel a figyelmet. Több községi alapszerve-i zet kért aktívákat az iskoláktól. Erre szükség van, s a megye; bizottság egyetért az- i zal. hogy egy-egy iskolából i néfhányan átigazolást nyerjenek, s a községi alapszervezetet erősítsék, de ez nem ok arra, hogy „tömegesen*’ — hú- szan-harmincan menjenek el az- iskolai alapszervezetből, i ennek nincs értelme. A másik probléma a KISZ- meg'bízólevelekkel függ össze. Az egyetemi felvételekkel kapcsolatban a diákok körében az a téves nézet alakult i ki. hogy a megbízólevél min- i den további nélkül biztosítja i a felvételt. Tény és való, hogy í a KISZ-szervezetek — a leg- í jobb tanulók, s a KISZ-mun- ; kában élenjárók — számárai megbízólevelét ad. Ez azonban j nem jogosítja arra az illetőt.j hogy gyengébben sikerült vizs- j ga esetén is bejusson az egye- j temre. A csalódások etkerülé- \ se érdekében, erről már most ■ év elején beszélni kell. A hozzászóló pedagógusok \ nagy része érintette ezt a té-í mát. Elmondották, hogy mind- i ennek ellenére, „nagyobb tekintélyt’* kell j szerezni a KISZ-megbízó- j levélnek, s ezzel a KISZ j Központi Bizottságának foglalkoznia kellene. A cél ugyanis, hogy ez a meg- ■ bízólevél jobb tanulásra és \ jobb munkára ösztönözze a \ diákokat. Ezzel kapcsolatosan \ azonban több visszásság for-j dúlt elő. A tanárok bírálták a! jelenlegi felvételi módszert. i A hozzászólók foglalkoztak: a tagfelvétel problémájával is i (élénk vita alakult ki a „fel- i hígulás” problémájáról), el- i mondották észrevételeiket, s néhány javaslatot tettek a társadalmi munkával kapcsolatban. B. L \ JÓ ÜTEMBEN ÉPÜL A DUNAMENTI HŐERŐMŰ í ^ A Dunamenti Hőerőmű építkezésénél megkezdték az első í kazánblokkok szabadtéri szerelését. Az építők már hatvan £ meteren felül dolgoznak Közép-Eurúpa legmagasabb — két- % száz méter hosszú vasbeton kéményének csúszózsaluzatán. Az ^ ország legnaggyobb kapacitású — hatszáz megawattos telje- $ sítményű, — olajtüzelésű erőművének munkálatait terv szeli rűen végzik. í